Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. június 13., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Hetven kiállítóval nyílt meg a Dombó Expó A Kapós-völgye összeköt (Folytatás az 1. oldalról) Az expó egy vállalkozás- és területfejlesztési konferencia megrendezését is kínálta. Ezen egyebek mellett szó esett a területfejlesztés irányí­tásáról és az IKIM kis- és kö­zépvállalkozásokat fejlesztő programjáról is. A megnyitó után Somogy, Tolna és Bara­nya szakemberei a regionális együttműködésről tanácskoz­tak a dél-dunántúli megyei te­rületfejlesztési elképzelések tükrében. Molnár István, a Somogy megyei Önkormányzat terü­letfejlesztési osztályvezetője elmondta: — A Kapós-völgye koráb­ban is nagy szerepet játszott Tolna és Somogy kapcsolatá­ban. A Kapos most is össze­köt bennünket, akármelyik te­rületfejlesztési koncepciót elemezzük, s a prioritások is egybeesnek: a közlekedés, a gyorsforgalmi utak, a taszári regionális repülőtér, a Duna- Dráva Nemzeti Park ügye. De ugyanilyen hangsúlyt kap az innováció, a vállalkozás- élénkítés és az infrastruktúra más területei. A Dombó Expón hetven kiállító mutatkozik be; köztük néhány somogyi cég is: a Sü- tév Rt, a kaposvári Árufor­galmi kft, a Hoppá Bt, az Ab­lak kft, a Karg Autócentrum és az Opel Molnár. A szekszárdi Fesztivál- és Vásárszervező Iroda által rendezett expóra — amelyen szakmai és kulturális progra­mok váltják egymást — öt­ezer látogatót várnak. (Lőrincz) Felkészültebb ellenőrök keresik a „feketemunkásokat” Felügyelők kamerával (Folytatás az I. oldalról) A tizenkét vizsgált helyből - melynek egy részét konkrét információk alapján keres­tünk fel - egy étteremben ta­láltunk külföldi munkaválla­lót. Az alkalmazott már „be volt tanítva”, de egy másod­perccel azelőtt, hogy észreve­hette volna az ellenőrt, a munkatársunk már le is fo­tózta, így van bizonyíték. A román állampolgárságú höl­gyet azóta már ki is toloncol- ták az országból. Négy másik helyen is talál­tunk külföldi munkavállalót, de ezekben az ügyekben a bi­zonyítási eljárás még nem zá­rult le. A bírság nem kevés: ha bizonyítható a munkabér összege, akkor munkaválla­lónként annak kétszeresét, ha nem, akkor a mindenkori mi­nimálbér ötszörösét, de min­denképpen legkevesebb 85 ezer forintot kell kifizetni bír­ságként. Végh Sándor elmondta: az ellenőrzések során mintegy tizenöt szerződés nélkül fog­lalkoztatott magyar alkalma­zottat is elcsíptek az ellen­őrök. Ezekben az esetekben ha egy engedély hiányzik, ak­kor szabálysértési bírságot, ha több alkalmazottnak nincs szerződése, akkor munkaügyi bírságot kell kiszabni, aminek összege 50 ezer forinttól há­rommillióig terjedhet. Az év első öt hónapjában, mióta kizárólagos ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a me­gyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, hetven bejelentést kaptak, s ezek mindegyikét ki kell vizsgálni. Az új foglalkozta­tási törvény a felügyelőség számára új módszerek alkal­mazását is lehetővé teszi: iga­zoltathatnak az ellenőrök, el­kérhetik a személyi igazol­ványt, útlevelet, sőt a tb-kár- tyát is. Fényképezőgépet, vi­deokamerát szintén használ­hatnak munkájuk során. Erre szükség is van, mert úgy tű­nik: egyre kifinomultabb módszerekkel „dolgoznak” a szabálysértők is... (Jakab) Belgyógyászok az Ezüstparton 95 ezer beteg jelent meg tavaly belgyógyászati rendelésen So­mogy megyében — tudtuk meg tegnap dr. Koncz Gábor tiszti főorvostól a siófoki Ezüstpart hotelban. Az emésztőrendszer bajaival kapcsolatos adatok romlottak a leginkább. Mivel 500 kórházi ágyat leépítettek Somogy megyében, a legjob­ban ellátott térségek közül a gyengék közé került. Dr. Varga László szekcióel­nök tegnap többször is panasz­kodott „az egészségügy tönkre­tevőire” a 44. Dunántúli Belgyó­gyász Kongresszuson. A konfe­rencián a szívritmuszavarokról, és a terápia etikai és gazdasági kérdéseiről esik a legtöbb szó. A kaposvári állomás felújítása 33 millió forintba került Sínen a vasúti szállítás Az Intercityhez már szebb állomásépület dukál Teljes erőbedobással dolgoznak a kaposvári vasútállomás felújí­tásán, várhatóan három hét múlva be is fejezik. A mintegy 33 millió forint értékű átalakítás során kívül-belül megszépül a múlt század végén emelt indóház. Július 12-én itt rendezik a Vasutasnap központi ünnepségét, amelynek részleteit tegnap egyeztették. Schiszler László, kaposvári csomópontfőnök elmondta: a mostani felújítással régi vágyuk teljesül. Az elmúlt néhány év so­rán már számos alkalommal fel­vetődött az állomás korszerűsíté­sének gondolata, ám kellő anya­giak híján elhalasztották az épít­kezést. A csaknem százéves épü­letnél mostanra elkerülhetet­lenné vált a felújítás. A szak­emberek végeztek a peronburko­lással, a napokban a nagy csar­nok, valamint a belső helyiségek felújításán dolgoznak. Az épít­kezés miatt most nagy a felfor­dulás, ám az utasok türelmesen viselik a kényelmetlenséget. — Az építkezés nem zavaija a napi munkát, folyamatosan dol­gozunk. Az utóbbi napokban egyre több megrendelést ka­punk: a hazai fuvarok mellett nőtt a külföldi szállítások száma. Az áru többségét Horvátor­szágba és Olaszországba visszük FOTÓ: LANG RÓBERT el — tette hozzá Schiszler László. Kaproncára 25 vagon búzát, míg a rijekai kikötőbe pe­dig 270 tonna kukoricát szállítot­tak legutóbb. A fuvarozáshoz speciális önürítős kocsit használ­tak, amelynek segítségével lé­nyegesen gyorsabb a ki- és bera­kodás. Tegnap fát és ócskavasat fuvaroztak Olaszországba. Má­jusban több mint 6300 tonna árut szállítottak el, ami csaknem a duplája a tavalyinak. A korábbi­nál több, 88 ezer jegyet adtak el az elmúlt hónapban. A szakem­berek úgy várják, hogy az elkö­vetkező hetekben lényegesen nő a balatoni járatok kihasznált­sága, úgyhogy szükség lesz a megújult állomásra. (Harsányi) Az arculatteremtés, a marketing új módszereket követel Erdész-újságírók a Zselicben Erdészújságírók országos ta­lálkozójának adott otthont a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. Az ország minden részé­ből érkeztek az erdészeti cé­gek vállalati újságainak, szakmai lapoknak, országos médiáknak a képviselői. A rendezvényt az Erdészeti Lapok hívta életre, a SEFAG Rt-re azért esett a választás, mert az ország legnagyobb er­dőgazdálkodási cége, s magá­énak mondhatja a legrégebben, éppen negyed százada működő vállalati újságot, a Fagazda­sági Híradót. — Az elmúlt évek változá­sai új kihívások elé állították az erdészeti szaksajtó képvise­lőit is — mondta Detrich Mik­lós osztályvezető-helyettes. — A reklámtevékenység, a cég imázsának megteremtése, meg­ismertetése új módszereket, műfajokat követel. Két olyan változás történt, amely az erdő- gazdálkodást rossz színben tün­tette fel. Egyrészt a tulajdonos- váltások, melynek során megfe­lelő szakmai és erdészeti etikai ismeretek nélkül kezdtek erdő- gazdálkodásba az új tulajdono­sok. A másik a zöldek bizonyos csoportjainak megjelenése, akik demagógiától sem mentes szólamokkal próbálják befolyá­solni a közhangulatot, ellenünk. Pedig tudni kell, hogy az első törvény, amely természetvéde­lemmel kapcsolatos elemeket is tartalmazott, az 1939-es erdé­szeti törvény volt. A természet­védelem elindítóinak ily módon az erdészek tekinthetők. Ennek ellenére egy nemrégiben vég­zett közvéleménykutatás adatai szerint ez a szakma a lista kö­zépmezőnyében helyezkedik el, lényegesen rosszabb helyen, mint ami megilletné. A találkozón résztvevő ti­zenöt újságíró tegnap az erdő- gazdálkodás és a közvélemény kapcsolatáról, a sajtó szerepé­ről cserélte ki tapasztalatait. Ma szakmai programmal foly­tatódik a rendezvény: a SE­FAG Rt Zselici erdészetének területén a téma egyik legneu­ralgikusabb pontjáról, a védett természeti környezetben vég­zett erdőgazdálkodás gyakor­lati tapasztalatairól hallhat­nak. (Jakab) Javítják a belegi utakat Háromszázezer forintot köl­tenek az idén a belegi utak javítására. Az önkormány­zat saját költségvetéséből fedezi a télen megrongáló­dott Fő utca kátyúzását, melynek végleges megoldá­sát az útra egy javító aszfalt- réteg leterítése jelentené. A falu sóderral borított utcái­nak sérüléseit pedig kavi­csozással tüntetik el. Kónyi burgonya pályázati pénzen Háromszázezer forintot nyert a Magyarországi Ci­gányokért alapítványtól a kónyi regionális cigány- szervezet. Ötvöskónyiban ezzel huszonegy családnak biztosítottak szerény meg­élhetési lehetőséget; egy mázsa vetőmagot, műtrá­gyát és növényvédő szere­ket kaptak ezen a pénzen. Az átlagosan száz négy­szögöles területekről már a jövő hónapban szedhető lesz a rövid tenyészidejű burgonya. Barlangjáró tabi diákok Pécs környéki kirándulásra mentek a tabi 2. számú álta­lános iskola nyolcadik osz­tályos diákjai. Ellátogattak az abaligeti cseppkőbar­langba, fölkeresték a sziget­vári várat s megnézték Pécs nevezetességeit. A végzős tanulók egésznapos tanul­mányi kirándulása a siklósi vár, illetve az ott látható időszaki kiállítások megte­kintésével ért véget. * Kisbárapáti segélyek Kisbárapáti képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén lakás­felújítási és lakásvásárlási segélyek odaítéléséről dön­tött. Négyen vásárlásra, he­ten pedig lakásfelújításra nyújtottak be kérvényt. A képviselők két család ré­szére nyolcvanezer forintot szavaztak meg lakásfelújí­tásra. A többi kérelem nem felelt meg a rendeletben szabott feltételeknek. Köveket tett a sínekre A siófoki rendőrkapitányság nyomozást rendelt el közle­kedés biztonsága elleni bűncselekmény alapos vét­sége miatt ismeretlen tettes ellen, aki Tabon, a Vörös­marty utcai fénysorompó érzékelő kábelét a sínre haj­totta és köveket tett rá. ír 1 i I P 1 Nemcsak ^ mi srívimk í>obos érte..A A SZELÉN életfontosságú mikroelem. Erősíti az ellenállóképességet! Csökkenti az érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. KERESSE /« m p 1 SZELENO kenyércsalád p p p I p 1 SOMOGY MEGYE MINDEN dOLTMAH! /,£ * / .CT. v<A (52564) A természetvédelem a téma Kaszóban Kutatók vizsgálják a Balátát A Baláta tó legendás húsevő nö­vénye, az Aldrovanda vesiculosa nem pusztult ki, a napokban is megtalálták a kutatók - hangzott el annak a kétnapos természet- védelmi konferenciának a nyitá­sakor, amelyet a Kaszó Erdő- gazdaság Rt és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága ren­dezett Kaszóban. A látszólagos ellentétek ellenére is jól össze­hangolhatok a természetvédelem és az erdő-, illetve vadgazdálko­dás érdekei - mondotta Végvári Jenó', a Kaszó Erdőgazdaság Rt elnök-vezérigazgatója, amikor bemutatta 14 500 hektáros terü­letüket a vendégeknek, a hazai nemzeti parkok, tájvédelmi kör­zetek és erdőgazdaságok képvi­selőinek. A két napos tanácsko­zásra sokan eljöttek, hiszen Ka­szó élő legenda. Itt van példának okáért az elhíresült kerítésügy, amely komoly károkat okozott az erdőgazdaság hírnevének, de még inkább a vadállománynak. Galamb Gábor vadgazdálko­dási osztályvezető elmondta, hogy a kaszói gímszarvas rend­kívüli értékkel bírt. 1926 és 1945 között 69 rekorder bikát lőttek itt ki. Ma az a legnagyobb feladat, hogy ismét minőségi vadállo­mányt alakítsanak ki. A jelek biztatóak. Dr. Májer József tanszékve­zető egyetemi tanár arról beszélt, hogy a környék legnagyobb ter­mészeti kincse a Baláta tó. Álla­potáról mindenféle legendák ke­ringtek. A rendszerváltás idején sikerült először felmérni a nö­vényvilágát, s most megismétlik a vizsgálódásaikat. A nyártól há­roméves kutatási program kez­dődött: a változásokat kívánják figyelemmel kísérni. A Baláta természetvédelméről mondotta, hogy a legnagyobb erény az, nem csináltak vele korábban semmit, így a maga természetes­ségében tudott megmaradni a tó. A tanácskozás résztvevői ma egyébként maguk is meggyő­ződhetnek a tó szépségéről, hi­szen a helyszínre kirándulnak, s megnézik majd az erdőművelési munkákat is, hogy megbizonyo­sodjanak róla, a Kaszó Erdőgaz­daság Rt nem csak szlogenjében környezetbarát részvénytársa­ság. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom