Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-09 / 107. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. május 9., péntek Sertéshúsárak. Tovább nőttek a sertéstartók gond­jai: változatlan tápárak mel­lett 3-20 forinttal csökkent a hízósertés kilónkénti ára. A nagyüzemi készsertésért 180-205 forintot, a kisüze­miért 165-190 forintot ad­nak a felvásárlók. Ősztől jelzálog. Elsősor­ban a közepes és a nagyobb méretű gazdaságok hosszú távú finanszírozását vállalja majd fel a június végén megalakuló Földhitel és Jel­zálogbank Rt. - mondta Tömpe István, a Jelzálog Hitelintézetet előkészítő Rt. elnöke. Dolgoznak azon a megoldáson is, amely a földtulajdonon kívül a ha­szonbérlet esetén is lehetővé tenné a jelzálog-hitelezést. Nem játék. A viszonylag gyakori vizsgálatok ellenére az esetek többségében rom­lott a játékok forgalmazásá­nak színvonala hazánkban. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség legutóbb az elektromos hálózatról mű­ködő, valamint az elemes já­tékokat, hangszereket vette górcső alá. A vizsgált ter­mékek közül alig akadt olyan, amely az ellenőrzé­sen ne akadt volna fenn. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintbari) Angol font 295,26 Francia frank 31,44 Japán jen (100) 146,55 Német márka 105,97 Olasz líra (1000) 107,07 Osztrák schilling 15,06 Svájci frank 125,12 USA-dollár 181,54 ECU 206,37 Előtérben a kis és közepes cégek Programok az ipari és mezőgazdasági vállalkozások ösztönzésére A kis- és középvállalkozások fejlesztése és az egyes tárcáknál lévő támogatási források összehangolása áll annak a konfe­renciának a középpontjában, amelyet ma rendeznek a Par­lament kongresszusi termében. A kabinet a közelmúltban át­fogó programoknak adott zöld utat, további elképzelések előkészítéséről is döntött. A siker érdekében azonban nélkü­lözhetetlen a különböző segítőakciók összehangolása. Már jelenleg is mintegy 40 kis- és középvállalkozásoknak szánt központi támogatási forma „él”, ám a lehetőségek labirin­tusában az érintettek többsége nemigen tud eligazodni. A Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány, a mai konferencia egyik házigazdája, vezetői sze­rint három-négy hónap múlva sokkal átláthatóbb lesz a rend­szer. Naprakész informálás Az MVA helyi kirendeltsé­gei ugyanis naprakész informá­ciót tudnak majd adni a hozzá­juk fordulóknak, nemcsak a már hagyományosnak számító képzési és hitellehetőségekről, hanem az új konstrukciókról is, amelyek az Internet-hálózatra is felkerülnek. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakemberei úgynevezett forrástérképet ké­szítenek, amelyről a vállalko­zók a számukra kedvező hitel- lehetőségeket ugyanúgy leol­vashatják, mint azt: mikor, hová érdemes pályázatot be­nyújtaniuk, vagy hogy hányféle tanfolyamot kínálnak szá­mukra. Iparipark-program Az ipari tárca fontos feladat­nak tekinti az iparipark-prog­ram végrehajtását. Német hitel­forrásból 60 millió márka arra áll rendelkezésre, hogy a gya­korlati kivitelezést támogassák. A pénzt az önkormányzatok­nak szánják, hogy a tervbe vett ipari centrumok létrehozásának feltételeit, az infrastruktúrát megteremtsék. A Pénzügyminisztérium szakemberei egyebek mellett egy olyan kockázati alapon működő tőketársaság születé­sénél bábáskodnak, amely a külföldre befektetni kívánó kisvállalkozásokat támogatja majd. Az e hónap végén ala­kuló társaság szervezői között több nagy bank is megtalálható. Kisebb adminisztráció A tervek szerint jövőre jelen­tősen csökkennek a kis- és kö­zépvállalkozások adminisztrá­ciós terhei. A PM szakemberei azt ígérik, hogy a nyilvántartá­sok, kimutatások, adminisztra­tív kötelezettségek egyszerűsí­tését célzó javaslatokat már a jövő évi adótörvényben érvé­nyesítik. Szó van arról is, hogy a kincstáron belül egy olyan nyilvántartási rendszert építe­nek ki, amelynek révén köny- nyen áttekinthető lesz-, hogy mely vállalkozások milyen pá­lyázaton jutottak anyagi forrá­sokhoz. A munkaügyi tárca a mun­kahelyek megőrzéséhez a jövő­ben nemcsak a nagy, hanem a kis cégeket is központi támoga­tásban részesíti. A munkanélkü­liből vállalkozóvá válók pedig 500 ezer forintot igényelhetnek újrakezdésükhöz. Takács Mariann Kecskemét Miskolc Szeged Debrecen Budapest Burgonya 15- 30 12- 20 20- 30 8- 26 12- 20 Fejes káposzta­70-100 25- 35 70-220 45- 72 Kelkáposzta 150-150 100-250 40- 60 120-240 70-140 Karalábé (db) 15- 30 — 25- 50 30- 60 20- 50 Sárgarépa 120-120 80-140 50- 85 80-150 60- 95 Petrezselyem 130-130 60-140 60- 90 80-160 100-125 Retek (csomag) 20- 50 • ­­8- 60 10- 55 Vöröshagyma 120-120 90-120 100-120 80-200 80- 90 Fokhagyma 600-650 550-800 250-300 600-800 400-600 Saláta (fej) 30- 50 30- 60­20- 60 25- 54 Paraj­­80-120 150-250 40- 60 Uborka 140-200 150-220 130-180 80-220 150-170 Paradicsom 300-400 200-360 220-300 250-400 217-320 Alma 40-120 40-140 45-140 30-120 50-313 Tojás (db) 10,0-12,0 10,00-14,00 12,00-14,00 11,00-13,5 9,8-12,8 Miniszteri biztost a földkiadáshoz 62 millió plusz Somogynak (Folytatás az 1. oldalról) Az építési beruházások és a te­lepítések terén a legjobb az arány, ezek közül a pályázatok közül szinte valamennyit elfo­gadták. Ehhez azonban hozzá­tette Pásztohy András: az albi­zottság határozott és folyama­tos ellenőrzésre szólította fel a minisztériumot, hogy fokozot­tan figyeljék, vajon a támoga­tott beruházások megvalósul­nak-e? A bizottság ellenőrző albizottsága a részaránytulaj­donú földek kiadásának hely­zetével foglalkozott. Ajánlá­sokat fogalmaztak meg, mi­lyen törvénymódosításokat kell végrehajtani ahhoz, hogy a földtulajdonok a megadott határidőre rendeződjenek. — Január óta hatósági föld­kiadás folyik — mondta Pász­tohy András. — Arra voltunk kíváncsiak, hogy áll most a helyzet, hiszen a Nemzeti Ag­rárprogramnak is fontos része a földtulajdonok rendezése. Sajnos egyáltalán nem pozití­vak a tapasztalataink ezen a téren, a részarány-tulajdonok 60 százalékának ügyét még nem fejezték be. Pedig a szer­vezet kiépült, a földhivatalok adatközlése elindult, a pénz­ügyi fedezet biztosított. Éppen ezért az albizottság javaslatot tett a miniszternek, hogy egy miniszteri biztos kinevezésé­vel egy kézben összpontosul­jon ez a munka, különben nem fejeződik be határidőre, és ez az egész szféra továbblépését hátráltatná. V. O. A jelenlegi és az exállamtitkár az agráriumról Falugazdász-kereső A lehetséges éles pengevál­tások helyett higgadt hangú, ám szókimondó vita jelle­mezte a földművelésügyi tárca mai és korábbi állam­titkárának nyilvános vitáját a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen. Az agrárius érdeklődésű hall­gatóság előtt szerdán az es­tébe nyúló beszélgetés inkább polemizálás volt agrárügye­inkről, mintsem vélemények ütköztetése. A meghívottak: Kis Zoltán (SZDSZ) jelenlegi és Raskó György exállamtit­kár, MDNP-s országgyűlési képviselő véleménye sok mindenben egybecsengett. Sok mindent azonos módon ítéltek meg: a szaktárca hely­zetét, lehetőségeit, a tenniva­lókat. Időnként elhangzott ugyan egy-egy szemrehányás, felemlítődött múltból fakadó sérelem, ám ezek a pengevál­tások sem hozták tűzbe a nem túl népes hallgatóságot. Talán jobban felizzott volna a hangulat, ha több el­hibázott döntés utóéletét, vagy napi aktuális kérdést boncolgatnak a vendégek. Szó esett például az illegáli­san árusított növényvédő sze­rekről, nem került viszont te­rítékre a mezőgazdaságban is jelen lévő feketegazdaság, a borhamisítás ügye, a külföl­diek és szövetkezetek földtu­lajdonszerzése. U. G. 1 r \ \%m l| lfc O 1 jól pi i Ä 1 pl P El Cl K 1 í « V i 51411 ffnlpl Hm

Next

/
Oldalképek
Tartalom