Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-09 / 107. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. május 9., péntek Bombák Bilinek Mexikóból indult a csúcsra az elnöki pár Két névtelen telefonáló Bili Clinton amerikai elnök ellen készülő bombamerényietekre figyelmeztette a Costa Rica-i rendőrséget szerda este, ke­véssel az amerikai elnök San Jóséba érkezése előtt. A helyi rádió és televízió szerint a hívásokat követően erős karhatalmi egységek szálltak ki a nemzetközi repü­lőtértől 5 kilométerre lévő Au­rora de Heredia városrészbe, hogy a több mint 3500 fegyve­res az amerikai elnök és a kö­zép-amerikai csúcson részt vevő többi politikus biztonsá­gára vigyázzon. A fél magyar- országnyi, 3 millió lakosú Costa Ricának nincs hadse­rege, biztonsági erői két gya­logdandárból, egy karhatalmi zászlóaljból, és egy terrorelhá- fotó: feb/reuter rftó csoportból állnak. Újjáépül a templom Borisz Jelcin helyezte el II. Alekszij pátriárka jelenlétében a Szent Boriszról és Szent Glebről elnevezett, újjáépülő ortodox templomnak az alapkövét, amelyet a kommunizmus idején romboltak le fotó: feb/reuter A nácik pénzmosójaként működtek Egy amerikai jelentés elmarasztalja a svájci bankokat Most jelent meg az amerikai kormány különbizottságának jelentése, amely élesen kritizálja Svájcot azért, mert a máso­dik világháború folyamán befogadta a nácik által - részben a holocaust áldozataitól - rabolt aranyat. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamokat és akkori szövetsége­seit is hibáztatja, hiszen a há­ború után nem követtek el mindent, hogy a zsákmányolt értékek visszakerüljenek a túl­élőkhöz, illetve rokonaikhoz, vagy a zsidó szervezetekhez. A Stuart Eizenstat kereske­delmi államtitkár vezette bi­zottság 212 oldalas jelentésé­ben kimondja, hogy a svájci bankok Németország fő hitel­forrásaként működtek, és gya­korlatilag a náci hadigépezetet finanszírozták. A háború után pedig a felhalmozott aranynak csak egy töredékét szolgáltat­ták vissza a megszállt orszá­gok új kormányainak - írja a Los Angeles Times. A jelentés kemény kritiká­val illeti Svájcot, és igencsak kétségbe vonja az alpesi or­szág önmagáról hirdetett elve­inek érvényességét. Svájc ed­dig mindig azt állította, hogy semlegességét a szövetsége­sek rejtett támogatására hasz­nálta. Ezzel szemben a való­ság kicsit más lehetett. A ban­kok lelkifurdalás nélkül fel­ajánlották, hogy kezelik a fa­siszta Németország összeha­rácsolt vagyonát, s ezzel „a nácik pénzmosói” lettek. A háború után következetesen megtagadták, hogy kiadják jo­gos tulajdonosaiknak a széf­jeikben őrzött aranyat. A svájciak azt hozzák föl mentségül, hogy nem ismerték a kincs eredetét, és az Eizens- tat-jelentés is elismeri, hogy erre vonatkozólag nem talál­tak terhelő bizonyítékot. Ferenczy Europress Válságban van az egykori szocialista országok egészségügye Lengyel kórházi kesergő Mint a térségben másutt is, válságos a lengyel egészségügy helyzete. A túlzsúfolt és pénzügyi hiányosságokkal küszködő lengyel kórházak állapota úgyszólván életveszélyes. Funar tiltakozik Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nyílt levelet inté­zett az ország román nemzeti­ségű állampolgáraihoz. Ebben leírja, hogy a romá­nokat ismét saját hazájukban alázzák meg a magyar államfő kolozsvári látogatásával és a magyar konzulátus újranyitásá- val. Ezt - úgymond - a magyar revizionizmus kezdeményezte a román többség és a helyi köz- igazgatás akarata ellenére. Funar Göncz Árpád egy állí­tólagos írására hivatkozik, amelyben a magyar államfő visszaköveteli a Szent Korona uralma alá az egységes és oszt­hatatlan Erdélyt; sőt: a magyar nép készen áll, hogy bármely pillanatban fegyvert ragadjon, és életét áldozza Erdélyért, amely nélkül nincs magyar ál­lam, és nincs magyar élet. A polgármester nemkívána­tos személynek minősítette a magyar államfőt, aki a hónap végén utazik Romániába. Az FSZB rácsai mögött Az Európa Tanács tiltja, hogy titkosszolgálati felügyelet alatt álljanak a börtönök. Oroszor­szágban ezért Jelcin elnök még korábban elrendelte, hogy a hírhedt KGB egykori lefortovói vizsgálati fogdája kerüljön át belügyi hatáskörbe. Sztálin idején ebben az in­tézményben kínozták a rend­szer ellenfeleit, mielőtt kivé­gezték volna őket. A „szeren­csésebbeket” büntetőtáborokba deportálták. A Szovjetunió utódállamában időközben meg­alakult a KGB utódszervezete, a Szövetségi Elhárító Szolgálat (FSZB), amely most vissza­kapta a lefortovói intézményt. A hivatalos indoklás szerint a belügyminisztérium erejét meghaladja a börtön biztonsá­gának garantálása. Nemrég többször is kitörtek a rabok. Sőt rettegett bérgyilkosoknak is si­került kereket oldaniuk. Drága irodák A Kelet-Európába érkező cé­gek meghökkenve tapasztalják, milyen magas az irodák bérleti díja. Az európai toplistán Kijev áll az élen, átszámítva csaknem 12 ezer forintot kémek havonta átlagosan egy-egy négyzetmé­terért. London a második (11 ezer), majd Moszkva (10 ezer) és Varsó (8 ezer) következik, ahol többet kér a tulaj, mint például Párizsban, Frankfurt­ban, Athénban, Stockholmban. Prága (5500) megelőzi Dub­lint (5000) és Budapestet (4500). A magyar fővárosban így többet kell fizetni, mint Bécsben (4300), Lisszabonban (4000) és Milánóban (3800). Egy nemrégiben közreadott átfogó vizsgálat szerint a len­gyel állami kórházak 94 száza­lékát be kellene zárni, mert nem felelnek meg a ma általá­nosan elfogadott technikai és higiéniai szabványoknak. A kórházvezetők nagy részét nem lepte meg a lesújtó diag­nózis, hiszen köztudomású, mekkora pénzhiánnyal küsz­ködnek az intézmények. Egész Kelet-Európa nem tud mit kezdeni az ingyenes, államilag támogatott egész­ségügyi rendszerek kommu­nista örökségével - írja a Wa­shington Post. A lap szerint ál­talános a térségben az egész­ségügyben „alkalmazott” sajá­tos korrupció: a borravalózás a jobb, a gyorsabb orvosi ellátás elérésére. Lengyelország azért került az érdeklődés homlokterébe (bár az összes volt „testvéror­szág” is hasonló gondokkal küzd), mert először ott szüle­tett tárgyilagosnak nevezhető felmérés az általános kórházi állapotokról, másrészt mert már január óta „forronganak” az orvosok. Az ország 90 ezer doktorá­nak csaknem egyharmada vett részt a munkalassító sztrájk­ban, amely alatt csak az élet- veszélyes eseteket látták el. Alig két hete pedig Varsóban szerveztek felvonulást az egészségügyi dolgozók. A lengyel egészségügyben uralkodó állapotok nemcsak a pácienseket, hanem a gyógyító személyzetet is sújtják. A til­takozásokat alapvetően a gya­lázatos anyagi helyzet és a rossz munkakörülmények vál­tották ki. Az egyébként törvé­nyes 40 órás munkahét az egészségügyieknél legalább 60 óráig tart, de a túlórázásért külön pénzt nem kapnak. Hi­vatalos fizetésük nevetségesen kevés, hiszen abba az állam „belekalkulálja” a betegek há­lapénzét is. Ferenczy Europress HÍREK RÖVIDEN Koszorúzás a győzelem napján A második világháború befejezésének 52. év­fordulója alkalmából csütörtökön délelőtt Moszkvában az ismeretlen katona sírjánál ko­szorút helyezett el Borisz Jelcin orosz elnök és Viktor Csemomirgyin kormányfő. Washington az integrációról Az európai biztonsággal és a NATO-bővítéssel kapcsolatos kérdésekről tanácskozott Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs ál­lamtitkárságának vezetője Washingtonban az amerikai kormányzat és törvényhozás magas rangú képviselőivel. Fegyvermentes Duna mente Tanúként Magyarországnak is alá kellene írnia azt a megállapodást, amelyet Horvátország és Jugoszlávia köt majd a horvát Duna mente fegyvermentesítéséről - írja csütörtöki számá­ban a Vjesnik című, zágrábi kormánypárti napi­lap. Az újság szerint azonban a magyar csapa­tokat nem kellene visszavonni jelenlegi állá­saikból. Ezt egyébként a magyar kormány egy­értelműen vissza is utasította. Jóváhagyott hitelmegállapodás Ismét jól vizsgázott a magyar gazdaság a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa előtt: a testület szerdai ülésén jóváhagyta a tavaly megkötött hitelmegállapodásról készült máso­dik szakértői helyzetjelentést, úgy ítélve meg, hogy a magyar gazdaság teljesítménye össz­hangban van a kiigazító program céljaival, és a stabilizációs folyamatok megfelelőn alakulnak. Újabb közvetítési kísérlet Dennis Ross, Bill Clinton amerikai elnök kö­zel-keleti különmegbízottja szerda este Jeruzsá­lemben újabb kísérletet tett az immár két hó­napja megrekedt izraeli-palesztin béketárgya­lások újraindítására. Megfigyelők úgy vélik, hogy kevés remény van gyors áttörésre. HÍRHÁTTÉR Mobutu búcsú-csúcsa A megfigyelők egybehangzóan így nevezik azt a gaboni főváros­ban folyó megbeszéléssorozatot, amelynek az immár hónapok óta tartó, mind véresebbé és veszélyesebbé váló zaire-i krízis rende­zése volna a feladata. Hivatalosan ugyan senki nem ismerte még be, hogy Mobutu valószínűleg nem is tér már vissza hazájába, ám egy profi bukméker valószínűleg nagy összegeket tenne rá, hogy ezúttal csakugyan Mobutu hattyúdalának lehet tanúja a világ. Igaz, e fogadás különös rizikóval már nem jár. A 66 éves Mo­butu, aki mintegy három évtizedig irányította diktátorként az ás­ványkincsekben rendkívül gazdag, ám életszínvonalát tekintve koldusszegény közép-afrikai államot, mára minden hazai és külső támogatását elvesztette. Afrika harmadik legnagyobb országában október óta mind nagyobb területet birtokolnak a lázadók. Mára már csak a főváros környéke és az ország harmada-negyede áll leg­feljebb a kormányerők ellenőrzése alatt. A lázadó vezér, Laurent- Desiré Kabila csapatainak előrenyomulását tömeggyilkosságok, menekülttáborok kiirtása kísérte, így kiszámíthatatlan, milyen kö­vetkezményekkel jár, ha a harcok valóban Kinshasa körül törnek majd ki. A jórészt dél-afrikai közvetítéssel beindult diplomáciai kí­sérletek pont az egész régiót megrázkódtató robbanás elkerülését célozzák, s ha kell, nyilván az elnök diszkrét távozása is az alku szerves része. A gaboni búcsú-csúcs után tehát könnyen lehet, hogy Mobutu útja nem saját fővárosa, hanem a francia Riviérán fenntartott luxusvillája felé vezet majd. Szondy Gábor Délszláv háborús bűnösök Dusán Tadic védőügyvédje fellebbez Hans van Mierlo kedvezőnek értékelte, hogy a hágai Nem­zetközi Törvényszék elma­rasztalta Dusán Tadic bosz­niai szerb háború bűnöst. Az EU soros elnökségét betöltő Hollandia külügyminisztere szerint a Dusán Tadicot bű­nössé nyilvánító döntés hala­dást jelent a volt Jugoszláviá­ban elkövetett háborús bűnök nyilvánosságra hozatalában és a bűnösök elítélésében. A hágai Nemzetközi Tör­vényszék emberiség elleni bűn- cselekményekben és kínzások­ban találta bűnösnek a 41 éves Tadicot, akit azzal vádolt Louis Arbour ügyész, hogy 1992 má­jusa és decembere között az északnyugat-boszniai Omars- kában, Keratermben és Tmo- poljében lévő fogolytáborok­ban végrehajtott etnikai tiszto­gatások során megölt 13 mu­zulmánt és 18-at megkínzott. A bíróság a gyilkosság vád­ját elvetette. Dusán Tadic vé­dőügyvédje, Milan Vujin beje­lentette, hogy az ENSZ-tör- vényszék ítélete ellentmondá­sos, ezért fellebbezést nyújt be. A boszniai muszlim-horvát föderáció parlamentjében őri­zetbe vették Ibrahim Djedovic muszlim képviselőt, akit a dél­szláv polgárháborúban elköve­tett bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak. PATAKI BÚTORHÁZ AJÁNLATA Lengyeltóti Rákóczi u. 3. Nyitva: hétfő-péntek 8—12; Nyitva: hétfő-péntek 9—1 7-ig 13.30—17-ig szombat-vasárnap 8—12-ig szombat 8—12-ig Franciaágyak, heverők, fotelágyak, 3-2-1 garnitúrák, sarokgarnitúrák, kisbútorok kaphatók. Kérem tekintse meg új termékeinket. ___________________________________________________________L3222Ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom