Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-07 / 105. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. május 7., szerda Foglyul ejt az ősi juss — A kenderfoldön gazdálkodnak Két keréken Kispusztára Cseresnyés Margit az új gémeskútnál fotó: kovács Tibor Csahos ebek vigyázzák a kispusztai portákat. Hat család él itt, az Isten háta mögött, de két ház még kijjebb van. A házsor végén erdőbe kanyarodik az út. Ott él Cseresnyés Margit. Bár többször eldöntötte: felszámol mindent, s elköltözik, a hely marasztalta. Májusfák Színes pántlikákat lenget a májusi szél. A legények gondoltak kedvesükre, s az éj leple alatt felállították a karcsú nyárfát, amelynek ágait tarka krepp-papírcsíkok díszítik. Van olyan ház, ahol két fa is áll egymás mellett, mert két lány vátja, hogy ne maradjon pártában... A falvak még őrzik a szép szokást. Kaposmérőben, Kapós- főn, Gigében és Csökölyben járva, itt-ott feltűnnek a májusfák. Sajnos, már egyre kevesebb helyen. A fiatalok elhagyják a falut, s talán nem is emlékeznek arra, hogy anyjuk, nagyanyjuk előtt így is tették a szépet a legények. A májusfaállítás egyébként a virtuskodás jele is volt, hiszen olykor a lány kedvese megmászta a fát, hogy megmutassa, ki a legény a talpán. Aztán ha elérte a pántlikák közé fellógatott borosüveget, nagyot húzott belőle. A má- jusfa-kitáncolás még ma is esemény. Lányok.fiúk mulatoznak, és titkon abban reménykednek: jövőre asszony lesz a lányból, s így mentesülnek a májusfa-állítás alól. (Lőrincz) • • Üvegművészek Bárdibükkben Bárdibükkben rendezték meg a Magyar Üvegművészeti Társaság közgyűlését. Ezen az előző év eseményeiről, pályázati eredményeiről, s a tavaszi-nyári programokról, a VII. nemzetközi üveg- szimpozionról esett szó. Átadták a Házi Tibor emlékdíjat is; az elismerést Erdélyi Sándor üvegművész kapta. Gaál Endre a társaság elnöke és Bognár Inke, a Goszthony Mária Alapítvány kuratóriumi elnöke az arizonai konferenciáról számolt be a résztvevőknek, akik olvasztottak üveget is. A helyben megvásárolható tárgyakkal az alapítványt támogatják a művészek. L. S. Szülei 1928-ban jöttek ide, mert tetszett nekik a vidék. Itt nőtt fel, Kispusztán. A nyugdíjas asszony azon berzenkedik: három kutyája van, mégis kilopták az ólból a malacát. Az út meg olyan sáros volt, hogy egy hónappal később vágott disznót, mint ahogy tervezte. Mérge azonban gyorsan elszáll, ha ránéz az óriás fenyőkre vagy kimegy a kertbe. Általa ültetett gyümölcsfák szegélyezik az óriás területet, ahol minden megterem. A kert végében új gémeskút. Ennek örül a legjobA pedagógiai programkészítéssel telnek ezek a hetek az általános iskolákban. A gyerekeket, a szülőket és kollegákat szondázzák a pedagógusok, hogy a programba minél több helyi sajátosság kerüljön. — Mi az anyanyelv szerepét hangsúlyozzuk — mondta Nyíri Imre, a somogygeszti iskola igazgatója. Sok cigánygyerek jár ide nyelvi nehézséggel. A beszéd, az írás és az olvasás fejlesztése a legfontosabb, s ezt ban; könnyebb így felhúzni a vizet. — Régebben többen laktak itt, de mondja, ki marad meg ma a világvégén? Csak az, akinek fontos, hogy az ősi jusson éljen. Itt laktak Lotzék is, akiket Németországba telepítettek. Száz holdon gazdálkodtak, csordásuk volt. Aztán ahogy ők elmentek, Henkey Zoltánékat költöztették ide a Felvidékről. Később Kapósba költöztek, ott kapott zenetanári állást a férj. Cseresnyés Margit a téeszben dolgozott. Ám azokat az évtizenemcsak a tanórákon forszírozzuk, hanem azokon kívül is, mert ez az alfája és az ómegája mindennek. Diákszínjátszóink is vannak. Azt szeretnénk, ha minden tanítványunk részt venne a kör munkájában. — A helyzetelemzésnél tartunk - jegyezte meg Wallinger Endre, a szennai iskola igazgatóhelyettese. - Ismerkednek a pedagógusok a tantervmintákkal, de a nyárra megszületik a mi programunk is. A hagyományőrzést és -ápolást deket — bármilyen kérges a tenyere — nem cserélné el. Mint mondta: mindene a munka, de az egyedüllét nehéz. Bejár a faluba, ahol a nővére él; nála pihen meg hosszú bicikliútján. Mert még az orvoshoz, Csökölybe is két keréken jár. Meg is jegyezték: ha meghal, majd a kerékpárt is mellé kell temetni. Vehetett volna házat a faluban, de nem talált megfelelőt. Csökölybe is mehetne lakni, de nehezen mozdul. Nem is fog. Azt mondta: inkább az öregotthont választja. A Dallas ismétlését nézi Ander Jánosné. Mozogni nemigen tud, nemrég műtötték. ők is itt ragadtak Kispusztán. Bár hívták a családot Kadarkútra, nem mentek. Hatvanöt éve élnek itt, s örülnek a nyugalomnak. Személykocsi ugyan ritkán jár erre, de a világ híreit ontja a tévé. — A masinához jártunk, mégsem panaszkodtunk. A mostani gazdák meg tüntetnek. Mi sem kaptunk egy fillér támogatást sem, mégsem torlaszoltuk el az utat — replikáz. — Meg ellopták az olajat Kiskőrösnél a tartálykocsiból? Csak egyet kellene felakasztani közülük, akkor nem csinálnának ilyet! Anderék most a hatszáz négyszögölön gazdálkodnak, szőlő a fele. Ezt a munkát is nehezen bírják, hát ha még több lenne... Akkor örülnek igazán, ha együtt az egész család. Disznóöléskor, húsvétkor, karácsonykor itt van mindhárom gyerekük, nyolc unokájuk és négy dédunokájuk. Kispuszta Rinyakovácsihoz tartozik. Nem mostohagyermeke az anyaközségnek; kivit- ték ide is az ivóvizet, s lekövezték az utat egy darabig. Hogy miért nem tovább? Mert a túl keskeny sáv miatt ki kellett volna szedni a villanyoszlopokat. Ezt már nem bírta az ön- kormányzat erszénye. Lőrincz Sándor meghatározónak tartjuk, hiszen néptáncegyüttesünk is van, és a honismereti kutatómunka is beépíthető a helyi tantervbe. A tevékenységközpontú, személyiségfejlesztő pedagógiai programot — amellyel annak idején Karsai Józsejhé pályázott az igazgatói székre — adaptálják a helyi viszonyokra Hetesen. Néhány formai pontosítás még hátravan, s a tantestület kollektív bölcsessége alapján fogalmazzák is a programot. (Lőrincz) Pedagógiai programok Somogygesztiben, Szennában és Hetesen Anyanyelv és hagyományok Ifjú matematikusok Nagybajomban Kilenc kömyélbeli iskola hetvenhárom tanulója indult azon a matematika versenyen, amelyet a névadó emlékére rendeztek Nagybajomban a Csokonai-napokon. Az ötödikesek közül a nagybajomi Pintér Barna lett az első. Második helyezett a bö- hönyei Szabó Melinda, harmadik a kaposmérői Bera György és a kadarkúti Keresztes Nikoletta lett. A hatodikosok közül a kadarkúti Horeczki Marianna és a böhönyei Szíjártó Valéria bizonyult a legjobbnak. A kaposmérői Móhr Tibor harmadik lett. A hetedikesek közül a kadarkúti Bakó Eszter vitte el a pálmát, második a szintén kadarkúti Tódor Marina lett. Harmadik pedig a kaposmérői Csörsz Erzsébet. A nyolcadikosok közül a csökö- lyi Takács Zoltán lett az első, a második a böhönyei Rádics Ándrea, a harmadik a kaposfői Hoffmann András lett. Búzaszentelés Mezőcsokonyán Az idei tavasszal is megrendezték a búzaszentelést Mezőcsokonyán, ahol egyre többen vesznek részt a régi néphagyomány újjáélesztésében. A közelmúltban a helybeliek szervezésében Portik József katolikus plébános a mezőcsokonyai határban a hívek kíséretében szentelte meg a gabonatáblákat. Felújították a memyei sportöltözöt Egymillió forintba került a mernyei önkormányzatnak a sport- öltöző felújítása. A tornaterem tetőzetének felújítása is időszerű, mivel az egyik szerkezeti elem meghibásodott. A sok beázás miatt megrongálódott a padozat, amit szintén fel szeretnének újítani. A rekonstrukció 6,5 millió forintra rúg, amire visz- major pályázat útján akarnak pénzt szerezni. Polányi gyerekek második otthona Tizenhárom kisgyermek jár a polányi napköziotthonos óvodába. Köztük két német apróság, akinek a szülei a faluban vettek házat. Az intézményben óvónő, dajka és szakácsnő dolgozik. Rákócziné Rabóczki Ágota óvónő elmondta: osztatlan csoportot alakítottak ki. A nagycsoportos korú gyerekekkel külön is foglalkoznak: játékosan számolnak, rajzolnak, verset tanulnak. Az óvodában a tavasszal 10 ezer forint értékű játékot vettek; köztük labdát, és kis autót is. fotó: király j. Béla Csontritkulás-szűrés Szentbalázson Két napon át végeztek csontritkulás-szűrést a szentbalázsi orvosi rendelőben. Kétszázhatvan helybeli, sántosi, cserénfai, ka- posgyarmati, hajmási és gálosfai személyt vizsgált meg dr. Kudlák Katalin kaposvári reumatológus főorvos, s közülük nyolcvanhétnek további laboratóriumi vizsgálatra van szüksége. Bár általában női betegségnek tartják az osteoporosist, meglepően sok férfit is kiszűrtek a vizsgálaton, amelyet egy év múlva szeretnének megismételni a településen. Energiatakarékos izzók a dombóváriaknak Kétszáztizenkét darab energiatakarékos izzót nyert a dombóvári önkormányzat a Héra Alapítványtól. Ezeket a drága izzókat olyan nagycsaládosok, egyedülállók és munkanélküliek között osztották ki, akiknek az egy főre eső jövedelmük nem éri el az ötezer forintot. A tanító természet Erdei iskolát és életmódtábort hoz létre Bányán a 7 rét Alapítvány. Dr. Máté József és Irk Ibolya régóta dédelgetik ezt az álmot, ám csak a tavasszal jutottak hozzá ahhoz a lakóházhoz, melyet a gyermekparadicsomnak kiszemeltek. A kedvező áron megvásárolt épület szintjein mintegy 300 négyzetméternyi helyet nyernek az átalakításokkal. Először a hatalmas boltíves pincét teszik rendbe, melyet június 14-én a Kaiser Trophy egyik állomásaként avatnak fel. Á lakószinten, majd a tetőtérben olyan szobákat és kiszolgálóhelyiségeket alakítanak ki, ahol egyszerre hatvan iskolást tudnak elszállásolni. Kaposvár több iskolájában igénylik, hogy a diákokat tavasszal vagy ősszel egy hétre erdei iskolába vihessék, ahol az önellátó életmód és némi tanulás mellett közösséggé formálódhatnak az osztályok. A lakótelepeken felnövő gyerekeknek nagy élmény ez, és természettudományi ismereteiket is bőven gyarapíthatják. A 7 rét Alapítvány pályázatok útján igyekszik összegyűjteni az építkezés anyagi fedezetét; eddig a Népjóléti Minisztérium és a Nemzeti Ifjúsági Alap mentálhigiénés felhívására küldték el terveiket. Először csak egy osztálynyi gyereket tudnak fogadni, nyáron pedig egy-egy napra kínálják a kirándulócsoportoknak a félhektáros területet, ahol sátorozni is lehet. Ha sikerül támogatókat találniuk, akkor felgyorsítják a munkát, és ősszel megnyílhat a bányai erdei iskola. (Izményi) Az ecsenyi gazdák is aggódva kémlelik az eget Csinossal olcsóbb Jusztusz János hajtotta Csöpit és Csinost fotó. király j. Béla Lóval olcsóbb a munka, mintha gép csinálná. Az öcsém földjén vetettünk kukoricát, azt hengereltük. A barátom is segített. Ha ezt traktorral csinálják, a vetéssel és vetőmaggal együtt legalább három és fél ezer forintba került volna - mondta Magyar Imre. Ketten dolgoztak az ecsenyi határban. A két ló, Csöpi és Csinos tempósan haladt. Reggel kezdték a munkát a 900 négyszögölnyi területen, s kora délelőtt már túl voltak a javán. — Sok helyütt az eső miatt aggódnak a gazdák, itt meg a szárazság okoz gondot — mondta a napbarnított Magyar Imre. — A délnyugati szél végigsöpör a vidéken, s tovább szárítja a szántóföldeket. Az ember hiába dolgozik sokat; ha nem esik, megsínyli a termés. Nem tudom, hogy milyen meglepetést tartogat még ez a szeszélyes idő. Az ecsenyi gazda mégis bizakodik. Négy holdnyi földjén már végzett a legtöbb munkával; búzát, őszi árpát termeszt, s nemrég elvetette a kukoricát is. A terményt majd saját gazdaságában használja fel; kell az állatoknak. Az anyadisznó most ellett 12 malacot, s van még hét süldője, és 40 tojó tyúkja. Van munka mindig a ház körül is. Magyar Imre kora reggeltől estig szinte megállás nélkül dolgozik. Feleségének is segít; a faluban naponta szétosztják a Somogyi Hírlapot. Sokat dolgozik Jusztusz Jdhos is. — Kell a termény, mert állatokat tartunk. Búzát, kukoricát, rozst és árpát termesztünk. Egy kis kiegészítés ez a nyugdíjhoz — mondta Jusztusz János. Keményen dolgoztak egész életükben. Terveznek is; számba veszik a következő hetek munkáját, hol és mennyi még a tennivaló. (Harsányi)
