Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-29 / 123. szám

1997. május 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 11 Tízéves az Őszi Napfény Egész napos ünnepség volt Nagyatádon Nagy kincse ez a klub Nagy­atádnak. Büszke vagyok, ha városunkat bárhol is képvi­selik — mondta Ormai Ist­ván polgármester a művelő­dési házban, az Őszi Napfény nyugdíjas klub megalakulá­sának tizedik évfordulóján rendezett ünnepségen. Beszédében visszatekintett a megalakulásra, személyes ta­lálkozásaikra. Hangsúlyozta: tartalmasán telt el a tíz év, jó közösség jött létre. Példát mu­tatnak minden korosztálynak, tevékenységük kisugárzik a családokra és a városra egy­aránt. Ezután a klub munkáját elismerő emléklapot és jutal­mat adott át. Gergő Sándorné elnök az eltelt tíz esztendőről beszélt. Elmondta, kezdetben a kirán­dulások kovácsolták össze a közösséget. Az évek során a rendezvények mellett szakkö­rök alakultak, ma már ha­gyományőrző, kézimuka-, dal- és tánckör, valamint színjátszó- és bábcsoport mű­ködik, ezekben mindenki megtalálja a neki való elfog­laltságot. Egyre több meghí­vást kapnak, a megyén túlról is. Munkájukért tavaly meg­kapták a Nagyatád Városért kitüntetést. Az elnök köszöne­tét mondott mindenkinek, aki támogatta közösségépítő munkájukat. Az egykori ti­zennégy alapító tagot Szőke József, a művelődési ház igazgatója, emléklappal és ju­talommal köszöntötte. Ezután a társnyugdíjas egyesületek, irányító szervezetek képvise­lői fejezték ki jókívánságai­kat. Az egész napos rendez­vény délelőttjén a jubiláns klub ünnepi műsorát három­százan tapsolták meg, és kiál­lították a kézimunka szakkör legszebb munkáit is. Délután napi érdekvédelmi gondokról tartottak fórumot, a feltett kérdésekre Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke és Sipos József, az Eletet az éveknek országos mozgalom alelnöke válaszolt. Szó esett a készülő nyugdíjtörvényről, melynek gyors végrehajtása miatt aggodalmukat fejezték ki a résztvevők. Az özvegyi nyugdíjak tervezetét is kifo­gásolták. A jubileumi rendez­vény az esti órákba nyúló táncmulatsággal ért véget. Németh István A kaposváriak kórusa A lelkes dalárda, jobb szélen az alapító fotó: Gál ivett A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületnek figyelmét alaku­lása óta a boltok megnyitása, működtetése, a segítségnyújtó alapítvány létrehozása, a hasz­nos előadások, élményszerző kirándulások megszervezése kötötte le, Ki mit tud?-ra, egyébre nemigen maradt ener­gia. Két éve aztán - nyuga­lomba vonulván - Kaposvárra költözött Apagyi Eszter, és gazdag kórustapasztalatokat hozott magával Paksról. Nem is volt nyugta, addig sürgött- forgott, szervezett, míg a so­mogyi megyeszékhelyen is összehozta azt a 10-15 embert, akikkel elkezdhette a próbákat. Egy éve ennek, s mára több mint 50 népdalt, nótát ismer és ad elő biztonsággal ez a lelkes kis dalárda. Eddig csak egyesü­leti rendezvényeken bizonyí­tották, hogy nem volt hiába­való a gyakorlásra fordított idő, de ősszel, a nyugdíjasok me­gyei kulturális bemutatóján, a nagyobb hagyományú együtte­sekkel versenyeznek. A kóru­salapító amiatt kesereg, hogy nincs állandó próbatermük, hi­ányzik a zongorakíséret, nem kis gond a kottamásolás sem. Az egyesület elnöksége azt fe­leli erre: megoldódna itt min­den, ha Kaposváron is lenne egy atomerőmű... K. Cs. Fórum az idősek gondjairól Pásztohy András a szociális bolthálózatról szólt fotó: kőhalmi Miért félnek az országos érdek- védelmi szervezetek attól, hogy utcára vigyék a nyugdíjasokat, hisz nyilvánvaló, hogy szép szó­val itt már semmit se lehet elin­tézni - ilyen és hasonló kérdések is felvetődtek a tegnap Bányán megrendezett nyugdíjas fóru­mon, amelyre országgyűlési képviselők és magas rangú köz- tisztviselők részvételével került sor tegnap a bányai Panoráma Egyesület közösségi házában. Kovács Lajos, a megyei el­nök köszöntője után Szita Ká­roly, Kaposvár polgármestere a szociális támogatási rendszer át­alakításáról beszélt. A segélyek többségét ma már természetben adják, vásárlási utalvány, köz­műtartozás átvállalása formájá­ban. Elmondta, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került idő­sek szégyellnek kérni. Sokat se­gít a városi egyesület azzal, hogy felhívja az önkormányzat fi­gyelmét a nélkülözőkre. Svajda József, az MSZOSZ megyei el­nöke a szakszervezeti nyugdíjas ágazatok fontosságáról beszélt, hasznosan egészítik ki az érdek- védelmi munkát. A segélyezés pótcselekvés, a cél csak az lehet, hogy bérből is, nyugdíjból is meg lehessen élni. Sárái Gyula, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója elmondta, közel hétmilliót fordítanak évente segélyezésre, 3500 idős ember kapott tavaly gyógyszer- költségeihez támogatást. Pásztohy András országgyű­lési képviselő (MSZP) egy szo­ciális bolthálózat kialakításának most alakuló tervéről beszélt, hogy a termelőtől, az élelmiszer- ipartól az árfelhajtó kereskedők kiiktatásával kerüljön a termék a rászorulókhoz. A parlament me­zőgazdasági bizottságának alel- nökeként maga is tevékeny részt vállal a terv megvalósításában. Nemes István, a NYOSZ el­nökségi tagja, országos irodave­zető, a parlament elé került nyugdíjtörvény hibáit, hiányos­ságait bírálta. Van jobb megol­dás, keresni kell azokat a válto­zatokat, amelyeket a társadalom elfogad. Még legalább két évig fenn kell tartani a nyugdíjemelé­sek jelenlegi rendszerét, hogy visszakapjunk valamit az eddig elvesztett értékéből. Az özvegyi nyugdíjak tervezetéről szólva elmondta, megoldhatatlan gon­dok százezreinek okozója lesz, a törvény betűi mögött tragikus já­rulékcsökkenés mutatható ki. Ne ezt a réteget nyúzzák örökké. Dr. Egerszegi László ország- gyűlési képviselő (MSZP) elis­merte, valóban nem lenne kor­rekt a nyugdíjemelések techniká­ját már jövőre megváltoztatni. Elmondta, az év elejihez képest rengeteget változott a nyugdíj- törvény tervezete, 19 témában módosult a kormány eredeti el­képzelése. Az özvegyi ellátmá­nyok ügyét is elfogadhatónak tartotta, hisz az eddigi semmi he­lyett kapnak 20 százalékot. Be­vezetik az időskori állami jára­dékot is, 60-70 ezer ember gondján segít ez. Kérdések sokasága követte a bevezetőket, jövő heti oldalun­kon erre visszatérünk. Katona Csongor Értékőrző nyugdíjakat! A Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Nyugdíjasok Orszá­gos Szövetsége levelet küldött az országgyűlési képviselőknek. Elutasítják a nyugdíjtörvényben szereplő, az emelések rend­szerére vonatkozó javaslatot - erről számolt be Nemes István, a NYOSZ elnökségi tagja, országos irodavezető, akL a Tegnapi bányai nyugdíjasfórum vendége volt.- A tervezett változtatás egy­szerűen nem felel meg az 1048/1996. (V. 22.) kormány- határozat 3.1. pontjában foglal­taknak, ugyanis az újfajta inde­xálás miatt romlani fog a már nyugdíjban levők helyzete - mondta Nemes István. - A je­lenleg érvényes törvény alapján a nyugdíjakat az előző évi nettó keresetek tényleges növekedé­sének arányában emelik, ezzel teremtettek összefüggést a járu­lékfizetés és a nyugdíjak for­rása között. A magas infláció hatását az idősek ugyanúgy érzékelték, mint az aktívak, elszenvedték, de elfogadták az azonos teher­viselés elvét. Az utóbbi két év­ben a bérek 17, a nyugdíjak 22 százalékkal érnek kevesebbet. 1990 óta a nyugdíjak reálértéke több mint a felére csökkent. Most, amikor az várható, hogy az infláció az előző évekhez képest jelentősen mérséklődik, áttérni olyan rendszerre, amely az infláció hatását veszi figye­lembe, etikátlan. Etikátlan azért, mert a nyugdíjasokat az aktívakkal szemben hátrányos helyzetbe hozza, értelmetlenné teszi eddig vállalt szolidaritá­sukat. A nyugdíjasok tiltakoz­nak a törvénymódosítás ellen - ezt több fórum tanulságait ösz- szegezve mondhatom - és ké­rik, hogy ellátmányukat a jövő­ben is az előző évi keresetek alakulása szerint emeljék, már csak azért is mert ennek fede­zete biztosított, a korhatár eme­lése még bővítette is a rendel­kezésre álló forrásokat.- Kifogások tárgya az özve­gyi nyugdíjak rendezésének módja is.- Az özvegyi nyugdíjak ren­dezésének tervezete nem kel­lően megalapozott, szerzett jo­gokat sért és nem terjed ki azok- -teljes körére, akiknek elhunyt hozzátartozója nyugdíjjogo­sultságot szerzett. Alacsonynak ítéljük a 20 százalékos mértéket is, a törvényben legalább azt rögzíteni kellene, hogy mikorra lehet elérni a korábban ígért 30 százalékot. Elfogadhatatlan az is, hogy az intézkedés a nyug­díjemelések terhére valósuljon meg. Az özvegyi nyugdíjakra a költségvetés biztosítson fedeze­tet a privatizációs bevételekből, hiszen azt a vagyont, amelyet privatizáltak, a jelenlegi nyug­díjasok hozták létre.- Kik a levél aláírói?- A két legnagyobb nyugdí­jas érdekvédelmi szervezet mellett még tizenegy szakszer­vezeti és más szövetség, egye­sület vezetői is aláírták a leve­let, kérve az országgyűlési kép­viselőket, hogy a vita során és majd szavazatukkal támogas­sák az idős korúak érdekeit. K. Cs. Rendkívüli ülés és fórum Június 4-én délelőtt fél tíz­kor rendkívüli választmányi ülést tart a Nyugdíjasok Ka­posvári Egyesülete a Szent Imre utcai székház féleme­leti nagy tanácstermében, amelyen részt vesz Széles József, a Balaton Füszért Rt vezérigazgatója is. Tíz órá­tól nyilvános nyugdíjas fó­rum lesz ugyanott; erre meghívást kapott dr. Orosz László, a Kaposkábel Kft ügyvezető igazgatója is, aki a fórumon válaszol a csil­lagpontos kábelrendszerrel kapcsolatos lakossági pana­szokra. Az egyesület elnök­sége minden érdeklődő ka­posvári nyugdíjast szeretet­tel vár. A polgármester mint idegenvezető Lenkei Tibor somi polgár- mester idegenvezetésével az Északi-Középhegységbe ki­rándultak a helybéli nyugdí­jasok. A harminckilenc idős ember önköltségi alapon utazott 2650 forintért. A ki­rándulás során felkeresték az egri várat, a bazilikát, Szilvásváradon a Szalajka- völgy látványosságaival is­merkedtek, az aggteleki Ba- radla-barlangban pedig Vangelis zenéje tette még szebbé a természeti külön­legességet. Klubot alakítanak Zselicszentpálon Úgy döntöttek a zselic- szentpáli idősek is, hogy megalakítják a faluban a nyugdíjasklubot. Az első összejövetelüket még ezen a héten megtartják, ahol veze­tőket választanak a klub élére. Szabó József polgár- mester az önkormányzat nevében ígérte, hogy min­den lehetséges módon tá­mogatja az idősek közössé­gépítő törekvéseit. Duna-kanyarban a kőröshegyiek Ma a kora reggeli órákban indultak a Duna-kanyarba Kőröshegy nyugdíjasai. A kirándulásra negyvenötén fizettek be: a buszköltség felét az önkormányzat fe­dezi, így csak 1200 forintba — ez még a nyugdíjból is kifizethető — kerül szemé­lyenként, és ezért ebédet is kapnak. Az egynapos kirán­duláson Szentendre, Viseg- rád és Esztergom nevezetes­ségeivel ismerkednek. A ta­lálkozó az esti órákban a régi 7-es út melletti Pokol pincében fejeződik be. Egy szép nap Petőfí-emlékek között A múlt hét szombatját a Petőfi- emlékek felfrissítésére, a költőó­riás előtti tisztelgésre használta a Kaposvári Nyugdíjas Egyesület tagjainak egy csoportja. Rácz Jenő pedagódus, szakfelügyelő hónapokon át készült az idegen- vezetésre, felkutatta a helyszí­nekhez kötődő verseket, történe­teket, anekdotákat. Kis lak áll a nagy Duna mentében... - Dunavecsén született ez a vers, itt él­tek Petrovicsék 1840 és 44 között. A kis lak helyét már csak emléktábla jelöli. Az út első állomása volt Du- navecse, ahol megtekintették a mú­zeumot, a család egykori lakhelyét. A tárlókban számos itt keletkezett vers nyomata, a Befordultam a konyhába... és az Egész úton haza­felé azon gondolkodám... - kettő az ismertebbek közül. Itt látható az a zöld korsó is, amelyben Zsuzsika vitte reggelente a savót a beteges­kedő költőnek. Petőfi természetesen rögvest szerelemre lobbant a kislány iránt. Anyám, az álmok nem hazudnak, takarjon bár a szemfödél, dicsó' neve költőfiadnak soká, anyám, örökkön él... - ez a halhatatlanságot jöven­dölő felirat már a szalkszentmártoni múzeum homlokzatán volt látható, ahol Petrovics István 1844-től 46-ig bérelte a kocsmát és a mészárszéket. Jól ismert versek ihletője e helyszín is: Egy estém otthon... és A jó öreg korcsmáros... a szalkszentmártoni szobában íródott, a faggyúgyertya pisla fénye mellett. Szent a küszöb, melyen belépsz, óh, szent a szalmakunyhók küszöbe... - az idézet természetesen a kiskőrösi szü­A tisztelet koszorúját Szentes József helyezte a szülőház falára lőház lakószobája fölött olvasható, ahol koszorúval fejezték ki tisztele­tüket a kaposvári nyugdíjasok. A múzeum és a szoborpark megtekin­tése után Kalocsára vitt az út. A népművészeti ház színpompás hím­zéseit, pingált falait csodálták meg, majd az érseki palotában hallgatták a talpraesett idegenvezetőt: Asztrik apátról, aki koronát hozott Rómából szent királyunknak, Istvánnak, a tö­rökkel viaskodó Tömöri Pálról, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárat létrehozó egyházépítő egykor volt főpapokról. Szép élményekkel gazdagabban értek a kirándulás utolsó megállóhe­lyére, a hajósi pincefaluba, ahol vé­gigjárták a több mint másfél ezer présház között kanyargó zegzugos utcákat és egy-két pohár finom ho­moki borral mosták le az út porát. Hazafelé halkan nótázott a társaság, a buszban fölcsendült néhány meg­zenésített Petőfi-vers is... Katona Cs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom