Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1997. máj. 16., péntek Csurgó és térségében az idegenforgalom és a turizmus is komoly lendítőerő lehet A kultúra a kitörés alapja (Folytatás az 1. oldalról) Vannak nagyon szép és ko­moly természeti értékeink, ám én úgy érzem, ebben na­gyon gyengén muzsikáltunk az elmúlt hét évben. Nem hi­szek abban, hogy több száz­vagy több ezer munkahelyet jelentő befektetések a mai vi­lágban Csurgón és térségében elképzelhetők. Abban hiszek, hogy azok az erőfeszítések, melyeket mi jó néhány éve elkezdtünk, meghozzák gyü­mölcsüket. Ma Csurgón nin­csen földút, megoldódott a te­lefon. Megoldatlan viszont mind a mai napig a szenny­vízcsatorna továbbépítése - a sors furcsa fintora, hogy két-, szer nyertünk rá állami for­rást, de az önhikis pályázat miatt vissza kellett monda­nunk. A 80 millió forintos kertvárosi beruházás talán az idén megvalósulhat. — Az infrastruktúra mel­letti második beruházás-ösz­tönző elem a helyi adópoli­tika. — Az önkormányzat a le­hetségesnél több évvel ké­sőbb, az önhiki-s pályázat kényszerítésében vezette be a helyi adót, de akkor is csak 50 százalékos mértékben, tehát a törvény által megszabott ma­ximum alatt jóval. Ez is egy­fajta támogatás. A mentes­ségi- és ösztönzőrendszer ki­alakításában úgy érzem jót sikerült alkotni - nem tudom, a vállalkozók megismerték-e, megakarták-e ismerni. Pél­dául: új vállalkozásnál, mun­kahelyteremtésnél a megkez­dett évben és plusz két évben adómentességet adtunk, il­letve, azok a cégek, melyek megőrizték az előző év fog- lalkoztatotti létszámát, ötven százalékos könnyítést kaptak. A múlt évi rendeletmódosí­tásban néhány mentességet megszüntettünk, de ez az em­lített példákra nem vonatko­zik. Szeretném aláhúzni - és ez a harmadik eleme a mun­kahelyteremtés ösztönzésé­nek - az az önkormányzat, mely az elmúlt hét évben fo­lyamatosan objektív helyzete folytán forráshiányos önkor­mányzat, 1992-ben több mint 5 millió forinttal támogatott konkrét munkahelyteremté­seket konkrét forinttal. Mint­egy 40-50 munkahely létesült ennek nyomán. — Több eredményt várt ezeknek az eszközöknek a bevetésétől akkoriban vagy a mai munkaerőpiaci helyzet megfelel várakozásainak? — Csodákra nem számítot­tam, de őszintén megmon­dom, többet vártam. Tudom ugyanakkor, egy önkormány­zatnak nem ez a feladata, egé­szen más törvényi kötelezett­ségeink vannak. A háttérfelté­teleket kellene megpróbál­nunk megteremteni, és a tér­séget valamilyen szinten a be­fektetők számára megismer­hetővé tenni. Ennek érdeké­ben - tiszta lelkiismerettel mondom - sokat dolgoztunk. Az elmúlt időszakban sikerült letelepíteni egy olasz-magyar óraszíjgyártó üzemet, vala­mint az Industrie Elektrik egy üzemét - ez utóbbi telepítése, sajnos, elakadt, noha múlt év őszére ígérték a 250 fővel tervezett gyártás elindítását. Idén erről még sem levélben, sem telefonon nem kaptunk érdemi információt. Mindent összevetve, Csurgón a meg­lévő munkahelyek - Faipari Kft, Aero-Pack Kft, Napsu­gár, Afész - jól működnek, és stabilnak mondhatók. A munkanélküliségről szólva meg kell jegyeznem: vannak olyanok, akik nem akarnak vállalni munkát. Cégekről tu­dok, akik szerettek volna fel­venni embert, és nem tudtak. — A határmentiségből a kézenfekvő hátrányok mellett előnye is származhatna a vá­rosnak. Csurgón azonban jobbára csak „átutazik a be­vásárlóturizmus”. — Az utóbbi időben ez egy felerősödött vélemény és leg­inkább a polgármester ellen felhozott érv és vád: miért nem tudtuk megállítani a horvát bevásárlóturizmust? A horvát vásárló oda megy, ahol tudnak horvátul - van, aki el is küldte nyelvtanfolyamra az alkalma­zottját. Igazából nekem is nagy titok és talány, miért nem tudta Csurgó megfogni az átutazó­kat. Elfogadnám az érveket, hogy hibásak vagyunk, de mi­ben? Mi megpróbáltuk kapcso­latokat építeni, meg is tettük Kaproncával. Idén szeretnénk ezt tovább folytatni, együtt­működési megállapodást kö­töttünk a kereskedelmi kama­rával. Keressük a lehetősége­ket. Balassa Tamás NEM KÖNNYŰ A VÁLLALKOZÓKNAK Vállalkozásbarát-e Csurgó; a város önkormányzata megtesz-e minden tőle telhetőt, hogy ösztönözze a cégek, vállalkozások alapítását? - kérdezték munkatársaink csurgóiaktól. Kovács Gyula, tetőfedő-bádogos vállalkozó: - Csurgóiként úgy látom, hogy az utóbbi öt évben nemigen fejlődött ez a város. Egyre kevesebb a munka, egyre több a munkanélküli. A horvát forgalom is elment mellettünk. Vállalkozóként pedig úgy érzem: egy-egy munka kapcsán jobban hisznek egy vadidegen vállalkozó­nak, mint azoknak a helyieknek, akik pedig már számtalanszor bi­zonyították rátermettségüket, szaktudásukat. IQ. Nagy László, autó-márkakereskedő: - Nekünk nincs okunk panaszra, bár ha a vállalkozásunk nem itt lenne, bizony még jobban mehetne. Hiányzik a pezsgő üzleti élet, a szélesebb válasz­tékú kínálat. Ez vonzaná ide a horvát forgalmat is, amely jelenleg szinte teljesen elkerüli a várost. Belevári Józsefné, fodrász: - Én már föladtam, abbahagy­tam a vállalkozásomat a jól ismert okok miatt. Magas a tb, nem tudom kigazdálkodni a költségeimet. A kuncsaft pedig egyre ke­vesebb. Az átlagpolgárnál már az a kérdés: frizurát csináltasson, vagy fizesse ki a villanyszámlát. Az önkormányzatról csak any- nyit, hogy tucatjával adtuk le az ipart, fodrászok, kozmetikusok, kisiparosok, de mégcsak meg sem kérdezték, hogy mi a problé­mánk. Korontos Sándor építési vállalkozó: - Az önkormányzat pénze, sajnos, igen kevés Csurgón ahhoz, hogy hatalmas infra­strukturális beruházások legyenek. A vállalkozás-élénkítéshez, ipartelepítéshez, munkahelyteremtéshez - habár érezni, megteszik, ami tőlük telik - nem is igazán vannak eszközei a hivatalnak. Tenne az önkormányzat, de kevés a lehetősége. Mi gyakran építet­tünk az önkormányzatnak, több pályázatot elnyertünk. De abból a kevés lehetőségből, ami van, nem szabadna kiengedni külső, ide­gen pályázóknak. Feliér János, kereskedő: - Csurgón kicsi a fizetőképes keres­let, csak nehezen képes eltartani a vállalkozásokat. Én is felhagy­tam vele januártól. Úgy döntöttem, hogy ebben a városban nem éri meg tovább dolgozni, valahol másutt kezdek a közeljövőben vál­lalkozásba. Hogy hol, azt még ezután döntöm el. Visszakerültek Csurgóra a református gimnázium iratai • • Otven doboznyi emlék Nemcsak a mostani ballagás volt határkő a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium életében. A köznek szóló látványos eseménnyel egyszere visszakerültek Csurgóra a gimnázium régi iratai is. Nem is kevés: 50 dobozban sok ezer dokumentum. Az országosan is híres nagy­könyvtár sok ember - elsősor­ban Pókos Ferenc tanár törődő gondoskodásának köszönhe­tően gyakorlatilag hiánytala­nul átvészelt át világégést, az embert próbáló időket. A le­véltár az államosítás után még három évig itt maradt, 1951- től a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye őrizte - és meg­őrizte. A három éve tervezett lépést most gyors tettek követték. Kocsev Miklós, az igazgató ta­nács elnöke csak a kezdetnek tekinti:- Az igazgató tanács a kö­vetkező időre megpróbálja ki­alakítani annak a feltételeit, hogy Somogyi Református Gyűjtemény lehessen Csur­gón. Ehhez az első lépéseket meg kell tenni. Reméljük, az iskola alkalmazottai a tudo­mányos kutatómunkát elkez­dik. Hálásak vagyunk a pápai levéltárnak, hogy rendszerezte és megóvta. Az iskolatörténet első fel­dolgozói még helyben hasz­nálhatták a gazdag anyagot. Az elmúlt fél évszázadban azonban tanulmány alig tá­maszkodott rá. A könyvtárnyi Csokonai-irodalomhoz nem sok újat tudott adni Csurgó. A múlt század első felének osz­tálynaplói, az 1800-tól kez­dődő oskolai számadás és az 1792-től, az iskolaindulás évé­től folyamatosan vezetett fel­vételi napló egy új mélyebb szintézis lehetőségét ígéri. Csokonai örök időkre meg­örökítette a drámáiban játszó tanítványai nevét. Most az év­tizedes teljesületlen óhaj utáni lehetőség pár perce kiderült, a Lehelfit alakító Gaál Antal Somogyhatvanban lakott, Czobor Mózes Rinyaújalkon élt, Gentsi István somogyud- varhelyi volt. Viola Emő könyvtáros óv a kampány- munkától; előbb meg kell te­remteni a szakszerű használat feltételeit. Kocsev Miklóssal közös az álmuk; a közeljövő­ben kialakítható lesz egy min­den szakmai követelménynek megfelelő levéltári kutató­szoba. Horváth József Tóth Sándonté, kertvárosi presszó tulajdonosa: - Augusz­tusban nyitottunk, és elég eldugott helyen vagyunk, így nem sokan tudnak rólunk. Az önkormányzat is igazán segíthetne valahogy, ha másban nem, valamiképpen a reklámozásban. Ezzel mi is próbál­kozunk a Csurgói TV képújságában. Sok a konkurencia, mert ke­vés a munkahely, és mindenki igyekszik belevágni valamibe, fog­lalkoznak ezzel is, azzal is. Kasza Árpád, vendéglátóipari és mezőgazdasági vállalkozó: - Csurgó és térségében a munkahelyek számának radikálisan csök­kent, és ez a fizetőképes kereslet lecsökkenéséhez vezetett. Az ön- kormányzatnak korlátozott a vállalkozásélénkítési lehetőségei, ami részint abból fakad, hogy forráshiányos a település. Tudom, tettek adóengedményeket a kezdő cégekkel kapcsolatban. Azt gondolom, akik fönnmaradtak, azoknak megy a vállalkozásuk, akik pénz nél­kül indultak, befuccsoltak. Gáncsos Ildikó, tanár: - Én azt látom, hogy Csurgóra az a jellemző: hogy mindenki takarékon él. Alig van számottevő keres­let, nem nagyon éri meg vállalkozónak lenni ezen a településen. Nincs elkölteni való pénze az embereknek, a turkálók jobban men­nek, mint a butikok. Gaál Jenone. körzeti ápolónő: - Általában megfelelőnek tar­tom a város ellátottságát, azonban azt sajnálom, hogy nincs Csur­gón egy ruhatisztító. Nemcsak én hiányolom, hanem több idősnek is ez a véleménye. MEGHÍVÓ A Napsugár Ruházati Szövetkezet Csurgó 1997. május hó 31-én (szombaton) közgyűlést tart A közgyűlés helye: a csurgói Sefag étterme Csurgó, József Attila utca Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése a szövetkezet 1996. évi üzleti tevékenységéről 2. Az igazgatóság beszámolója az 1996. évi mérleg és ered­ménykimutatásról és indítvány a nyereség felosztására, valamint az osztalék megállapítására 3. A felügyelő bizottság jelentése az 1996. évi mérleg és eredménykimutatásról 4. Az elnök 1996. évi prémiumfeladatának értékelése, tájékoztató a főkönyvelő prémiumfeladatának teljesítéséről 5. Javaslat az alapszabály módosítására 6. Javaslat a szövetkezet rt-vé történő átalakulására, az átalakuló mérlegtervezet ismertetése 7. Egyéb ügyek A Napsugár Ruházati Szövetkezet Igazgatósága Minőségelv és gyakorlat Jelenleg mintegy száz dolgozót foglalkoztat, és tervezi, hogy a létszámot a közeljövőben 120-130-ra növeli az Italyst- raps olasz-magyar óraszíj­gyártó üzem vezetése. Dr. Sneder Cotton üzemve­zetőtől megtudtuk, a minőségo­rientált cég bérmunkában dol­gozik, a mintegy százféle mo­dell külföldi piacra kerül. Cél­juk, hogy a csurgói üzemet ön­állóvá tegyék, s ezáltal közvet­lenül a megrendelőnek gyárt­hassák a szíjakat. Erre a minő­ség folyamatos javulásával, mint megtudtuk, egyre komo­lyabb a remény az üzemben, ahonnan havi 100 ezer darab szebbnél-szebb és ami még en­nél is fontosabb, jobbnál-jobb óraszíj kell hogy kikerüljön. Tisztelt Előfizetőnk! Szeretnénk, ha nemcsak olvasója, hanem ajánlója is lenne a Somo­gyi Hírlapnak. Ezért kérjük, hogy szervezzen ismerősei, barátai kö­rében új előfizetőt lapunknak. Azok között a jelenlegi előfizetők között, akik új megrendelőt szer­veznek a Somogyi Hírlapnak, a Balaton Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság vásárlási utal­ványait sorsoljuk ki, amelyet a cég bármelyik áruházában be lehet váltani. A nyertes előfizetők név­sorát lapunk szombati számában közöljük. A sorsolás előtt kézbe­sítőnk az új megrendelőt személye­sen felkeresi. Kérjük előfizetőinket, hogy ha szerveznek új előfizetőt, akkor az itt látható megrendelőlapot kitölt­ve küldjék vissza. A borítékra nem kell bélyeget ragasztani, a postai díjat kiadónk a levél érkezése után kifizeti.----------------------------------------------------------------------------1 i Megrendelőlevél i a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1997 ..........................-tői . I Előfizetési Időszak: I l egy hónap □ negyedév I Előfizetés díja: 725 Ft 2100 Ft | Beszervező előfizető: Név............................................................. | Lakcím:.................................. I | Beszervezett előfizető: Név................................................................| Lakcím:......................................................... ' I A jelenlegi előfizetőink között, akik új előfizetőket szerveznek, e i megrendelőlevél beküldésével, a BALATON FÜSZtAT H<A<SMD<IMI I RCSZVCNVTÁASASÁO által felajánlott vásárlási utalványokat sorso- I | lünk ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom