Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05 / 79. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. április 5., szombat Agrártörvényt sürget az MSZP elnöksége Stabilizáció után növekedés Kedvező évindulásról adott számot a pénzügyminiszter a Magyar Szocialista Párt teg­napi elnökségi ülésén. Medgyessy Péter az idei gazda­sági helyzetről és a jövő évi ki­látásokról tájékoztatta az el­nökséget, mivel e témakör a jú­niusi pártkongresszuson is sze­repel majd. Elmondta, hogy az év első hónapjaiban a tervek­nek megfelelően alakult a gaz­daság helyzete. A folyamatok azzal biztatnak - tette hozzá -, hogy a stabili­záció után az építkezésre lehet fektetni a fő hangsúlyt. Med­gyessy jövőre fokozatos növe­kedést jósolt. Elmondta, hogy elsősorban a kiszámíthatóságra törekszenek, főként az adózás és a szabályozás terén. Elhangzott az is, hogy a vá­lasztásokig hátralévő időszak­ban nem lesznek megalapozat­lan hangulatjavító intézkedé­sek, a kormány ugyanakkor mindent megtesz az infláció csökkentése érdekében. Tájékozódott a pártelnökség a Nemzeti Agrárprogrammal kapcsolatos egyeztetésekről. A testület jónak látná, ha lehető­leg még májusban megszületne az agrártörvény, ugyanakkor tovább folytatódna az agrár- program vitája. Az elnökség szerint G. Nagyné Maczó Agnes, az Or­szággyűlés kisgazda alelnöke tipikusan antiszemitának ismert fordulatot használt közelmúlt­beli parlamenti felszólalásában. Ezért a Független Kisgazda- pártnak le kellene vonnia az esetből a szükséges következte­téseket - hangzott el az ülésen. / Gazdatüntetés, MIEP-gyűlés a Szabadság téren Radikális követelések Szabadság téri pillanatkép FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A Szabadság téren felállított színpadnál a METÉSZ gyű­lése délután 3 órakor kezdő­dött, 5 órakor pedig a de­monstráció a MIÉP rendezvé­nyével folytatódott. A gyűléseken ismételten el­hangzottak a kormány lemon­dását, a koalíció vezetőinek tá­vozását követelő radikális megnyilatkozások, politikai jelszavak. A gazdaszervezet alelnöke, Zsikla Győző beszédében dikta­tórikusnak minősítette a több­pártrendszert, a súlyos bajokkal terhelt demokráciát. Kemény szavakkal ostorozta a „tényeket elhallgató” médiákat, a „kor­rupt” államigazgatást, a politikai vezetőket. Az országsanyarú állapotát jellemezve úgy fogalmazott, hogy „a történelem során csak 400-500 évenként fellázadó” gazdáknak ebben a helyzetben nemcsak magukat, hanem a tár­sadalom más rétegeit is meg kell védeniük az elnyomó hatalom­mal szemben. Ki kell dobni a rosszul haladó szekér szinte minden alkatrészét, de legfőkép­pen a kormányát. Zsikla beszédét sűrűn szakí­tották meg bekiabálások, szava­lókórusok: Vesszen Horn! Vesz- szen Pető! Tolvajok! Hazaáru­lók! Több ízben fölhangzott az is: Éljen Maczó!. A demonstrációt támogató szakszervezetek - köztük a Köz­ponti Munkástanácsok és a Szo­lidaritás Szakszervezet - képvi­selői is szóltak a nemzetiszín és MIEP-es zászlókat lengető tö­meghez. Rácz Sándor például arra buzdította az embereket, hogy ne tartsák be a mostani ha­zug rendszerben hozott népelle­nes törvényeket. Mint mondta, a MIEP és a Kisgazdapárt össze­olvadása után kinevelhető a ve­zetésre alkalmas politikai elit. A demonstráció második sza­kaszának vezérszónoka, Csurka István, a MIEP elnöke teljes tá­mogatásáról biztosította a ME­TÉSZ törekvéseit. A téren a gyű­lés idején a Magyar Fórum rend­kívüli kiadását és a G. Nagyné Maczó Ágnes feliratú nemzeti­szín szalagot osztogatták. Takács Mariann Kiss Tibor Zsolt: A szerződések teljesültek Gyárfás az adócsalás vádjáról Az MTI megkérdezte Gyárfás Tamást, a Sport-Plusz Kft ügyvezetőjét, mit szól ahhoz, hogy a Kaposvári Városi Ügyészség adócsalással vá­dolja. Gyárfás Tamás válasz­ként a következő nyilatkozatot faxolta át a szerkesztőségnek: „A vád elfogult szakértői vé­leményre alapozódik, amely­nek tévedései tételesen bizo­nyítva lettek. Változatlanul úgy érzem, hogy alaptalanul akarnak befeketíteni. Az St. Plusz Kft 1993-ban valóban megbízást adott egy dél-ma- gyarországi reklámügynökség felállítására. A Pietro Nero cég számunkra komoly bevételt segített elő. Közreműködése eredményeként a kanizsai és a pécsi sörgyár közel 60 millió forint értékű rendelést adott. Én a vádemelésről egyelőre csak az MTI jelentéséből érte­sültem. A rendelkezésemre álló információk szerint ellen­őriznem kellett volna a dél­magyarországi reklámügynö­köket. Ilyen szándékom nem volt, nem is lett volna rá lehe­tőségem. Az ügynökség mun­katársaival nekem, nekünk nem volt közvetlen kapcsola­tunk. A Kaposvár közeli cég azért kapta a feladatot, mert számunkra a vidék - különö­sen akkoriban - fehér foltot je­lentett. Az elszámolásra a kellő eredmények biztos tuda­tában került sor. Tavaly májusban, a rendőr­ségi vizsgálat során derült ki, hogy a Pietro Nero Bt a kap­csolatfelvételkor még nem ke­rült bejegyzésre. A cég veze­tője elismerte, hogy megté­vesztett. A közelmúltban, sajnos számos - egy helyről érkező - feljelentésnek voltam az ala­nya. Egy „Úr” beígérte, hogy kinyír, azóta nincs nyugal­mam. Szóban és írásban be­nyújtottam az ügyészségnek azt a levelet, amelyet P. J. ka­posvári illetőségű személy írt. Tanúk jelenlétében írásban közölte: megbízást kapott arra, hogy gyűjtsön terhelő doku­mentumokat ellenem, bármi áron. „Milliós nagyságrend­ben áldozna arra, ha Gyárfást sikerülne befeketíteni...” A megbízó személye ismert az ügyészség előtt. Korábban a Népszabadság is beszámolt arról, hogy valaki 2 millió'fo- rintot ígért a Pietro Nero Bt vezetőjének, ha ellenem ter­helő adatokat mond. Az elmúlt hónapokban túlestem egy személyre szóló - számomra megnyugtató - eredménnyel zárult Apeh-vizsgálaton. 1990-től 1994-ig bezárólag az Apeh az St Plusz Kft-nél át­fogó adóhatósági vizsgálatot folytatott, adóhiányt egy eset­ben sem állapított meg. Felje­lentések sorozata érkezett el­lenem az MTV Rt-hez. „Lát­tunk egy 92 millió forintról szóló reklámozási és szpon­zorszerződést is, amelyet a Nap Tv az OKHB-val kötött, az ezzel kapcsolatos vizsgála­tot az MTV kezdeményezte.” Az MTV jogásza mindezt írásban cáfolta. írásban megvádoltak azzal is, hogy az OTP-Sport plusz SE versenyzőit azért szerepel­tetem a Nap TV-ben, mert így fizettem ki az egyesületnek az apportomat. Az OTP Rt elnök­vezérigazgatója írásban kö­zölte, hogy mindez minden alapot nélkülöz. Ä kaposvári ügyet a So­mogy megyei RFK 1996 má­jusában egyszer már lezárta velem szemben. A fordulat megdöbbent, hét hónapon ke­resztül azt gondoltam, hogy már túl vagyok rajta. Számos szakértői vélemény igazolja, hogy nem jártam el törvénysértően. A bíróságon kell bebizonyítanom, hogy a vád megalapozatlan.” Az 1993-ban kötött szerző­déseim a Sport Plusz Kft-vel és Gyárfás Tamással az abban foglaltak szerint teljesültek, valós gazdasági tevékenység van mögöttük —- mondta Kiss Tibor Zsolt lapunk tegnapi számában megjelent cikkben foglaltakra reagálva. — Az építkezések során alvállalko­zóval készítettük el a munkát, amely maradéktalanul, megfe­lelő minőségben megvalósult. A megrendelőnek nem volt ki­fogásolnivalója. Valótlan az az állítás, hogy engem és volt cégemet a reklámszerződések kapcsán említett két sörgyár­nál nem ismernek, tanúvallo­mások támasztják alá, hogy mekkora volt az akkor általam megszerzett szerződés állo­mány. Az, hogy az ügynöki hálózat kiépítésére mennyi pénzt vettem fel, szerintem nem büntetőjogi, hanem pol­gárijogi kategória. Kiss Tibor Zsolt szerint az ügyészség az ő és ügyvédje többszöri javaslatára sem tett semmilyen lépést a cikkben említett Szabó Mátyás megke­resésére. Annak ellenére, hogy Szabó készítette alvállalkozó­ként a munkálatokat és a pénz is nála jelentett bevételi több­letet. Az ő utasítására alakult az Uni-Pouch Bt is. így lehe­tett az ő „háttérvállalata”, ami azt eredményezi, hogy befize­tési kötelezettség az Uni-Po- uck Bt-nél keletkezett. — Tu­domásom szerint — mondta Kiss Tibor Zsolt —, Szabó mintegy 3 millió forint áfát fi­zetett is az Uni-Pouch Bt számlájára. Szabó azóta eltűnt és a nyomozó hatóság, vala­mint az ügyészség nem igazán forszírozza hollétének bizo­nyítását. Hangsúlyozom, ez nem rágalom részemről, ha­nem figyelmeztetés, hogy sú­lyos hiba lenne ezt így elfoga­dottnak tekinteni. Kiss Tibor Zsolt azt mondta: sajnálatosnak tartja, hogy különböző érdekek így eltudják csorbítani a „penge élét”. Ami ennél is szomo­rúbb, hogy szerinte külföldi ál­lampolgárok „büntetlenül” ga­rázdálkodnak az országban, úgy, hogy mások sérülnek, szenvednek anyagi és nagyon jelentős erkölcsi kárt. Vétóra készül az elnök Az Országgyűlés jövő heti, kétnapos ülésén a tervekkel szemben nem tudja lezárni a magyar-orosz olajszállítás­sal kapcsolatos vitát. A házbizottság megküldte az előteijesztéshez érkezett mó­dosító indítványokat az alkotmányügyi bizottságnak, amely jövő szerdán tekinti át azokat. A plénum így csak az­után foglalkozhat ezzel a té­mával. Mint Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke tegnap elmondta: az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésének munkáját hétfőn a Nemzeti Környezetvédő Program álta­lános vitájával kezdi meg. Na­pirenden szerepel: az egész­ségügyi adatok kezeléséről, a jelzáloghitelekről szóló tör­vényjavaslatok általános vitá­jának folytatása, valamint az olimpiai bajnokok járadékáról előterjesztés tárgyalása. Elhangzott tegnap, hogy Gál Zoltán elnök várhatóan há­rom kisgazda, illetve fideszes önálló indítvány esetében - a parlament történetében először - él a visszautasítás lehetősé­gével. Az indítványok ugyanis alkalmasak lehetnek a Ház méltóságának csorbítására. Elismerés az SZDSZ-nek. Teljes jogú tagjává választotta a Szabad Demokraták Szövet­ségét az Európai Liberális De­mokrata és Reform Párt Taná­csa. A szervezet az európai li­berális pártokat tömöríti, s az Európa Parlamentben frakció­val is rendelkezik. A Fidesz bírálja a tb-t. A Fi­desz véleménye szerint a társa­dalombiztosítás ágazati reform­jának befejezéséig a tb-alapok élére parlamenti felügyelő-bi­zottságokat kell állítani. A párt szóvivője hangsúlyozta: bár az Állami Számvevőszék bűncse­lekménnyel vádolta meg a fele­lősöket, a vizsgálóbizottság tag­jai közül egy ember sem vetette fel, hogy a tb vezetőit távolítsák el posztjukról. Koszorúzás. A Magyar Ellen­állók és Antifasiszták Szövet­sége pénteken Budapesten megkoszorúzta a gellérthegyi felszabadulási emlékművet és a Szabadság téri szovjet emlék­művet abból az alkalomból, hogy Magyarországon 52 évvel ezelőtt fejeződtek be a második világháború hadműveletei és hazánk felszabadult a náci és nyilas uralom alól. Harminc új betegség. Az utóbbi években kedvezőtlen irányú változás következett be a világ járványügyi helyzetében - hangzott el tegnap a buda­pesti tájékoztatón. Számos, ko­rábban leküzdöttnek hitt ragály, mint a kolera, a tbc vagy a dif- téria mellett az elmúlt időkben legalább 30 új fertőző betegség jelent meg. Magyar Ifjak Világfóruma. A Magyarok Világszövetsége csütörtökön és pénteken meg­rendezte a világ magyar ifjú­sági szervezeteit összefogó Magyar Ifjak Világfóruma ala­kuló ülését. Az új szervezet alapszabálya, programja meg­egyezik az MVSZ hasonló do­kumentumával. Támadás a képviselő ellen. Rusznák Imrét, az MSZP fővá­rosi képviselőjét, a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi, tu­risztikai és fogyasztói érdekvé­delmi bizottságának elnökét csütörtökön délelőtt a lakása előtt megtámadták. A két tá­madó súlyosan bántalmazta a képviselőt, aki koponyatörést szenvedett. Kiadják a gyanúsítottat. A magyar és a német hatóságok közötti megállapodás alapján Magyarországra szállítják a Lánchíd 2000 befektetési csalás legfőbb gyanúsítottját, aki ápri­lis 11-én érkezik Egerbe. A Senderovitch Vladimirov Isza- kovics néven ismert férfit az In­terpol körözése nyomán az el­múlt év decemberében a ham­burgi repülőtéren fogták el. Elemzik a gyógyvizeket Az Alpok-Adria Munkakö­zösség IV. (egészségügyi) bizottsága Hévízt jelöli ki a nemzetközi nagyrégió ál­landó reumatológiai tapasz­talatcseréjének helyszínéül - jelentették be tegnap Hé­vízen, a bizottság ma kez­dődő ülését megelőző sajtó- tájékoztatón. A helyi gyógy­fürdő kórház szakgárdájára alapozva mindenekelőtt a mozgásszervi megbetegedé­sek rehabilitációjában sze­retnének nemzetközi együttműködést kialakítani. Ezzel összefüggésben a bi­zottság ülésén áttekintik a dunántúli gyógyvizek gaz­daságosságáról szóló elem­zést. Magyar katonák 18 országban Békefenntartás, megfigyelői szolgálat - fegyverrel, fegyvertelenül A magyar kormány úgy döntött, hogy hazánk nem küld kato­nai egységet Albániába. Ettől függetlenül Magyarország aktív részese a békefenntartó akcióknak. A honvédelmi tárca illeté­kesei lapunknak elmondták: eddig összesen 18 országban lát­tak el békefenntartó és egyéb jószolgálati feladatokat. Magyarország az ENSZ és az EBESZ égisze alatt már a rendszerváltás előtt bekapcso­lódott a nemzetközi békefenn­tartók tevékenységébe. Előbb fegyvertelen, majd 1995-től kezdve fegyveres egységek is képviselték hazánkat a sok nemzetiségű csapatokban. Katonáink egyik első meg­bízatása azt volt, hogy az ENSZ felkérésére 1988 au­gusztusától megfigyelői fel­adatot láttak el az iraki-iráni határvonalon. Az Öböl-háború kitörése után a 15 fős egység Ciprusra került, ahonnan a misszió hivatalos megszűné­sekor, 1991 februárjában uta­zott haza. Az Öböl-háborúban 37 tagú magyar katonai orvoscsoport vett részt. E háború nyomán Irak és Kuvait határán ENSZ- misszió létesült, amelyben - immár hetedik éve - ott van­nak honvédségünk képvise­lői is. Évek óta folyamatosan szolgálnak magyar békefenn­tartók Angolában, továbbá Irakban, ahol vegyi fegyverek megsemmisítését felügyelik. Sikeres - és elismerést kelt - a magyar műszaki kontingens boszniai tevékenysége. A Szovjetunió utódköztár­saságai közül magyar katonai megfigyelőcsoportot fogadott Grúzia, Tádzsikisztán és - az EBESZ kezdeményezésére - Hegyi Karabah. Fegyveres békefenntartó akciókban a Sínai-félszigeten állomásozó többnemzetiségű erők kötelékében vesznek részt katonáink, s hasonló megbízatást teljesítenek az ENSZ ciprusi egységének kö­telékében. Tardos János A Gazdasági Kabinet előtt a KHB és az MTI A bank a tőzsdére kerül Az év végéig magánkézbe ke­rül a Kereskedelmi és Hitel Bank. A pénzintézet privati­zációjáról készített előter­jesztést pénteki ülésén hagyta jóvá a Gazdasági Kabinet. Csiba Judit tárca nélküli mi­niszter a kabinet üléséről tá­vozóban elmondta: a Magyar Hitel Bank, majd a Takarék­bank közelmúltbeli sikeres privatizációját követően megnőtt az érdeklődés a még állami kézben lévő hazai pénzintézetek iránt. Draskovics Tibor államtit­kár részleteket is közölt a bank eladásáról: a stratégiai befektető minimum 25 száza­lékos részvénycsomagot sze­rezhet az első lépcsőben, és ha ez a vevőcsoport úgy gon­dolja, bevonhat pénzügyi be­fektetőt is a privatizációba. Később a bank részvényeit a tőzsdére viszik. A kabinet ülésén szerepelt az MTI részvénytársasággá alakulása is. Draskovics Tibor elmondta: a testület jóvá­hagyta az MTI alapító okiratá­nak tervezetét. Az iroda pénz­ügyi helyzetéről már eddig is voltak egyeztetések, és a jövő héten tovább folytatja tárgya­lásait a Miniszterelnöki Hiva­tal. Ennek alapján egy kiegé­szítő előterjesztés készül a Gazdasági Kabinet és a kor­mány részére, amely javaslatot dolgoz ki arra, hogy miképpen lehet fenntartani az MTI pénz­ügyi működőképességét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom