Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. április 30., szerda Folytatják az építkezést Néhány napja — mint hírül ad­tuk — összedőlt a pálmajori Ignácz Ferencék háza. Boross Lászlóné polgármestertől meg­tudtuk: mivel Pálmajorban je­lenleg négy takaros ház is épül, az ott dolgozó vállalkozó fel­ajánlotta: szívesen újjáépíti a romokat, ám csak akkor, ha minden engedély rendben lesz. Mivel egy méterrel hosszabb lett a fal, visszavonták az épí­tési engedélyt, s ezt módosítani kell. Ha minden papír meglesz, a vállalkozó hozzáfog az épít­kezéshez, de csak szakembe­rekkel dolgoztat. így például nem tetőfedő, hanem ács készíti majd a tetőszerkezetet, ami mi­att összedőlt a ház. Ignáczékat a feleség édesanyja fogadta be. Az asszony ott várja harmadik gyerekét. L. S. Új szövetkezeti elnök Göllében A mezőgazdaság diákkorom óta érdekel - mondta Ódor Ferenc, a göllei Béke mezőgazdasági szövetkezet új elnöke. - Tizen­két éve élek Göllében, azóta a szövetkezetben dolgozom. Öt évig irányítottam a szarvasmar­hatelepet. Szakmai szempontból érdekes időszak volt ez; sok ta­pasztalatot szereztem. Később a növényvédelemben dolgozott. 1990-92 között a gö­döllői agrártudományi egyete­men szerzett növényvédelmi képesítést. Közben a szakmai ranglétrán is feljebb jutott, s Vé­tek József nyugdíjba vonulása után megválasztották elnöknek. Arra a kérdésre, hogy vezető­ként mi a legfontosabb célja, azt mondta: a szövetkezet fejlesz­tése.- A társaság 109 embernek ad kenyeret. A múlt évet mintegy 230 millió forint bevétel mellett nullszaldóval zártuk - tette hozzá. Elmondta azt is: szeremé, ha minden tag jól érezné magát a szövetkezetben. Fontos, hogy valamennyien megtalálják anyagi biztonságukat. H. M. Száznyolcvan lóerővel és vetőkukoricával Zimány határában Hátvéd az őrei traktoros Szűcs Tibor és Farkas Árpád a határban A vetés az egyik legszebb munka. Fárasztó, de gyakran már várom a másnapot, hogy újból a kormány mögé ülhes­sek. Szeretem a szántóföldi munkát, nem szívesen csinál­nék mást - mondta Farkas Árpád Zimány határában. A Kapostáj szövetkezetben dolgozik - több mint húsz éve - a 40 éves férfi. Traktoros­ként szinte minden munkát el­végez, néha gépet szerel. Far­kas Árpád Orciban lakik, és ta­lálkozásunkkor Zimány hatá­rában vetettek kukoricát. Szorgalmasan dolgoztak a langyos időben. Kihasználtak minden órát, mert szeszélyes az április; megtréfálta őket már néhányszor. A traktoro­sok rémálma a fagy. S csak abban reménykednek, hogy minél kisebb kárral megúsz- szák a hideghullámot.- Ebben a gépben minden kézre áll - mondta a 180 lóe­rős Fiat traktorról, amivel na­ponta akár 50 hektárt is elvet. Erről meggyőződtem, ami­kor fölmásztam a fülkébe. Légkondicionáló, rádió, szer­vokormány szolgálja a ké­nyelmüket. Fontos ez, hiszen naponta 8-10 órát töltenek itt.- A vetésnek több szabálya van; a helyes sortávolság és sebesség tartás mellett fontos a csapatmunka is. Mert hiába dolgozom én pontosan, ha késve hozzák a vetőmagot. Nálunk, szerencsére, jó az összhang, a társaim megbízha­tóak. Néhány perc alatt meg­töltik a tartályt, s utána már mehetünk a következő táblára.- Itt nem lehet lazsálni - mondta Szűcs Tibor, aki Páger Attilával együtt a vetőtartály feltöltésével foglakozott. - Az erőgépek megállás nélkül jön­nek, csak délben szusszanunk. Ebédkor szóba kerül a csa­FOTÓ: KŐHALMI Iád. Farkas Árpádnak két lá­nya van. Mindennap ötkor kel, megeteti a disznót, s a kerti munkában is segít. így ol­csóbb a megélhetés. A mellé­kes nem mellékes - mondta. Farkas Árpád jól bírja a mun­kát. Azt mondta: eddig meg­úszta a „sofőrbetegséget” is, rendben a gerince.- Talán a sportnak is kö­szönhetem, bár az utóbbi idő­ben ritkán rúgom a labdát. Hét végén azonban sokszor jól­esik. Ha lehetőségem nyílik, hátvédként néha elfocizga- tok... Harsányi Miklós A kis régiókban közelebb esnek az érvek és az érdekek Fejvadászok a Zselicben — Bármennyire is megvan a szellemi egység, a konkrét szervezőerő hiányzik. Egyik polgármestertől sem várható el, hogy a térséggel foglalkoz­zék. Meg kell találni azokat, akik profi módon képesek fel­lendíteni a régiót. — Dr. Spi- egl József, a Zselica Szövetség elnöke mondta ezt. — Könnyű a,fejvadászat”? — Nem. Ebben a térségben nagy a munkanélküliség. A táj varázsa nem elegendő; vala­miből meg is kell élni. Azért szerveződtünk, mert mi is fel­ismertük — ahogy Garas és Kern énekli —, hogy egyedül nem megy. A helyi érdekérvé­nyesítés összhangoltan ered­ményesebb, s ezt igazolja az élet. Huszonhárom település, civil szervezet, néhány vállal­kozó a tagja a szövetségnek, s így pályázni is több helyre tu­dunk. A területfejlesztési tör­vény egyébként meghatározott egységeket jelöl ki; a mi ese­tünkben a régi kaposvári já­rást, amelyhez hetvenkét tele­pülés tartozott. Ez túl nagy te­Dr. Spiegl József fotó: király rület. Ezért kellenek a kisebb régiók, ahol közelebb esnek az érvek és az érdekek. — Milyen elképzelések va­lósultak meg a szövetségnek köszönhetőén ? A Bánya-Vóta- puszta-Kadarkút és a Szenna-Bárdudvarnok közötti út, részünk volt a kadarkúti gázprogramban, és a telefon- hálózat fejlesztésében is. — Most mit terveznek? — Az egységes kép kialakí­tása végett fafaragóprogramot indítunk. Bányán, Kadarkúton és Szennánban már készültek fajátékok a gyerekeknek. Sze­retnénk, ha a térség minden te­lepülésén lennének ilyenek. Mátyás szellemében szervez­zük a história-napokat és a nyári programokat. — Mi lesz a gazdaságélén­kítéssel? — Az amerikai munkaügyi minisztériummal és a megyei munkaügyi központtal közö­sen szerveztük meg azt a kur­zust, amelynek tapasztalatait most összegezzük. Kiválogat­juk a megvalósítható terveket, így várhatóan hamarosan nyi­tunk majd egy irodát Kadark­úton, amely kizárólag a gazda­ságélénkítéssel foglalkozik. — Nemrég települt So­mogyba, a Rákóczi FC ügyve­zetői elnöke. Bányán sok sportember vett telket. Ön is választott már egyet valame­lyik zselici településen? — Nem. Életemben volt már négy telkem. Ötödik nem kell. Lőrincz Sándor Informatikai szaktanterem Kaposmérőben A kaposmérői önkormányzat iskolafenntartó társulást hozott létre kaposújlakkal és Bárdudvarnokkal. így beadtak egy pályázatot, ame­lyen 2,7 millió forintot nyertek. Ezt a pénzt számítógépes szaktante­rem kialakítására fordítják. Egyet már berendeztek, ám a mostaniban színes nyomtató és szkenner is lesz a tizenkét új számítógépen kívül. Az alsó tagozatosoknak szakkörön oktatják majd az alapokat, a fel­sősök azonban órarendi keretek között tanulják az informatikát. Meseíró diákok nagybajomi versenyen A nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola ebben az év­ben is megrendezte a víg poéta emlékére a Csokonai-napokat. Ezen — hagyományosan — a környékbeli iskolák diákjai vettek részt. Meseíró versenyt is rendeztek, amelyen a harmadik osztályosok kö­zül Kovács Attila, Kiss Adrienn, fehér Eszter és Androsics Erzsébet vitte el a pálmát. Mindannyian helybeliek). A negyedikesek közül Nagypál Judit, Póth Hajnalka, Lempach Gabriella, Sámóczi Vero­nika (Nagybajom) és Gyánó Noémi (Mezőcsokonya) bizonyult a legjobbnak. A felsősök közül a somogysárdi Zámbó Balázs és a me- zőcsokonyai Mészáros Bernadett lett az első. A második díjat a nagybajomi Bánfi Balázs és a mezőcsokonyai Ferenczi Mária sze­rezte meg. A harmadik a csökölyi Dévényi Gabriella lett. All a közösségi ház építése Bárdudvarnokon A kőművesmunkával nagyjából már végeztek a bárdudvamoki kö­zösségi ház építői. A tetőszerkezettel kellene folytatni a csaknem hetven miihó forintos beruházást, ám erre jelenleg nincs pénz. Forin­tos László bárdudvamoki polgármseter elmondta: a hatszáz négy­zetméteres alapterületű közösségi ház befejezéséhez pályázatok út­ján szeretnék előteremteni a szükséges összeget. Színes kiadvány készült Simonfáról A láb mindig kéznél van — idézik a nagy természetjárót, Móricz Zsigmondot a Meteor Természetbarát Turista Egyesületet, Simonfát és a Zselicet bemutató kiadvány szerzői. Az egyesület az elmúlt csaknem másfél évtized jelentősebb eseményeiről számol be a szép kiállítású füzetben, amely rendkívül hasznos a túrázóknak, hiszen hazai és külföldi túralehetőségekről is értesülhetnek a színes fotókkal illusztrált kiadványban, amely arra is felhívja a kezdő természetjárók figyelmét, hogy miként lehet megőrizni az erdő-mező értékeit. Új sátrak, faházak Vótapusztán Június közepétől a metodista fiatalok táborozásával kezdődik a szezon a vótapusztai pünkösdi közösség szeretetotthonának terüle­tén. Azután háromszáz fiatal részvételével regionális ifjúsági talál­kozót rendeznek itt július 3-6 között, amelyen sportvetélkedők is lesznek, s nemcsak a közösség tagjai, hanem bármelyik iskola ta­nulói is indulhatnak. Kincses József, az otthon vezetője elmondta: az idén több mint 1100-an táboroznak Vótapusztán. A közösség két óriás sátrat vásárolt, a könnyebb elhelyezésért, de a pécsi, a soltvadkerti, a budapesti gyülekezetek faházakat is építettek. Hasznosításra vár a mernyei rendház A piarista rendházon régóta szeretne túladni a mernyei önkor­mányzat, ám eddig csak komolytalan ajánlatok érkeztek. Fogarasi László polgármester szerint az épületet mielőbb hasznosítani kel­lene, mert sokat romlik az állaga. Szociális otthonnak vagy valami­lyen más egészségügyi intézetnek lenne a legkiválóbb, de a befek­tetők nem állnak sorba az egykori rendházért, amelyből már átköl­töztették az ott működő óvodai csoportot. Tóth Vendel mindennap farag FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A homokpusztai faragó harminc éve vette kézbe a bizsókot Furulyák bodzafából A homokpusztai Tóth Ven­del harminc éve farag. Elő­ször csak csapokat készített, aztán összehozta a sors Tóth Mihállyal, a népművészet mesterével. Ő mutatta meg, hogyan helyezze el a virágo­kat, a tölgyleveleket, s mi­ként tekeregjenek az indák a törölközőtartón, a furulyá­kon vagy a csutorán. A somogyi pásztormotívumo­kat kedvelem leginkább — mondta a hatvannégy éves férfi, aki nem mulaszt el egyet­len napot sem faragás nélkül. — Ötleteimet is beleviszem a munkába. Persze, a hagyomá­nyokat azért nem rúgom fel. A virágokat nagyon szeretem. Gyakran kimegyek a mezőre, ezért várom már a jó időt. Leül az ablak elé, kezébe veszi a bizsókot; közben a régmúltra gondol. Öt testvére született, birtok nem volt. Ré­szes munkába járt az apja, aki nemcsak a földhöz értett; min­dent megcsinált a ház körül. Aztán amikor földhöz jutottak, gazdálkodtak. Csak később lett takarmányos a kutasi gazda­ságban. Amikor beletanult a mesterségbe, inkább a házi­ipari szövetkezethez szegődött. — Díszdobozokat, pálinka­kínálókat, papírvágókéseket, karikásostorokat készítettem fillérekért, de legalább volt rendszeres munka. Bodzafából tucatszám faragtam a furulyát. Most is azokat csinálnám szí­vesen, meg a tilinkókat, de már nemigen van piacuk. Marcaliban, Kaposváron, Balatonlellén és Nagybajom testvértelepülésén, a németor­szági Schortensben a magyar napokon volt kiállítása. Tóth Vendel azonban nem további tárlatokat szeretne, hanem né­hány megrendelést, amivel nyugdíját kiegészíthetné. — Aztán ha nem jut min­dennapra faragnivaló, akkor sem bánkódom. Nemrég gya­rapodott a kecskeállomá­nyunk; van munka a tizen­nyolc gidával. (Lőrincz) Jutái Szamócák színjátszósikere A jutái általános iskola diák- színjátszóköre, a Szamóca is részt vett a negyedik alkalom­mal Tiszaújvárosban megren­dezett országos gyermekszín­játszó találkozón. A fesztiválon tizennyolc színjátszócsoport lépett föl, a zsűri öt társulatot minősített. A jutaiak a Szomszéd kakasa című parasztkomédia előadásá­ért ezüst minősítést kaptak. A darabban négy gyermek ját­szott: Szegi Dezső, Gyura Ba­lázs, Koponya Barbara, és Vajda Adrienn. A két lány — az egyéni alakításért — a zsűri különdíját is megkapta. A színjátszócsoportot Ágos­ton Attila készítette fel, a ren­dezvényt a Magyar Úttörők Szövetsége szervezte. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom