Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-03 / 77. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. április 3., csütörtök Kovács László kairói tárgyalásain szorgalmazta, hogy magyar vállalatok is bekapcsolódhassanak az egyiptomi fejlesztési programokba: a vasúti és közúti közlekedés, a szállítás, a villamosenergia-termelés és a mezőgazdaság korszerűsítésébe. Dél-Egyiptomban második Nílus-völgyet létesítenek, amely több millió embernek biztosít majd megélhetést. Gyökeresen megváltoztak a Romániában élő kisebbségek életlehetőségei - jelentette ki a Bukarestben tartózkodó Max van der Stoel. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa kijelentette: most következhet az az időszak, amikor a megoldásokat is érvényesíteni kell a jogi keretek megváltoztatásával. Hadgyakorlatot tartanak Észak-Koreában. A polgári lakosság részvételével a hadsereg az esetleges tiltakozó megmozdulások leverését gyakorolja, amelyeket a romló élelmiszer- ellátás okozhat. Bűivel ellenzi a népszavazást a NATO-belépésről. A cseh elnök a referendumot egyenesen ostobaságnak tartja. A közvélemény-kutatások - eltérően Lengyelországtól és Magyarországtól - inkább NATO-ellenes hangulatot tükröznek. Lezárja a határt Kína egy hónapig Hongkong zavartalan átvétele érdekében. A városállam július 1-jétől kerül kínai fennhatóság alá. Peking nem szeretné, ha kínaiak árasztanák el a csaknem száz százalékig kínaiak lakta területet. 56 kord fegyverest öltek meg a török kormánycsapatok az ország délkeleti részén. A hadműveletekben a kormányerők harci repülőgépeket is bevetettek. A Kurd Munkáspárt 13 éve harcol a török kormányerők ellen, hogy létrehozhassa a független Kurdisztánt a térségben. Az évek óta dúló fegyveres konfliktusban több mint 22 ezren vesztették életüket. Adóhalasztást kapnak a limai japán nagykövet rezidenciáján fogva tartott túszok. Az adóhatóság közölte, hogy bevallásuk beadására szabadulásuk után is még további harminc napot kapnak a perui állampolgárok. Megvádolta a ciprusi kormány tegnap a török légierőt, hogy repülőgépei háromszor megsértették a ciprusi légteret. Az incidensek miatt a nicosiai vezetés tiltakozni fog az ENSZ-ben. Az arab államok Izrael elszigetelésére törekednek Veszélyben a békefolyamat Árokba fordult a felrobbantott busz fotó: feb/reuter Netanjahu izraeli kormányfő és Jichák Mordehai védelmi miniszter az Egyesült Államokba utazik. Az amerikai elnök nemrég kijelentette, hogy személyes tekintélyét akarja bevetni a közel-keleti békefolyamat megmentése érdekében. Egymást vádolják a szemben álló felek a kiújult terrorakciókért. Jeruzsálemtől húsz kilométerre szerdán gyújtószerkezetet, feltehetően napalmbombát dobtak egy izraeli katonákat szállító autóbuszra. A sofőr, valamint tizenkét utas megsebesült, a jármű kigyulladt, és az árokba fordult. A palesztinok közül sokan úgy gondolják, hogy a merénylőket izraeli ügynökök bérelték fel. Jeruzsálem - úgymond - így akarja elterelni a figyelmet a zsidó településpolitikáról. Jasszer Arafatra nyomás nehezedik Izrael és az Egyesült Államok részéről azért, hogy tegyen többet a palesztinok megfékezésére. A Palesztin Hatóság biztonsági emberei harminc iszlám aktivistát őrizetbe is vettek. Az Arab Liga külügyminiszterei - kifejezve az izraeli településpolitika miatt érzett csalódásukat - Kairóban tartott ülésükön úgy döntöttek, hogy a kapcsolatok befagyasztását és a gazdasági bojkott újbóli bevezetését javasolják, hogy ezzel is ráirányítsák a nemzetközi közvélemény figyelmét „arra a kárra, amelyet magatartásával Izrael okozott a békefolyamatnak”. John Major előretör Választási programjában a brit konzervatívok kedvező adórendszert ígérnek. A legújabb felmérés szerint máris javult a miniszterelnök pártjának támogatottsága: a választópolgárok 32 százalékát tudhatják maguk mögött. fotó: feb/reuter Jelcin és Lukasenko aláírta az államszerződést Az elnök visszakozott Oroszország és Belorusszia államfője szerdán a Kremlben aláírta a két ország államszövetségi szerződését. Az orosz államfő csak az állam- szerződés jóváhagyása előtti utolsó pillanatban jelentette be, hogy a rövidített változatot írják alá, a végső rendelkezések tervezetét pedig széles körű vitára bocsátják. A két ország ugyan nem egyesül egymással, de politikai, katonai és gazdasági téren a lehető legszorosabbra fűzi kapcsolatait. Elképzelések szerint a két volt szovjet tagköztársaság legfelsőbb tanácsot hozna létre, amelynek tagságát a két ország vezető politikusai alkotnák, és ők határoznák meg a közös politikai irányvonalat is. .Ugyancsak egyeztetnék gazdasági és katonai tevékenységüket, közös energia- és szállítási rendszert alakítanának ki, s az sem elképzelhetetlen, hogy közös pénzt vezetnének be. Sajtótájékoztatóján azonban Borisz Jelcin kifejtette: „Nincs szándékunkban sietni a gazdasági és a pénzügyi területen. Az egységes pénz bevezetéshez még hosszú az út.” Megfigyelők szerint az orosz elnök azért visz- szakozott, mert Oroszországban főként a reformista politikusok ellenzik az államszövetséget. Moszkvában sokan úgy tartják, hogy az unió kölöncként nehezedne az amúgy is betegeskedő orosz gazdaságra, és megre- kesztheti a politikai és gazdasági reformfolyamatokat. A szabály az szabály „Hadiállapot” az ENSZ és New York között New York városa megelégelte az ENSZ-diplomaták „rendbontásait”: mostantól nem élvez diplomáciai mentességet a tilos parkolás. Az ENSZ-alkalmazottak jól teszik, ha ügyelnek a közlekedési szabályokra New Yorkban. A jövőben a diplomatákat is megbírságolják a tilos parkolásért, sőt autóikat el is szállítják. A világszervezet munkatársainak nem tetszik az új rendelkezés: élesen kifakadtak a város „önkényes” magatartásával szemben. Az egyik francia delegátus még azt is felvetette, hogy az ENSZ-nek el kellene költöznie a „civilizáltabb” Genfbe, vagy az osztrák fővárosba. Bokros teendői ellenére Kofi Annan főtitkár időt szakított arra, hogy levelében „higgadt párbeszédre” kérje fel a szemben álló feleket. Az ENSZ „háztáji” ügyeivel foglalkozó bizottsága pedig azt mérlegeli, hogy a vitát a legfőbb fórum, a közgyűlés előtt veti fel, annak érdekében, hogy Pedro Nunez, a kubai küldött szavaival szólva: „megvédje jogait”. Utóbbi mellesleg csupán tavaly harminc diplomáciai járművel 1208 szabálytalan parkolásról szóló figyelmeztetést gyűjtött össze. Az afrobrazilok fekete államfőt szeretnének Pelé esélye az elnökségre Brazíliában 1998-ban lesznek a választások, és bár a brazil törvényhozás módosította az alkotmányt, hogy Cardoso elnököt újraválaszthassák, veszélyes ellenfél tűnt fel. A rivális nem akárki: Arantes de Nascimento, vagy ahogyan a világon mindenütt ismerik, Pelé, a legendás labdarúgó, aki immár rutinos politikus, a kormány tagja, az ifjúsági és sportminiszteri tárca az övé. Nem párt, hanem az affobra- zilok, vagyis a feketék, mulattok és más félvérek szervezetei javasolják elnökjelöltnek. Márpedig a 140 milliós brazil népesség többsége, jó hatvan százaléka ezekhez a csoportokhoz tartozik, és a demográfiai arányok mindinkább növelik többségüket. Arra hivatkoznak, hogy a legnagyobb latin-amerikai országnak eddig csak fehér elnökei voltak, egyszer nem ártana a változás. Korábban Pelé, a lojális miniszter úgy nyilatkozott, hogy Cardoso legjobb utódja maga Cardoso lenne. De az afrobrazilok szervezete szerint kormányok jönnek és mennek, Pelé azonban marad. A hajdani focista még nem foglalt állást, de erre van még másfél éve. (Réti) EU-szótár Közös agrárpolitika Az Unió tizenöt tagállama a gazdaság minden egyes témakörében egyezteti, ösz- szehangolj a politikáj át. így van ez a mezőgazdaságban is: a Közös Agrár- politika (angol rövidítése: CAP) célja a termelékenység növelése, az agrárpiacok védelme, továbbá a mező- gazdaságban dolgozók méltányos jövedelmi viszonyainak garantálása. Az exporttámogatási rendszer keretében az EU- tagállamok mezőgazdasági termelői számára Brüsszel kiegyenlíti a közösségi és a világpiaci ár közötti külön- bözetet. A legnagyobb tétel az Unió költségvetésében az agrárágazat támogatása: általában meghaladja a büdzsé negyven százalékát. A támogatás mértéke természetesen függ a tennék rendeltetésétől és előállításának időszakától is. Remények és kételyek A nemzetállamok sok százéves szembenállása a harmadik évezred elején remélhetőleg már a múlté. Európa egyesül, s Magyarország is e félmilliárdos közösség előnyeit élvezi majd. „Bár csatlakozásunkat az Európai Unióhoz a lakosság több mint kétharmada támogatja, a felmérések szerint mintegy 53 százaléka csak minimális ismeretekkel rendelkezik az integrációról” - mondta Pataki István helyettes külügyi államtitkár Az Európai Unió - az állampolgárok közössége című nemzetközi konferencián. A magyarok 89 százaléka mindamellett úgy véli: áldozatokat kíván, hátrányokkal is jár az EU-tagság. A tájékozottak jól ismerik a rossz híreket az unióról, hiszen róluk bőven ír a sajtó. Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja nemrég egy sajtó- beszélgetésen kifejtette: „Nyugaton az emberek már megszokták a jót, ami rendben van, arról keveset írnak az újságok. Az ifjabb nemzedék nem is tud fogalmat alkotni háborúról, vagy diktatúráról. A Balkánon, Közép-Európában azonban ez még a jelen, de legalábbis a közelmúlt.” Az európai lelkesedés ezért is nagyobb a földrész keleti felében, ahol rendezett viszonyokat, jólétet, demokráciát, a határok átjárhatóságát váiják a belépéstől. De vajon nem fizetünk-e túl nagy árat a beilleszkedésért? Nem csorbulnak-e a nemzeti érdekek? - kérdezik sokan. Való igaz, a brüsszeli EU-köz- pont olyan, merőben új feltételeket szab, amelyek teljesítése külön „befektetést” követel. A ragaszkodás a megszokotthoz viszont hosszabb távon nem szolgálná a nemzeti érdeket. Nálunk főként az agrárágazatban dolgozók fogalmazzák meg azt az aggályt, hogy a mezőgazdaság kilátásai siralmasak. Holott még most is, jól átgondolt agrárpolitika híján is hazánk az egyetlen volt szocialista ország, amelynek a mező- gazdasága aktívumot tud felmutatni az EU-val szemben - hangzott el az Euration Alapítvány egyik eszmecseréjén. Toronyi Attila EuroKrónika * A MEGOLDÁS ______ V\ Európa-napok falun Április és május folyamán mintegy harminc magyar településen tartanak Európa-napokat vidéki fiataloknak. A rendezvénysorozat nyáron a zánkai agrárifjúsági fesztivállal fejeződik be. Kell-e privatizáció? Sok, csatlakozásra váró országban gondolják azt, hogy a privatizáció az uniós tagság egyik elengedhetetlen követelménye. Az Európai Dialógus című kiadvány következő száma arra mutat rá, hogy a liberalizálás nem azonos a magánosítással. Tolószékes turizmus Az EU „kormánya”, az Európai Bizottság kézikönyvben hívja fel az utazási irodák figyelmét arra, hogy nem törődnek eléggé a mozgáskorlátozottakkal, a gyengén látókkal és a hallássérültekkel. A kontinensen ezért ma még több mint 30 millióan kénytelenek lemondani az utazás örömeiről. Harc a savas esővel Az EU 15 tagországa közös stratégiát fogadott el az úgynevezett savas eső kárainak mérséklése végett: elsőként a hőerőművek kén-dioxid-kibocsátásának maximumát határozzák meg.
