Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-18 / 90. szám
1997. április 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Vonzóbb az ügyészi pálya A kormány által a múlt héten elfogadott, az ügyészségre vonatkozó törvénymódosítási javaslatok - az igazságszolgáltatási reform részeként - összhangban állnak a bírósági szervezeti rendszeren belül tervezett változtatásokkal. Ezt Vastagh Pál igazságügy- miniszter és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész jelentették ki tegnap egybehangzóan. A szabályozás arra az elvre épül, hogy a bírák és az ügyészek jogállása lényegében azonos legyen. További követelmény, hogy egyezzenek meg az előmenetelükkel, illetve a javadalmazásukkal kapcsolatos rendelkezések is. A bírósági szervezethez hasonlóan az ügyészségi is négyszintűvé válik azáltal, hogy a felállítandó ítélőtáblákkal párhuzamosan fellebbviteli ügyészségeket is létrehoznak. Györgyi Kálmán elmondta: az ügyészségi törvényben nem lesz koncepcionális változás. Az előterjesztés az ügyésszé válás feltételeit, és az alkalmatlanság kimondásának korrekt szabályozását is tartalmazza. Az előmeneteli és javadalmazási rendszer a jelenleginél igazságosabb lesz, és biztosítja az ügyészi pálya vonzerejét. Györgyi Kálmán a reform jelentőségét méltatva megjegyezte: ilyen horderejű vállalkozás hazánkban a múlt század utolsó harmadában, a polgári igazságszolgáltatási rendszer megteremtése idején zajlott le. Vastagh Pál beszámolt a polgári perrendtartás átfogó módosításáról is. Ennek elsődleges célja az eljárás meggyorsítása és a jogorvoslati rendszer egyszerűsítése. Reményei szerint a hatáskörök újraelosztása nyomán a polgári és gazdasági perekben a jövőben ésszerűbb határidőn belül születhetnek majd meg a döntések. Új társasházi törvény A jövő év januárjától lépne hatályba az új társasházi törvény, amelyet a most zajló államigazgatási egyeztetés után várhatóan még az első fél évben elfogad a parlament. Az ország négymillió lakásából egymillió társasházi keretekben működik, de a jelenlegi szabályozás szinte alig alkalmazható a kilencvenes évek elején túlfeszített ütemű lakásprivatizáció nyomán létrejött társasházakra. Ha a társasházak helyett lakásszövetkezetek jöttek volna létre, talán jobb volna a helyzet, de nem így történt A társasházakkal kapcsolatos gondok jórészt a házkezeléssel, a felújítással, a törvényességi ellenőrzéssel, a határozatképességgel és az anyagi felelősséggel függnek össze. A tervezet az ötven lakásnál nagyobb társasházak esetén külön szabályokat vezetne be. így például ezekben csak szakképzett személy vállalhatná el a közös képviselő tisztségét. A társasházak törvényességi felügyeletét minden esetben köztestületre bíznák, és a jövőben szűkítenék azoknak a döntéseknek a körét is, amelyek a tulajdonosok egyhangú véleményét igénylik, például kétharmados szavazatarány is elegendő lenne az alapító okiratok megváltoztatásához. Olcsó húsnak nagy az ára Zugvágóhidat leplezett le a rendőrség Fancsikán. Az engedély nélkül működő, a higiéniai feltételeket nélkülöző mészárszékben sertéseket öltek le és dolgoztak fel. A rendszerváltás előtt mintegy ötven korszerű, világszínvonalú nagyvágóhíd működött az országban, ma: több mint ezer, jobbára inkább vágóhely. Tízből kilenc nem felel meg az EU szabványainak, de sok esetben a legelemibb követelményeknek sem. A jelenlegi állapot fenntartása gazdaságilag sem indokolt, egészségügyileg pedig egyenesen lehetetlen - tudtuk meg Kása Ferenctől, a Pannon Agrártudomány Egyetem címzetes professzorától a kirobbant húsbotrány kapcsán. Kosa szerint a kialakult állapotokért jogilag nem érvényesíthető, erkölcsi felelősség terheli mindazokat a szakhatóságokat, amelyek szakmai felügyeleti szervként korábban jóváhagyták ezeket a beruházásokat (garázsban, fészerben állítottak föl magánvágóhidakat), abban a tévhitben, hogy sok családnak adnak kenyeret. A szakember a megoldást a zugmészárszékek felszámolásában látja. Ahol pedig a feltételek adottak, a szigorú állategészségügyi előírásoknak megfelelően átalakíthatók. A fogyasztók számára az egyetlen megnyugtató megoldás, ha a nagyvágóhidak szaküzleteiben vásárolnak. U. G. Módosultak a NAP alapelvei A kormány tartotta magát eredeti álláspontjához, amely szerint a Nemzeti Agrárprogram (NAP) alapelveit vitaanyagként, tárgyalási alapként kezeli. Ennek jeleként a parlamenti pártok és agrár-érdekképviseletek javaslatai alapján máris több helyen - például a kitűzendő célokban, a fejlesztések ütemezésében - módosította a programtervezetet. Az eddigi egyeztetések során a NAP 59 pontjából tizenhárom témakört ítéltek kiemelten fontosnak a résztvevők. Az agrárszektor képviselőinek álláspontja szerint az ágazat előrelépéséhez évente 3,5 százalékos növekedési ütemre van szükség. Ezen belül az élelmiszer-fogyasztást legalább évi 1,5 százalékkal kellene bővíteni. A kormány képviselői azonban csak 3 százalékos növekedést tartanak reálisnak. Az eredetihez képest módosult az agrárcélok fontossági sorrendje is. A kabinet szerint a jövedelemtermelő képesség megteremtésének kell az első helyen állnia, míg az érdekképviseletek és a pártok úgy vélekednek: elsődleges célnak a hazai élelmiszer-fogyasztás - hazai termékekből történő - kielégítését kell tekinteni. Csak ezután következhet a jövedelemtermelő képesség, az exportorientáció, a vidék népességmegtartó erejének javítása és a környezetvédelmi szempontok. Mind a kormány, mind a pártok, érdekképviseletek szakemberei egyetértettek abban, hogy a nemzeti össztermék 2,5 százalékát kell évente agrártámogatásra fordítani. Abban sem volt vita, hogy a mezőgazdaság tőkehiányának enyhítésére 50 milliárd forint államilag preferált, középlejáratú hitelcsomagot kell kidolgozni. Egyeztek a vélemények abban is, hogy az agrárollót zárni kell, de hogy milyen mértékben, arról eltérőek az álláspontok. Az agrárszektor képviselői által javasolt évi 4-6 százalékos mérték a kormány szakemberei szerint szakmailag megalapozatlan. A pártok agrárszakértői felkérték a kormányt, hogy külön is fejtse ki a véleményét a birtokpolitika, a családi gazdaságok gazdaságpolitikai kezelése, az agrárintézmény-rend- szer, a támogatási rendszer fejlesztése, valamint az EU-csatlakozás stratégiájának ügyében. Újvári Gizella Felháborodás. Az MSZP parlamenti frakciójának elnöksége felháborítónak tartja, hogy a sajtó megalapozatlanul vádol szocialista politikusokat - mondta a testület csütörtöki ülése után Burány Sándor frakcióvezető-helyettes. A képviselőcsoport azokon az állításokon ütközött meg, hogy az Információs Hivatal Nyírfa akciójában Kiss Gábor országgyűlési képviselő informátorként szerepelt, és vezető szocialista politikusok tudtak a törvénytelen megfigyelésekről. Marad a régiben. Csütörtökön folytatódott a választójogi törvény módosításáról folyó pártközi egyeztetés, de valószínűleg nem kerül sor az Ország- gyűlés létszámának csökkentésére és a választási rendszer arányosítására. Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz szeretne kisebb parlamentet, de a szükséges változtatások egy évvel a választások előtt már nem vál- lalhatóak fel. A lehetséges választási szövetséges(ek)ről még nem döntenek A hétvégén Fidesz kongresszus Saját belügyei helyett a holnap Magyarországáról vitatkozik majd a Fidesz-Magyar Polgári Párt hétvégi, VIII. kongresz- szusának mintegy 400 küldötte. A tisztújítás - az új elnök, a nyolc alelnök, a szám- és mandátumvizsgáló bizottság megválasztása - nem ígér meglepetéseket Szinte bizonyos, hogy a rivális nélküli Orbán Viktor marad a párt első embere. Deutsch Tamás és Szájer József alelnök tegnap elmondta: az Elektromos budapesti sportcsarnokában sorra kerülő rendezvényre a parlamenti pártok néhány tisztségviselőjén - így Isépy Tamáson (KDNP), Szabó Ivánon (MDNP), Lezsák Sándoron és Demeter Ervinen (MDF) - kívül számos hazai és külföldi vendég is meghívást kapott. Ott lesz például Markó Béla, Tőkés László, Durai Miklós és Lech Walesa, s a liberális intemacionálé tengerentúli pártjai is képviseltetik magukat. Szombaton a választott testületek beszámolói után Orbán Viktor tart vitaindítót a Fidesz program téziseiről. Nemigen hoz m'eglepetést a tisztújítás. Az egyetlen elnökjelölt Orbán Viktor, s az alel- nökjelöltek listáján is csak két új név szerepel: Sasvári Szilárd és Szakács Imre. Nem várható, hogy a kongresszus választ ad a kérdésre: kivel kötnek választási szövetséget a fiataldemokraták, mert - mint Deutsch fogalmazott - a KDNP belharcainak kimenetelétől is függ, hogy két- vagy hárompárti együttműködés mellett teszik-e le a voksot. Jelenleg stabil Fidesz-partner- nek az MDF tekinthető. Figyelmet fordítanak viszont a párt lehetséges kormányzati pozíciójával kapcsolatos teendőkre. Nem akarnak sem az önteltség, sem az ál- szerénység hibájába esni, a tények azonban magukért beszélnek. A két évvel ezelőtti 7 százalékról 20 százalékra tornászta fel népszerűségét a párt, így - mint a két alelnök mondta - „nyugodtak ésnyíltak”. Takács Mariann Szigorodó gyógyszerrendelés Kökény Mihály szerint szó sincs arról, hogy a kormány és a szakszervezetek marakodnának a társadalombiztosítási alapok felett. Az ilyen vádak a politikai hangulatkeltést szolgálják. A tb-önkormányzatok igazgatásáról szóló törvénytervezet mellett kiáll a kormány, de nyitott minden javaslat előtt. A népjóléti miniszter tegnap hangsúlyozta: szó sincs államosítási törekvésekről. A kabinet csupán azt szeretné, ha végre áttekinthetőek és rendezettek lennének a társadalom- biztosítás ügyei. A vezetők közötti konfliktus kapcsán megjegyezte: ha az egészség- biztosítási önkormányzat közgyűlése ismét napirendre tűzné Cser Ágnes főigazgató felmentését, ő maga azt javasolná a kormánynak, hogy éljen vétójogával. A miniszter szerint az egészségügyi ellátások szabályozásával foglalkozó törvényjavaslatban az orvosi kamara túlzottnak és terjengősnek tartja a betegjogok rögzítését. Ám - mint mondta - ezek a nemzetközi gyakorlattal összhangban állnak és a viták, a műhibaperek elkerülését szolgálják. Kökény Mihály cáfolta azokat az aggályokat, amelyek szerint az új törvény szűkítené az ellátások körét, csupán a rokkantellátás területén lesznek nagyobb változások. Bejelentette: május 1-jétől szigorodnak a gyógyszerrendelés szabályai. Á 90 százalékos tb-támogatást élvező, agyi vérkeringést javító készítményeket május 1-jétől csak neurológus írhatja fel. A háziorvosok legfeljebb három hónapon át írhatják föl e szereket. A jövő hónaptól megszűnik hatféle influenza-, illetve Hepa- titis-B elleni oltóanyag támogatása is. Németh Zsuzsa Panasz a miniszterre. A szolgálati törvényhez kapcsolódó rendeletek nem születtek meg az előírt hat hónapon belül, ezért mulasztásos törvény- sértéssel vádolja a honvédelmi minisztert a Honvédszakszervezet. Keleti György közölte: a késés okairól időben szólt; szerinte a szakszervezet érdek- egyeztetés helyett üzenget és a konfliktusokat keresi. Lassú fejlődés. Pénzhiány és működési zavarok jellemzők a 26 önkéntes egészségpénztárra. Taglétszámuk alig haladja meg az 1300 főt, és vagyonuk is csak 19 millió forint. Ä helyzet javítására alakult meg a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége — mondta el tegnap Lukács Marianna, a szervezet elnöke. Pannon mecénás. A Magyar Nemzeti Galéria és a Pannon GSM Távközlési Rt. tegnap írta alá az együttműködésük harmadik évéről szóló megállapodást, amelyben rögzítették a Nemzeti Galéria tevékenységéhez való hozzájárulás formáit. Könyvfesztivál. Negyedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztivált. A Budapest Kongresszusi Központban április 24—27. között húsz ország közel hatszáz kiadója, köztük száztíz magyar cég mutatja be termékeit. Drogkonferencia. Drogprobléma a középiskolában címmel háromnapos országos konferenciát rendez szombattól a budapesti Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnáziuma. A harminc középiskola rendezvényén szó lesz például a drogosok szüleinek teendőiről is. A műemlékek közé várakat (104), kastélyokat, kúriákat (707), templomokat, kolostorokat (kb. 3000), építészetileg értékes középületeket (455), lakóépületeket (4500), agrártörténeti emlékeket (300), malmokat, présházakat, pincéket és egyéb romokat sorolnak. A négy évvel ezelőtt indult privatizáció hatására a műemléki épületek alatt megingott a talaj. A tulajdonviszonyok a várttal ellentétben nem rendeződtek. Hiányzik a műemléki törvény - az 1881-ben megalkotott jogszabály folyamatos toldozgatása mindmáig tart -, de május közepén remélhetőleg újat alkot a parlament. Annyi bizonyos, hogy 250 épületnek kötelezően állami tulajdonban kell maradnia. Vi'zy László, az OMVH munkatársa a legszebbek között említette a budai várat, a hollókői települést, a pécsi városközpontot a püspöki várral, Pannonhalmát és a Diósgyőri várat. Az egykori tanácsi, illetve állami gazdaságok, téeszek tulajdonában lévő épületek átkerültek az önkormányzatok tulajdonába. Ezzel gyakorlatilag mostoha sorsra is jutottak, merthogy az önkormányzatokat csekély költségvetési támogatás illeti, önálló fedezetük nincs a restaurálására. A lakóházak részleges, leggyakrabban homlokzati felújítására még csak jut pénz, csakúgy mint az olyan épületek rendbehozatalára, ahol hivatalok, egészségügyi intézmények, szociális otthonok működnek. A műemlékek egy- harmada egyházi tulajdonba, s a jelek szerint ezzel együtt biztos kezekbe is került - esetükben folyamatos a karbantartás. A millenniumi évfordulóra hozták helyre a gödöllői Gras- salkovich-kastélyt, a pannonhalmi apátságot, a visegrádi várat. Az államalapítás ezredik évfordulója talán újabb lendületet ad a műemlékvédelemnek 2000-ben. (Csernyánszky) Minden nemzetközi joggal ellentétes a duma műkincstörvénye Hatvanezer magyar műtárgy a tét Teljesen megalapozottan minősíti a nemzetközi jogi normákkal ellentétesnek a duma műkincstörvényét Jelcin elnök - hangsúlyozzák a téma hazai szakértői. Ellentmond ugyanis minden civilizált szabályozásnak és szokásnak a második világháború idején elhurcolt műtárgyak orosz tulajdonná nyilvánítása. A moszkvai törvényhozási huzavona esetleges kedvezőtlen végkifejlete nemcsak hazánkat érinti hátrányosan, hanem például - nálunk jóval nagyobb mértékben - Németországot is.- Mindez persze nem vigasz számunkra - mondta lapunknak nyilatkozva Rónai Iván, a művelődési tárca kulturális örökség főosztályának vezetője. - A Magyar Nemzeti Galériában évek óta vezetett lista ugyanis jelenleg mintegy 60 ezer elhurcolt festményt, szobrot, grafikát, ősnyomtatványt s más műtárgyat sorol fel. Értékük 40 milliárd forintra becsülhető.- A nemzetközi jog kimondja: kulturális javakat nem lehet háborús jóvátételnek tekinteni, mert azok a népek tulajdonai. Az oroszok a mi értékeinket végül is nem háborús jóvátételként vitték el és tartják maguknál, hanem - mint állítják - „a háborúban elpusztult saját műtárgyaik jogos ellentételeiként”. A törvénytervezet kivételként említi a többi között a fasizmus üldözöttéinek, áldozatainak birtokában volt műtárgyakat, a háborúban mellettük harcolt magánszemélyek, például partizánok, kommunisták egykori értékeit. Szintén a kivételek közé sorolja a volt egyházi javakat. Ha tehát mégiscsak életbe lép a műkincstörvény, e „kivételes” passzusokban lehet reményünk. Még akkor is, ha a törvénytervezet a tulajdonjoggal kapcsolatban a másik fél, azaz a mi bizonyítási kötelezettségünket írja elő. Deregán Gábor Ma van a műemlékvédelmi világnap Vár állott, most kőhalom Nem tartozunk a műemlékekben gazdag országok közé. Ám még erre a kevésre sem vigyázunk igazán. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) tízezer műemléket tart nyilván.
