Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-18 / 90. szám
1997. április 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 5 A magyar kultúra követeként szolgál a zene nyelvén Kaposvári szoprán Párizsban Kevés emberről mondják meg 14 hónapos korában, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Szalontai Mónikáról már akkor tudta a családja, pedig még nem is beszélt, ám annál tisztábban lalázta a Debrecenbe kéne menni kezdetű népdalt. Nagypapája ringatta ezzel, de azt még ő sem sejthette, hogy szöszi unokája éppen ellenkezőleg veszi majd az irányt, és Párizsban tökéletesíti hangját Mónika most 27 éves, és a Művelődési Minisztérium ösztöndíján a mestervizsgájára készül. A Kodály iskolát még Tóth Lajosnak hívták, Szalontai Mónikát pedig Tóth Mónikának, amikor a zenetagozaton tanult. 8 évesen zongoraleckéket vett, és szolfézsra járt. Az iskola gyerekkórusának szólistája volt, Záká- nyi Zsolttól kapta a zenei alapokat. A kórus külföldi versenyeket nyert, Mónika 1984-ben az országos nép- dalverseny győztese lett. Aztán jöttek a városok: a pécsi zeneművészeti szakközépiskola magánének szaka, a szegedi zeneművészeti főiskola, amelyet kitüntetéses oklevéllel végzett, majd egyből a Budapesti Zene- akadémia ötödik évfolyama, ahol Berdár Valéria növendékeként énekművészi diplomát szerzett. Eközben a szegedi főiskola hangképző tanára volt, két évig játszott a Fővárosi Operettszínház Offenbach Szép Heléna című produkciójában. És jött Párizs. 1995-ben a Művelődési Minisztérium ösztöndíját kapta, amit azóta egyszer már meghosszabbítottak. Repertoárját görög énekmesterével, Madame Irma Kolassival együtt dolgozták ki. — Ez egy diploma utáni képzés. Hetente kétszer mesterkurzuson vagyok, napi két órát gyakorolok és készülök a koncertjeimre. A párizsi magyar református egyház orgonistája vagyok, sokat járok a katolikus misz- szió termébe is: ezek a magyar társaság gyűjtőpontjai. Nagyon sok magyar él odakint, a fiatalok főleg a Sorbonne-on tanulnak. Óriási társasági élet van Párizsban. Az opera- és színházelőadások fél kilenckor kezdődnek, utána az éttermek tömkelegé zsúfolásig megtelik, éjfélkor közlekedési dugók vannak a forgalmasabb utakon. Az európai kultúra központjában minden megtalálható: múzeumok és mesébe illő kastélyok tucatjaitól a térhatású mozikon át az ultramodern kulturális központokig. A franciák nagyon jól tudják érezni magukat, sokat sportolnak, hétvégenként tengerpartra, erdőkbe mennek, vagy sziklát másznak. Én Párizs egyik modern negyedében bérelek egy 35 négyzetméteres garzont, a házban 500 lakás van, és mindenki zenész, de a lakásomnak egyetlen közös fala sincs. Egy szerényen élő egyetemistának is csaknem másfél millió forintjába kerül egy év Párizsban. Mónika a Magyarok Világszövetségének hívására, a Magyar Ifjak Világfórumára jött haza. Az 50 országból érkezett küldött információs hálózatot és programot dolgozott ki, hogy a jövő nemzedékét megőrizzék a magyar kultúrának. Júniusban a párizsi Európa Ház nagytermében mestervizsgát tesz a nemzetközi zsűri előtt, utána a párizsi opera stúdiójában szeretne részt venni a fiatal operaénekesek képzésén. Pályája és magánélete alakulásától függ, visszatérMestervizsgára készül Szalontai Mónika fotó: török anett e Magyarországra. Azt vallja, születésünkkor képességeket kaptunk ajándékba, ezek birtokában szolgálnunk kell. Katona József ISKOLAVÁLASZTÓ Ezekben a napokban íratják be a szülők az első osztályosokat az iskolákba. A felnőttek és a leendő nebulók számára is meghatározó a döntés. Munkatársaink azt kérdezték a kaposvári polgároktól, melyik iskolába íratnák gyermeküket? Tóth József kaposvári benzinkutas: — Két lányom van: a nagyobbik másodikos a Táncsicsban, a fiatalabbik ötödik osztályos a Kinizsi általános iskolában. Ha most állnánk beíratás előtt, akkor is a Kinizsibe íratnám. A gyerekek — érdeklődésük és tehetségük szerint — egyebek között számítógépezhétnek, néptáncra járhatnak vagy sportolhatnak. Helman Rózsa kaposvári ügyviteli alkalmazott: — Csak a Kisfaludy iskolába íratnám a fiamat, ha most is beíratás előtt lennénk. Zsolti elsőtől kezdve oda jár, és az elmúlt években kedvező tapasztalatokra tettünk szert. A gyerek nagyon szereti az iskolát, a tanárokat, és az osztálytársait. Szülőként jó érzés látni, hogy kisfiam kiegyensúlyozott körülmények között tanulhat. Keresztiül József kaposvári közterület-felügyelő: — Csaba fiam 6 éves, a Bartók Béla általános iskolába íratjuk. Azért döntöttünk így, mert sok jót hallottam róluk. Az óvodai tájékoztatón mondták, hogy számos lehetőség várja a gyerekeket. Sportolhatnak, nyelvet tanulhatnak, számítógépes ismereteket sajátíthatnak el. Fontos szempont az is, hogy többféle tanítási módszer közül lehet választani. Nem elhanyagolható körülmény, hogy az iskola közelében lakunk, és így a gyereknek nem kell messzire mennie. Gyurmán János taszári vállalkozó: — Lányom kaposvári óvodába jár, és a megyeszékhelyre íratjuk iskolába. Úgy tervezzük, hogy a Zrínyiben kezdi meg tanulmányait. Számos kedvező hírt hallottunk a tanárokról és az ott folyó képzésről. Különösen a nyelvoktatásban elért eredmény keltette fel érdeklődésünket. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a lányunk kaposvári diák lesz. Keszthelyi Tibor várdai gazdajegyző: — A beiratkozás még távoli, hiszen a kislányom alig múlt másfél éves. Várdán élünk jelenleg, ám a gyermekünk várhatóan kaposvári iskolába jár majd. Előreláthatóan valamelyik belvárosi intézménybe íratjuk, de azt hogy pontosan melyikbe, még mi sem tudjuk. Kozák József né kaposvári számítógép-kezelő: — Az én fiam óvodás, így van időnk még két évig gondolkodni ezen. Mindenképpen olyan iskolába íratnám, ahol már első osztályban tanulnak angolt a gyerekek, mert nyelvtudás nélkül ma már lehetetlen érvényesülni. Fontosnak tartom még, hogy legyen játékokkal telt füves udvara az iskolának, mert szörnyű nézni, ahogy szünetben, vagy délutánonként a beton udvaron ácso- rognak a gyerekek némelyik iskolában. Mindenképpen ilyen iskolát keresünk a számára, s ha kell, hajlandók vagyunk elköltözni is egy másik városrészbe, hogy az intézmény körzetébe tartozzunk. Kerekes Balázsné kaposvári ruházati eladó: — A Honvéd utcai iskola közelében lakunk, s minden ismerősöm gyereke ide jár. Ha a lányom hat éves lesz, én is ebbe az iskolába fogom íratni. Nemcsak azért, mert közel van, hanem mert — a hallottak alapján —- jó színvonalúnak tartom az itt folyó munkát. Különösen az alsó tagozatos tanítónőket emlegetik szeretettel az iskolába járó gyerekek. A szakmai tudás mellett szerintem roppant fontos, hogy az elsős tanító néni megszerettesse az iskolát a kicsikkel, sokat játsszon, beszélgessen velük. Munkából hazafelé naponta elmegyek az iskola mellett, látom, hogy gyakran viszik őket délutánonként sétálni, kirándulni, könyvtárba vagy színházba. Mivel mindketten dolgozunk, délután napközibe jár majd a kislányom, ezért nem mindegy, milyen körülmények között tölt el napi 8-9 órát. Halász Klára kaposvári műszaki rajzoló: — A Berzsenyi iskolába íratnám a gyerekem. Amikor én általános iskolába jártam, a jó iskolák között tartották számon a városban. Számomra fontos a sport, s a gyermekemet is az egészséges életre, a sport szeretetére akarom nevelni. Ebben sokat segíthet egy sporttagozatos iskola, ahol az elsősöknek minden nap tartanak játékos sportfoglalkozásokat, úszni járnak a gyerekek, később pedig sportágat választhatnak. Az sem mellékes szempont, hogy közel lakunk a Berzsenyihez. Az áruló és az örök nő a katolikus gimnáziumban Mester-művek a Bibliáról Orbán Istvánná, a Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium igazgató-helyettese és a gyerekek is gratuláltak a kiállítónak a tárlaton fotó: kovács tibor A niklai remete és Fellini szürrealisztikus képei után kétezer éves történeteket idéz, a Biblia alakjait kelti életre tegnap megnyitott tárlatán Mester Béla. A kaposfüredi alkotó a katolikus gimnáziumban tette falra képeit. A Biblia, a Jézus által közvetített értékrend számos, jelentős művésznek volt ihletadója, s a kortárs alkotók egy részét is vonzza. Mester Béla azonban sajátos kifejezésmódot választott: kezekkel próbálja érzékeltetni a Szentírás eseményeit, köztük Pontius Pilatus ítéletét, amely vérvörös tónusával kiemelkedik a kedvelt melegsárgák világából. Megjelenik Mária, Szent Erzsébet, Éva, az örök nő, s Mária Magdolna „társaságában” ott van Szent Ferenc, galambjával, Ábrahám, Káin és Abel, és az áruló Júdás. A kéz — mint ahogy erre megnyitójában Svajda József, az MSZÓSZ megyei elnöke, a művész barátja is utalt —, az emberi jellemről árulkodik, és fontos eszköze a metakommunikációnak. Mester Béla ezt felismerve, és az ősi erények szimbolikáját segítségül híva fogott hozzá pasztellképeihez, amelyek az ember esendőségé- ről is vallanak, és közvetítik az alkotó ars poeticáját: a kétezer éves erkölcsi értékek ma sem koptak fényükből. Érzik ezt az iskola tanulói is, akik a május 17-ig látogatható kiállítás megnyitóján Jézus szavaival, és gitárral vallottak arról: ha szeretet nincs bennünk, zengő érc vagyunk. (Lőrincz) Műszakis diák országos sikere Ötödik helyezést ért el az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és Gimnázium tanulója az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem, a miskolci és a veszprémi egyetem, valamint a Műszaki Oktatási Kamara által meghirdetett országos műszaki tanulmányi versenyen. A versenykiírás értelmében automatikusan egyetemi felvételt nyert a kaposvári diák. Felkészítő tanára: Kovács Miklós. Old Boys est a sportcsarnokban Főként a középkorosztály érdeklődésére tarthat számot az a maratoni rock and roll és oldies party, mely előkészületei ezekben a napokban is folynak Kaposváron. A műfaj egyik legavatottabb hazai képviselője, az Old Boys együttes közreműködésével szombathoz egy hétre 21 órától öt teljes óra csak és kizárólag a nosztalgikus időutazás jegyében telik majd. Alkotó tanárok bemutatkozása Fülöp Magdolna festményeiből és Horváthné Kovács Ildikó tűzzománcaiból nyílt tárlat a Somogy Megyei Művelődési Központ földszinti kiállítótermében. A kaposvári rajztanárok bemutatkozó kiállítása május végéig várja a látogatókat. Piszkos Fred dedikált fényképet küldött A pipatórium kincsei Ifjabb Galambos Lajos népi iparművész pipáival fotó: kovács A pipák művészének — Piszkos Fred, a kapitány. Bárdy György ezzel a dedikációvai küldte el szerepportréját ifjabb Galambos Lajosnak. A kaposvári pipakészítő népi iparművész donneri műhelyének fő falán őrzi a színész fényképét. Régebben még meg lehetett élni a cseréppipa-készítésből; a Háziipari Szövetkezet rendszeres megrendelő volt és sok maszek is felkereste. A nép- művészeti boltok azóta tönkrementek, a kereskedők meg elpártoltak a cseréppipáktól. Inkább a drágább gyökérpipákat keresik. így mára kedvtelés lett a hajdan kenyeret jelentő pipakészítés. Az iparművész a Pini Hungary kft rendésze. Tizenhat éve, édesapjától tanulta a formázás-égetés alapjait. Aztán tökéletesítette tudását. Az esztétikumra különösen nagy gondot fordít, hiszen a látvány is lényeges, nem csak a tűztér. A pipaszárat és a szipókát úgy szerzi be, a kupakokat maga gyártja a kis égetőkemencéből kikerülő kerámiapipákra, amelyekkel bejárták már a fél világot. Néhány hete a Pannon Agrártudományi Egyetemen rendeztek kiállítást a házi pipatórium kincseiből. Ifjabb Galambos Lajos gyakran indul a hazai és a nemzetközi pipaszívó-versenyeken. Nemcsak készíti, hanem használja is a pipáit. Miközben esténként a televízió előtt illatos füstbe • burkolózva edz a versenyekre, az új formákon, praktikus megoldásokon gondolkozik. A kaposvári pipakészítő ugyanis szívesen kísérletezik. Gyakran előrukkol egy- egy új darabbal. Járja a kézműves vásárokat, ahol legelőször a legharsányabb pipák kelnek el. Néhány szenvedélyes gyűjtő rendszeresen felkeresi, hogy a Galambos-féle pipákkal gyarapítsa pipatóriumát. (Lőrincz)
