Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-18 / 90. szám

1997. április 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 5 A magyar kultúra követeként szolgál a zene nyelvén Kaposvári szoprán Párizsban Kevés emberről mondják meg 14 hónapos korában, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Szalontai Mónikáról már akkor tudta a családja, pedig még nem is be­szélt, ám annál tisztábban lalázta a Debrecenbe kéne menni kezdetű nép­dalt. Nagypapája ringatta ezzel, de azt még ő sem sejthette, hogy szöszi unokája éppen ellenkezőleg veszi majd az irányt, és Párizsban tökéletesíti hangját Mónika most 27 éves, és a Művelődési Minisztérium ösztöndíján a mestervizsgájára készül. A Kodály iskolát még Tóth Lajosnak hívták, Szalontai Mónikát pedig Tóth Mónikának, amikor a zenetagozaton tanult. 8 évesen zongoraleckéket vett, és szolfézsra járt. Az iskola gye­rekkórusának szólistája volt, Záká- nyi Zsolttól kapta a zenei alapokat. A kórus külföldi versenyeket nyert, Mónika 1984-ben az országos nép- dalverseny győztese lett. Aztán jöt­tek a városok: a pécsi zeneművészeti szakközépiskola magánének szaka, a szegedi zeneművészeti főiskola, amelyet kitüntetéses oklevéllel vég­zett, majd egyből a Budapesti Zene- akadémia ötödik évfolyama, ahol Berdár Valéria növendékeként ének­művészi diplomát szerzett. Eközben a szegedi főiskola hangképző tanára volt, két évig játszott a Fővárosi Ope­rettszínház Offenbach Szép Heléna című produkciójában. És jött Párizs. 1995-ben a Művelő­dési Minisztérium ösztöndíját kapta, amit azóta egyszer már meghosszab­bítottak. Repertoárját görög énekmes­terével, Madame Irma Kolassival együtt dolgozták ki. — Ez egy diploma utáni képzés. Hetente kétszer mesterkurzuson va­gyok, napi két órát gyakorolok és ké­szülök a koncertjeimre. A párizsi ma­gyar református egyház orgonistája vagyok, sokat járok a katolikus misz- szió termébe is: ezek a magyar társa­ság gyűjtőpontjai. Nagyon sok ma­gyar él odakint, a fiatalok főleg a Sorbonne-on tanulnak. Óriási társa­sági élet van Párizsban. Az opera- és színházelőadások fél kilenckor kez­dődnek, utána az éttermek tömkelegé zsúfolásig megtelik, éjfélkor közle­kedési dugók vannak a forgalmasabb utakon. Az európai kultúra központ­jában minden megtalálható: múzeu­mok és mesébe illő kastélyok tucatja­itól a térhatású mozikon át az ultra­modern kulturális központokig. A franciák nagyon jól tudják érezni ma­gukat, sokat sportolnak, hétvégenként tengerpartra, erdőkbe mennek, vagy sziklát másznak. Én Párizs egyik mo­dern negyedében bérelek egy 35 négyzetméteres garzont, a házban 500 lakás van, és mindenki zenész, de a lakásomnak egyetlen közös fala sincs. Egy szerényen élő egyetemis­tának is csaknem másfél millió forint­jába kerül egy év Párizsban. Mónika a Magyarok Világszövet­ségének hívására, a Magyar Ifjak Vi­lágfórumára jött haza. Az 50 ország­ból érkezett küldött információs há­lózatot és programot dolgozott ki, hogy a jövő nemzedékét megőrizzék a magyar kultúrának. Júniusban a pá­rizsi Európa Ház nagytermében mes­tervizsgát tesz a nemzetközi zsűri előtt, utána a párizsi opera stúdiójá­ban szeretne részt venni a fiatal ope­raénekesek képzésén. Pályája és ma­gánélete alakulásától függ, visszatér­Mestervizsgára készül Szalontai Mónika fotó: török anett e Magyarországra. Azt vallja, szüle­tésünkkor képességeket kaptunk ajándékba, ezek birtokában szolgál­nunk kell. Katona József ISKOLAVÁLASZTÓ Ezekben a napokban íratják be a szülők az első osztályoso­kat az iskolákba. A felnőttek és a leendő nebulók számára is meghatározó a döntés. Munkatársaink azt kérdezték a ka­posvári polgároktól, melyik iskolába íratnák gyermeküket? Tóth József kaposvári benzinkutas: — Két lányom van: a nagyobbik másodikos a Táncsicsban, a fiatalabbik ötödik osztá­lyos a Kinizsi általános iskolában. Ha most állnánk beíratás előtt, akkor is a Kinizsibe íratnám. A gyerekek — érdeklődésük és tehetségük szerint — egyebek között számítógépezhétnek, néptáncra járhatnak vagy sportolhatnak. Helman Rózsa kaposvári ügyviteli alkalmazott: — Csak a Kisfaludy iskolába íratnám a fiamat, ha most is beíratás előtt lennénk. Zsolti elsőtől kezdve oda jár, és az elmúlt években kedvező tapasztalatokra tettünk szert. A gyerek nagyon szereti az iskolát, a tanárokat, és az osztálytársait. Szülőként jó érzés látni, hogy kisfiam kiegyensúlyozott körülmények között ta­nulhat. Keresztiül József kaposvári közterület-felügyelő: — Csaba fiam 6 éves, a Bartók Béla általános iskolába íratjuk. Azért döntöttünk így, mert sok jót hallottam róluk. Az óvodai tájékoztatón mondták, hogy számos lehetőség várja a gyereke­ket. Sportolhatnak, nyelvet tanulhatnak, számítógépes ismere­teket sajátíthatnak el. Fontos szempont az is, hogy többféle taní­tási módszer közül lehet választani. Nem elhanyagolható kö­rülmény, hogy az iskola közelében lakunk, és így a gyereknek nem kell messzire mennie. Gyurmán János taszári vállalkozó: — Lányom kaposvári óvodába jár, és a megyeszékhelyre íratjuk iskolába. Úgy ter­vezzük, hogy a Zrínyiben kezdi meg tanulmányait. Számos kedvező hírt hallottunk a tanárokról és az ott folyó képzésről. Különösen a nyelvoktatásban elért eredmény keltette fel érdek­lődésünket. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a lányunk kaposvári diák lesz. Keszthelyi Tibor várdai gazdajegyző: — A beiratkozás még távoli, hiszen a kislányom alig múlt másfél éves. Várdán élünk jelenleg, ám a gyermekünk várhatóan kaposvári iskolába jár majd. Előreláthatóan valamelyik belvárosi intézménybe írat­juk, de azt hogy pontosan melyikbe, még mi sem tudjuk. Kozák József né kaposvári számítógép-kezelő: — Az én fiam óvodás, így van időnk még két évig gondolkodni ezen. Mindenképpen olyan iskolába íratnám, ahol már első osztály­ban tanulnak angolt a gyerekek, mert nyelvtudás nélkül ma már lehetetlen érvényesülni. Fontosnak tartom még, hogy legyen já­tékokkal telt füves udvara az iskolának, mert szörnyű nézni, ahogy szünetben, vagy délutánonként a beton udvaron ácso- rognak a gyerekek némelyik iskolában. Mindenképpen ilyen iskolát keresünk a számára, s ha kell, hajlandók vagyunk elköl­tözni is egy másik városrészbe, hogy az intézmény körzetébe tartozzunk. Kerekes Balázsné kaposvári ruházati eladó: — A Hon­véd utcai iskola közelében lakunk, s minden ismerősöm gye­reke ide jár. Ha a lányom hat éves lesz, én is ebbe az iskolába fogom íratni. Nemcsak azért, mert közel van, hanem mert — a hallottak alapján —- jó színvonalúnak tartom az itt folyó mun­kát. Különösen az alsó tagozatos tanítónőket emlegetik szere­tettel az iskolába járó gyerekek. A szakmai tudás mellett szerin­tem roppant fontos, hogy az elsős tanító néni megszerettesse az iskolát a kicsikkel, sokat játsszon, beszélgessen velük. Munká­ból hazafelé naponta elmegyek az iskola mellett, látom, hogy gyakran viszik őket délutánonként sétálni, kirándulni, könyv­tárba vagy színházba. Mivel mindketten dolgozunk, délután napközibe jár majd a kislányom, ezért nem mindegy, milyen körülmények között tölt el napi 8-9 órát. Halász Klára kaposvári műszaki rajzoló: — A Berzsenyi iskolába íratnám a gyerekem. Amikor én általános iskolába jár­tam, a jó iskolák között tartották számon a városban. Számomra fontos a sport, s a gyermekemet is az egészséges életre, a sport szeretetére akarom nevelni. Ebben sokat segíthet egy sportta­gozatos iskola, ahol az elsősöknek minden nap tartanak játékos sportfoglalkozásokat, úszni járnak a gyerekek, később pedig sportágat választhatnak. Az sem mellékes szempont, hogy kö­zel lakunk a Berzsenyihez. Az áruló és az örök nő a katolikus gimnáziumban Mester-művek a Bibliáról Orbán Istvánná, a Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium igazgató-helyettese és a gye­rekek is gratuláltak a kiállítónak a tárlaton fotó: kovács tibor A niklai remete és Fellini szürrealisztikus képei után kétezer éves történeteket idéz, a Biblia alakjait kelti életre tegnap megnyitott tárlatán Mester Béla. A kaposfüredi alkotó a katolikus gimnázi­umban tette falra képeit. A Biblia, a Jézus által közvetí­tett értékrend számos, jelentős művésznek volt ihletadója, s a kortárs alkotók egy részét is vonzza. Mester Béla azonban sajátos kifejezésmódot válasz­tott: kezekkel próbálja érzékel­tetni a Szentírás eseményeit, köztük Pontius Pilatus ítéletét, amely vérvörös tónusával kie­melkedik a kedvelt melegsár­gák világából. Megjelenik Má­ria, Szent Erzsébet, Éva, az örök nő, s Mária Magdolna „társaságában” ott van Szent Ferenc, galambjával, Ábrahám, Káin és Abel, és az áruló Júdás. A kéz — mint ahogy erre megnyitójában Svajda József, az MSZÓSZ megyei elnöke, a művész barátja is utalt —, az emberi jellemről árulkodik, és fontos eszköze a metakommu­nikációnak. Mester Béla ezt fel­ismerve, és az ősi erények szimbolikáját segítségül híva fogott hozzá pasztellképeihez, amelyek az ember esendőségé- ről is vallanak, és közvetítik az alkotó ars poeticáját: a kétezer éves erkölcsi értékek ma sem koptak fényükből. Érzik ezt az iskola tanulói is, akik a május 17-ig látogatható kiállítás megnyitóján Jézus szavaival, és gitárral vallottak arról: ha szeretet nincs ben­nünk, zengő érc vagyunk. (Lőrincz) Műszakis diák országos sikere Ötödik helyezést ért el az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és Gimnázium tanulója az Ipari Kereske­delmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem, a mis­kolci és a veszprémi egye­tem, valamint a Műszaki Oktatási Kamara által meg­hirdetett országos műszaki tanulmányi versenyen. A versenykiírás értelmében automatikusan egyetemi felvételt nyert a kaposvári diák. Felkészítő tanára: Ko­vács Miklós. Old Boys est a sportcsarnokban Főként a középkorosztály érdeklődésére tarthat szá­mot az a maratoni rock and roll és oldies party, mely előkészületei ezekben a na­pokban is folynak Kaposvá­ron. A műfaj egyik legava­tottabb hazai képviselője, az Old Boys együttes közre­működésével szombathoz egy hétre 21 órától öt teljes óra csak és kizárólag a nosz­talgikus időutazás jegyében telik majd. Alkotó tanárok bemutatkozása Fülöp Magdolna festménye­iből és Horváthné Kovács Ildikó tűzzománcaiból nyílt tárlat a Somogy Megyei Művelődési Központ föld­szinti kiállítótermében. A kaposvári rajztanárok bemu­tatkozó kiállítása május vé­géig várja a látogatókat. Piszkos Fred dedikált fényképet küldött A pipatórium kincsei Ifjabb Galambos Lajos népi iparművész pipáival fotó: kovács A pipák művészének — Pisz­kos Fred, a kapitány. Bárdy György ezzel a dedikációvai küldte el szerepportréját if­jabb Galambos Lajosnak. A kaposvári pipakészítő népi iparművész donneri műhe­lyének fő falán őrzi a színész fényképét. Régebben még meg lehetett élni a cseréppipa-készítésből; a Háziipari Szövetkezet rend­szeres megrendelő volt és sok maszek is felkereste. A nép- művészeti boltok azóta tönk­rementek, a kereskedők meg elpártoltak a cseréppipáktól. Inkább a drágább gyökérpipá­kat keresik. így mára kedvte­lés lett a hajdan kenyeret je­lentő pipakészítés. Az ipar­művész a Pini Hungary kft rendésze. Tizenhat éve, édesapjától tanulta a formázás-égetés alapjait. Aztán tökéletesítette tudását. Az esztétikumra kü­lönösen nagy gondot fordít, hiszen a látvány is lényeges, nem csak a tűztér. A pipaszá­rat és a szipókát úgy szerzi be, a kupakokat maga gyártja a kis égetőkemencéből kikerülő kerámiapipákra, amelyekkel bejárták már a fél világot. Né­hány hete a Pannon Agrártu­dományi Egyetemen rendez­tek kiállítást a házi pipatórium kincseiből. Ifjabb Galambos Lajos gyak­ran indul a hazai és a nemzet­közi pipaszívó-versenyeken. Nemcsak készíti, hanem hasz­nálja is a pipáit. Miközben es­ténként a televízió előtt illatos füstbe • burkolózva edz a ver­senyekre, az új formákon, praktikus megoldásokon gon­dolkozik. A kaposvári pipaké­szítő ugyanis szívesen kísérle­tezik. Gyakran előrukkol egy- egy új darabbal. Járja a kéz­műves vásárokat, ahol legelő­ször a legharsányabb pipák kelnek el. Néhány szenvedé­lyes gyűjtő rendszeresen fel­keresi, hogy a Galambos-féle pipákkal gyarapítsa pipatóri­umát. (Lőrincz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom