Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-17 / 89. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. április 17., csütörtök Versmondó diákok Kutason Tizenhárom általános iskola versmondó tanulói találkoztak Kutason; a térség 25 alsós és 21 felső tagozatos kisdiákja vett részt a vers- és prózamondóversenyen. Ezt Horváth Fe- rencné, a helyi iskola tanára szervezte, és a zsűri jónak ítélte a a versenyen résztvevő tanulók felkészültségét. Versmondásban a kicsik közül a babócsai Banna Zoltán és a szabási Hegedűs Lajos lett az első, prózamondásban a somogyszobi Kisülés Hajnalka. A felsősöknél a lábodi Császár Viktóriának és a kutasi Végh Franciskának ítélték az első díjat, illetve a lábodi Károlyi Renátának. Különdíjat kapott Kosztics Zsolt kutasi és Radó Balázs segesdi tanuló. Kérdőív oktatás fejlesztéséről A leginkább érdekelteket kérdezte Faragó Károly, a nagyatádi Ady gimnázium igazgatója. Levélben kérte: mondják el véleményüket a középiskolai oktatás fejlesztéséről; arról, hogy mit várnak el a gimnáziumtól, milyen irányokba kellene tovább haladniuk, hiszen most készítik a pedagógiai programjukat. Nem mindegy, hogy mit fogalmaznak meg abban. Kérdőívet kaptak a diákok, a szülők, az önkormányzat képviselői és a város kulturális és oktatási bizottságának tagjai is. A diákok szinte kivétel nélkül válaszoltak, a szülők többsége is; a képviselők és a bizottsági tagok közül azonban mindössze négy tartotta fontosnak, hogy válaszoljon az igazgató levelére. A meghökkentő mégsem ez volt, sokkal inkább az egyik kérdésre adott válasz. Ön szerint milyen az iskola jelenlegi profiljának és a város oktatásfejlesztési koncepciójának a kapcsolata? - hangzott a kérdés. A válaszadó szerint teljesen összhangban van. Faragó Károly ehhez csak any- nyit fűzött hozzá: a városnak nincs is elfogadott oktatásfejlesztési koncepciója. N. J. Több a betörés falvakban, zsebtolvajokat fogtak el a piacon A biztonság érzete Dr. Gábriel János vezető ügyész fotó: pünkösd marton A emberek biztonságérzetét meghatározza az őket körülvevő gazdasági környezet - állítja dr. Gábriel János, a Nagyatádi Városi Ügyészség vezetője. A munkanélküliség növeli a feszültségeket, s felszínre hoz olyan bűncselekményeket is, amelyek a megélhetéssel függnek össze. De nem olyan a helyzet, esténként félni kellene az utcán.- A bűncselekmények száma Nagyatádon visszaszorult, viszont nőtt a falvakban - mondta dr. Gábriel János, a Nagyatádi Városi Ügyészség vezetője. - Az elhagyott, üres házakba bemennek a betörők, világos nappal is. Ellopják az őrizetlen értékeket. Bűnmegelőzés szempontjából most minden eddigieknél nagyobb szükség lenne a lakosság ösz- szefogására, de már a kis községeket is elérte a közömbösség hulláma. Hogy miért, arra a szociológusok tudnának választ adni. Iharosberény és Iharos térségében például több a személy elleni erőszakos cselekmény. Gyakoriak a kocsmai verekedések, a bosz- szútól vezérelt támadások is.- Beszélhetünk-e megélhetési bűnözésről?- Igen, de ezzel a kitétellel óvatosan kell bánnunk. Megélhetési bűnözésről akkor beszélünk, amikor élelmet lopnak, illetve kisebb összegű pénzt. A védekezés során gyakran találkozunk ezekkel az indokokkal, de nem fogadható el, ha kisgyerekeket küldenek lopni, és az így szerzett pénzt kocsmába viszik.- Van-e a térségben szervezett bűnözés?- Ennek első megjelenési formája a bűnszövetség; ha két vagy több ember megállapodik, hogy együtt követnek el valamilyen bűncselekményt, felmérik a terepet, kidolgozzák az elkövetés módját és megszervezik az értékesítést. Ilyen van a térségben. Az ennél szervezettebb bűnözésnek a nyomai nem lelhetők fel.- Sok külföldi fordul meg itt, ez nem okoz gondot?- Gondot okozott 1990-től a menedékesek jelenléte, de akkor sem mondhattuk, és most sem mondhatjuk, hogy olyan bűncselekményeket követtek volna el, amelyek alapjaiban veszélyeztetnék a közbiztonságot. Gyakori az útlevélhamisítás, de ez csak annyiban köthető a térséghez, hogy itt fedik fel őket. Nagyatádon élénken foglalkoztatta a lakosságot a piacon elkövetett zsebtolvajlások sora. Sikerült tetten érni néhány zsebtolvajt. Ezekről külföldiek voltak.- Elégedett-e az ítélkezés gyorsaságával?- Kevés az úgynevezett éven túli ügy a nagyatádi bíróságon. Sokat jelentett, hogy 1995-ben bővült a tárgyalás mellőzésével lefolytatható ügyek köre. Tavaly a vádra került esetek felénél első fokon nem kellett tárgyalást tartani. Nőtt az olyan esetek száma is, hogy az elkövetést követő nyolc napon belül már megszületett az ítélet is. Nagy Jenő Bütykösök Lászlómajorban, késsel vágott vén juhász Ékszerdoboz a kamrában Dobozokat, mintás tányérokat és kis szobrokat faragott a télen Czimbalek István népi iparművész. A dísztárgyak iránt azonban megcsappant az érdeklődés; többnyire házi raktárába, a kamrába kerülnek a lászlómajori mester alkotásai. — Néhány éve még rendeltek faragásokat is; ma erre sincs már pénzük az embereknek — mondta Czimbalek István. — Tavaly szinte semmit nem adtam el. Pedig jó volna egy kis kiegészítés a 14 ezer forintos nyugdíjamhoz. Korábban sokat dolgoztam a népművészeti szövetkezetnek, még a feleségem is besegített, de azt a szériamunkát nem szerettem. Arra gondoltam: majd nyugdíjasként szépen megélek ebből a mesterségből. Anyagi sikertelenségét némileg kárpótolta, hogy több egyéni és társas kiállításon is bemutatták munkáit. Nagyatádon, Barcson és Kaposváron az Alpok-Adria rendezvényein látta tavaly a közönség az egyedülálló faragásokat. Czimbalek István harminc baranyai diákot is fogadott egy napra; néhány fogását akarták elsajátítani. Talán volt köztük olyan is, aki megkedvelte ezt a szakmát. — Aki egyszer ebbe belekóstolt, nem tudja abbahagyni — mondta Czimbalek István. — A faragás tiszta, öröm. Szívesen tanítom a fiatalokat is, biztatni azonban nem tudom: ebből megélni egyre nehezebb. Minden stílusirányzat érdekli a mestert, alkotásaiban azonban leginkább a képzeletének ad teret. Munkái között is egyedi darab a fondoros bonbonier; hársfából faragott juhász alakja és a vadkörtés tányérok a mesterség remekei. Éppúgy, mint a diófából elővarázsolt ékszeresdoboz és a butykoskészlet. Szép mintáit csak a körtefából faragott gyertyatartóké múlhatja felül: ilyet az országban egyedül Czimbalek István farag. Németh István Nagyatádon már készülnek a város napjára A város napjára készülnek Nagyatádon. Április 25-én délután ünnepi ülést tart a képviselő-testület, s akkor adják át a város kitüntetéseit legkiválóbb polgárainak. A város napja alkalmából rendezik meg a dél-somogyi dalostalálkozót is a művelődési házban, kollégiumi napokat tartanak ezúttal a József Attila Kollégiumban, a zeneiskola pedig vonós zenei versenynek lesz a házigazdája. Két óvoda - a Gyöngyvirág és a Napsugár - ünnepi rendezvényeinek a sora is kapcsolódik a város napjához. Templom épül Bodvicán az őrangyaloknak Új római katolikus templom építését kezdték meg Nagyatádon a bodvicai városrészben, a Rákóczi és a Táncsics utca kereszteződésében. Az Őrangyaloknak felajánlott templomot a Domokos Kft tervezte, és a Bogó és Társa Gmk munkásai építik. A részben a hívők adományaiból épülő templom alapjainak lerakásával már elkészültek, s még az idén állni fog az épület szerkezete is. Képviselők tanulmányozták a Penny ajánlatát Keszthelyre látogatottak tegnap a nagyatádi önkormányzat városgazdálkodási és fejlesztési bizottságának tagjai egy Penny Market áruház működtetésének tanulmányozására. Az üzletlánc ugyanis megkereste a várost azzal, hogy a nagyatádi piactéren szívesen nyitnának üzletet; az ajánlat elbírálása előtt a városatyák arról is meg akartak győződni: hogyan működik az üzlethálózat. A bíróság bűnösnek találta a plébánost Bűnösnek találta a Nagyatádi Városi Bíróság dr. Kisnemes János római katolikus esperes plébánost egyrendbeli garázdaság és egy- rendbeli könnyű testi sértés vétségében, s ezért 56 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A bíróság tárgyalás mellőzésével hozta meg a végzését, amely ellen a vádlott fellebbezhet, s kérheti tárgyalás megtartását. Ha az ítélet jogerőre emelkedése után nem fizeti meg a pénzbírságot, akkor a 280 nap elzárást fogházban kell letöltenie. Mint ismeretes, a nagyatádi plébános a város iskoláiban hittant is tarnt, és a Bárdos Lajos Általános Iskolában az őt ért sérelmek miatt február 13-án tettlegesen bántalmazott egy nyolcadikos tanulót. A szülők feljelentést tettek a rendőrségen. A vizsgálat során dr. Kisnemes János elismerte tettét, így került sor ügyének tárgyalás mellőzése melletti lezárására. Foltvarrók művészi foltjai kiállításon Tizennégy taggal működik a művelődési házban a Szín-Folt Kör, amelynek tagjai a foltvarrásnak hódolnak. A nagyatádi foltvarrók- kör tagjainak művészi kivitelezésű, válogatott munkáiból kiállítást nyitnak holnap este a kamarateremben. A tárlatot Szőke József igazgató ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Hatszázötven hulladékgyűjtő a községnek Régi gondot old meg ez a szállítmány Lábodon, ahol megkezdődhet végre a szervezett hulladékszállítás. A falu széli szeméttelep betelt, és a község önkormányzatának megoldást kellett keresni a hulladékelhelyezésre. A múlt év végén állapodott meg a képviselő- testület a kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársasággal, és mostantól az szállítja el a községből a szemetet. Gondoskodtak a gyűjtés feltételeinek megfelelő tárolóedényekről is: hatszázötven kukát szállított a részvénytársaság a községnek (képünkön), s ezeket a héten osztották szét - lakóházanként. fotó: király j. Béla Pályázat az információs hálózat kiépítésére Vitatkozó városatyák A nagyatádi informatikai rendszer fejlesztéséről tárgyaltak keddi ülésükön a városatyák. Heves vita után szavaztak arról, hogy hozzájárulnak egy pályázat elkészítéséhez, amely előnyös feltételeket ígér a kommunikációs csatornák kiépítéséhez. A képviselők többsége, elsősorban akik maguk is használják az elektronikus információs csatornákat, lelkesen támogatta az elképzelést, hogy a városi televízió kábelrendszerét felhasználva információs hálózatot létesítenek Nagyatádon. Ez lehetőséget teremthetne arra is, hogy minden iskola, az intézmények s majd a családi házak is kapcsolódhassanak például az Internethez. Mónos József igazgató, dr. Frank Ferenc, kórház vezetője, Kiskó Gyuláné termelésirányító, dr. Fábián Csaba gyakorló orvos arról beszélt: olyan lehetőség adódott, melyet meg kell ragadnia a városnak. Az informatika fejlesztése a jövőnek is szól. Mások óvatosságra intettek: meg kell gondolni, mire költenek csaknem 12 millió forintot. Más érveket is felhoztak. Néha olyan volt a vita, hogy azt éreztük, már nem is a számítógépes hálózatról, hanem valami egészen másról van szó. Horváth István képviselő mondta: ,jÉn már nem fogom használni ezt a rendszert, de tudom, hogy mekkora előnye van. Tág teret ad a vezetőknek a döntés előkészítéséhez”. A városatyák többségi döntéssel végül is zöld utat adtak a fejlesztés előkészítésének. Termőhelyi adottságok, tetéződő adósság - megkezdték a felszámolási eljárást Csődben a lábodi szövetkezet (Folytatás az L oldalról) A lábodi szövetkezet eladósodásának okait Katona Sándor elnök elsősorban abban látja, hogy a homokháti gazdaságnak rosszak a termőhelyi adottságai. A nyolcvanas években a gabona termesztéséhez még 40 százalékos állami támogatást kaptak, a rendszerváltás után azonban megszűntek a dotációk. A Ta- urina félmillió forintos követelése azonban csak csepp a tengerben. Valójában 35 millió forinttal tartoznak a különböző cégeknek. Felszámolták már a juhászatot, bérbe adták a sertéstelepet, s kihasználatlanul áll a faüzem; szerették volna eladni, de nem akadt rá vevő.- Az egymást követő rossz évek után a tavalyi már egyesen katasztrofális volt - mondta a szövetkezet elnöke. - A gabona, a kukorica, a napraforgó és a burgonya termesztése együtt 40 millió forint veszteséget okozott. — Ebben szerepe volt a nyári aszálynak, s annak is, hogy évek óta csak nitrogén műtrágyát szórtak ki a földekre. A növényvédelemben pénz hiányában csak a legfontosabb teendőket végezték el. így búzából nem lehet meglepő, hogy hektáronként a korábbi 34 mázsás átlag helyett mindössze 19 mázsát takarítottak be. Burgonyából 90 vagonnyit, de az ősszel csak négy, tavasszal pedig mindössze két vagonnal tudtak eladni. Vevő lett volna - nyolc forintot akart fizetni kilójáért, s azt is úgy, hogy a krumplit zsákolva vigyék Budapestre, amikor annak csak az önköltsége 20 forint. Lábodon úgy döntöttek: inkább föletetik takarmányként, illetve megsemmisítik a termést. Katona Sándor szerint elegendő pénz birtokában elkerülhető lett volna a csőd. Ehhez hitelt kellett volna fölvenni, de a homokháton nem lehet kitermelni a 30-34 százalékos kamatot. Dél-Somogyban nem a lábodi az egyetlen hajdan híres mezőgazdasági nagyüzem, amely válságba került. Ä görgeteginéi végelszámolás volt, a csoko- nyavisontait, a csökölyit, a hedrehelyit, a jákóit, az iharosberé- nyit felszámolták, a homok- szentgyörgyi kisebb egységekre bomlott. A lábodit is felszámolják. A földbérletek 50 százalékát az év elején még kifizették a tulajdonosoknak. A lábodi gazdaság harminötmilló forintos adósságával szemben áll a könyv szerinti 70 millió forintos, érték. Ennyit vélhetően nem adnak majd a telepekért, az állatokért, a szárítóért, a faüzemért és a megmaradt gépekért. A felszámolás során sok minden megtörténhet, a föld azonban nem marad parlagon. Egy olasz érdekeltségű kft és egy helyi betéti társaság már jelentkezett a szántóföldek megművelésére. Nagy Jenő
