Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-12 / 85. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1997. ápr. 12., szombat KÖNYVAJÁNLÓ Titokzatos jelenségek Látogatják-e a földet repülő csészealjaknak vagy ufóknak nevezett űrjárművekben föl­dönkívüli űrhajósok? Erre és még sok más érdekességre ad választ a Mi Micsoda sorozat 39. Kötete. (Tessloff és Babilon, 890 Ft) Aztékok Ez az eredeti és kitűnő ka­lauz megismertet az azté­kok, az inkák, a maják és elődeik hatalmas, ősi civili­zációjával. A Szemtanú so­rozat legújabb kötete ismét sok érdekességet tartal­maz. (Park Kiadó, 1500 Ft) V. C. ANDREWS Titkolt ékszerek VI. A Landry-sorozat hőseinek, Ruby Dumas-nak és Bean Andreas-nak a sorsa tehát rendeződött. Nyugodt me­derben folyik életük, Ruby sikeres festőművész, Bean kiemelkedően sikeres üzlet­ember. (IPC, 598 Ft) B. COURHS-MAHLER A végzetes levél Harso von Ried a taxiban női kézitáskát talál. Tulaj­donosa kilétének megállapí­tása érdekében kinyitja, és egy levélre bukkan benne, amely kompromittálja a hölgyet. (Bastei, 358 Ft) VAVYANFABLE Sárkánykönyv VAVYAN FABLE Az írónő legújabb könyve is sok izgalmat tartogat olvasói számára. ,,E könyv olvastán alkonyaikor leteszi napszem­üvegét!” (Fabyen, 648 Ft) A fent felsorolt könyvek meg­vásárolhatók a Fókusz köny­vesboltban, Kaposvár, Fő u. 13. Shakespeare vérgőzős drámája Kaposváron valósághű és üt Bodor Erzsébet és Bezerédi Zoltán fotó: török anett A Titus Andronicus kaposvári előadásával az ég világon semmi égbekiáltó gond nin­csen. Barbár, könyörtelen, bru­tális: amilyen a történet. Keszég László rendezésének legfeljebb ha annyi lenne fölróható, sze­mernyit sem finomított rajta. De miért is tette volna: ha Sha­kespeare a lélek szenvedését akarta volna ábrázolni csak, nem vágja miszlikbe fél Rómát. Márpedig miszlikbe vágja, hul­lik a fej, a tag, arat a gyilok. „ Róma meggyötört arcú népe nézz rám!/ Csitulj, röptében megzavart madárhad, A rémsé­gek vihara csöndesül már./ Ó, hadd mondjam el, hogy lesz újra egység/ - Bízzunk - kéve a sok széthullt kalászból,/ A tört test­részek testté egyesülnek/ - Bíz­zunk - Róma ne rontsa önma­gát!” (Tandori Dezső fordítása.) Marcus Andronicusig sokan nem hallottak már el - ki azért, mert torkig volt a vérrel, ki azért, mert addigra haza ment - a má­sodik felvonás végén. Pedig lé­nyeges mondatok nagyon. Ekkor magyarázza meg Marcus — Szula László alakítása — a ten­ger szörnyűség mibenállását: „így volt ez: mit szóltok, róma­iak?/ Túloztunk, rajta ne kímél­jetek,/ Mutassatok rá, és mi, az utolsó/ Andronicusok máris kéz a kézben,/ Fejest bukunk a semmibe... ” William Shakespeare első és látszólag legvéresebb drámája Kaposváron sem hagyta hide­gen a nézőket, ám ha nem így lenne, nem is a Titus Androni­cus menne. Nem tudok példát, ami jobban érzékeltetné a darab lényegét, mint: a háború. Ami szóban borzasztó, képeken el­képesztő, mozgóképen pedig próbára teszi az ember tűrőké­pességét. És hol van még ehhez a - színházi játékkal egészen élethűen reprodukálható és imi­tálható - valóság. Elveszíteni mindent és mindenkit, amiért, akiért élni érdemes: Shakespe­are ezt mutatta meg. Róma ün­nepelt hősének, Titus Androni- cusnak végtelen fájdalmát, ami nem arról szól, hogy elvesztette huszonegy fiát a csatatéren, hi­szen a hazárért hozott hősi ál­dozat benne van a pakliban. A dicsőség kárpótol. Ém a dicste- lenség, a méltatlan kín és számkivetettség, mindaz, amit a gót ellen ármánya hoz fejére, az már túl megy az elviselhető- ségen. A nyílt harchoz szokott hadvezért alattomosan, sejtről- sejtre őrli föl a szenvedés; Be­zerédi Zoltán alakításában a poklok poklát megjáró Androni- cust az őrületbe kergeti a kín - az előadás nagy alakítása. Lá­nya, Lavinia bőrében Bodor Er­zsébet minden zsigerében átéli a megerőszakolt, megkínzott és elnémított ártatlanság szenvedé­sét - szintúgy döbbenetesen erős szerepformálás. Tamora szere­pében Molnár Piroska alakítja a fia haláláért és népe szenvedésé­ért bosszúra éhes gót királynőt, ki a császár párjaként a lojalitás álarcát ölti föl, ám alatta vérző- szívű anya bosszúvágya sóvá­rog. Satuminus császárt a bemu­tatón Znamenák István játszotta, á birodalom uralkodóját egy keménykezű államférfiból és egy gyáva kisemberből gyúrva össze. A bajok építésze, kinek szörnyű halálgyárában Tamora bosszúja egy tégla csak, Aaron, a mór: a Spindler Béla alakította velejéig romlott bajkeverőnek sötét még a napszemüvege is. Luciust, a száműzött s egyetlen megmaradt Andronicus-fiút Nyári Oszkár játssza. A Titus Andronicus véres dráma; s hogy ez csak a végkifejlet felé válik - védekezőmechanizmusunk mi­att - komikussá, mert mindvégig hiteles: az Pohárnok Iván és Szabó Mária maszkjainak, Kis István észrevehetetlen trükkjei- nek és a színpadi mozgást ve­zérlő Lugosi György munkájá­nak együttes eredménye. A po­kol emésztőgödrének díszletét Valcz Gábor, a jelmezeket Szűcs Edit tervezte. Az előadás kulcsa, jut eszembe: ha a gótok nyerik a háborút, mindez épp így esik. A címszereplő neve és esendő feje a változó. Balassa Tamás Gladiátorok Gorsiumban Több éves szünet után az idén ismét lesznek Gorsiumi Játékok a Tác melletti római kori feltárás színhelyén. A székesfehérvári Szent István király Múzeum által szervezett programsorozatot áp­rilis 28-án hagyományos tavasz­köszöntő ünneppel, az antik Rómában Kr.e. 238-tól minden esztendőben nagy pompával megült Floraliával nyitják meg, majd május 4-én gladiátoijáté- kokra és Euripides: Helene című drámájának a bemutatására kerül sor. A darabot korábban bemu­tatták Gorsium egykori színhá­zában, az idén új szereposztás­ban, új rendezésben láthatja a közönség. Helene szerepét Bán­sági Ildikó Kossuth-díjas művész alakítja majd, a rendező Papp Já­nos lesz. A Gorsiumi Játékokat több kisebb, látványos program egészíti ki. Megrendezik a kéz­műves termékek vásárát, az ókori gyermekjátékok bemutató­ját és a gladiátoijátékot is. KIKAPCSOLÓDÁS KELL Minden embernek szüksége van pihenésre. Munkatársaink ismert somogyiaktól azt kérdezték: mi jelent számukra ki- kapcsolódást? Dr. Szabotin István megyei főügyész: - Szeretem a csendet, a nyugalmat, a természetet, a madárdalt és a jó levegőt. Szinte minden nyugtat, ami mesze van a foglalkozásomtól. Ha tehetem túrázni indulok, művelem a kiskertemet és minden Rá­kóczi meccsen ott vagyok. A focimeccs is kikapcsol, mivel sze­retem a labdarúgást. Feigll Ferenc barcsi polgármester: — Minden olyan el­foglaltság pihentet, ami feledteti a napi feszültséget. Ezek közül legjobb a sport. Naponta minimum 4 kilométert futok, heti egy alkalommal pedig másfélórát focizom. Rendszeresen eljárunk a nagyatádi fürdőbe, ahol ismerőseimmel jól elbeszélgetünk. Gyerekkorom óta szeretek olvasni: napi- és hetilapokat, vala­mint a szakmai folyóriratokat kedvelem leginkább. If]. Tóth János autóversenyző: — A súlyzózás hasznos kikapcsolódás; szellemileg felfrissít, fizikailag is jót tesz. A konditerembe barátaimmal hetente több alkalommal járok. Dr. Rozsos István, a megyei kórház osztályvezető se; bészfőorvosa: — Ha nyugodt körülmények között otthon ol­vashatok. Ez a legjobb kikapcsolódás számomra. Elsősorban szakmai irodalmat olvasok, de ha időm engedi, a világirodalom klasszikusait is. Főként a verseket szeretem. Nyaranta néha a Balatonon horgászom. Dr. Makai Lajos megyei bíró: - Legutóbb kikapcsoló­dásként a kislányommal megnéztem a 101 kiskutyát a moziban. Kikapcsolódást jelentene az is, ha kimehetnék vadászni; ha a természetben tölthetnék néhány órát. Egyre kevesebb lehetősé­gem, időm van arra, hogy a családommal nyugodtan leüljek, játsszak a gyerekekkel. Ezek a ritka alkalmak is megnyugtat­nak, több órás pihenéssel is felérnek. Dr. Kéki Zoltán Kaposvár jegyzője: - Évszakonként más jelent kikapcsolódást. Tavasszal, nyáron és őszelőn megnyug­tató az a néhány nap, amit a családdal a balatoni nyaralónkban töltünk. A horgászat is pihentet, ősszel pedig kirándulni járunk a közeli erdőkbe. Ha tehetem hétvégenként sportrendezvé­nyekre járok, Rákóczi meccset ritkán hagyok ki. Hétvégén jön­nek haza az egyetemista gyerekeim, velük lenni is nagyon rftegnyugtató. Esténként kikapcsolódásként olvasok: mostaná­ban a versesköteteket részesítem előnyben. Dr. Ferenczi László megyei főkapitány: - Elsősorban az olvasás jelent kikapcsolódást, főként történelmi témájú könyveket olvasok. Leginkább az elmúlt 50 év történelme ér­dekel. Az olvasáson kívül az autóvezetés is megnyugtat. Dr. Németh Jenő, a megyei közigazgatási hivatal veze­tője: — A jó levegőn szeretek sétálni, ettől felfrissülök. Felesé­gemmel a Barcs környéki erdőket járjuk szabadidőnkben. Gombázni is szoktunk, a feleségem jól ért ehhez. Szeretek hor­gászni is, bár az utóbbi időben erre alig jut idő. Esténként szíve­sen olvasok és zenét hallgatok. Kedvenc zeneszerzőm Dvorzak és Csajkovszkij. Dr. Paál Jenő egyetemi tanár, a PATE dékánja: — A te­levízióban szívesen nézem a sportközvetítéseket. Különösen a foci-, valamint a kosárlabda és kézilabda meccset. Bár megle­hetősen kevés a szabadidőm, szívesen foglalkozom numizmati­kával is. Ez régi hobbi, húsz éve vettem az első példányokat. Ha tehetem, elmegyek az éremgyűjtők találkozójára. Sok ember össze jön, ahol olykor ritkaságok is felbukkannak. Szívesen cserélek más gyűjtőtársakkal. Ormai István nagyatádi polgármester: — Elfoglalt va­gyok, de igyekszem minél többet együtt lenni családommal. 10 éves Bálint fiammal gyakran játszunk: pinpongozunk, sakko­zunk, olykor elmegyünk a fürdőbe. Ha tehetem, feleségem, és 16 esztendős Diána lányom társaságában moziba vagy szín­házba járunk. Elszórtan él a svábság Somogybán Hat éve, az egyesületi törvény megjele­nése után az elsők között jött létre So­mogybán a Német Kulturális Egyesü­let. A Kaposváron és környékén élő német kisebbséget próbálja összefogni. Dr. Schiller Máriával, az egyesület el­nökével beszélgettünk. Elmondta, hogy a középgeneráció nem képviselteti ma­gát a szervezetben, sőt az idősebbek kö­zött is sokan tiltakoznak nevük feljegy­zése ellen, mert kísért a múlt emléke. — Az asszimiláció eléggé előrehala­dott — mondta —, mert generációk nőt­tek fel az anyanyelvet mellőzve, s a mai napig nincsenek meg alapvető intézmé­nyeink: az óvoda, az iskola. Még a ma­gukat a német kisebbséghez tartozónak vallók egy része is csak törve vagy hiá­nyosan beszéli az anyanyelvét. — Mekkora a lélekszámúk? — A háború előtt hat-hétszázezer németajkú élt Magyarországon, ma azonban mindössze kétszáz-kétszázhú- szezer. Ezek nem népszámlálási adatok; a népszámláláskor sokan nem merték bevallani hovatartozásukat, mert a kite­lepítéskor az 1941-es népszámlálás ada­tait használták fel. A közelmúltban egyedülálló tudományos munka vég­eredményeként megjelent egy térkép Magyarország németlakta területeiről. — Németország mely tájairól jöttek németek Somogyba? — A Németország déli vidékéről tuta­jon érkező németek a Duna két oldalán te­lepedtek meg, elsősorban Tolna és Bara­nya megyében. Somogybán másodlagos telepítést végzett a Széchenyi és a Feste­tics család, mikor az iparosokat, földmű­velőket ide csalogatták. Megyénkben na­gyon szétszórtan élnek a németek, míg Baranyában zárt közösségben. Tudni kell, hogy Németországban a Rajnától északra olyan öröklési rend volt, hogy a gyerekek számának megfelelően darabo­lódott a birtok. Ezzel szemben délen az elsőszülött örökölte a földet, a többi gye­rek mesterséget tanult; ők vállalkoztak az idegen földön való megtelepedésre. — őrzik a régi hagyományaikat? ■— Nagyon kevesen. Csak néhány kó­rus működik. Szulokban van zenekar és tánckar, és a miklósi fiatalok kezdik mostanában feléleszteni a különböző ünnepekhez kötődő hagyományokat. — Miért nevezik a magyarországi németeket sváboknak? — Ez érdekes, ugyanis a Baden- Württemberg határán lévő sváb terület­ről mindössze két százalék volt a betele­pített, emellett frankok, bajorok és egyéb tájegységről származók jöttek. A sváb nyelv megőrizte archaikusságát, hiszen a közelmúltig nem volt kommu­nikációs kapcsolat Németországgal. Megvan a saját irodalma, élnek itt köl­tőik, íróik. Német nyelvészek is jönnek kutatni. A szókészlet alapján kikövet­keztetnek arra, hogy Németország me­lyik területéről származik a család. — A mai fiatalok szívesen tanulják a németet? — Nem jobban, mint mások. Az an­gol ugyanis háttérbe szorítja. Magyaror­szágon a sváb nyelv nagyon lenézett volt, én azonban egyre szebbnek talá­lom, szívesen beszélem is. A fiataloknak azért is ajánlom az elsajátítását, mert ebből már nagyon könnyű megtanulni a mai németet. Németország sok ösztöndí­jat biztosít az egyetemistáknak és a pe­dagógusoknak, ám a somogyiak alig használják ki ezeket a lehetőségeket. — Miből gazdálkodik az egyesület? — A tagdíj elenyésző; szerencsére Kaposvár önkormányzatának oktatási és kulturális bizottsága értékeli a törekvé­seinket, emellett támogat a megyei ön- kormányzat kisebbségi és vallásügyi bi­zottsága is. A pénzt többnyire folyóira­tokra, könyvekre költjük. Izményi Éva Milliókat termő Aranyág Tavaly 451 somogyi ado­mányozó több mint 1,1 mil­lió forintot ajánlott fel az Aranyág '96 műsor kereté­ben. Összesen 53 millió fo­rint gyűlt össze. A Magyar Televízió képer­nyőjén eddig kétszer jelent­kezett az Aranyág Alapít­vány és a TMA Film Kft közös szervezésében készült Aranyág jótékonysági mű­sor. Az alapítvány kuratóri­uma minden évben dönt az összeg elosztásáról. A kór­házak, és az egészségügyi intézmények — elsősorban — orvosi műszerek vásárlá­sára fordíthatják a pénzt. Az idén május 4-én tartják a harmadik Aranyág műsort.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom