Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

1997. március 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kisajátítás lesz, nem korlátozás a nemzeti parkban Földjüket féltik a gazdák Féltik a földjüket, jószerivel egyetlen megélhetési lehető­ségüket a Dráva vidéki gaz­dák. Bizalmatlanok; attól tartanak, hogy nekik nem sok jót hoz a nemzeti park. Félnek a kisajátítástól, és attól, hogy a természetvédők akarják majd meghatározni, milyen növényt termesszenek, milyen kemikáliákat használjanak. Somogybán elsősorban Szent- borbás és Tótújfalu lakosai az érintettek, földjeik jórészt a természetvédelmi területeken vannak. - Már mozgolódnak a gazdák Felsőszentmártonban; minisztériumokban kilincsel­nek, hogy védjék érdekeiket - mondta Molnár Ambrus szent- borbási gazdálkodó. - Ébre­deznünk kellene nekünk is, hi­szen az ittenieknek csak ez a föld ad megélhetést, más mun­kaalkalom nincs ezen a vidé­ken. Ha kisajátítják a földün­ket, tovább csökken a foglal­koztatás. Nekünk nem a föld ára kell, hanem a terület; abból élünk. Öt éve vettem ki a va­gyonrészemet a szövetkezet­ből, a földem és az erdőm egy része a természetvédelmi terü­leten van. Ha kisajátítják, semmivé lesz eddigi munkám. — Akik kivették saját mű­velésre a földjüket a szövetke­zetből, most nem tudják, van-e jövőjük. Akik a szövetkezet­ben maradtak, azok sem sokkal nyugodtabbak - mondta Du­dás Jánosné, Szentborbás polgármestere. — Senki nem tudja, mi lesz azokkal a földje­inkkel, amelyek a nemzeti park területén vannak. Jelentős területekről van SOMOGYI HÍRLAP _________Nagy László jegyzete N emzeti parkosítás Mi lesz a földdel, a gazdálkodással, ha idetelepszik a termé­szetvédelem? Ezt a kérdést latolgatják manapság sokan; a nem­zeti park területén élők és a Dráva mentén gazdálkodók. Válasz azonban nincs. Csak sejtéseik vannak, és kételyeik. Téves hírek röppennek fel, találgatások kapnak szárnyra; sok ember félinformációk, elhallások alapján folytán alkot véle­ményt. S épp ez a legkárosabb. Mert a tájékozatlanság legalább annyit árt a másik félnek is, mint nekik. Mégis, a Dráva menti gazdákat mind ez ideig nem kereste fel senki, hogy elmondja, mire számítsanak. Pedig nagy szükség volna erre. Az elveket s félreértéseket tisz­tázó, a részletekre kiterjedő, őszinte eszmecserére. Ráférne vala­mennyi érintettre. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság - ígérete szerint - erre a beszélgetésre Szentborbáson hamarosan sort kerítenek. S talán, ha tisztázzák egymás között, hogy mit is akarnak a természetvédők, és hogyan kapcsolódhat a nemzeti parkról alkotott elképzelésekhez a helybeli gazdálkodók, szövet­kezetek tevékenysége, talán megnyugszanak a kedélyek. Vagy ha megnyugtatót nem is tud mondani a természetvédelmi hivatal, legalább pontosan tudni fogják a helybeliek, hogy mire számítsa­nak. S egyáltalán azt, hogy sérülnek-e az érdekeik. szó: a szentborbásiaktól a szö­vetkezet 522 hektár földet bé­rel, fele a természetvédelmi te­rületen található. Eddig hat család vitt ki 16 hektárt saját művelésbe, és további tíz hek­tárról még tárgyalnak. Ezek szinte mind a természetvé­delmi területeken találhatók. Tótújfalu esetében a szövetke­zeti bérlemények 60 százaléka van a védett területen.- Ötvenezer hektár a Duna- Dráva nemzeti park területe, s ezt a tulajdonviszonyok válto­zatossága jellemzi — mondta dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park­igazgatóság igazgatóhelyet­tese. — A park létrehozása a tulajdonviszonyokat különös­képpen nem érintette. Megszü­letett azonban a jogszabály, amely szerint 3-6 éven belül az igazgatóságnak kezdeményez­nie kell a területek kisajátítá­sát. Állami tulajdonba kell ke­rülni a nemzeti park területé­nek. Néhány helyen már meg­kezdtük a vásárlást. Mindez korrekt adásvételt jelent, a helyben szokásos árakon, azonnali fizetéssel. - Elsősor­ban a különlegesen fontos élő­helyeket vásároljuk meg. A földek művelésében nem szándékozunk életbe léptetni korlátozást; ösztönözzük vi­szont a hagyományos gazdál­kodási formák fölelevemtését. Hamarosan tisztázódik, hogy mely területek a kivételek, s a gazdák igényelhetik a kisajátí­tási körből való kimaradást. A nemzeti park somogyi területe­ire április elejére elkészül a té­teles kezelési elv. Nagy László Együttműködési szerződés született Amerikaiakat gyógyítanak a kaposvári kórházban Együttműködési szerződést írt alá a Kaposi Mór Megyei Kór­ház vezetése és az SFOR parancsnoksága. Ennek alapján pén­zért a kórház biztosítja a hazánkban tartózkodó amerikai ka­tonák intézeti ellátását. Dr. Gimesi Mihály főigazgató főorvos elmondta: az SFOR képviselőinek bizalmát már ko­rábban kiérdemelték, a kórház minőségi munkáját oklevéllel is elismerték. A szerződés további bővítés után sokoldalú együtt­működésre ad lehetőséget. (Folytatás az 1. oldalról) Értelmezési nehézségek után igyekeztek visszaállítani a szakszerűségét tekintélyét, majd az elnök visszavette a „hatalmat”. Ezt követően derült ki, hogy dr. Király István (FKGP) szótlansági fogadalmat tett. Mint mondta: legyen bölcs nélküle a megyei közgyűlés. Bizonyára veszélyeztetve látta a bölcs döntést, ezért nem tar­totta be ígéretét: szinte minden napirenddel kapcsolatban el­mondta a véleményét. Nem ju­tottak közös nevezőre a képvi­selők abban, hogy támogassák- e Somogyudvarhely hitelfize- tési nehézségektől OTP-segéd- lettel való szabadulását. Úgy döntöttek, hogy nem döntenek. (Folytatás az 1. oldalról) — Kisebb vidéki boltjaink­nak a gombamódra szaporodó maszekok jelentenek kemény konkurenciát, nagyobb ABC áruházainkat pedig a Kapos­várra települő multiktól, első­sorban a Penny Markettői és a Tescotól féltjük — tette hozzá az elnök. — Ez azonban nem csak a mi cégünkre jelenthet veszélyt, hanem a megyeszék­hely egész kereskedelmi háló­zatát, sőt a termelő vállalatokat is veszélybe sodorhatja. — Egyes vélemények szerint a kaposvári áfészt nemrég a nagykereskedelmi Pro-Coop egység elvesztése is megren­gette. — Integrálni szeretnénk a beszerzéseket és terveinkbe a Pro-Coop átadása beleillett. Azt Az ellátásért az amerikai szabványnak megfelelő, úgyne­vezett homogén betegségcsoport alapján megállapított súlyszám szerint fizetnek. Egy súlyszá­mért kétszer annyi forintot ad az amerikai fél, mint a magyar biz­tosító. Az így nyert összeget a Csak megfelelő információ bir­tokában mondanak majd véle­ményt. Ugyanakkor szívesen ven­nék, ha a feleslegessé vált ka­posvári Hunyadi laktanya he­lyet adna a megyei levéltárnak. Éhhez meg kellene szerezni az ingatlan tulajdonjogát, lehető­leg ingyen. Ezt indokolja, hogy a levéltár kérése megalapozott, megfelelő raktárak hiányában ugyanis csak részben képes be­gyűjteni az iratokat. A nagy­berki Vigyázó-kastély és több kaposvári raktár nem felel meg a törvényi előírásoknak. A mű­velődési minisztérium szakmai szempontból egyetért a tervvel, a természetvédelmi hivatal és a műemlékfelügyelet pedig a azonban, hogy a nagykereske­delmi láncunk csaknem 1,5 mil­liárd forintos forgalmának kie­sése a cégre milyen hatással lesz, még korai lenne elemezni. — Mégis hogyan készülnek fel az újabb konkurencia meg­jelenésére? — Egyelőre csak lelkileg. Nincs ugyanis elegendő tarta­lékunk ahhoz, hogy a nagyok­kal felvegyük a versenyt. Tud­juk, hogy a következő hóna­pok nagyon kemények lesz­nek. A boltok eladásából és bérletéből származó bevételt sem biztos, hogy fejlesztésre költjük majd. A banki kamat ugyanis pillanatnyilag jóval többet hoz a konyhára és biz­tosabb bevételnek is számít, mint kereskedelmi egységeket üzemeltetni. Keressük ugyan­kórház szabadon fölhasználhatja egyebek között az ellátásban részt vevők munkáját is díjazhat­ják. Arra a kérdésre, hogy az ágy- számcsökkentés nyomán létre­jövő esetleges zsúfoltság miatt sérülhet-e a megye lakosságának egészségügyi ellátása, a főigaz­gató kijelentette: az amerikai ka­tonák és a külföldiek ellátása miatt senki sem szenvedhet hát­rányt. (Várnai) nagyberki kastély tehermentesí­tését tartja kívánatosnak. A képviselők megtárgyalták két év munkáját, majd meg­hallgatták: mit tettek megyéjü­kért az országgyűlési képvise­lők, akik közül egyedül dr. Lamperth Mónika (MSZP) fo­gadta el a meghívást. Ő a so­mogyi szocialista képviselők szószólójaként beszélt. Azt hangsúlyozta: a kisrégiók és a megye érdekeit is képviselik, s ezt összehangolják a települé­sek és a megye vezetőinek tö­rekvéseivel. Ezért folyamato­san bővítik a lobbitérképet. Most éppen a megyében félbe­maradt tornacsarnok-beruházá­sok befejezéséhez keresnek megoldást. Lengyel János akkor, hogy milyen befektetési lehetőségeink adódnak majd, elképzelhetőnek tartom ugyanis, hogy inkább más te­rületeken próbálunk szeren­csét. — Mi lehet a legnagyobb kaposvári üzletek, a Zselic, a Toldi vagy a Cseri ABC sorsa? — Ezeket a boltjainkat sze­retnénk megtartani és eredmé­nyesen működtetni. — Ennek ellentmondanak azok a hírek, hogy a Zselicet például árulják. — Természetesen minden boltunk eladó, ha valaki megfe­lelő árat kínál érte. A Zselicért például legalább 150 milliót szeretnénk kapni. Ha ezt valaki megadja, akkor egy jó üzletet vétek lenne kihagyni. Barna Zsolt Mesejátékokkal Somogygesztiben Somogygesztiben első alka­lommal rendezték meg a művelődési házban a színé­szet világnapján a kicsinyek drámafesztiválját. Juta, Szentgáloskér, Kaposszer- dahely és Magyaregres alsó tagozatos diákjai vettek részt a megmérettetésen, amit Nyíri Imre, a helybeli iskola igazgatója szervezett. Mesejátékokkal, versekkel mutatkoztak be a tanulók, akik közül a magyaregre­siek bizonyultak a legjobb­nak. A somogygeszti iskola azt tervezi, hogy a fesztivált minden évben megrendezik a színészet világnapján. Zárszámadó tabi városatyák 541,6 millió forint bevétel­lel, valamint 523,2 millió forint kiadással a tabi város­atyák jóváhagyták az ön- kormányzat 1996 évi zár­számadását. Az önkor­mányzati bevételek kilenc- venhét százalékosak, míg a kiadások kilencvennégy százalékosak voltak. 58 mil­lió forintot fordítottak fej­lesztésre, míg a vagyon ta­valy év végén 553,8 millió forintos volt. Különdíjat kaptak a földvári fúvósok A balatonföldvári Ránki György Zeneiskola ötéves fúvószenekara a budapesti FÁM Bt különdíját nyerte az ország zeneiskolai zene­karainak országos verse­nyén, amelyet Abonyban rendeztek. A földváriak most neveztek be először a rangos megmérettetésre, amelyen tizennégy zenei együttes vett részt. Nem ez az első sikerük, mert tavaly a veszprémi II. balatoni nemzetközi zenei fesztivá­lon már bronz diplomával jutalmazta teljesítményüket a profi mezőnyben a ma­gyar, olasz, amerikai, izraeli és német zenei szakembe­rekből álló zsűri. Színészekről a fotógalériában A balatonboglári Klotz Mik­lós fotós — aki filmfotóiról is ismert fiatal alkotó —, budapesti Miro Foto galériá­jában Endrényi Egon Balázs Béla-díjas fotóművész alko­tásaiból Színészek a nagyvi­lágból címmel nyílt kiállí­tás. A május 7-ig látogat­ható tárlatot — VI. kér. Te­réz körút 11-13 — Illés György, a neves operatőr nyitotta meg. Két év munkáját értékelte a megyei közgyűlés Somogy is áldoz a táblára Minden eladó, de ára van Boltjait árulja a kaposvári áfész Somogyi vetőmagot, élelmiszert és tenyészállatot várnak Rosztovba A főkormányzó tarisznyája Az idegen katonasírok ápolását szent ügynek tartom. Akik a kaposvári tömegsírban nyug­szanak, egy diktatúrát semmisí­tettek meg, s ezt nem lehet elfe­lejteni. Főleg akkor, ha nem tudjuk, mit hozhat egy újabb. Vlagyimir Fjodorovics Csub, a rosztovi terület főkormány­zója felelte ezt a Somogyi Hír­lap kérdésére tegnap a megye­házán. A bankárokból, mező- gazdasági és kulturális szak­emberekből álló delegáció ve­zetője azzal folytatta: jó döntés volt, hogy a Berzsenyi parkban maradhattak a katonák, hiszen nem őket terheli a felelősség, hanem a korszak politikusait. — A Somogybán töltött né­hány nap alatt mit érzékelt a magyar „peresztrojkából”? — Mosolyognak az embe­rek, s ez azt mutatja: talán még­sem mennek olyan rosszul a dolgok. Azt tapasztaltam: nyu­godt, kiegyensúlyozott az ifjú­ság. A földművelési kultúra sokkal magasabb színvonalú, mint nálunk. Érzem az erőt, a termelési hátteret. Amikor lát­tam, hogy szinte minden falu­nak van egy focipályája, én is rögtön felhívtam a mi csapa­tunkat, hogy megtudjam: meg­verte-e az ellenfelet. Tetszik a piac hangulata és a tisztaság. Munkaszerető, tehetséges a magyar nép, de tudom, hogy azért itt is — mint az egykori KGST-országokban — nehéz az élet. Önök azonban leköröz­tek bennünket a reformokkal. — Együttműködési megálla­podást írtak alá dr. Kolber Ist­vánnal, a megyei közgyűlés el­nökével Milyen konkrét, somo­gyi vonatkozású elképzelésekkel lát munkához odahaza? — Elsősorban a mezőgazda­ság fellendítését várom a so­mogyi kapcsolatoktól. Vető­magokat, borsótermesztési technológiát, sertés-tenyészál­latokat szeretnénk vásárolni, és a Sanovita rt gyógyszemyilván- tartását, -forgalmazását is szí­vesen adaptálnánk. Örülök, hogy egy cég megkeresett ben­nünket csapágy-ügyben, mert nálunk működik egy csapágy­gyár. Azt szeretnénk, ha Sahti- hoz — ez egy város nálunk, ahol magyar élelmiszer-köz­pont működik — újabb üzletek alakulnának, kizárólag somo­gyi termékkínálattal. Sok lehe­tőséget rejt a Balaton, és azt tervezzük, hogy a Pannon Ag­rártudományi Égyetem Kapos­vári Állattenyésztési Karára is küldünk hallgatókat, valamint felvesszük a kapcsolatot né­hány középiskolával is. — Milyen somogyi ízeket visz magával? — A húsételek közül nem tudom eldönteni, hogy a ragu vagy a sült szarvas volt-e a fi­nomabb, de a patalomi szociális otthonban kínált, a lakók által készített káposztás rétes min­den eddigi ízélményt felülmúlt. Lőrincz Sándor Dr. Kolber István - a Somogy megye címerével díszített sárga-kék elnöki vállszalaggal - és Vlagyimir Fjodorovics Csub rosztovi főkormányzó fotó: kovács TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom