Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-07 / 56. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. március 7., péntek Fiatalított a Homokhát Felére csökkent az utóbbi időben a tagok száma a szuloki Homokhát szövetkezetben, és jelentősen megfiatalodott. Tudatosan igyekeztünk így alakítani a tulajdonosi kört - mondta Hengerics József, a szövetkezet elnöke. - Ezzel is szeretnénk elérni, hogy a tagok igazán érdekeltek legyenek a szövetkezetjó működésében.- Sok nyugdíjastól megvették a fiatalabbak a tulajdonrészét. Azoktól is, akik nem kötődnek már a faluhoz. Ezáltal fiatalabb és szulokibb lett a szövetkezet - mondta Hengerics József. Szőkébb a tulajdonosi réteg, és érdekeltebb a jó működtetésben. A Homokhát 33 millió forint vagyonnal alakult négy éve, s 4,8 milliós adóssággal, 110 alapító taggal és 30 üzletrész-tulajdonossal. Az alapítók 80 százaléka idős volt, az üzletrész-tulajdonosok közül sok elszármazott. - Kényszerhelyzetben voltunk az Aranyhomok téesz megszűnte után, s nem volt sok lehetőségünk. Lépni kellett, és mi ezt léptük - mondta a szövetkezet elnöke. - Sokan úgy gondolták: fél évig sem él majd az új szövetkezet. Ehhez képest viszont négy éve létezünk. Nagy eredményeink ugyan nincsenek, de folyamatosan fenn tudjuk tartam a szövetkezet fizetőképességét. Örökölték a régi szövetkezettől a burgonya- és szemester- mény-tárolókat, és ez meghatározta a tevékenységüket. Több cég és vállalkozó ide hozza tárolni a terményeit. Emellett saját termelésbe fogtak. - Sok földet nem tudtunk bérelni, mert a szuloki parasztember ragaszkodik a földjéhez - mondta az elnök. Felvásárlással szeretnék még bővíteni tevékenységi körüket. Szülök hagyományosan burgonyatermelő vidék. Az utóbbi két évben alacsonyak az árak, s ebbe lassan belerokkan a falu.- A Homokhát is csak tíz százalékát tudta értékesíteni tavalyi termésének - mondta az elnök. - Hogy a többi terméssel mi lesz, azt csak a jóisten tudja. Nagy László Előlegezett segítség a falusi állattartó gazdáknak Több tehén a tejpénzből Segíti a gazdákat a barcsi Drávatej is, hogy gyarapít- hassák a tejet adó állatállományt. Több falusi állattartó tehénvásárlását is támogatta az üzem, bár nem önzetlenül. Hasznát látja ennek a falusi gazda is.- Megelőlegeztük több esetben is az újabb állatok vásárlásához szükséges összeget. Ezt aztán a tej pénzből törleszthették a gazdák - mondta Francz Rezsőné, az üzem igazgatója. - Eddig barcsi, szuloki, nagykorpádi állattartókat támogattunk. Csak azok a gazdák számíthatnak azonban a Drávatej segítségére, akiknek már van megfelelő hátterük a tehéntartáshoz. Ezzel az állattartókat támogatják. Bár a tejüzem sem fizet olyasmiért, amiből nincs egy kevés haszna. - Ebben az az üzlet, hogy egy helyről több tej érkezik - mondta Francz Rezsőné. - Ha már kimegyünk a tejért, jobb, ha minél többet hozzunk be ugyanarról a helyről. Harmincnál kevesebb tehén sem a gazdának, sem az üzemnek nem gazdaságos. A jogszabály is azt szorgalSvéd gyártmányú zsírtalanító az üzemben fotó: török anett mázzá, hogy legalább ekkora állományt tartsanak a gazdák. A barcsi tejüzembe az idén 15 százalékkal több tejet szállítanak, mert erősödött és bővült az ellátók köre. Emellett a minőséget is javítják. Automata zsírbeállító rendszert vásároltak nemrég, amely a tejtermékek zsírtartalmát szabályozz. A svéd gyártmányú gép 25 millió forintba került, s ez az országban az egyetlen ilyen berendezés. A Drávatej a gyártó cég magyarországi referenciaüzeme. N. L. Harmincegymillió forintot költöttek új gépekre a Zrínyiben Csurgón jól telelt a vetés Beárnyékolta a terméskilátásokat Csurgón a belvíz, s ugyancsak sok aggodalommal járt a tél, a vetések miatt. Az idejekorán jött korai tavasz azonban derűlátóvá tette Buncsák Sándort, a csurgói Zrínyi mezőgazdasági szövetkezet elnökét. Vizes volt a talaj; a gép se mehetett rá; ősszel csak szórva vethettük el a magot. Ásóboronával dolgoztuk el utána a földet. A vetések mégis jól átteleltek - mondta Buncsák Sándor. - Egy helyen végeztünk csak géppel jégtörést, az is fölösleges volt. A gabonának nagyon jó ára volt. A csurgói szövetkezet 3000 hektáros szántóterületén időben földbe került 700 hektáron a búza, 200-200 hektáron az őszi árpa és a tritikálé. Ez utóbbit az idősebbek nem ismerhetik. Mint hibridben megmaradnak a szülők előnyös tulajdonságai; a rozs igénytelensége, a búza állóképessége. Ha több éven egymás után elvetik, ismét rozs lesz belőle. Kiváló takarmány, tavaly ennek is jó ára volt. Ezer hektárt szántottak fel Csurgón a kukorica alá. Igaz, ebből háromszázat silónak szánnak. S hozzá jön még a 200 hektár napraforgó. A nem éppen kedvező természeti viszonyok ellenére jó közepes évet tudnak maguk mögött. A 9 millió 800 ezer forint nyereség tisztesnek mondható. Főleg, ha hozzászámítják, hogy 40 millió forintot fektettek az őszi vetésbe, ugyanilyen értékű saját terményt fordítanak az állatok takarmányozására. Csurgó óvárosához már évszázadok óta hozzátartozik a Festetics-major. A magas téglafalak mögötti gépparkra nincs rálátása az utca emberének. Ha öregek is ezek a gépek, azért lehet velük dolgozni. S újnak a beszerzésére is nyílik lehetőség. Tavaly 31 millió forintot költötte rá. Igaz, csak kettő vettek: egy Fiat traktort és egy Dominator kombájnt. Horváth József Kivilágítják a szentmihályhegyi utat Kandeláberek világítanak majd a hazafelé tartó szentmihályhe- gyieknek, ha végeznek az ön- kormányzat most kezdődő beruházásával. A vasútállomástól Szentmihályhegyre vezető feljárón. amely mintegy 400 méter hosszú, már több mint egy éve hiányzik a közvilágítás. Ä légvezetékek gyakran megrongálódtak, s ezért azt megszüntette a Dédász. A hegyen lakó több mint kétszáz ember így esténként sötétben botorkált haza. Most az őrtilosi önkormányzat beruházásában földkábeleket fektetnek le, s ezzel elkészülnek, kandeláberek világítják be majd az erdőn át vezető hosszú kőlépcsőt. Ez a fejlesztés mintegy hatszázezer forintba kerül. Babócsán megkezdik a régi parkok rendezését A faluhoz tartozó parkok, zöldterületek rendezéséhez fognak hozzá Babócsán. A képviselő-testület döntése alapján rendbe teszik a faluközpontot, a közterületeket, a fürdőt övező parkot. Mindez körülbelül három-négy millió forintba kerül. Babócsa lakói büszkék a hatalmas területű szép parkokra. Korszerűsítés a szentborbási templomban Hozzákezdtek a szentborbási templom fűtésrendszerének korszerűsítéséhez. Az eddigi gázfűtés ugyanis nem volt megfelelő, elszívta a levegőt, és előfordult az is, hogy emiatt többen rosszul lettek. Most padfűtést szerelnek be mintegy 250 ezer forint költséggel. A tervek szerint májusra elkészülnek ezzel a munkával. Segédanyag tanároknak az iskolai neveléshez Tizenegy iskolához juttatott el 112 oldalas segédanyagot a polgári védelem csurgói kirendeltsége; ennek segítségével a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott követelmények is beépíthetők az iskola nevelési programjába. A csurgói kirendeltség már harmadik éve hirdeti meg az iskolások számára a felmenő rendszerű polgári védelmi vetélkedőt, s megfelelőek voltak a versenyeken a tanulók ismeretei. Hitelkártyával - már négy áfész-üzletben Újabb két üzletében tette lehetővé a barcsi áfész a hitelkártyás fizetést, ezzel már összesen négy barcsi boltban fizethet a kártyával rendelkező vásárló. Az áfész két legnagyobb áruházában már tavaly ősz óta van erre lehetőség, és a kedvező tapasztalatok alapján döntöttek az újabb fejlesztésről. A horvát vásárlók közül sokan igénybe veszik ezt a lehetőséget, és a magyarok közül is egyre többen élnek vele, hiszen egyre nő azoknak a száma, akik a fizetésüket átutalásssal kapják a munkáltatójuktól. örtilos is nekilát a kultúrház felújításának Rendbe teszik a művelődési ház tetőzetét is Őrtilosban. Ez a munka igencsak időszerű, mert régóta halogatták, és egyre romlott a tető állapota. Beázik az egész, és - mint megállapították - sürgősen ki kell cserélni a szarufákat is. Az épület tetejét most rendbe teszik, jövőre pedig vizesblokkot is építenek a kultúrházhoz. Dráva menti füzetek harmadszor a múzeumtól Harmadszor jelentkezett a barcsi Dráva múzeum Dráva menti füzetek című sorozatával. Ez alkalommal dr. Kéri Nagy Béla tanulmányát jelentette meg, amelyben Barcs antant-szerb megszállását és felszabadulását dolgozta fel. Az I. világháború végén a belgrádi egyezmény értelmében ugyanis Baranyát és Somogy egy részét szerb csapatok szállták meg, hogy előkészítsék a térség bekebelezését. A megszállt somogyi, illetve baranyai terület lakossága csak 1921. augusztus 20-val került ismét magyar közigazgatás alá. Vízsugármasszázs és pezsgőfürdő Visontán Hatprogramos, kétfunkciós kezelőkádat állítottak be a csokonyavisontai fürdőben a felújítás során; ez lehetővé teszi minden testrészt külön masszírozását. Használják pezsgőfürdőre és vízsugár- masszázsra is. Az ilyen speciális kádak még elég ritkák az ország fürdőiben; ennek, amit itt most üzembe állítottak, több mint két és fél millió forint az értéke. Csokonyavison- tán egyébként a betegek térítésmentesen vehetik igénybe a fürdő szolgáltatásait, így a medence- és a szénsavas fürdőt, illetve a vízsugármasz- százst is FOTÓ: pölöskei tiborné Mérsékelt forgalom Barcson a helyi buszokon Elég kevés az utas Barcson a január óta járó helyi buszokon. A reggeli és esti járatok kihasználtsága jó, napközben viszont kevesen veszik igénybe. Az utóbbi egy hónapban csak 1400 menetjegyet váltottak. A Kapos-Volánnál elképzelhetőnek tartják, hogy később esetleg ritkább járatokkal életképes lehet a barcsi helyi buszközlekedés. Hasznosítani akarják az elhagyott laktanyát Művészeket vár Bélavár Fővárosi művészek vásároltak házat nemrég Bélaváron. Szeretnék megvenni az egykori határőrlaktanyát, hogy ott nemzetközi művésztelepet hozzanak létre. Ha a Budapestről ide tévedt művészházaspár terve megvalósul, az lendületet adna a falusi turizmus kialakulásához.- Az épület tulajdonjoga kérdéses, ezért nem tudok sok biztatót mondani a tervvel kapcsolatban - mondta Bemáth Alexander Jenó' fővárosi fotóművész. - Ha tisztázódik, ki az eladó, megvásároljuk ezt az üresen álló ingatlant, és a jászberényihez hasonló művésztelepet szeretnénk létrehozni. Ez nemcsak alkalmanként fogadná a külföldi és hazai alkotókat, képzőművészeket, hanem egész évben. Bélavárról korábban nem sokat tudtak. Mint mondták, ismerősük sem élt ezen a tájon. - Természetjáró emberek vagyunk - mondták -, és amikor egyszer erre volt dolgunk, kíváncsiak lettünk a vidékre. Bejártuk, és beleszerettünk. Újfalvi Jánosné, a félezer lakosú falu polgármestere reménykedik: talán sikerül létrehozni a művésztelepet. Úgy véli, ez lenne az első lépés a falusi turizmus kialakításához. - Minden megvan ahhoz, hogy Bélaváron életképes turizmus alakuljon ki - mondta. - Közel a Dráva, szépek az erdők, itt a nemzeti park. A falu rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, közművekkel. Biztosan sok művészt vonz Bélavár, ha megismerik. N. L. Gyógyhatású foglalkoztatás a szociális otthonban Pénzes malacok A drávatamási ápoltak büszkék a disznaikra. Lehetnek is, hiszen szépen fejlődnek. Ma már eladni is tudnak a szociális otthon sertésállományából. Negyven-ötven választási malacuk van jelenleg, s összesen százhetven-száznyolcvan sertést tartanak. Drávatamásiban a Dráva Kastély szociális otthonban súlyos értelmi fogyatékosokat gondoznak. A rehabilitáció része lehet esetenként az úgynevezett munkajellegű foglalkoztatás. Ez ugyanis leköti a gondozottakat is, emellett hasznos is ez a tevékenységük: rendszeresen pénzt keresnek vele. — Egyre nehezebb foglalkoztatást találni a gondozotta- inknak — mondta Milicz Ilona igazgató. — A legkülönfélébb munkát végzik: súrolókeféhez nyelet készítenek, rongyszőnyeget szőnek, tollat fosztanak. Emellett állandó elfoglaltság számukra, hogy segítenek a takarításban és az állattartásban. Sertésneveléssel nyolc gondozott foglalkozik Drávatamásiban. Megtanulták, szeretik is csinálni, és - mint megtudtuk - munkájuk eredményeként mára szépen megnőtt a sertés- állomány. A takarmány egy részét is maguk termelik meg: négy hektár földön gazdálkodnak. A konyhakert a szükségleteknek Hasznot is hoz a sertésnevelés fotó: pölöskei tiborné mintegy egynegyedét fedezi. Hagyma, bab, zöldség nő itt. Rövidesen újabb harminc- negyven gondozottnak tud majd munkát adni a drávatamási szociális otthon és a gondozottakkal szerződésben álló vállalat. Nagy László
