Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-07 / 56. szám

1997. március 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 AMIKOR ÖTLETEK SZÜLETNEK Mikor és hol születnek a legjobb ötletei? — kérdeztük kü­lönböző foglalkozású olvasóinktól. Fekete Béla televízió szerelő: - A legjobb ötleteim mindig ebéd után születnek. A szieszta ideje szerintem nagyon jó tanács­adó. A legjobb ötletem is — 22 évvel ezelőtt — az ebéd utáni pi­henéskor .jutott eszembe”: eldöntöttem, hogy megnősülök. Fekete József őrnagy, a kadarkád rendőrőrs parancsnoka: - A legtöbb időm töprengésre az autózás során van, amikor Kapos­várról Kadarkátra, illetve visszafele utazom; ilyenkor a mun­kámmal kapcsolatos ötletek is eszembe jutnak. Ezek a percek so­kat segítettek már a különböző ügyek megoldásában. A napi fel­adatokat is ilyenkor gondolom át, illetve leszűröm egy-egy bűn­üggyel kapcsolatos tapasztalatokat. Bodogán Péter, tanuló: - Számomra meghatározóak a vi­zuális élmények. Legtöbbször ezek hatására pattannak ki az ötle­tek, amelyekkel azután dolgozom. Az egyedüllét a másik fontos tényező, s ebből általában adódik a hely. Ezeknek az ötleteknek a megvalósítása azonban gyakran ütközik akadályokba. Tóth Dezső nyugdíjas, utazási iroda vezető: - A legjobb ötle­tek szerintem akkor és ott születnek, ahol az ember egyedül van és csönd veszi körül. Sportolás közben is eszembe jutottak „nagy” ötletek. Az uszoda hűs vize például határozottan segíti ezt. Leg­alább annyira, mint amennyire gátolja egy légkalapács hangja, az utcai ricsaj, vagy a szemetesek munkájának zaja. Tehát szerintem a nagy ötletekhez magány és csönd kell. Dr. Stadler József Hild-érmes építészmérnök, tervező: - A legjobb ötleteim horgászat közben születnek, mert akkor van időm meditálni. Egy építésznek a munkájával kapcsolatban sokat kell gondolkodni, mert sokfajta megoldás közül kell kiválasztani a legjobbat, hogy az épület jó, szép és használható legyen, s a legp­raktikusabb szerkezettel készüljön. Fekete Miklós vállalkozó: — A jó ötletek változó időpon­tokban jutnak eszembe, az is előfordul, hogy éjszaka. De szinte kivétel nélkül mások inspirációjára, s nem ritkán dühömben. Ilyenkor általában bosszúból találok ki valami jót. Tehát a legjobb ötleteim mérgemben születnek. Sipos Tamás, vízóra-leolvasó: - A jó ötletek álmomban szü­letnek. Az egyetlen gondom csak az, hogy mire felébredek és át­gondolom őket, sajnos hasznavehetetlenné válnak. Ezért próbá­lom mostanában leszoktatni magam erről a „káros” szenvedélyről. Baranyai István, diák: Egy igazán jó ötlet születése gyak­ran a hangulatomtól függ. A pillanatnyi lelki állapotom és a napi élményeim olykor jó gondolatokat adhatnak. Nálam a külső hatá­sok közül főként a hangok jelentősek. Máskor éppen az ellenke­zője: a csend az, amire a leginkább szükségem van. SOMOGYI HÍRLAP Bíró Ferenc jegyzete Felmegyek a miniszterhez Az emlékezetes filmben Páger Antal egy a tsz-be lépés ellen berzenkedő gazdát játszott, aki a rokonszenves miniszternél ta­lál megoldást. Ma is sokan hisznek abban, hogy gondjaikat megoldaná, ha szemtől szemben leülhetnének egy miniszterrel. Ebben bízik Háromfa polgármestere is, aki a kistelepülések is­kola gondjait szeretné a kultuszminiszter elé tárni. A földműve­lésügyi miniszter minapi kadarkúti fórumán kevés volt a kér­dés, annál több a vélemény. Gazdálkodók, agrárszakemberek, a falusi közélet szereplői mondták el azt, ami a szívüket nyomja. Sokan irigyelték a pusztakovácsi szövetkezet elnökét, aki a vá­lasz mellé meghívást is kapott. A miniszter azt ajánlotta, külön és részletesen tárgyaljanak a gyenge adottságú szövetkezeteket ellehetetlenítő gondokról. Vannak, akiknek már nincs illúziója a miniszterek mindenha­tóságával kapcsolatban. Akik tapasztalták, hogy a jószándék önmagában édeskevés. A Kögáz részvények elosztási módját sérelmező dél-dunántúli települések somogyi szószólói - Fo­nyód és Somogyudvarhely polgármesterei - is fölmentek a mi­niszterhez. Mint elmondták: a privatizációt felügyelő miniszte­rasszony segítőkészsége vitathatatlan volt. A kétórás tárgyalás mégsem hozott eredményt. Egyikük hallotta, amikor a minisz­terasszony megkérdezi az egyik jelenlévő szakértőt, hogy nem tudnának-e adni valamit a rendkívüli esetekre fönntartott alap­ból... Szóval a jószándék megvolt, a póruljárt települések mégis már csak a bírósági ítélettől remélhetik igazukat. Mindenki tud példát arra, hogy egyik-másik út, üzem, vagy épp gyógyfürdő, valamelyik hajdanvolt miniszter látogatása után épült. Ma a korrupciós botrányok, a közéletet nagyítóval pásztázó bizottságok korában aligha kockáztatná bármelyik miniszter, hogy akár szülőfalujának vagy régi iskolájának előnyt adjon... A dolog most valahogy úgy működik - már ha működik segíts magadon, a miniszter is megsegít. A pécsi egyetem diákköri tagjai a megyéről érdeklődtek Kérdések a hallgató jogán Nem maga alatt vágja-e a fát a megye, amikor régióban gondolkodik és a regionális együttműködés fontosságát hangoztatja? Van-e verseny Somogy és Baranya, illetve székhelyeik között a régió- központ szerepéért? — A többi között ezeket a kérdé­seket szegezték pécsi egyete­misták tegnap a megyeháza címertermében a házigazdá­nak, dr. Kolber Istvánnak. A közgyűlés elnöke a Janus Pannonius Tudományegyetem alkotmányjogi és közgazdasági tudományos diákkörének mint­egy negyven — köztük több somogyi — tagját és tanáraikat fogadta. Az Iváncsics Imre do­cens vezette delegáció előtt Kolber István, aki egykor maga is diákköri tag volt, Somogy „félámyékos” gazdaságpoliti­kai és „napos” földrajzi fekvé­séről beszélt. A hallgatók egye­bek mellett megtudták, hogy az egy főre eső GDP-ben me­gyénk csak a 15. a sorban és a 43 megyei intézmény 5000 embernek ad munkát. Az elő­adás vezérfonala a területfej­lesztés volt, amely a dél-dunán­túli megyék összefogását köve­teli, de versenyüket is eredmé­Egyetemisták a megyei képviselői székeken fotó: lang Róbert nyezi. Hogy ezzel maguk alatt vágják-e a fát? Látszólag igen, mondta a közgyűlés elnöke, bár nem tartja valószínűnek, hogy belátható időn belül fölösle­gessé váljanak a megyék, csak azért, mert bizonyos felada­tokra, az erőforrás- és lobbiké­pesség egyesítéséért szövet­kezniük kell. Chronowski Nóra diákköri titkár kérdésünkre elmondta, elképzelhető, hogy a mai hall­gatók közül többen a közigaz­gatásban dolgoznak majd, így hasznukra vált a somogyi lá­togatás, amely során Szenná­ban és Balatonföldváron is jár­tak. Balassa Tamás Sikeres volt a patika privatizáció Szolgáltató gyógyszertárak A Magyar Gyógyszerész Kamara vállalkozói tagozatának teg­nap kezdődött három napos siófoki szimpóziumának idején a főváros polgármestere patikát avat fel, s ezzel befejeződik a magyarországi gyógyszertárak privatizációja. Sikeres volt a patika privatizá­ció, annak ellenére, hogy a vál­toztatásoknak vannak vesztesei is. Ahol a helyi önkormányzatok megértették, hogy a gyógyszer- tár szolgáltató egészségügyi in­tézmény, ott csak 85-90 száza­lékban jó kezekbe kerültek. Azok üzemeltetik, akik koráb­ban is ott dolgoztak - mondta Pap Endre a kamara vállalkozói tagozatának elnöke a Somogyi Hírlap kérdésére. Azt tartja a legnagyobb érdemnek, hogy a magánosítás hosszadalmas fo­lyamatában egyetlen helyen sem maradtak ellátás nélkül a bete­gek még rövid időre sem. Két- három megyében még tartanak az egyeztető viták. Somogy nem tartozik ezek közé, itt alapvetően a kamara elvárásainak megfele­lően adták el a patikákat. A siófoki találkozó felké­szült szakértők közreműködé­sével segíti a négyszáz jelen­lévő gyógyszerész továbbkép­zését. A szakmai ismeretek mellett vállalkozóvá kell vál­niuk, ugyanakkor hihetetlenül megnő a felelőségük. Mint Pap Endre elmondta, a betegek egyre jobban elsőként a pati­kushoz fordulnak segítségért. Ha együtt nem találnak megol­dást a bajra, a gyógyszerész irányítja őket az orvoshoz. A jövőben jóval szorosabb együttműködésre lesz szükség a beteg, az orvos és a patikus között. G. M. Az ellenzéki összefogás leváltó erejében bíznak a pártok Konzervatív kerekasztal A konzervativizmus nem a múlt kritikátlan átvétele, hanem a dinamikus valóság — mondta a fogalom lényegéről Semjén Zsolt (KDNP) tegnap este Kaposváron. Orbán Viktor (Fidesz) ezt életmódként, szemléletformaként, a tradíciók továbbélése­ként és a valamire való szabadságként említette. A keresztény értelmiségiek szövetsége tegnap este telt há­zas rendezvényt tartott az Együd művelődési központban, ahol az ellenzéki pártok képvi­selői mondták el véleményüket fontosnak ítélt társadalompoli­tikai kérdésekről. Szegő János (FKGP) a munkanélküliség ke­zelésével kapcsolatban azt mondta: akik alkalmasak a munkára, ám ennek ellenére nem dolgoznak, azok ne kapja­nak jövedelmet. Pusztai Erzsé­bet (MDNP) engedékenyebb volt, mert inkább az oktatás, a képzés fontosságát hangsú­lyozta, Herényi Károly (MDF) pedig arra kereste a választ: ér- ték-e egyáltalán a munka? Or­bán Viktor az iskolából kikerü­lők, de munkát nem találók helyzetét tartotta a legkilátásta- lanabbnak. A közbiztonságról valamennyien lesújtó véle­ményt mondtak. Ennek javítása érdekében Orbán Viktor szerint kicsi, de erős államra, a kisgaz­dák szerint pedig erős rendőr­ségre van szükség. Semjén Zsolt azt mondta: a rossz köz- biztonság következmény, ezért morális megújulásra is szükség lenne. Herényi Károly azt hangsúlyozta: az Antall-kor- mány idején este is nyugodtan lehetett az utcán sétálni, ma nappal is veszélyes. Az állam és az egyház viszo­nyát Semjén Zsolt úgy ítélte meg, hogy ma gazdaságilag akarják megfojtani az egyháza­kat, mert nyilvánosan üldözni nem merik. Véleménye szerint ne az egyház tartson egyenlő távolságot a pártoktól, hanem a pártok alakítsák ki mindenkori viszonyukat a szilárdan álló egyházhoz. Szegő János szerint az egyházaknak nélkülözhetet­len a szerepe, ezért azokat tá­mogatni kell. Kérdésre vála­szolva valamennyien úgy ítél­ték meg: az ellenzék összefogá­sával a jelenlegi koalíció le­váltható, de ehhez erős akaratú pártokra van szükség. L. J. Adótartozások Lullán A lullai önkormányzat tava­lyi adóbevétele csaknem 450 ezer forint volt, ám az év végén több mint nyolc­vanezer forint adóval, il­letve 61 ezer forint adópót­lékkal tartoztak a lakosok. A helyi képviselő-testület ren­deleté alapján a település kommunális adóját összesen 141 ezer forint értékben 124 lakosra vetették ki, ötvenkét személytől pedig mintegy 300 ezer forintnyi gépjár­műadót „kértek”. Csiszár Elek életmű kiállítása A magány megjelenítőjé­nek, a Siófokon élő Csiszár Elek festőművésznek nyílt életmű-kiállítása tegnap a zalaegerszegi városi hang­verseny- és kiállítóterem­ben. A Rippl Rónai- és So­mogy megye Művészeti Dí­jával kitüntetett, keszthelyi születésű alkotónak több mint 100 festményét láthatja a közönség. A március 30- áig nyitva tartó tárlatot dr. Pogány Gábor művészettör­ténész ajánlotta az érdeklő­dők figyelmébe. Agrárhallgatók sikere Keszthelyen Szép sikereket értek el a ka­posvári ' agráregyetem hall­gatói Keszthelyen az egye­temi Tudományos Diákköri Konferencián. Az első he­lyet Csorbái Attila szerezte meg takarmányozási kuta­tási témájával, második he­lyen Lévai András végzett, nyúltenyésztéssel kapcsola­tos előadásával. Avar és nádas égett Somogybán A balatonboglári önkéntes tűzoltók fékezték meg teg­nap délután a település kül­területén, 200 négyzetméte­ren lángba borult sást és ná­dast. Cserénfa és Kapós- gyarmat között az avar égett. A tüzet délután a ka­posvári tűzoltók, két fecs­kendővel oltották el. Kislányt ütött el a személyautó Battyánpusztán egy ötéves kislány körültekintés nélkül szaladt át az úttesten, s egy Balatonszentgyörgy felől érkező autó elütötte. A kis­lány súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. Fenyves gyarapodó könyvtára A balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola idén több mint 200 ezer forintot fordít a könyvtár fejleszté­sére. Az összegből értékes szakkönyveket, valamint gyermek- és szépirodalmi műveket vásároltak. A szü­lői munkaközösség által szervezett iskolai bál ismét szép bevételt eredménye­zett; ezzel az összeggel az oktató-nevelő munkát és a diákközösségeket segíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom