Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

1997. március 6., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP STATISZTIKA 11 A KSH megyei igazgatóságának tájékoztatója a megye 1996. évi gazdasági, társadalmi helyzetéről Somogy a számok tükrében Ipar Somogybán a megfigyelt, ötvennél több dolgozót foglalkoztató ipari szerveze­tek 1996-ban növelték teljesítményü­ket. Ez a termelésnövelés azonban nem általánosan jellemző, hiszen míg a fel­dolgozóipar egy év alatt 17 százalékkal növelte a termelés volumenét, addig a villamos energia, a gáz-, hő- és vízellá­tás gazdasági ágban 21 százalékos volt a termeléscsökkenés. Az előbbiek eredményeként alakult ki a megye 1996. évi ipari termelésének 14 száza­lékos volumennövekedése, az 1992. évhez viszonyítva pedig 78 százalékos a termelésemelkedés. A megyei székhe­lyű ipar termelékenysége 1996-ban 9 százalékkal nőtt az 1995. évihez képest, s az alkalmazásban állók számának nö­vekedését jóval meghaladta a termelés bővülése. Az ipari értékesítés nettó be­vétele a megfigyelt körben a termelés növekedését kissé meghaladva, 15 szá­zalékkal emelkedett. A belföldi értéke­sítés az egy évvel korábbi szinten ala­kult, a külkereskedelmi célú pedig 39 százalékkal volt nagyobb. Az ipari ér­tékesítésén belül az export aránya - az 1995. évi 42 százalékkal szemben - 49 százalékot tett ki, s ez jobb az országos 37 százalékos aránynál. Építőipar A megyei székhelyű és 50-nél több munkavállalót foglalkoztató építőipari vállalkozások saját építési-szerelési munkáinak értéke tavaly 5,2 milliárd forint volt. Ez folyó áron számolva 6 százalékkal több, összehasonlítható áron viszont 17 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, az 1992. évi­nek pedig mindössze 61 százaléka. A termelés volumene az első negyedév­ben 22, a második negyedévben 45 szá­zalékkal csökkent, a harmadik negyed­évben 10 százalékkal nőtt (az előző év megfelelő negyedévi termeléséhez ké­pest), a negyedik negyedévben azonos volt az 1995. negyedik negyedévivel. Az építőipar termelékenység^ tavaly megegyezett az egy évvel korábbival. Mezőgazdaság Az őszi betakarításéi növények közül 1996-ban a megyei szántóterület leg­nagyobb részén, 32 százalékán kukori­cát termesztettek; vetésterülete az 1990- es években most volt a legnagyobb. Az ország kukorica-vetésterületéből So­mogy megye 8 százalékkal részesett. A cukorrépát viszont az utóbbi évek leg­kisebb területéről takarították be: a 2848 hektár 28 százalékkal volt keve­sebb az előző évinél. Némileg nőtt a napraforgó vetésterülete. A burgonyát 3785 hektárról takarították be - ez az elmúlt évekével lényegében azonos nagyságú terület. Az őszi betakarítású növények közül a termés mennyiségét tekintve - összehasonlítva az előző évi­vel - a kukorica fizetett a legjobban: csaknem 18 százalékkal többet termett. Ugyancsak több termést adott a napra­forgó és a burgonya is. A termésátlago­kat tekintve ugyancsak a kukorica ter­mesztése volt eredményesebb, hektá­ronként 7,5 százalékkal, azonban az 5518 kg/hektár nem éri el sem az orszá­gos termésátlagot, sem a dél-dunántúli régió megyéinek átlagát. Somogybán az 1996. decemberi fel­mérés szerint 38 800 szarvasmarhát és 220 ezer sertést tartottak. A szarvas- marhák száma az előző év végi állo­mányhoz képest három százalékkal csökkent, míg a sertésállomány 14 szá­zalékkal nőtt. A sertésállomány növe­kedése az egyéni gazdálkodóknál 17 százalék volt. A tehénállomány mini­málisan, 1-1 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva mind a gazdálkodó szervezeteknél, mind az egyéni gazdál­kodók körében. A gazdasági társaságok radikálisan - mintegy 60 százalékkal - csökkentették juhállományukat. Ugyanakkor több mint kétszeresére, 52 ezerre növelték a tyúkfélék számát. Somogybán az év során a statisztika által megfigyelt mintegy 50 mezőgaz­dasági termékfelvásárlást végző szer­vezet növelte a vágóállat-felvásárlást. Az összesen felvásárolt 62 297 tonna élőállat csaknem 56 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül azonban már­már kritikusnak nevezhető a vágó­marha-felvásárlás csökkenése: ez 52 százalékkal volt kevesebb. Dinamiku­san nőtt a vágóbaromfi felvásárlása, 83 százalékkal, és a vágósertés-felvásárlás is csaknem 62 százalékkal. A felvásár­lási árakat tekintve valamennyi ter­mékre vonatkozóan megfigyelhető volt a tendenciózusan folyamatos növeke­dés. A múlt évi árakhoz viszonyítva a legnagyobb mértékben, több mint egy- harmadával nőtt a vágóbaromfi kilo­grammonkénti ára. A tej felvásárlási ára a múlt évi 30,80 forintról 35,70 forintra nőtt, a tojás darabonkénti ára pedig 8,40 forintról 9,70 forintra emelkedett. Idegenforgalom Somogy megye kereskedelmi szálláshe­lyeinek száma - az 1996. július 31-i ál­lapot szerint - összesen 46 839 volt, eb­ből a szállodáké 28 százalékos, az egyéb szálláshelyeké pedig 72 százalé­kos részarányt képviselt. A szálláshe­lyek száma az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal volt kevesebb, ezen belül az egyéb szálláshelyek ágy- szám-csökkenése 4 százalék volt. A minőségi szálláshely típusok iránti igény növekedését jelzi a szállodák ki­adható szobáinak, illetve ágyainak 4, il­letve 5 százalékos gyarapodása. A kom­fortos családi pihenés lehetőségét meg­teremtő panziók esetében a kiadható szobák száma csaknem 39 százalékkal, az ágyak száma majdnem 53 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kempingek szálláshelyeinek száma 2 százalékkal nőtt egy év alatt. A külön­böző utazási irodák által szervezett fi­zető-vendéglátás 1996-ban a mélypont­jához ért, mind a kiadható szobák, mind a helyek számát tekintve; ezek csak há­romnegyedét tették ki az előző éveinek. A megye kereskedelmi szálláshelyein 324,5 ezer vendég 1787,4 ezer vendég- éjszakát töltött. A forgalom minimális mértékben - az előbbiek sorrendjében - egy, illetve két százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. A vendégek 42 szá­zaléka volt belföldi, 58 százaléka kül­földi állampolgár; a vendégéjszakák megoszlása 30, illetve 70 százalék. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyek egészére vetítve 5,5 éj­szaka, ezen belül a belföldiek átlagosan 3,9, a külföldiek 6,6 éjszakát töltöttek Somogy megyében. A 13 közvetlen Balaton-parti telepü­lés kereskedelmi szálláshelyeinek ven­dégforgalma négy százalékkal nőtt egy év alatt, a vendégéjszakák száma azo­nos szinten maradt. Jelentősebb volt a külföldi vendégek szálloda- és kemping igénybevétele. Az összes vendég 58 százaléka a szállodákat, 21 százaléka a kempingeket kereste fel. Beruházás A megyében működő gazdasági szer­vezetek beruházásainak teljesítményér­téke tavaly 7,6 milliárd forintot tett ki, s ez folyó áron számítva 17 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A beru­házások teljesítményértékének tevé­kenység szerinti összetételét tekintve a legnagyobb növekedést az ingatlanügy­letek, egyéb szolgáltatás gazdasági ág­ban regisztráltuk. Ezt követi a mező- gazdaság, vadgazdálkodás és erdőgaz­dálkodás, halászat, illetve az ipar gaz­dasági ág 42 és 32 százalékos teljesít­ményérték-bővüléssel. A legnagyobb csökkenés az egyéb közösségi és sze­mélyi szolgáltatásban volt tapasztal­ható: 60 százalékkal, valamint a keres­kedelem, javítás gazdasági ágban, 49 százalékkal. A megye gazdasági szer­vezetei 1996-ban 6,1 milliárd forint ér­tékű beruházást helyeztek üzembe; az 1995. évinél 20 százalékkal többet. Az üzembehelyezések 44 százaléka az iparban valósult meg, 29 százaléka a mezőgazdaságban, 7 százaléka a szállí­tásban, posta és távközlésben, 6 száza­léka az építőiparban, 14 százaléka pe­dig a többi gazdasági ágban. Áralakulás Az ipari termelői árak 1996-ban 21,8 százalékkal nőttek. A növekedést ha­vonta átlagosan 2,1 százalékos ráta jel­lemezte, elsősorban a január-májusban bekövetkezett jelentős áremelkedések miatt, melyeket az energiaár-emelés okozott. Az ipari termékek belföldi ér­tékesítési árai tavaly 22,6 százalékkal haladták meg az 1995. évit. Az építőiparban az építési-szerelési munkák ára 1996-ban 24,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Át­lagot meghaladó volt a növekedés a mélyépítőiparban (27,9 százalék), leg­kevésbé pedig az épületfenntartás és - korszerűsítés ágazaté emelkedett (22,5 százalék). A mezőgazdasági termékek terme­lői-felvásárlási ára tavaly 32 százalék­kal volt nagyobb, mint egy évvel ko­rábban. Jelentősebb árnövekedés volt júliusban és augusztusban. A növény- termesztési termékek ötszörte nagyobb ütemben drágultak, mint az élőállatok és állati termékek. A növényi termékek ára mintegy 70 százalékkal nőtt. Ezen belül a búza átlagára 2,2-szeresére, a kukoricáé 1,6-szeresére, az árpáé 2,5- szeresére emelkedett, a napraforgómag 19 százalékkal drágult. A fogyasztói árak 1996-ban 23,6 százalékkal volt magasabbak, mint 1995-ben. Az átlagos áremelkedést meghaladóan drágult a háztartási ener­gia (32,5 százalék), megközelítőleg ha­sonló volt a szeszes italok, dohányáruk (26,6 százalék) és a ruházkodási cikkek (25,6 százalék) esetében, míg a szolgál­tatások körében 26,4, az egyéb üzem­anyagokat tekintve 25,7 százalékot tett ki. Az átlagosnál kisebb mértékben nőtt az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára (17,3, illetve 19,2 százalék­kal). Gazdasági szervezetek Somogybán 1996. december 31-én 45 734 gazdasági szervezet szerepelt a nyilvántartásban, vagyis 1120-szal ke­vesebb, mint az előző év végén. A gaz­dasági szervezetek számának csökke­nését szinte teljesen az egyéni vállalko­zások számának fogyása okozta. A re­gisztrált szervezeteknek 78 százaléka egyéni, 16 százaléka társas vállalkozás, 4 százaléka nonprofit, 2 százaléka költ­ségvetési szervezet. A megyében 1996 decemberének végén a regisztrált gaz­dasági szervezeteknek csak 55 száza­léka volt működő szervezet, országosan ez az arány meghaladta a 68 százalékot. Míg a regisztrált szervezetek száma Somogybán 4 százalékkal csökkent, a működő szervezeteké 13 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez utóbbiaknak 89 százaléka vállalkozás, ezen belül 66 százaléka egyéni vállalkozás volt, míg a nonprofit (nem nyereségérdekeltségű) szervezetek 8, a költségvetési és társa­dalombiztosítási szervezetek aránya 3 százalék. A külföldi tőke beáramlása So­mogyba - 81 új külföldi érdekeltségű szervezet megalakulásával - tavaly is folytatódott. Az előző évihez képest lé­nyeges volt az előrelépés mind a vállal­kozások számát tekintve, mind a beá­ramló tőke növekedését. A 42 száza­lékkal több új külföldi vállalkozás há­romszor több tőkét jegyzett, mint az egy évvel korábban alakult cégek. A 100 százalékban külföldi tulajdonú 40 bejegyzett szervezet 504 millió forint törzstőkével jött létre, a 41 vegyes - magyar és külföldi - cég csaknem 60 millió forintot invesztált. Az összes törzstőke 564 millió forint, melyből 538 milliót devizában jegyeztek. Eves szin­ten egy új vállalkozásra 7,0 millió forint törzstőke, ebből 6,6 millió forintnak megfelelő deviza jutott. Népesség, népmozgalom A megye lakosságának természetes fo­gyása - az élveszületések és a halálozá­sok különbözeteként - 1996-ban 1800 volt, ez nagyobb, mint a korábbi évek bármelyikében. így Somogy lakossága 1997. január 1-jén 336 000-re csökkent. (Az ország szinte minden megyéjét - Szabolcs-Szatmár-Bereget kivéve - a kisebb-nagyobb visszaesés jellemezte.) Az ezer lakosra vetített természetes fo­gyásban Somogy - 5,4 ezrelékkel - Csongrád megyével együtt az első he­lyen áll. Az egyre kedvezőtlenebb népesedési helyzet alakulásában nagy szerepe volt az élveszületések csökkenésének. So­mogybán 1996-ban csak 3400 gyermek született, ez az előző évinek 90 száza­léka. Az élveszületési arány - az 1000 lakosra jutó élveszületés - az 1995. évi 11,2 ezrelékről 10,1 ezrelékre esett vissza. Súlyos problémát jelent a megyében a magas halandóság. Tavaly 5200-an haltak meg - lényegében annyian, mint egy évvel azelőtt. A rendkívül magas halálozási arányszám - 15,5 ezrelék - is megegyezik az egy évvel korábbival. Somogy ezzel a halálozási arányszám­mal az első a megyék között. A cse­csemőhalandóság is tovább romlott az előző évihez képest. 1996-ban 1000 él- veszülöttre 14,7 egy éven aluli meghalt jutott, szemben az 1995. évi 12,5-del. Sajnálatos, hogy ez a mutató is So­mogybán a legmagasabb. A házasságkötések száma és aránya évről évre csökken. Az 1996. évi 1500 házasságkötés csak 92 százaléka az egy évvel korábbinak; a népességhez viszo­nyított arány 4,5 ezrelék. Tavaly 700 válásra került sor - ez csaknem ugyan­annyi, mint egy évvel korábban. Az ezer lakosra vetített válások száma 2,1, az országos átlagnál valamelyest ala­csonyabb. Keresetek, munkanélküliség Somogybán tavaly a gazdasági szerve­zetek együttesen 58 409 személyt fog­lalkoztattak, ez 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A fizikai foglalko­zásúak száma 4 százalékkal csökkent, a szellemieké pedig 5 százalékkal. A leg­nagyobb volt a létszámveszteség a ke­reskedelemben (23 százalék). Jelentő­sebb létszámcsökkenés történt még az építőiparban (13 százalék), továbbá a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás te­rületén (12 százalék). Eredményként ér­tékelendő, hogy az iparban dolgozók száma - az 1995. évi 2 százalékos csökkenéssel szemben - tavaly négy százalékkal nőtt. A megfigyelt gazdasági szervezetek­ben a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak 1996. évi bruttó átlagkeresete el­érte a 38 397 forintot, ez 18 százalékkal nagyobb, mint egy évvel azelőtt. Az al­kalmazásban állók körében a fizikai foglalkozásúak átlagkeresete 30 083 fo­rint, a szellemieké ennél jóval maga­sabb, 50 963 forint. (Ez az előbbiek ese­tében 20 százalékkal, az utóbbiaknál 16 százalékkal nagyobb az 1995. évinél.) Az 1996. évi nettó átlagkereset 26 382 forint volt, amely 16 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a fizikaiak nettó átlagkeresete 18 száza­lékkal nőtt, a szellemieké 14 százalék­kal. A reálkereset - az infláció 1996. évi 23,6 százalékos emelkedését figye­lembe véve - 7 százalékkal volt alacso­nyabb az 1995. évinél. Somogy megyében - a munkaügyi központ adatai szerint - 1996 decem­bere végén 18 112 munkanélküli szere­pelt a nyilvántartásban. Ez 580-nal több az egy évvel korábbinál, viszont az 1992. év véginél 1100-zal kevesebb. Somogybán a 12,6 százalékos munka­nélküliségi ráta jóval kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál (11,9 százalék) és az országosnál (10,5 százalék) is. A megye egyes térségeinek foglalkozta­tási nehézségeit tükrözik a munkanél­küliség relatív szintjében mutatkozó kü­lönbségek. Évek óta Barcs, Csurgó és Tab, illetve környékük településein okozza a legnagyobb gondot a munka- nélküliség. Lakáshelyet Somogybán 1996-ban az építési ható­ságok 1069 új lakás felépítéséhez adtak engedélyt, vagyis 25 százalékkal keve­sebbhez, mint 1995-ben. Ez is jelzi, hogy a lakásépítést ösztönző 1994. évi kormányrendelet jótékony hatására csak 1995-ben erősödött az építési kedv, és ez tavaly alábbhagyott. Me­gyénkben 1995-ben még 60 százalék­kal, tavaly már csak 13 százalékkal több új engedélyt adtak ki, mint amennyi la­kás építése befejeződött. 1996-ban 942 új lakást vettek használatba: 6 száza­lékkal többet, mint 1995-ben. Az új la­kásokon a városok és a községek 53:47 arányban osztoztak. A megyeszékhe­lyen 123 lakás épült, szemben az egy évvel korábbi 153-mal. A lakásépítés­ben továbbra is a lakosság szerepválla­lása a meghatározó: tavalyi részaránya 91 százalék. Az önkormányzatok finan­szírozásában az előző évi 7-tel szemben tavaly 23 lakás épült, de e növekedés el­lenére változatlanul jelentéktelen a a la­kásépítési részvételük. Az önkormány­zati lakásokból 12 Kaposváron, 10 a megye többi városában épült, egy pedig Kiskorpádon. Somogybán 1996-ban 175 lakást bontottak le, illetve szüntet­tek meg, ennek 73 százalékát a közsé­gekben. Az év folyamán 152 új üdülő építésére adtak ki engedélyt, ugyanak­kor 132 volt a befejezett üdülők száma, ez 23-mal több, mint 1995-ben. Oktatás Somogybán az 1996/97-es tanévben óvodai ellátásban, alap- és középfokú oktatásban 61 443 fiatal részesül. Szá­muk 4526-tal kevesebb az 1990/91-es évinél. Ezen belül az óvodákban 2, a középiskolákban 30 százalékkal maga­sabb a létszám; az általános iskolákba 16, a szakmunkásképzőkbe 21 és a szakiskolába 11 százalékkal járnak ke­vesebben. Az 1990 óta eltelt időszak adatai jól jelzik a képzési igények vál­tozását. 1990/91-ben a tanulók 46 szá­zaléka járt szakmunkásképzőbe, 33 százaléka szakközépiskolába és 21 szá­zaléka gimnáziumba; az idei tanévre a szakmunkásképzősök aránya 34 száza­lékra csökkent, a szakközépiskolásoké 44 százalékra nőtt, a gimnáziumok iránti érdeklődés alig változott. 1996 őszén az óvodákba 13 418 gyereket ír­tak be, ez 261-gyei kevesebb az egy év­vel korábbinál. Az általános iskolás ta­nulók száma 30 998, vagyis 259-cel ke­vesebb, mint az előző tanévben. A kö­zépfokú oktatásban: a szakmunkástanu­lók száma 5701, a szakiskolákban tanu­lóké 459 (összességében 584-gyel ke­vesebb a számuk az 1995/96. évinél). Ezzel párhuzamosan a középiskolákba 10 867 diák iratkozott be szeptember­ben: 281-gyei több, mint egy évvel ko­rábban. Az 1996/97-es tanévben az óvodák­ban, az általános és középfokú iskolák­ban összesen 5302 pedagógus tanított (az előző tanévben 5600). Számuk - a középiskolákat és a szakiskolákat ki­véve - valamennyi oktatási szinten csökkent. Az óvodapedagógusok 68 százalékának van felsőfokú szakképesí­tése, a képesítés nélküliek aránya 3 szá­zalék. Az általános iskolai pedagógusok 48 százaléka tanító, 51 százalékuknak van tanári képesítése, a képesítés nélkül tanítók hányada egy százalék. A szak­munkásképző iskolákban a pedagógu­sok 55 százaléka tanítja az elméleti tár­gyakat, 45 százalékuk pedig szakok­tató. Számuk 33-cal fogyott egy év alatt. A középiskolai pedagógusok száma az előző tanévi 830-ról 853-ra nőtt. Közlekedési balesetek Somogybán tavaly kevesebb volt a személyi sérüléses közúti baleset, és a balesetekben is kevesebben sérültek meg, mint 1995-ben. Személyi sérülé­ses baleset 516 történt - ez 90 százaléka az előző évinek. Az ittas állapotban elő­idézett balesetek száma is csökkent 7 százalékkal, ez az előző évi 90 baleset­tel szemben csak 84. Bár a balesetek száma 10 százalékkal esett vissza, a sé­rültek száma (815) csak 2 százalékkal volt kevesebb; a meghalt személyek száma 67, ez 34 százalékkal több az 1995. évinél. Az ittas állapotban előidé­zett balesetekben sérültek száma 134, vagyis 9 százalékkal több. A súlyos sé­rülések száma 7 volt, a könnyű sérülé­seké pedig 2 százalékkal csökkent. A járművezetők hibájából is kevesebb volt a baleset, 10 százalékkal, de ez nem változtatott az összes baleseten be­lüli arányon. Az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan irányváltoztatás miatt bekövetkezett balesetek száma lényegesen nem változott; szabálytalan előzés miatt 11, a sebesség nem megfe­lelő alkalmazása miatt 14 százalékkal kevesebb baleset történt, mint 1995- ben. A múlt év legsúlyosabb balesete február 26-án történt Kutason, ahol te­hervonat ütközött össze egy menetrend szerint közlekedő helyközi buszjárattal. Itt 13-an haltak meg, s a balesetnek 7 súlyos és 7 könnyebb sérültje volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom