Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. március 6., csütörtök Segesdi kísérlet közvilágítással Közösen készítenek pályáza­tot az energiatakarékos köz- világításra a Nagyatád kör­nyéki települések - ezt hatá­rozták el a Rinyamenti Tér­ségi Önkormányzati Társu­lás legutóbbi ülésén. A kom­pakt fénycsövekkel a vil­lanyáram felhasználása a he­tedére csökkenthető, és így az önkormányzatok jelentős megtakarítást érnek el. Se- gesden szereltek föl kísérlet­képpen tíz lámpát, 80 wattos hagyományos izzók helyett 11 wattos kompakt égőkkel. Országszerte több helyen is használnak már ilyen izzó­kat; ezeknek élettartama jó­val nagyobb, mint a hagyo­mányos lámpáké, így keve­sebbe kerül a karbantartásuk és a cseréjük. Ha a segesdi kísérlet igazolja az önkor­mányzat számításait, hasonló megoldásra térnek át majd a környék többi településén is. A Talentum barátságai Országos versmondóversenyt tartanak Nagyatádon. A vers­mondók egyesületének és a városi művelődési ház hét­végi közös programjára messzi vidékekrőlis neveztek be fiatalok. A rendezők szán­déka, hogy ezzel hagyományt teremtsenek. Fehér Zoltán népművelő elmondta, hogy Nagyatádon hat éve műkö­dik a Talentum irodalmi stú­dió, szinte az egész ország minden táján felléptek s van­nak barátaik. Most Tiszate- lekről, Sajóhídvégről, Berhi- dáról, Tatáról, Szegedről, Debrecenből is jönnek vers­barátok a kétnapos találko­zóra. Sőt, a határon túlról Szabadkáról is. A szerve­zőknek egyetlen kikötésük volt: mindenki hozzon há­rom verset, amelyet eredeti­leg nem magyarul írtak. In­nen a „fordított versmondó­verseny” játékos elnevezés. Kijelölt határok; a területért a per a bíróság előtt folytatódhat Vadászviták Dél-Somogyban Március elsejétől hivatalosa^ is a Lábod-Mavad Rt-é a va­dászati jog Dél-Somogy erdeiben 48 ezer 222 hektáron, a földművelési hivatal jogerős határozata alapján. Ellene már csak a bíróságon lehet föllebbezni. S azt, hogy lesz­nek-e vadászperek, egyelőre nem tudni. A hírek szerint a mikeiek nem nyugszanak bele a határozatba. Ivusza Tamás, a Lábod-Mavad Rt vezérigazgatója nem csodál­kozik azon, hogy vitát kavart a vadászati jog gyakorlása. Erre számítani lehetett már akkor, amikor megszületett a vadászati törvény. Az egybefüggő vadász- területek kijelölése után a föld- birtokosoknak kellett egyezség­re jutni a vadászati jog gyakorló­jának kijelölésében. Az itteni 48 222 hektár sorsáról több mint kétezer gazda, illetve az őket képviselő jegyzők döntöttek. A csaknem 50 ezer hektáros va­dászterületen a Lábod-Mavad Rt-nek 7200 hektár a saját földje. Itt a legnagyobb birto­kosnak tízezer hektárral a Sefag Rt számít. Ők ketten hívták egyeztető tárgyalásra a gazdá­kat. A szavazatok 73 százaléká­val a vadászati jogot ezen a terü­leten a Lábod-Mavad Rt kapta meg. A nemmel szavazó 27 szá­zalék csak abban volt egységes, hogy a saját földjükön maguk akartak vadászni, s még inkább vadásztaim. Kihasznált joghézag A törvény értelmében ehhez azonban háromezer hektár ösz- szefüggő vadászterület kell. A háromezer hektár is kevés ak­kor, ha a föld egy másik vadász- területen belül található. Szak­nyelven szólva zárvány terület­ről van szó. Ez volt a pechje an­nak a német vállalkozónak, aki Görgeteg környékén vásárolt fel földeket. Bár a törvények szerint külföldi állampolgár Magyaror­szágon nem szerezhet birtokot, Ivusza Tamás: - Nagy a kockázat is fotó: török anett volt egy-két hónapos időszak, amikor jó érzékkel kihasználhat­ták a joghézagot, akik megfelelő információval rendelkeztek. * Érdekek szövevénye Hallani zsebszerződésekről is, de ezeknek a létét bizonyítani úgyszólván lehetetlen. A német vállalkozó a vadászati jog meg­szerzésére számított. Jól tudta, hogy háromezer hektár földet kell megszereznie, csak arról a bizonyos zárvány területről nem hallott időben. Hogy nem a me­zőgazdasági termelés érdekelte, hanem csak a vadászati lehető­ség, bizonyítja az is, hogy az ősszel semmiféle művelést nem végeztetett, s állítólag német la­pokban hirdeti már az eladó görgetegi birtokot. Vagyis az ér­tékes somogyi szarvas vadásza­tára szóló jog nélkül a föld érték­telenné válik számára. Az öt- vöskónyiak panasza pedig egé­szen a parlamentig ért el: egy kisgazda képviselő interpellált az érdekükben. Ugyancsak saját vadászterületet szerettek volna a kadarkútiak. Ivusza Tamás sze­rint a vadászati jog megszerzése nemcsak előnyökkel jár, hanem kötelezettségeket is jelent. Már korábban kérték: a szarvasállo­mány genetikai értékeinek meg­óvása érdekében nyilvánítsák a környéket génrezervátummá. Ehhez összefüggő nagy terület kell. A földművelésügyi minisz­ter erre előzetesen ígéretet tett, a végső szót a napokban kell ki­mondani már az új miniszternek. Költségek, felelősség A vezérigazgató állítja: a vad- gazdálkodás nemcsak vadászta­tást jelent, hanem az állomány szakszerű kezelését és a vadká­rok megtérítését is. Ez jelentős pénzt emészt föl. A kockázat nagy. Igaz, a haszon is. Ivusza Tamás tart attól, hogy március elsejével még nem a végleges vadászati térképet rajzolták meg. A következő években - éppen a költségek miatt - a ki­sebbek közül lesznek, akik le­mondanak megszerzett joguk­ról. Akik pedig kifogásolják a most felvázolt határvonalakat, a bíróságon pereskedhetnek. A ha­tározatoknak azonban nincs ha­lasztó erejük. A Lábod-Mavad Rt-nél nem tudnak arról, hogy bárki is bírósági keresetet nyúj­tott volna be ellenük. Arról vi­szont igen, hogy erről is beszél­nek. Például Mikében. Az er­dőkben általános a vadászati ti­lalom. A vadászok most jelké­pesen egymásra lövöldöznek. Az optimisták szerint azonban előbb-utóbb elérkezik a fegy- vemyugvás is. Nagy Jenő Újabb lehetőség: még tizenöt aláírás - Végső felmérés Lábodon Somogyszob készül a gázra A gázprogram indítására készül Somogyszob, és Lábodon is nagy a készülődés, meg a várakozás. Mindkét település lakói igénylik a vezetékes gázszolgáltatást. Somogyszobon koráb­ban már kisebb háborgást okozott a gázbevezetés elmara­dása, ezért is tartják különösen fontosnak most a szervezést. Somogyszobon bíznak benne, hogy hamarosan kezdhetik a ve­zetéképítést. Lábodon is úgy lát­ják: ez az utolsó lehetőség, hogy kedvező áron jussanak hozzá. Lábodon a költségvetés készí­tésekor első helyre rangsorolták a gázbevezetést. Lassú István polgármester elmondta: az a vé­leményük, ha az idén nem kez­dik meg, később már csak lé­nyegesen drágábban vezethet­nék be a gázt. Lábodon a napok­ban mérik fel az tényleges igé­nyeket, s megnézik, hogy a la­kosságnak, illetve a vállalko­zóknak milyen közműfejlesztési hozzájárulást tudnak visszafi­zetni. Az önkormányzatnak 52,2 millió forintot kell letennie, hogy kezdhessék a vezeték kié­pítését. Lakásonként 88 ezer fo­rintba kerül így a bekötés. Ha összejön a szükséges pénz, a té­len már gázzal fűthetnek és főz­hetnek a községben. Somogyszobon - mint Fried­rich József polgármester el­mondta - már csak 15 aláírás hi­ányzik, hogy megkezdődjék a gázprogram. Számításaik szerint 417 aláírás kell, és akkor össze­jön a beruházás indításához szükséges 43,5 millió forint. A községben eddig 402-en vállal­ták a családi házakra jutó 80 ezer forintos közműfejlesztés befizetését, s összejött 41 millió forint. A somogyszobi polgár- mester szerint így áprilisban megkezdődhet a munka: a csö­vek lefektetése. N. J. Felújítják Kutason a református templomot Összefogtak Kutason, hogy felújítsák a református templomot. Az épületet egyszer már helyreállították a háborús pusztítás után, de 1949 óta nem tudtak rá pénzt költeni. Gyűjtést indítottak a fa­luban Bán Csaba református lelkész kezdeményezésére; a mint­egy kétmillió forintot igénylő munkákra az önkormányzat már korábban adott százezer forintot, s az idén újabb százezer forint­tal segíti az egyházat. Kutason a hét végén Szabó Béla volt uru­guayi nagykövet tartott előadást Dél-Amerikáról, s az élménybe­számoló bevételét is a református templom felújítására fordítják. Nagykorpádon jelentősen emelték az adót Kétezer-ötszáz forintra emelték a kommunális adót Nagykor­pádon. Hat évvel ezelőtt nyolcszáz forintban határozta meg a képviselő-testület ezt az adót, s a befolyt pénz olyan kisebb fej­lesztésekre fordították a községben, mint a vízvezeték teljes ki­építése. A tervezett beruházásokkal már végeztek, a temetőbe is elvezették a vizet; a mostani emelt kommunális adóba pedig beépítették a szemétszállítás költségét is. Elkészült az új szobi kút a falu ellátására Befejezték az új somogyszobi kút fúrását. Ezt a kutat a DRV a napokban üzembe helyezi, s így megoldódik a település ivóvíz- ellátásának a gondja. Mint a csőkamerás felvételek is bizonyít­ják, a régi kút teljesen korrodálódott, s emiatt kellett december­ben lezárni. A Vízkutató Vállalat a hatmillió forint értékű mun­kát a DRV megrendelésére januárban kezdte, s mára a 220 mé­ter mély, percenként 450 liter vizet adó kútnál a vízminőségi vizsgálatokat is befejezték. Az új kutat a jövő héten kötik rá a rendszerre. A DRV számításai szerint ezzel Somogyszobnak az ivóvízigényét még kánikulában is bőven ki tudják elégíteni. Székely balladák világa - gobelineken Szabó Dona gobelinművész székely népballadákat feldolgozó munkáiból nyitnak kiállítást holnap Nagyatádon. A hét éve Ma­rosvásárhelyről áttelepült tanítónő munkáit Molnár Pétemé Pi- linszky-díjas magyartanár ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Ez­zel a kiállítással kezdődik a tavaszi fesztivál városi eseményso­rozata. A következő napokban tizenöt színes eseményt rendez­nek, egyebek között lesz utcabál, üvegkiállítás, vendégségbe jön Micimackó, és bemutatják a húsvéti népszokásokat is. Nyár elején kezdik a gyógyfürdő-felújítást A nagyatádi gyógyfürdő felújítását csak a nyáron kezdik meg. A szabadtéri medencét június elsején zárják be, mert ott lesz az építkezés felvonulási területe, s egy hónappal később, július elején zárják be a fedett részt. Itt hat hétig dolgoznak az építők, a teljes felújítás pedig négy hónapig tart. A nagyatádiak azon­ban ez idő alatt sem maradnak melegvizes fürdő nélkül, mert június 30-án már felavatják a strandon az új termálmedencét. Több mint félszáz ebéd a bolhási óvodában Ötvenöt ebédet készítenek a bolhási óvodában: innen kapják a meleg ételt az általános iskolások is. Az öregek napközi otthona már régebben megszűnt a faluban, ezért aki igényli a meleg ebédet, azoknak is az óvoda konyháján főznek. Képünkön: Bó- dis Jenőné és Bíró Éva a konyhán fotó: simon ottóné Szűkös költségvetés, segítség a rászorulóknak Kisbajom óvja az óvodát A nagy beruházások ideje le­járt, de kisebb fejlesztésekre van lehetőségünk - mondta Végh Gábor kisbajomi pol­gármester. - Az idén 23,7 nül- lió forinttal gazdálkodunk; ebből csak a 20 gyerekes óvoda ötmillió forintba kerül. Kisbajomnak is kevés a pénze, ezért felmerült az is, hogy meg­szüntetnék az óvodát. Ennek a konyhájáról kapják azonban az ételt a szociális étkeztetettek is. - Ezt az ellátást mindenképpen biztosítani akarják a rászorulók­nak - mondta Végh Gábor pol­gármester. A képviselő-testület úgy döntött: amíg a költségve­tést nem veszélyezteti a működ­tetés, addig marad az óvoda is. A polgármester elmondta: az óvoda fenntartása mellett szól az a tény is, hogy a cigánygyere­keknek ez az egyetlen lehetősé­gük a magyar nyelv és a kultú­rált viselkedés elsajátítására. S itt naponta háromszori étkezést is biztosítanak nekik.- A falu arculatát vonzóbbá tevő fásítást is megkezdjük az idén. Az utak, terek rendben tar­tásához veszünk egy fűkaszát is - mondta a polgármester. - A körjegyzőségi kirendeltséget is szeretnénk rendbe tenni; mindez csaknem másfél millió forintba lesz az önkormányzatnak. A négy éve épített, kis teher­bírású utakra az idén már meg­vettek 250 köbméter sódert. Kisbajomban ebből kijavítják a ' kitérőutakat, és rendbe teszik a mezei utakat is. (Németh) Újabb váltás, mosolyogva Sok mindent szeretne elmon­dani. Arcán mosoly - nem tu­dom eldönteni, hogy a fáradt ember beletörődésének jele-e vagy azt hiszi, most végre révbe ért. Szőke József Ferenc 51 éves. Az élet törvényei sze­rint kenyere javát megette. Hogy a sors mit mért ki neki a hátralevő évekre, nem tudni, csak azt, hogy eddig nem volt hozzá kegyes.- Az eredeti szakmám me­zőgazdasági gépészmérnök; a nagyatádi tsz-kemél dolgoz­tam. Amikor jöttek a nehéz évek, az utcára kerültem. Pá­lyázat útján lettem a Kapos Volán nagyatádi igazgatósá­gánál forgalmi-kereskedelmi igazgatóhelyettes, három évig. Újabb átszervezés folytán megszűnt a munkaviszonyom. Elmentem az ecsenyi termelő- szövetkezetbe; egy évet dol­gozhattam. Következett Ga­lambok. Újból utolért az át­szervezés. A munkaügyi hiva­tal beiskolázott intenzív me­nedzserképzésre. Kilencven- háromban rájöttem, hogy ha valaki meg akar élni, annak váltania kell. Úgy gondoltam, hogy más munkanélkülieken is segíthetek, ha vállalkozásba kezdek. Megnyitottuk Nagy­atádon az íróplus boltot; min­den alkalmazott örült, hogy végre van munkája, mert az­előtt ők is munkanélküliek vol­tak. Kár volna belemenni, hogy a kulisszák mögött mi történt; a lényeg, hogy ismét az utcára kerültem. S most az ismerősökkel létrehoztunk egy csoportos vállalkozást... Szőke József Ferenc egyé­niségét mutatja a névválasztás. Cégük a Thira Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Thira hajdan a Szantorin szigetcsoport ke­reskedelmi központja volt, vulkánkitörés pusztította el, de a legenda szerint egyszer ismét virágzó kereskedelme lesz. Szőke József Ferenc is ebben bízik. A cég mindenfélével foglalkozik, legújabban egy szintetikus kenőanyag forgal­mazásával. Ezt nálunk még nem nagyon ismerik, de Ja­pánban, Amerikában és Auszt­ráliában igen. A pálya sikam­lós, hiszen világcégekkel kell versengeni. Ha sikerük lesz, sok másba is belefoghatnak. A vállalkozó azt mondja, reggel­től estig dolgozik; tárgyal, és terveket készít. Az állandó bi­zonyítani akarásban majdnem végzetesen megbetegedett. Egy agyvérzés következtében csaknem lebénult a bal oldala. Azt mondja, meg kellett ta­nulni, hogy együtt éljen ennek a következményeivel. Nem ad­ja fel. Sokáig ecseteli az ál­taluk forgalmazott új anyag előnyeit, műszaki paraméte­reit. Keveset értek belőle. Va­lami más köti le a figyelme­met: a mosolya. Talán töretlen optimizmusa tükröződik ben­ne? Gyanítom, sokaknak példa lehetne, amin keresztülment, s az is, ahogy próbál újból talpra állni. Mert soha nincs késő elölről kezdeni. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom