Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP HÚSVÉTI SZÍNES 1997. március 29., szombat Húsvét - múzeum A világ egyetlen Húsvét-mú- zeuma a bajor fővárosban működik. A müncheni Manfred Klauda sokéves gyűjtőmunkával alakította ki a kétszáz esztendő tárgyi-rajzos emlékeit bemutató műalkotást. Nézelődés közben az is megtudható, hogy a sokak által ismert német szó, Ostem, azaz húsvét a termékenység germán istennőjének, Ostará- nak a nevéből származik, ő viszont a keleten (Osten) felkelő éltető naptól, a hosszú, borús, rossz kedvet sugalló tél után az embert a reményes kikelettel megajándékozó égitesttől származtatja nevét. A germánok Ostarát ünnepelték a mai húsvét idején. Az ő szent állata volt a nyúl, a tojás pedig az élet keletkezésének jelképeként került ebbe a pogány vallási körbe. Igaz, századokkal később, 751-ben Zakariás pápa még a túlságosan bujának és szaporának minősített nyúl húsának a fogyasztását is megtiltotta a katolikusoknak. A müncheni múzeum őrzi a legrégebbi, papírmaséból formált óriás tojást, amelybe édességeket rejtettek gyerekek számára. De egykor készítettek húsvéti nyulat fából, szövetből, bécsi bronzból. A feltámadásról, a megújulásról, a hitről és a jövőbe vetett bizalomról Magasabb rendű kötelességeink (Folytatás a 13. oldalról) — Az egyház és hívei találkozásának és párbeszédének elsőrendű színhelyei a templomok. Megtelnek-e Isten hajlékai vasárnaponként? — Akkor sem szabad elveszíteni a reményünket, ha nem telnek meg. Az egyház — megalakulásának kezdetekor — nem templomokat épített elsőként. Hol kell imádni az Istent? - kérdezték tanítványai Jézustól, az evangélisták írásai szerint. Lélekben és igazságban kell imádni — válaszolta. A templom persze fontos a számunkra, mert az imádság, és egyben a gyülekezés, a közösség helye is, egyfajta szociális helyszín is, de ma már számos formája van annak, hogy eljussunk híveinkhez. És — ismétlem — minden jóakaraté emberhez. — Azt is gondoljuk, hogy a hívők száma sokszorosa a rendszeresen templomba járókénak. Ezt látszanak bizonyítani a nagy ünnepek — például a karácsonyi éjféli misék, a húsvéti feltámadási körmenetek — valóságos tömegei is. Gondoljunk bele, a húsvét a világon hány ember számára jelenti a feltámadást, a megújulást, hány ember lelkében erősíti a jövőbe vetett hitet! — Professzor úr egyetemi oktatóként, rektorként napjai nagy részét fiatalok között tölti. Gondolkodásukban, erkölcseikben, céljaikban milyennek látja őket? — Ahány ifjú ember, annyi egyéniség, az azonban különösen örvendetes, hogy megtalálható köztük az a szociológiai értelemben vett pozitív mag, amely képes maga köré tömöríteni és magával húzni a többieket is. Azt tapasztalom nap mint nap, hogy nagyon sok olyan család van Magyarországon, amelyre sem az imént említett keleti, sem a nyugati befolyás nem volt képes hatni, ők tudatosan élik a maguk életét, teszik a dolgukat, és hatásuk kisugárzik. Nincs okunk a borúlátásra, az igazságot, a szeretetet és a hitet azonban mindig hirdetni kell. — Egyetemünkre különben tavaly ötször annyian jelentkeztek, mint ahány első évest fel tudtunk venni. Koránt sem csak hívők. Tanul például nálunk olyan diák is, aki megkeresztelve sincs. Jól érzi köztünk magát, a többi között a számára vonzó erkölcsi környezet miatt. Deregán Gábor Shakespeare-t is merni Keszég László rendező' a nagyszabású őrült nyomában A Titus Andronicus-t ifjúkorában írta William Shakespeare. Annyi lehetett, mint most a kaposvári előadás rendezője, Keszég László. Végzett színész, végzős rendező-hallgató. — Mindig színész akartam lenni, de érdekelt a rendezés is. Furcsa, talán a sors keze vetette elém ezt a lehetőséget — mondta a főpróbahéten. — Amint azt is, hogy Kaposváron rendezi a vizsgaelőadását. Nagy lehetőség, de komoly kihívás is. — Babarczy László és Ascher Tamás a tanáraim a főiskolán, nekik köszönhetem a lehetőséget. Ami valóban felelősség, de ezt megpróbálom elfelejteni. — A Titus Andronicus saját darabválasztás? — Igen. Fiatalos, kanavász, darabos, szétesett, csapongó, amilyen kicsit én is vagyok. Ilyen szempontból közel áll hozzám. És úgy éreztem, fiatalon kell megcsinálnom. — Azon túl, hogy színpadra állítja, működésbe hozza, mit szeretne megmutatni általa? . — A darabokra szétesett világot, amilyen most van. Arról híres ez a darab, hogy sok benne az öldöklés, de én azt hiszem, nem ez a fő vonal. A napilapok utolsó oldalai jutnak eszembe, R ejtélyes férfiarc: Martyn Ferenc. Zárkózott, nyolc évtized véste vonásait. Átható tekintetét érezni a ho- mály-szövevényű, szemüveg tükrözte világ mögött. Kaposvár szülötte - századunk egyik legkiválóbb festője. M. F. mester. Puritán egyéniségét, alkotó alázatát s művészetének egyetemes voltát egyaránt jelzi a szikár cím: M. F. mester. Martyn Ferencről szóló írásait gyűjtötte Tüskés Tibor: sajátos műfajú esszét, riportot, tanulmányokat. Amelyeket a legkülönbözőbb időben, húszharminc éve írt; a Jelenkor, Könyvvilág, Kincskereső, Üj Ember, s köztük a Somogy. Folyóiratok, heti- vagy napilapban - a kortárs festőről, aki „rendhagyó jelenség” a magyar művészetben, s két évtizedig „hallgatás” vette körül alkotásait. Tüskés izgalmas írásai a kort is jellemző írói látleletek. Esszéi Martyn művészetét s a zárkózott, kísérletező, a látvány mögötti lényeget feltáró festőt hozza közel az olvasóhoz. Többféle műfajban és megközelítésben. Értékeire a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság figyelt föl, s Kaposvár és Somogy Megye Közgyűlésének és a Nemzeti Kulturális Alapnak támogatásával adta ki. Martyn Ferenc a századdal egyidős, Kaposvár szülötte. S ezernyi szál köti hozzá. A városKeszég László rendező-szakos hallgató fotó: török anett telistele vannak ilyesmivel... Foton egy tizenöt és tizenhárom éves fiú egy kilenc éves szellemi fogyatékos gyereket másfél óráig üt agyon, közösül vele, sárral teletömi a száját, hogy fulladjon meg, mert közben eldöntik, meg akarják ölni. Ez döbbenetes. Amilyen a darab, csak az sűrítve. — Az újságot tízmásodperces elszömyiilködés után tovább lehet lapozni, de a színház három órára foglyul ejti a nézőt. Nem fél attól, hogy nem mindenki lát át az erőszakon? — Dehogynem. Ha így lesz, nak akkor - Tüskés Tibor ügyelt hiteles adatokra - tizenhétezer lakosa és másfél ezer háza volt. Négyéves korában került -4 Róbert öccsével együtt - Rippl-Ró- nai házába (ez a már rég lebontott épület „a szép, klasszicizáló stílusú öreg kórházzal szemben” állt). A Róma-hegyi villába csak 1908-ban költözött. „Itt, ebben a házban serdült ifjúvá, és érett festővé Martyn Ferenc... A reneszánsz kor nagy alkotói körül kialakult műhely levegője járta át a Róma-hegyi házat” - írta, magyar, német, francia könyvek, folyóiratok kerülnek a kisdiák kezébe. A ház vendége 1909 őszén Ady Endre... „Az utat a Róma-villától a Turulig gyakran együtt teszik meg, félúton, a hajdani Csalogány csárdánál megpihennek, s ilyenkor a leckékből is kijut.” S idézi - tömör, költői képekkel - Martyn szavait: mit mondott Rippl egy holdvilágos estén, a kerti pádon ülve, a kiszáradt óriás diófa előtt. .Arról beszélt, milyen nehéz lerajzolni a fákat, mert jelkép a fa,... belekapaszkodik a földbe, belemarkol az égbe”. S hogy „a külső mögött mi, miként történik, virágzástól dérette lombokig.” A tanítvány látja az alkotás folyamasajnálni fogom, mert akkor lehet hogy rosszul csináltam meg. — Elképzelhető az is, hogy sokan provokációnak vélik. — Azt semmiképpen sem szeretném. Ezzel nem. A pol- gárpukkasztást, provokálást más dolgokkal kell csinálni. — Mi az, ami a munkán túl kitölti a gondolatait? — Az új U2 lemez, az új Bowie lemez. És olvasok, az leköt. — Főiskola után mi lenne az ideális terepe az alkotásnak? főváros vagy vidék, kő- színház vagy amatőr társulat? — Szerintem külön lehet választani, amikor profi, kaposvári körülmények között, nagyszerű színészekkel dolgozik az ember, és amikor amatőr színházzal. Szeretném megtartani a kettősséget; itt is, ott is dolgozom. — A tavaszi napsütésről jut eszembe: ez egy csalóka világ. Romlott és mégis szép. A darabjának lesz ilyen oldala? — Remélem. Az erőszak mélyebb rétege egy nagy családi tragédia. Hogy közhelyesen mondjam, a kicsiben meg van a nagy is: amennyire a makrovilág szétesett, szétesik, szilánkjaira hull egy család és egy ember. Igazán ez érdekel. És azt remélem, hogy ez erősebb lesz a sok vérnél, amit nem lehet kihagyni. Ez az első darabja: sok követketát; meggyőződhet arról, hogyan lesz a motívum”-ból kép, rádöbben a megfigyelés, a tapasztalat értékére. Megismeri a mesterség szabályait, a művész erkölcsisé- gét és szigorát. Ez kutatja Tüskés Tibor tizenhat írása, és közvetíti is. „Amikor megismertem, én 24-25, Martyn körülbelül ötvenöt-hatvan éves volt. Most én vagyok annyi idős, mint ő volt találkozásunk idején” - írta. Találkozások érzékletes mozaikképeiben láttatja, többféle szemszögből és megközelítésben, mi történt az első és utolsó találkozás közt, harminc év alatt. Martyn Ferenc művészi útját, festészetének kiteljesedését rajzolta meg - az indulástól a hatvanas évek második feléig - a nagyívű, remek tanulmányban, amit annak Idején a Látóhatár közölt. Világa nem szakadt el a természettől - írta. Tévhiteket cáfol, igenelve az „érzékeken túli realitás” létét, s kifejti, hogy a modem művészet a ma emberének „épp ezt a tudati állapotát” teszi érzékelhetővé, a mélyebb, teljesebb önismeretet. Martyn tudatos és lírai művész alkotásainak szerkezetéről, arányairól szólva észreveszi a színek fezetlenség van benne, el nem varrt szál, kidolgozatlan szerep. Sok mindent ki kellett ötölni, és nem biztos, hogy logikus lesz. Bár tőle logikát számonkémi... ő ezen túl van. Profi. — Jó volt vele dolgozni? — Hirtelen öt darabját is szívesen megcsinálnám. — Ismeri? — Kezdem megismerni. Egyik tanárom mondta, Shakespeare olyan ember lehetett, ha bárki szembe jött vele az utcán, akkor mondhatta neki: ismerlek. Emellett, mint minden igazi nagyszabású őrültbe, minden belefér, a szemét, a gyöngy, a gyémánt, az ürülék. Ebben kotorászni érdekes dolog. És hát kalandos, nagyszabású darabokat írt, amelyekben látszólag gyermeteg helyzeteket teremt, miközben az élet lényegét feszegeti. Eszenciális és tiszta. Kristálytiszta. Egy korrupt világban, hiszen köztudott, hogy a főszerepeket annak a fia játszotta, akitől a színházat bérelte. Ő tudta, milyen mocskos dolog — a ragyogó napsütés ellenére — az élet. És hát azt is tudta: milyen nagyszerű. Talán azért mondok ilyen hülyeségeket, mert hülyeség az egész. — Vagy nem. — Vagy nem. Balassa Tamás szükségét és „hangértékét”, a zenével való rokonságot. „Képeit úgy bontja ki, mint komponista a dallamvonalat.” A „múzsák testvériségét” vallotta Martyn. Kísérletező, nyughatatlan művész. Az irodalom iránti vonzalmának legbeszédesebb tanúi illusztráció-sorozatai. Annak idején, a „fagy” oldódása után a művészetszerető közönség is ezeket ismerte meg. Több írásában Tüskés Tibor is ezekkel foglakozik. A festő és modellje hősének tömör, „megszűrt szavú előadása” emberhez szóló szeretet, a természettel való bensőséges kapcsolat rajza. Megfigyelései a Mallarmé, a Don Quijote vagy az Ulysses-illusztrációk- ról lírai remekek. A niklai remete vívódó töprengése Marty- nét mutatja; közel áll Tüskés Tiborhoz is. S milyen tökéletes a Berzsenyi ébresztése! A népe sorsát, Európa jövőjét fürkész szemekkel kutató költő emberi tartásának nagysága a festőével rokon: a leki nemességet, erkölcsi fölényt tükrözi. A somogyi falvakat járó Martynt látjuk, amint vázlatot készít a szőkedencsi utcán. Feltűnés nélkül dolgozott - írta Tüskés, megörökítve a suhanó idő sok, emlékezetes pillanatát. S a kötetben érezzük azt a sok- szólamúságot is, amely Martyn művészetének sajátossága. Kurucz Ferenc Tüskés Tibor írásai Martyn Ferencről M. F. mester Vizsga nélkül szakmunkásbizonyítvány Blúz négy óra alatt A maximális száz pontból kilencvenhatot kapott a zsűritől Kovács Bernadett, a marcali szakképző iskola harmadéves, nőiruha-készítő diákja. A Kiskunhalason rendezett országos döntőnek ő volt az egyetlen somogyi résztvevője. Nem utazott hiába, hiszen a verseny ajándékai között ott lapult a szakmunkásbizonyítvány is. így neki már megkezdődött a vakáció... A szakma kiváló tanulója elnevezésű versenyen egy kiszabott blúzt kaptak, azt kellett összeállítaniuk négy óra alatt. Bernadettnek — mint mondta — nem okozott különösebb gondot, hiszen ennél már varrt munkaigényesebb, bonyolultabb ruhát is. A divatos, kékeszöld blúzt minden versenyző ajándékba kapta. Ez lett a mestermunkája, hiszen bizonyítványában az áll: szakmunkásvizsga —jeles. Örül, hogy több hónappal előbb köszöntött rá a vakáció, és ezt — jól tudja — nem csak ügyes kezének, hanem az iskola tanárainak és Tamás Istvánná gyakorlati vezetőnek köszönheti, aki a Lady Ruházati Rt marcali üzemében ismertette meg a szabás-varrás fortélyaival. Édesanyjától, nagyanyjától is sokat tanult. A kislánynak nem kellett babaruhát varmiuk; elkészítette ő maga is. Szeretne leérettségizni, és szívesen varmá a szebbnél szebb modelleket. S hogy honnan veszi az ötleteket? Divatlapokból, újságokból, de a legtöbbet papíron, Nemcsak blúzt, kosztümkabátot is szívesen varr FOTÓ: KŐHALMI SZILVIA tervezgetés közben találja ki. Ha elmegy a kirakatok előtt, már mondja is, hogy mit csinálna másként. Arról is faggattam: mit tanácsol, hogy öltözzön fel egy 17 éves lány, ha házibuliba készül. — Húzzon farmert, de ne legyen nagyon kopott — mondta. — Most a szálkoptatott és a kockás a legdivatosabb. Ha jó alakja van, akkor felvehet egy testhez álló felsőt. — Egy estélyre mit javasol? — Fekete vagy sötétkék kis ruhát, gyönggyel, fülbevalóval. Kovács Bernadettet — mint minden tinilányt — érdekli a divat. A szolid elegancia híve; a divatos öltözködésről pedig azt tartja: jobbára a pénztárcától függ. Lőrincz Sándor Ünnep - számítógépen Húsvét: keresztények, zsidók ünnepe. A keresztények Jézus Krisztus feltámadását ünnepe lik. A zsidók ünnepe a pé- szah, a tavasz ünnepe, az egyiptomi kivonulás emléknapja utáni vasárnap tartották. Ä húsvét egységes keresztény megünneplését a 325. évi niceai zsinat írta elő: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon. Ha a holdtölte vasárnapra esik, a húsvét egy héttel eltolódik. A húsvét határozza meg az év többi „mozgó” ünnepének az idejét. Ennek kiszámítására két ausztrál tudós a legkorszerűbb technikát is bevetette. Számítógépeikbe 600 húsvét időpontját táplálták be 1700- tól 2299-ig. Ekként tudható, hogy 100 esztendővel ezelőtt április 18-án ünnepelték a keresztény húsvétot, száz év múlva pedig március 31-én lesz ez a nap. A 18. században háromszor (1755-ben, 1766- ban, 1777-ben), a 19. században kétszer, a 20. században viszont négyszer esett március 30-ra a húsvétvasámap, legutóbb 1986-ban. Húsvét szavunk eredete: a hívők a feltámadás emlékünnepét megelőző böjt után e napon kezdték meg a húsevést. A római katolikus egyházban régi szokás a bárány, a kalács és a tojás megszentelése. A kalács annak a megáldott kenyérnek a jelképe, amelyet Jézus a feltámadása után tanítványaival együtt elfogyasztott. Ä tojás pedig a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust jelenti. Ha már a tojásról van szó: 1997 végéig az Európai Unió szabályai alapján megváltozik földrészünk nagy részén a tojások osztályba sorolása.
