Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. március 29., szombat A Magyar Iparszövetség szerint nem versenysemlegesek a módosítások Idejében szóltak, mindhiába A Magyar Iparszövetség egyetért a kistermelők követeléseivel, de az a véleménye, hogy a demonstrációk helyett az Országgyűlésben kell orvosolni a jogos panaszokat. Még ennél is okosabb lenne azonban megelőzni a bajokat. Védik a Bikavért. Az Egri Hegyközség meghatározta a Bikavér előállításának és forgalomba hozatalának szabályait. A patinás nevet csak az a nedű viselheti, amelynek előállítása során maradéktalanul figyelembe veszik a fajtahasználatra, a minőségre és a borászati technológiára vonatkozó szigorú előírásokat. így védik a híres magyar terméket. Száguldó szerelvények. Még az idén elektronikus biztosítóberendezést kap az Almáfüzitő-felső és a hegyeshalmi vasútállomás. A számítógépes eszközpark - amelynek első hazai példányával a tatai állomást látták el - biztonságossá teszi a forgalomirányítást, így növelhető a szerelvények sebessége. A Budapest-He- gyeshalom közötti szakaszon a berendezés üzembe állításával mintegy fél órával csökken a menetidő. Nyomul a Mól. Megvásárolta az Amoco Corporation romániai kiskereskedelmi érdekeltségét a Mól, így 12 töltőállomásnak alkalmas ingatlanhoz jutott. A cég jelenleg Romániában négy töltőállomást üzemeltet. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 287,89 Francia frank 31,21 Japán jen (100) 142,47 Német márka 105,12 Olasz líra (1000) 105,27 Osztrák schilling 14,94 Svájci frank 121,75 USA-dollár 176,24 ECU 204,40 Sümeghy Csaba, a szövetség elnöke szerint a parlamentben kedden elfogadott törvénymódosítás sem oldja meg a gondokat, mert az - egyebek mellett - figyelmen kívül hagyja a versenysemlegességet, nem biztosít a kistermelőkhöz hasonló lehetőségeket másoknak. A 3400 vállalatot, többségében középüzemet egyesítő Magyar Iparszövetség szerint a problémákat a kormány magatartása, gazdaságpolitikája váltja ki, mivel nem veszi figyelembe az érdekképviseleti szervezetek (Folytatás az 1. oldalról) Az ÁSZ-jelentés Suchman Tamás szerint tendenciózusan bírálja a jelenlegi kormány privatizációs tevékenységét, miközben nem elemzi, hogy milyen körülmények között kezdték meg a munkát. A jelentés készítői következetesen keverik az anyagban 1993-as és 1995-ös évet. A dokumentum elismeri, hogy 1995-ben készült először olyan kimutatás, amelyből nyomon követhető az állami vagyon alakulása. Suchman Tamás elmondta: irányítása alatt privatizálták az állam vagyonának 17 százalékát. A jelentés sugallja azt a korábbi vádat, hogy eladta a „koronaékszereket”. Ennek cáfolatául elmondta: az áramszolgáltató társaságok 1993. évi privatizációs véleményét a gazdasági törvények megalkotásánál. Az Ipar- szövetség, amely a munkaadói oldal egyik legjelentősebb szervezete, képviselői útján már az eredeti rendelkezések parlamenti vitáját megelőzően is hangoztatta, hogy az adózás és a társadalombiztosítási járulék szabályozása nem felel meg a vállalkozók, a termelők érdekeinek. Az aggályok és figyelmeztetések ellenére vezették be tehát a most felülvizsgálatra szorult rendelkezéseket. A jelenlegi módosítások sem oldják meg tenderére érkezett ajánlatok közül a legmagasabb 60 százalékos árfolyamú, a legalacsonyabb hat százalékos volt. Két év múlva a meghirdetett pályázatra a névérték 178-600 százalékán érkeztek ajánlatok, holott közben a cégek eredményei romlottak. Suchman Tamás cáfolta, hogy az energia- ipari privatizáció során nem követeltek meg fejlesztési kötelezettségvállalást a befektetőktől. Hozzátette: mindenhol sikerült kikötni, hogy az ígért beruházások magyar cégeknek is megrendeléseket hozzanak. A képviselő elmondta: az 1996. évre ígért energiaáremelés nem volt kellően előkészítve, ezért felelős Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója és Lengyel Gyula, a Magyar Vilsok olyan vállalkozás gondját, amelynek bevételei - a kistermelőkhöz hasonlóan - nem azonnal realizálódnak. Az adó és a tb befizetésének azonnali kötelezettségei legalább annyira sújtják a kisvállalkozókat, mint a mező- gazdasági kistermelőket. Az Iparszövetség elnöke hangsúlyozta: bírálatuk fenntartása mellett sem tartják hasznosnak, az ország érdekében állónak a demonstrációkat, az erőszakos, politikailag motivált akciókat. Nyomatékosan' javasolják, hogy a kormány gazdasági intézkedéseit a jövőben sokkalta inkább az érdekvédelmi szervezetek, ezen belül a munkáltatói szervezetek véleményének figyelembevételével hozza meg. lamos Művek Rt elnök-vezérigazgatója is. Hangoztatta: a külföldi befektetők nem kértek 20 százaléknál nagyobb áremelést, csak azt, amit a kormány jogszabályban garantált. Suchman Tamás kijelentette: a cél, hogy működő vagyont értékesítsenek, és a vételár újabb működő vagyont indukáljon. Fájdalmasnak nevezte, hogy ilyet nem tud felmutatni: a privatizációs többletbevételekből keletkező kamatmegtakarítás 23 milliárdja a mai napig nem került vissza a gazdaságba. A garanciavállalásokkal kapcsolatban hangoztatta: a nevéhez fűződő szerződések esetében máig egyetlen fillér garancia- vállalást sem váltottak be. Ez jelzi, hogy a szerződések jók, az eljárások korrektek voltak. Tényekkel cáfolt a volt miniszter ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Pezsdül a részvénypiac Gyors ütemben emelkedő árfolyamok és növekvő forgalom jellemezte a hetet a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában. Csaknem valamennyi vezető papír kurzusa nőtt, a BUX-index visszatért az 5500 pontos határ fölé. Szépen szerepeltek a mindig nagy érdeklődéssel kísért gyógyszeripari papírok. Az Eg is a hétfői 10 100 forint után péntekre 10 850 forintra erősödött. Hasonló tempóban menetelt fölfelé az árfolyamlétrán a Richter részvénye, amely a hét eleji 10 760-ról a hét végére 11 500 forintra javította pozícióját. Az általános javulásból nem maradt ki a Humán Rt. papírja sem, amely a hétkezdő 2800 forintról 3000 forintra emelkedett. A bankrészvények tulajdonosai sem panaszkodhatnak: az Inter-Eu- rópa Bank papírja a hét elején 47 000 forinton, a hét végén már 48 200 forinton állt. Az OTP a hétfői 3450 forintról a pénteki zárásig 3850 forintig rukkolt előre. Fekete hetet hagytak maguk mögött a kárpótlási jegyek: árfolyamuk szinte drámai mértékben csökkent. A hétfői 71 százalék után pénteken már csak 65 százalékot adtak értük a befektetők. A diszkont kincstár- jegy- aukciókon túljegyzés mellett emelkedtek a hozamok. Az egy hónapos átlaghozama 21,04 százalékra, a három hónaposé 20,76 százalékra nőtt. Králik István Cashline Broker Kedvező hitelkonstrukciók a kivitel ösztönzésére Kis kamat, nagy export Mintegy 240 millió dollár értékű refinanszírozási hitelkeretről szóló megállapodást írt alá pénteken a Magyar Export-Import Bank Rt (Eximbank) és további húsz magyar kereskedelmi bank vezetője. Az Eximbank ezzel a hitelformával közvetve a kereskedelmi bankok ügyfeleinek biztosít olcsó forrást az export bővítéséhez. Az új konstrukció keretében két éven belüli változó kamatozású, két éven túli fix kamatozású hitelfelvételre van lehetőség. A kedvező hitelfeltételekre jellemző, hogy a most véglegesített megállapodás szerint a kereskedelmi bankok által felszámítható kamat felár a két éven belüli futamidő esetén maximum 1,5 százalék lehet. A kereskedelmi bankok egyedi hiteleket nyújthatnak ebből a keretből az exportszerződés értékének maximum 85 százalékára. Az árunak legalább 50 százalékban magyar származásúnak kell lennie. A konstrukció keretében legfeljebb 5 millió dolláros hitel nyújtható. Kukoricázzon a Dalmandi Mezőgazdasági Rt-vel A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. nem csak Tolna megye egyik legnagyobb munkáltatója, hanem folyamatos beruházásaival,- az 1996 óta működő igazgatóság szemléletének köszönhetően,- az agrár gazdaságban is az egyik legjelentősebb integráló szerepet tölti be a Dél-Dunántúl térségében. A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. elődje Eszterházy herceg birtokán, majd a Magyar Királyi Ménesbirtok területén 1949-ben jött létre és vált a '60-as évekre az ország egyik legjobb állami gazdaságává. Többszöri átszervezés után 16 ezer hektáron gazdálkodott Dalmandi Mező- gazdasági Kombinát néven. Mára az állami és a tulajdonosoktól bérelt területek nagysága, együttesen 10 és fél ezer hektár. Közel évtizedes stagnálás után az elmúlt két évben megkezdődött a cég új fejlődési pályája, amelynek máris számos jele mutatkozik. Az első lépésként az elavult gépeket, eszközöket cserélték le. Ma már Dalmandon néhány ágazatban világszínvonalú technika és technológia áll a termelés szolgálatában. A süt- vényi ménes újratelepítésével a hagyományaikhoz tértek vissza a részvénytársaság vezetői, így Dalmandra a lovakat szerető, szórakozni, kikapcsolódni, sportolni vágyókat is szívesen várják. Dalmand jó hírét messze röpíti az újonnan alakított idegen- forgalmi ágazat, párhuzamosan az évszázados lótenyésztési hagyományok felélesztésével. A Sütvényi Panzió és Étterem a hozzátartozó ménessel önálló ágazatként működik a Dalmandi Rt-n belül. A panzió egész évben várja a vadászvendégeket, a horgászokat (1,4 hektáros tóval) és emellett a kikapcsolódni, kirándulni, pihenni vágyókat. A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. fő profilja a növénytermesztés és az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, haltenyésztés), valamint az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozók (vetőmagüzem, takarmánykeverő üzem, vágóhíd). A növénytermesztéshez tartozik az árunövények (cukorrépa, gabona, napraforgó), a tömegtakarmány és a vetőmagtermelés és termeltetés. Ezen belül is ki kell emelni a kukorica vetőmagot. A Dalmandi Rt. területén és integrálásában 2000 hektáros területen folyik a hibridkukorica termelése, melynek a végterméke 4000 tonna vetőmag. Ennek a felhasználása a következő: 40 százalékban Nyugat-Európába, 40 százaléka a FÁK országokba és 20 százalékban belföldi értékesítés. A kukorica mellett jó minőségű tavaszi árpa vetőmagot is forgalmaznak. A hazai gazdálkodóknak 16 fajta kukorica-vetőmagot javasolnak, így a NORMA, az MV 355, az MV 484, a DUPLÓ, az ICONE, a KWS 242, a KX 4383, az ALTEZA, A DANTE, a MAYA, a DOMINGO, a RIALTO, a GAZDA, az AVANTAGE, a POLO, és az MVNK 333. A jó minőségű földekre és intenzív termelésre javasolt fajták közül, érési idő szerint a legkorábbi az ICONE, mely kiváló lehet az őszi kalászosok előve- teményének, mivel rövid tenyészidejű. Ez a fajta, az utóbbi évek nemesítésének végterméke, igen korán vethető és félintenzív viszonyok között is magas termés elérésére képes. A NORMA a gazdák által nagyon jól ismert, szintén korai, jó vízleadó képességű, szárazságot jól tűri és megfelelő műtrágyázás esetén rendkívül jó termésre képes. Az MV 355 kimagasló termőképességű martonvásári fajta, minden termesztési körülményhez alkalmazkodik, a megfelelő tápanyagellátást meghálálja, magas termőképességet produkál. Az MV 484 szintén nagy termésre képes, hosszabb tenyészidejű fajta, a maximális terméseredmény eléréséhez feltétlenül ajánlható. A kisgazdaságoknak javasolt kukorica fajta a GAZDA, extenzív (költség és művelés takarékos) termelési körülményekhez is jól alkalmazkodik. A silókukoricák közül az MVNK 333-at, az AL- TEZA-t, a DANTE-t és a DUPLO-t ajánljuk. A silókukorica betakarítási folyamatában az említett hibridek egymást követően, tökéletesen kiegészítik egymást. A DANTE-t és az ALTEZA-t külön is ke kell emelni, hiszen a Dalmandi 1000 hektáros silókukorica termesztés keretében 50-60 t/ha-os hozamra képesek. Az ebből készült siló igen magas takarmányozási értékű. A Dalmandi Vetőmagüzemben a teljes fajtakínálatot rendkívül nagy árkedvezménnyel lehet megvásárolni. A vetőmagüzem fax és telefonszáma: 74/439-603. A Dalmandi Rt., mint a térség mezőgazdaságának integrátora, két évvel ezelőtt, mint társtulajdonos alakította meg a K.u.K.'95 Kft-t. tulajdonosi körébe. A tizenegy magyar és külföldi cég társulásával megalakult Kukorica Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tagjai között a hazai és nyugat-európai vetőmagipar legmeghatározóbb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező nagyüzemei és vállalatai ajánlják a termelőknek a Nyugat -és Kelet-Európábán el- teijedt és a hazánkban legeredményesebben termeszthető kukorica hibrideket. Szintén a Dalmandi Rt. tevékenységéhez tartozik a termeltetés. A tavalyi év megmutatta, hogy a jó minőségű vetőmagon kívül milyen nagy szükség van a talaj tápanyagpótlására és a növényvédelemre. Az integrációs tevékenység Dalmandon két évvel ezelőtt indult el, a K.u.K.'95. Kft-vel együttműködve, közel 4000 hektáros területen végeztek kukorica termeltetést. Ez az együttműködés 68 partnert foglalt magába a négy környező megyéből, a 25 hektáros kisebb gazdától, a több ezer hektáros szövetkezetig. A Dalmandi Rt. a partnereinek biztosított vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert, igény szerint szaktanácsot, betakarítást és szárítást, illetve az értékesítésről is gondoskodtak. Ez a tevékenység sikeres volt a múlt évben, így az idén is folytatni kívánják, mondta Lu- dányi Péter, a Dalmandi Rt. kereskedelmi csoportvezetője. A termeltetési szerződésben az idei évben külön kiemelik, hogy a termeléshez biztosított eszközök ellenértékét kukoricában kérik, de csak annyit, amely fedezi a költségeket, a többit a gazdálkodók maguk értékesíthetik vagy felhasználhatják. A tavalyi évben átlagosan 30.000 Ft/ha tartozást 1,5 tonna/ha kukoricával tudták átlagosan kiegyenlíteni. A tavalyi, közel 4000 hektáros partneri kör 90 százaléka már most jelezte, hogy szerződést kíván kötni a Dalmandi Rt- vel az idei évre is. Ez a szám önmagában is jelzi, hogy a partnerek elégedettek voltak a termeltetési konstrukcióval és a kínált fajtákkal. A termeltetési szerződés iránt érdeklődők rendelkezésére áll Ludányi Péter, akit a Dalmandi Mezőgazdasági Részvény Társaságnál lehet elérni a következő fax és telefonszámon: 74/439- 003. (X)
