Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. március 26., szerda A hágai per második „szlovák napján” a szakértők a bős-nagymarosi erőmű kör­nyezeti ártalmaira vonatkozó magyar érvelést igyekeztek cá­folni. Egy francia nemzetközi jogi szakértő a szerződés egy­oldalú magyar felmondásának elfogadhatatlanságát fejtette ki a nemzetközi testület előtt. Vallon-magyar együttműkö­dési megállapodást írt alá ked­den Brüsszelben Kovács László magyar és William Ancion belga vallon és francia közös­ségi külügyminiszter. Az egyezmény a gazdasági együttműködés fejlesztését cé­lozza, de kiterjed az oktatás és a kultúra területére is. Újabb feladatot teljesítettek a volt Jugoszláviába vezényelt magyar SFOR-alakulat katonái: egy hónapos munka után ked­den átadták azt a területet, ame­lyet a tuzlai amerikai Eagle légitámaszponton 24 helikopter és kiszolgáló épületeik elhelye­zésére alakítottak ki. 41 bosnyák menekültet to­loncoltak ki kedden Berlinből és Bajorországból. A német ha­tóságok szeptemberben döntöt­tek úgy, hogy fokozatosan, ön­kéntes alapon vagy erőszakkal, de visszaküldik a boszniai há­ború idején befogadott mintegy 320 ezer menekültet. Ismét figyelmeztette Zágrá­bot az Egyesült Államok hor­vátországi nagykövete, hogy Washington nem támogatja olyan országok segélyezését és hiteltámogatását, amelyek nem működnek együtt a hágai Nem­zetközi Törvényszékkel. Peter Galbraith arra utalt, hogy Hor­vátország elutasítja a horvát háborús bűnösök kiadását a há­gai bíróságnak. Köveket dobáló palesztinok csaptak össze izraeli katonák­kal a Jordán folyó nyugati part­ján fekvő Betlehemben és Heb- ronban. Betlehemben több mint 25 palesztin tüntetőt sebesítet- tek meg az izraeli katonák által kilőtt, gumiréteggel bevont fémlövedékek. A1 Gore amerikai alelnök és Li Peng kínai kormányfő jelenlé­tében nagy értékű üzletekről ír­tak alá megállapodásokat ked­den Pekingben. A Boeing cég öt repülőgépet ad el az ázsiai országnak 685 millió dollár ér­tékben, a General Motors sze­mélygépkocsikat gyártó vegyes vállalat létesítéséről kötött szerződést kínai partnereivel. Az Egyesült Államok 25-ről 20 százalékra akarja csökken­teni hozzájárulását az ENSZ fo­lyó kiadásaihoz. Washington a világszervezet legnagyobb adósa: 1,3 milliárd dollárral tar­tozik az ENSZ-nek. Brindisi felé hajózó albán menekültek. Továbbra sem apad az Olaszországba tartó albán menekültáradat. Az Európai Unió külügyminiszterei nem döntöttek arról, hogy felállítsanak-e nemzetközi katonai erőt a humanitárius segélyek célba juttatására. II. János Pál kedden magánkihallgatáson fogadta Bashkim Fino albán kormányfőt. fotó: feb/reuter Negyvenéves a Római Szerződés Haladást értek el a kormányközi konferencián Kedden megtartották a maastrichti szerződést felülvizsgáló konferencia római ülését. Az Európai Unió külügyminiszte­rei ugyanabban a teremben tanácskoztak az olasz főváros­ban, ahol 40 évvel ezelőtt hat európai ország aláírta az európai közösség alapjait megteremtő Római Szerződést. „Haladás történt" a maastrichti szerződést felülvizsgáló kor­mányközi konferencia római ülésén - jelentette ki Hans van Mierlo, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó holland külügyminiszter az ülés befe­jezése után tartott nemzetközi saj tóértekezletén. „Az elmúlt negyven évet vizsgálva az alapítók legfőbb célkitűzését sikerült elérni: el­kerültük, hogy újabb európai háború töijön ki. Ami az alapí­tók második célkitűzését illeti, hogy Európa az Egyesült Ál­lamok mellett ismét tisztelet­reméltó helyre kerüljön a vi­lágban, e tekintetben az az ér­zésem, hogy a kontinens még mindig nem választott a túl­élés és a hanyatlás között” - egyebek között ezt hangsú­lyozta Jacques Delors, az Európai Unió brüsszeli bizott­ságának korábbi elnöke a Les Echos című francia gazdasági lapnak adott interjújában. „A negyven évvel ezelőtt aláírt római szerződésekkel el­indított európai integrációs fo­lyamat meghatározó szerepet játszott a béke és a biztonság fenntartásában, valamint a kontinens megosztottságának végleges felszámolásában” - hangsúlyozta Helmut Kohl német kancellár. A római tanácskozáson Hollandia új dokumentumot terjesztett elő, amely a tagál­lamok többsége szerint .javí­tásra szorul, de konstruktív”. A kezdeményezésről később tájékoztatnak. Kovács László Egyiptomba látogat Készülünk a NATO-ba A Külügyminisztérium érté­kelése szerint óvatos opti­mizmusra adnak okot az orosz-amerikai csúcstalál­kozó eredményei. Budapest előrelépésnek tartja, hogy Moszkva - erős fenntartá­sokkal - elfogadta a NATO bővítésének tényét. Szentiványi Gábor szóvivő el­mondta: a helsinki csúcstalál­kozó legjelentősebb fejlemé­nye, hogy lendületet adott Oroszország és a NATO, illetve Oroszország és az Egyesült Ál­lamok párbeszédének. A hel­sinki csúcsot követően hazánk változatlanul folytatja felkészü­lését a NATO-tagságra. Az észak-atlanti szövetség bővítésével kapcsolatos az a hír is, hogy csütörtökön hazánkba érkezik Joseph Biden szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának rangidős demok­ratapárti tagja. A törvényhozó látogatásának célja, hogy tájé­kozódjon a NATO iránti politi­kai elkötelezettségről, a tag­ságra való felkészülés meneté­ről. Biden szenátor Budapesten kívül fölkeresi Varsót, Prágát és Ljubljanát. Szentiványi Gábor bejelen­tette, hogy április 1-2. között Egyiptomba látogat Kovács László külügyminiszter, akit várhatóan fogad Hoszni Muba­rak egyiptomi elnök. (Halmai) Fazakas Szabolcs az osztrák-magyar viszonyról A sógorok jó partnerek A magyar-osztrák kapcsola­tokról és hazánk euroatlanti törekvéseiről tartott előadást Bécsben, a két ország kapcso­latait ápoló Club Pannónia ötödik, jubileumi közgyűlé­sén dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegen- forgalmi miniszter. A nagy érdeklődéssel kísért előadáson a klub vendége kü­lön is hangsúlyozta azt a szere­pet, amelyet a két ország egy­más gazdasági életében betölt. Németország után Ausztria a második legfontosabb kereske­delmi partnerünk, és figye­lembe véve országunk teljesít­ményét, nem lebecsülendő tény, hogy az EU-tag Ausztria külkereskedelmében az 5-6. helyet foglaljuk el. Ez egy olyan exportorientált ország, mint hazánk, számára annál is inkább fontos, mert 1995-ben 18, tavaly pedig 12 százalékkal növekedett a magyar kivitel. Kérdésre válaszolva a mi­niszter megjegyezte: a magyar fél egyetért azzal, hogy a ma­gyar-osztrák határon szükség van az ellenőrzésre, de azt kéri, hogy a márciusihoz hasonló torlódás ne forduljon elő az adott térségben. Fazakas utalt arra, hogy Budapest ígéretet kapott a probléma mielőbbi megoldására. A miniszter egyúttal sajnála­tának adott hangot, hogy az utóbbi magyarországi privati­zációs pályázatokon nem vol­tak sikeresek az osztrák cégek. Fazakas Szabolcs azt is fáj­lalta, hogy a munkavállalás te­rén nincs kölcsönösség a két ország között. Gáz van a cseh-orosz gazdasági kapcsolatokban Sokba került a nagykövet elszólása Oroszországnak évi 250 millió dollár veszteséget okozott prágai nagykövete, Nyikolaj Rjabov minapi kijelentése - írta a moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta. A diplomata ugyanis kö­zölte: ha Csehország csatlakozik a NATO-hoz, az kárt okoz a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Ez máris megtörtént. A lap sze­rint Prága e nyilatkozat ürü­gyén a gázszállítások terén megszüntette öt évtizedes orosz függőségét. A cseh vezetés a múlt héten Norvégiával kötött gázszállítási megállapodást. Oroszország és Norvégia kö­zött már jó ideje éles verseny folyt a növekvő - évi mintegy 3 milliárd köbméter - cseh gáz­igény kielégítésére. Az orosz exportőr kedvező árat ajánlott, és azt is felajánlotta, hogy Né­metországon keresztül szállí­taná az energiahordozót. A kedvezőbb orosz ajánlatot Csehország nem utasíthatta el azonnal, hiszen a közvélemény nem értette volna a döntést. Á tárgyalásokon beállt szünetet a túlzottan beszédes orosz nagy­követ nyilatkozata szakította meg, amit Prága nem habozott kihasználni. Oslóval azon melegében meg­kötötte a nagy értékű megálla­podást. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint nem a mostani az első orosz kudarc a cseh piacon. Prága tavaly óta Németorszá­gon keresztül közel-keleti kő­olajat is importál, az orosz gyártmányú vadászgépeket pe­dig fokozatosan nyugatiakra cseréli le. Az ügy kapcsán az újság sürgette, hogy az orosz kor­mány tegyen lépéseket a hazai termelők védelmére. A moszkvai vezetésnek nem csak a Rjabovhoz hasonló dip­lomatáktól kellene megválnia. Oroszország közép-európai po­litikáját nem pusztán a NATO tervezett bővítése miatt szüksé­ges aktivizálni, hanem azért is, mert elemi gazdasági érdekeink forognak ott kockán - tette hozzá az újság. Egy éj a Hotel Clintonban óriási összegek a pártkasszákba Botrányok sorozata tépázza meg napjainkban az amerikai politikusok tekintélyét. Illegá­lis kampánypénzek, párt­kasszákba ömlő, kétes ere­detű felajánlások után nyo­moznak a hatóságok. Az Egyesült Államokban - úgy tűnik - „nem rossz bolt” hon­atyának lenni. A szenátus min­den harmadik tagja milliomos, a 435 tagú képviselőházban 89 a tehetősek száma. Egy-egy szenátor éves keresete ma már több mint 133 ezer dollár. Az ország politikai életében egyébként mind nagyobb sze­repet játszik a pénz. Rendre hiábavalónak bizonyulnak azok a kísérletek, hogy leszorítsák a választási kampányok költsé­geit. Addig ugyan eljutottak, hogy ötven dollárnál értéke­sebb ajándékot egy honatyának nem szabad elfogadnia. Ám az továbbra sem tilos, hogy vacso­rákat rendezzenek, amelyeken a részvételi díj több ezer dollár, s így szedjék össze a pártok a je­löltek kampányához szükséges óriási összegeket. Nyáron egy elnöki dísz­vacsora 16 vendége összesen csaknem félmillió dollárt fize­tett be a demokratapárti kasz- szába, a Fehér Házat pedig Ho­tel Clintonként is emlegetik: a Lincoln elnök hajdani hálószo­bájában töltött egyetlen éjsza­káért ugyanis negyedmilliót kell leszurkolni. Igaz, az ár tar­talmazza a reggelit is. (Heltai) Leáldozóban Hollywood csillaga? Az Oscar-díj-kiosztók ha­gyományos vendéglátója-mű- sorvezetője, Billy Crystal négyévi távoliét után tért visz- sza e szerepkörbe. Nagyjából ennyi az, amivel mindenki ma­radéktalanul elégedett volt az Amerikai Filmakadémia 69. ünnepélyes Oscar-díj-átadá- sán. A szakma bennfentesei leg­inkább Hollywood veresége miatt búslakodtak, hiszen az Oscar-díjak javarészt olyan filmeknek jutottak, amelyek nem a nagy hollywoodi stúdi­ókban készültek. Utólag mindenki azt állítja, hogy nem történt meglepetés. Bár az Evitát sokáig a díjra leg­inkább esélyes alkotásként em­legették, a jelölés óta közis­mert volt, hogy a monstre pro­dukció nem nyerte el az Ame­rikai Filmakadémia tagjainak tetszését. Végül is a mű Los Angelesben mindössze egyet­len Oscart kapott, „a legjobb eredeti filmdal” kategóriájá­ban. Sokak szerint ez is inkább csak tisztelgés Sir Andrew (Lloyd Webber) előtt, semmint a filmet érintő kitüntetés. Maga Webber fanyarul megjegyezte: még szerencse, hogy Az angol beteg nem volt jelölve a film­zenék kategóriájában... Nos, lehet valami igazság a dologban, mert a „legfontosabb” Os­car-díjak Az angol betegnek jutottak. És a legtöbb is! 12 jelöléséből kilencet Oscar szobrocskára váltott ez a film, és ez bizony nem'kis fegyvertény. Furcsa rekordot tudhat magáénak a film producere, Saul Zaentz. Az el­múlt három évtizedben három filmje is a legjobbak (és a ki­tüntetettek) között szerepelt: a hetvenes evekben a Száll a ka­kukk fészkére, a nyolcvanas években az Amadeus, most Az angol beteg című alkotása ka­pott díjat. A legjobb női és a legjobb férfialakítás Oscaija nem oko­Az angol beteg - kilenc Oscart nyert zott meglepetést: előbbit az amerikai Frances McDor­mand, utóbbit egy ausztrál szí­nész, Geoffrey Rush kapta. A legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat a cseh Kolja nyerte el, amelyet apa és fia: FOTÓ: FEB/REUTER Zdenek és Jan Sverak írt és rendezett, az előbbinek még egy főszerep is jutott benne. A másik főszerepet egy bűbájos fiúcska, Andrej Schalmon ala­kítja zseniálisan. Ferenczy Europress A Kolja stábja a színpadon Rush és McDormand

Next

/
Oldalképek
Tartalom