Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

1997. március 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Katona József jegyzete Vonalhiba Egy fejlődésre áhítozó térségben szükség van a megfelelő táv­közlésre. Az Európában tért hódító mobil-rendszer műszaki sa­játosságai az égbenyúló adótornyok, tehát ezekre szintén szük­ség van. Ezt nem is vitatja senki. Csakhogy nem mindegy, hány adótorony épül, és hova. Kellene lenniük egészségügyi, természetvédelmi és építé­szeti szempontoknak az üzletieken kívül. Vannak szakhatósági előírások, amelyeket figyelembe kellene venni egy-egy torony­emelés előtt. Ha mégsem, léteznek büntető jogszabályok, ame­lyeknek érvényt kellene szerezni. Hogy mindez alig-alig mű­ködik, figyelemre méltó. A jelenség ismerős: a rövidtávú érde­kek oltárán túl sokat áldozunk, valamikor ennek a többszörösét fizethetjük majd vissza. Ezek az idomtalan acélszerkezetek 25- 30 évre épültek. Az általuk okozott károk megtérítése kérdéses, és egyszer le is kell bontani őket. Mindez azonban csupán következmény. Ha nem négy cég kapott volna megbízást a kormánytól, nem éktelenkedne több fémváz egymás mellett. Persze, a monopolhelyzet sem üdvö­zítő. A társaságokat azonban kötelezni lehetett volna arra, hogy egyeztessék egymással fejlesztési terveiket, egy tornyon több antenna elfér. A hálózatokat kevesebb kárral is ki lehetett volna építeni. A fejlődésnek nemcsak ára, kára is van. Ez az alapvető hiba, ami a vonalba csúszott. Száz távközlési adó éktelenkedik Somogybán Acéltomyok árnyékában A szövetkezetek a csatlakozásukat fontolgatják a demonstrációhoz Száz traktor Somogy útjain A legnagyobb mezőgazdasági érdekképviselet, a MOSZ so­mogyi tagjai is csatlakoznának a forgalomlassító agrárde­monstrációhoz, ám előtte az agrárágazat egészét érintő fel­táró vizsgálatot kezdeményeznek. Mindezt Berend Ferenc, a MOSZ elnökségi tagja, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke mondta el a Somogyi Hírlapnak. Négy cég is épít szerte az or­szágban égbenyúló acéltor­nyokat. így fordulhat elő, hogy egymástól egy-kétszáz méterre is emelkednek a fém- szerkezetek. A cégek kötöttek ugyan egymással szerződést, de Somogybán egyetlen eset­ben fordult elő, hogy egy to­ronyra két társaság is elhe­lyezte antennáit, így me­gyénkben több mint száz adó­torony épült ezidáig. A terv­tanács ülésén L. Szabó Tünde megyei főépítész elmondta: egy éve foglalkoznak hasonló ügyekkel, amelyek a megye két kiemelt területén, a Bala- ton-parton és a Dráva-vidé- ken a legzavaróbbak. A teg­napi megbeszélésen éppen két ilyen esetet tárgyaltak. A Pannon GSM Zákány belterü­letén és Balatonszemes külte­rületén, a lakóhelyektől 100, illetve 150 méterre építene adót. Kovács Géza zákányi polgármester szerint az érin­tett lakók nem tiltakoztak, Il­lés Antal szemesi polgármes­ter viszont határozottan kije­lentette: nem kívánatos az önkormányzat engedélye nél­kül készült Westel-toronytól 150 méterre egy újabb. — Egyezzen meg a két cég, ahogy tud — mondta Illés Antal. — Ragaszkodunk egy sugárbiológiai szakhatósági állásfoglaláshoz. Nem állami érdekekre kell hivatkozni, ha­nem az itt élők érdekeit kell figyelembe venni. Szilágyi Domokos, a terv­tanács elnöke az ülés végén megfogalmazta: a négy rend­szertelepítő cég a jövőben ne egyenként egyeztessen a helyszínekről, hanem tervez­zék meg az egész megyei há­lózatot. Somogybán eddig két ügy került a közigazgatási hiva­talhoz: a csurgói folyamatban van, a zamárdiban viszont megszületett a jogerős má­sodfokú döntés. A Balaton- parti településen a Westel 900 Rt építési engedély nélkül lé­tesített adóállomást, amelyre fennmaradási engedély sem adható, mert az önkormányzat telekalakítási tilalmat rendelt el az adott területre. A döntés ellen a cég kereseti kérelmet nyújtott be, az ügyet a napok­ban tárgyalja a kaposvári bí­róság. — A hatósági eljárások kevés száma azzal indokol­ható, hogy az önkormányza­tok és a távközlési társasá­gok között jelentős az érdek­kapcsolódás — válaszolta kérdésünkre dr. Tóth Zoltán dél-dunántúli területi főépí­tész. — A cégek gyakran ér­velnek azzal: ha a testületek nem járulnak hozzá a kivá­lasztott helyen történő épít­kezéshez, nem lesz telefon­juk. Az elsőfokú hatóság pe­dig az önkormányzat, csak természetvédelmi területen léphet fel másik szakhatóság. Dr. Fehér Zoltán, a megyei közigazgatási hivatal osz­tályvezetője elmondta: egy éven belül, felügyeleti jog­körben vizsgálhatnák át a ha­sonló ügyeket, csak akkor derülhetne ki, Somogybán hány torony épült szabályta­lanul. Katona József Tegnap egyébként folytatták demonstrációjukat a somogyi gazdák. A tüntetők a megye öt pontján állták el az utakat. Ka­posvár határában a Fészek áruháznál körülbelül húsz trak­tor, szintén a 61-es úton, az Avanti benzinkútnál tizenöt gazda, Kadarkúton mintegy negyven termelő, Balatonbog- láron körülbelül húsz, Darány- puszta határában pedig har­minc gazda torlaszolta el az útpálya egyik sávját, figyelem felhívásul a hazai mezőgazda­ság ellehetetlenülésére és kö­veteléseik fontosságára. Borbély László őrnagy Brüsz- szelben kapta a tragikus hírt: édesapja egy héten belül három szívrohamot kapott, szeretne még egyszer találkozni vele. A Kapos Bázis Repülőtér 35 éves tisztje egyéves repülésirányító kiképzésen vesz részt a NATO- központban. Az év elején ment ki, és novemberben jött volna csak haza. A lesújtó hírre két választása maradt: vagy saját Míg a kistermelők az utak mentén harcoltak az igazukért, addig a mezőgazdasági szö­vetkezeteket és társulásokat tömörítő Somogy Megyei Me­zőgazdasági Termelők Érdek- védelmi Szövetségében kibő­vített elnökségi ülésen foglal­tak állást a demonstrációval kapcsolatban. Véleményüket hét pontban foglalták össze, amelyet a szervezet opszágos elnökségé­nek is megküldenek. Ebben többek között kinyilvánítják, hogy támogatják a tüntető kis­termelőket. költségén utazik haza, vagy tá­mogatást kér a honvédségtől. Az elsőre nem volt pénze, a második pedig heteket vett volna igénybe. Fölhívta volt pa­rancsnokát. Kisbenedek Sándor őrnagy azonnal megszerezte dr. Cserepes Tibor, a Honvédelmi Minisztérium Logisztikai Igaz­gatósága vezetőjének hozzájá­rulását, és két tiszttársával együtt autóba ültek, egyhuzam­Felhívják ugyanakkor a fi­gyelmet arra, hogy a demonst­rációnak egy pillanatig sem szabad politikai célokat szol­gálnia, a követeléseknek pedig az egész mezőgazdaságra ki­terjedőnek és szektorsemle­gesnek kell lenni. Az érdekképviseleti szerve­zet tagjai ugyanakkor állásfog­lalásukban arra szólították fel az MSZP-s országgyűlési kép­viselőket, hogy ha nem értenek egyet a kormány álláspontjá­val, akkor mondjanak le man­dátumukról, így foglalva állást a mezőgazdasági termelők mellett. A gazdák egyébként a hírek szerint ma a Kaposvár határá­ban lévő Avanti benzinkútnál összpontosítják erőiket, és ugyancsak többen lesznek Ba- latonbogláron és Daránypusz- tánál is. B. Zs. ban levezették az oda-vissza utat, s hazahozták Borbély Lászlót. Időközben Guyon őr­nagy, az SFOR civil kapcsola­tok irodájának munkatársa megszervezte a visszautat. A fiatal őrnagyot az amerikai hadsereg költségén elvitték Frankfurtig busszal. A találko­zás létrejött. Borbély László édesapja azóta jobban érzi ma­gát... Katona József Balatonföldváron bővítik az iskolát A balatonföldvári önkor­mányzat idén megkezdi az általános iskola felújítását és átalakítását. A két éves beruházási programra 100 millió forintot szánnak, eb­ből idén 15 milliót költenek. Az emeletráépítés során a jelenlegi 12 tantermet négy­gyei bővítik és korszerű nyelvi, számítástechnikai laborokat alakítanak ki. Ma 310 gyerek jár a földvári in­tézménybe kilenc környék­beli településről is. Bezárt a Noszlopy emlékkiállítás Átalakítás miatt bezárta ka­puit a látogatók előtt az új- várfalvai emlékmúzeum, az 1849-49-es szabadságharc emlékhelye. A Noszlopy' Gáspár kiállítás ez évben már nem látogatható, tájé­koztatott a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. / Életveszélyes lett a kastély Atádon Az utóbbi időszakban tör­tént sorozatos betörések, fal- és mennyezetbontások miatt életveszélyessé vált Nagyatádon a Mándi kas­tély. A romos épület ve­szélyhelyzetére táblák kihe­lyezésével hívja fel a fi­gyelmet a kastély kezelője, a Sefag nagyatádi erdészete. Szigorúan vizsgált tabi számvitel A tabi képviselő-testület el­fogadta az önkormányzat ez évi ellenőrzési tervét. Át­fogó ellenőrzést tartanak az 1. és 2. számú iskolánál, va­lamint a zeneiskolánál is. Az ellenőrzés az 1994—96 közötti időszakra terjed ki: vizsgálják az intézmények működését, gazdálkodását, szabályozottságát, számvi­teli rendjét és az intézményi vagyon működtetését. Autózni hívták, majd kirabolták Hiszékenységének esett ál­dozatul egy balatonföldvári férfi, aki alkalmi ismerősei­vel, egy somogygeszti és egy memyei lakossal au­tózni indult. A kellemesnek ígérkező utazás közben az utast megverték és elvették a motorfűrészét, a karóráját és a pénzét. A földvári utas könnyű sérülést szenvedett, ám 70 ezer forintos kárt okoztak neki támadói. A fo- nyódi kapitányság rablás bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Új kútból folyik a szobi víz Elkészült és tegnap üzembe helyezték az új somogyszobi ivóvízkutat. Még decemberben hibásodott meg a régi kút, s mint kiderült javítására nem érde­mes költeni, mert a csövek teljesen elrozsdásodtak. A DRV Rt ezért egy új kút fúrását rendelte meg a Vízkutató Vállalattól. Az időjárásnak is köszönhető, hogy már januárban megkezdhették a munkát. A huszonkét méter mély, perceként négyszázötven liter vizet adó kút hatmillió fo­rintba került, s a számítások szerint a legnagyobb kánikulában sem kell vízhiánnyal számolniuk a somogyszobiaknak fotó: kovács tibor A bajtársiasság Brüsszelig is elér A törvénnyel duplájára nő a gondozási díj Nevelőszülők fóruma Barcson Ezer forinttal emelték a nevelőszülőknek járó gondozási díjat. 4900-tól 6500 forintig terjedhet az a támogatás, amit eztán egy állami gondozott neveléséhez kaphatnak. Persze ez az összeg is édeske­vés, nyilvánvaló tehát, hogy aki ma Somogybán állami gondo­zott nevelésére adja a fejét, nem anyagi okokból teszi, csakis a gyerekszeretet dominál — mondta tegnap Barcson Porc- zió Györgyné, a gyermek és if­júságvédelmi intézet helyettes vezetője. A dél-somogyi neve­lőszülők számára rendezett ta­lálkozónak a gyermek- és ifjú­ságvédelemben most végbe­menő változások, a hamarosan várható ifjúságvédelmi tör­vény, és annak hatásai voltak a témái. — Már tíz éve sürgetik az új törvényt a szakemberek. Ettől várják a nevelőszülők anygai és erkölcsi elismerését — mondta Porczió Györgyné. — Az új törvény előtérbe helyezi a családban nevelést. Megszü­letésével várhatóan a duplájára — 11 ezer 500 forintra — nő a jelenlegi gondozási díj. Több jelentkezőre lehet majd számí­tani, és ez magasabb követel­ményeket is hozhat. Már a változás előjele az a 300 órás képzés, amelyet a ne­velőszülők számára szervez­nek a közeljövőben. Elsősor­ban azokat várják ide, akik a legproblémásabb gyerekeket nevelik. A mintegy negyven részt­vevő előtt elhangzott: So­mogybán 1200 állami gondo­zott él, és a nevelőszülők szá­mában élen jár a megye. 319- en 604 állami gondozottat ne­velnek, vagyis az állami gon­dozottak több mint fele neve­lőszülőknél él. A nevelőszülők többek kö­zött arra voltak kíváncsiak, miért szűnt meg a megelőző pártfogói felügyelet, hiszen emiatt nő az utógondozottak száma. A GYIVI-ben történ létszámcsökkentés miatt vált sajnos szükségessé — hang­zott a szakember válasza. N. L. Egy újabb esély a munkához jutáshoz Seprűkötő lábodi cigányok Tizenöt lábodi cigány vizsgázott tegnap seprűkötésből. Ezzel befejeződött a tanfolyam, amivel újabb esély nyílt számukra, hogy a munkanélküliséget munkalehetőséggel váltsák fel. A tizenöt lábodi cigányból tízen hétfőn már munkába is állhatnak abban a seprűkötő üzemben, amelyet az Országos Foglalkoztatási Alap, a Ma­gyarországi Cigányokért Köz- alapítvány támogatásával ho­zott létre a megyei cigányszö­vetség. A tanfolyam is és a munkahelyteremtés is eddig példa nélküli Somogybán. Lassú István Lábod polgár- mestere elmondta: a faluban 220 munkanélkülit tartanak nyilván. 160-nan az önkor­mányzat szociális támogatásá­ból élnek. Hetven százalékuk cigány származású. Esélyük a munkahelyszerzésre úgyszól­ván nem is volt. Ezért is örültek annak a kezdeményezésnek, amellyel a megyei cigányszö­vetség kereste meg őket. Kom- pák György megyei elnöktől hallottuk, hogy a szövetség az Autonómia Alapítvány jóvol­tából 19 lábodi cigány család­nak tudott segítséget adni a földprogram megkezdéséhez. Három hektáron termeltek cir­kot. Ez adta az ötletet, hogy a termést fel is kellene dolgozni. Elhatározták, hogy üzemet lé­tesítenek Lábodon. Az Orszá­gos Foglalkoztatási Alap és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány összesen majd­nem hatmillió forintot adott az üzem kialakításához. Az egy­kori lábodi tűzoltószertárat újí­tották fel és szerelték fel gé­pekkel. Közben tanfolyamot is indítottak. Mind a tizenöt részt­vevő sikeres vizsgát tett tegnap, de csak tízen kaphatnak mun­kát. Ha sikerül több cirkot ter­melni, igény lesz a piacon az ál­taluk készített seprűkre, akkor az újabb foglalkoztatottakat is felvehetnek. A kezdeti sikeren felbuzdulva az idén már tíz hektáron vetnek cirkot. N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom