Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

1997. március 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 5 Szabó Eszter fotó: lang- Az Arany János ballada­mondó versenyt csak három évente rendezik meg, ezért elő­ször és utoljára szerepeltem ott- mondta Szabó Eszter, a ver­seny országos döntőjének harmadik helyezettje, majd A balladás lány huncut mosollyal hozzátette: - Sajnos. Ahogy a jó humorú, céltuda­tos kislányt hallgatom, azt gondolom van esélye vissza­térni még oda - mondjuk - zsűritagként. Almokat lehet dédelgetni. Főleg ilyen siker után, amelyet élete eddigi leg­nagyobb meglepetésének tart; Arany János Egri leány című balladájával aratott osztatlan elismerést.- A hangulatok embere va­gyok, s ez baj - mondja a Tán­csics gimnázium harmadikos diákja. - Szeretek a közép­pontban lenni, ez általában si­kerül is. A kudarcokat változó keménységgel viselem, a kriti­kát viszont nem szeretem. Fő­leg azokat nem, amelyek a há­tam mögött születnek. Kisgyermek korától sok minden szeretett volna már lenni, aztán kettőnél megálla­podott: színész vagy orvos. Ál­lítja; rokonszakma a kettő, mert az orvosnak „játszania” kell a kiegyensúlyozott gyó­gyítót bármilyen gondja van.- A versenyre Homung Jó- zsefné készített föl. Neki és Vd- jay Saroltának köszönhetek szinte mindent, aki elkísért és türelmesen „kibírt”. Ereztem, hogy osztálytársaim mindvégig szorítottak értem.- Ilyenkor mindenkinek van egy kívánsága.- Az aranyhalacska hármat szokott teljesíteni. Azt kérném, hogy az életem boldog és sike­res legyen, hogy az emberek becsüljék meg egymást. A harmadik kívánságom pedig hogy az első kettő teljesüljön... Tamási Rita Úszik a belvárosi telek (Folytatás az I. oldalról) Ha a Tér és Forma nem kapott volna telektulajdonjogot, más műszaki előírások érvénye­sülnének, úszótelek esetén nem okozna gondot például a védőtávolság sem. — Üzlethelyiségek nyílnak majd a területünkre, és nekünk az általunk épített ház leendő tulajdonosainak érdekeit kell védenünk. A karbantartás és a kárveszélyviselés költségeit annak kell viselnie, aki hasz­nálja az udvart — mondta Vi­rányi Zoltán, a Tér és Forma Kft ügyvezetője. — Ha ebben nem sikerül megállapodnunk, a használatbavételkor ismét az építési hatósághoz, vagy a bí­rósághoz fordulunk. Sárdi Péter, az önkormány­zat vagyongazdálkodási igaz­gatója szerint a belső udvar közcélú terület, amit a beruhá­zóval kötött szerződésben rögzítettek is. Kaposváron az első olyan eset, amelyben szint alatti magángarázsok fö­démszerkezete egyben közcé­lokat szolgáló közlekedő tér. — A telekalakítás törvény- sértő volt, de a Tér és Forma Kft jóhiszemű vásárló — mondta Boross Zoltánná, a megyei közigazgatási hivatal építésügyi főtanácsosa. — A rendezési terv ellenére nem lehetett volna eladni azt a tel­ket, az eladó pedig nem szab­hat a tulajdonosnak korlátokat. A tervben szerepel egy lépcső, ami rákerült a Tér és Forma telkére: ezt vagy máshová te­szik, vagy megegyeznek. Az egymás mellett lévő két üzlet­ház szerkezeti rendszerét sem biztosítják a tervek. A pavilontulajdonosok az építés fejében névleges egy forintos árért kapják meg a telkek tulajdonjogát. Jó'rös La­jos pecsenyesütő azonban nem írta alá a szerződést, mint mondja, továbbra sem biztosí­tott a rakodási lehetőség, nem ismeri a tervdokumentációt, egyébként sincs több millió forintja. Az önkormányzat azonban azzal érvel: az emele­tek nem a meglévő pavilo­nokra, hanem azok fölé épül­nek, önálló szerkezettel, amely az önkormányzat tulaj­donában lévő telken áll. Katona József ESÉLYTELEN FÉSZEKRAKÓK Hogyan lehet ma lakáshoz jutni a városban? — kérdezték munkatársaink a kaposvári polgároktól. Csorbámé Dakos Rózsa, az Együd Árpád Művelődési Ház igazgató-helyettese: — Csak nagy nehézségek árán. Ka­posváron 80-90 ezer forint az új lakások ára négyzetméteren­ként. Könnyű kiszámítani, hány év kellene ahhoz, hogy valaki ezt a fizetéséből összegyűjtse. Marad az öröklés vagy a szülői támogatás. Dr. Kéri Lajos, Kaposvár aljegyzője: - Kaposváron „első körben” az juthat lakáshoz, aki saját maga épít vagy vásárol. Aki lakásvásárlásához helyi támogatást igényel, vissza nem té­rítendő vagy kamatmentes kölcsönt kaphat. Ezt viszont csak fiatal házaspárok kérhetik (élettársak nem), s egyiküknek több mint ötéves állandó kaposvári lakcímmel kell rendelkeznie. A városi önkormányzatnak ebben az évben ilyen célra 24,5 millió forintja van. A névjegyzék helyett pályázati rendszer működik, tehát akinek nyilvántartott lakásigénye van, az pályázhat bár­mely, általunk meghirdetett lakásra. Egerszegi Edit városi főtanácsos: — Manapság szülői háttér nélkül reménytelen a a gyerekek helyzete. Van aki be tud fizetni havonta 20-30 ezer forintot a brókercégeknek, s aztán így, amikor kihúzzák a nevét, lakást kap, majd évekig fizeti a részleteket. Lehet, hogy ez célravezető, de én nem találom megbízhatónak. Szerintem az államnak és az önkormányzatok­nak kellene nagyobb szerepet vállalni. Sok tehetséges, felső­fokú végzettségű fiatal megy külföldre azért, mert reményte­lennek találja, hogy Magyarországon egzisztenciát teremtsen. Kiss Renáta főiskolai hallgató: — Amikor végzek, néhány évig még a szüleimnél fogok lakni. Ha összeházasodunk a bará­tommal, akkor jobb lenne önállóan élni. Ismerve a kaposvári árakat, egyikünk fizetése — ha egyáltalán lesz állásunk — el­megy az albérletre. Egy bútorozott szobát 10 ezerért, egy ki­sebb lakást 15-20 ezer forintért adnak ki, plusz még a rezsit is nekünk kell fizetni. Pintér József autóbuszvezető: — Nagyon kevés az állami támogatás. Régebben kedvezőbb feltételekkel jutottak lakáshoz az emberek. A mai fiatalok helyzetét ismerve most is elkelne az állami segítség. Egy gyereknek még könnyebben tud segíteni a család, de én három fiút neveltem fel... Pálvölgyi Erika, a Somogy Rádió munkatársa: — Attól függ, mennyi pénze van valakinek. Nem is tudom, mi lenne ve­lem, ha most lennék pályakezdő. Csak a lottó ötösben bízhat­nék. A fiataloknak és a munkanélkülieknek szerintem kilátásta­lan a helyzete a lakáshoz jutásban. Nagylaki Ervin lakatos: — Ha megindulnak a lakáspénz- tárak, a szüleim be fognak szállni ebbe az új kezdeményezésbe havonta egy pár ezer forinttal. Úgy tudom, kölcsönt is lehet majd a megtakarításra felvenni, így talán összejön hétszázezer esetleg egymillió forint. Azt, hogy ez hét vagy tíz év múlva elég lesz-e egy panelgarzonra, még nem lehet tudni. De eddig még ilyen lehetőség sem volt. Péterit Sándor eladó: — A gyerekes szülők kaphatnak szociálpolitikai kedvezményt a lakás építéshez. Ebből el lehet kezdeni egy építkezést, de csak akkor ha valaki már összegyűj­tött egy jelentős summát, mert úgy tudom, „önerőt” is fel kell mutatni, mielőtt megkapja valaki a pénzt. Kérdés, hogy addig, míg a két-három gyerek megszületik, hol lakjon a család. A szülők, illetve a nagyszülők másfél szobás lakótelepi lakásában nem fér el két család. Irigylem azokat, akik olyan jó körülmé­nyek között élnek, hogy két generáció is kényelmesen elfér egymás mellett a családi házban. MUNKARUHÁZATI BOLT a kórház főbejárati parkolójával szemben Női fehér és színes köpeny Férfi Puma edzőcipő Derekas m. nadrág Férfi ballon dzseki 2800 Ft helyett 2200 Ft 2600 Ft helyett 2100 Ft 5900 Ft helyett 5500 Ft 2600 Ft helyett 2100 Ft 4500 Ft helyett 3000 Ft Luxusnak számít a szakkönyv és a szemléltető eszköz Szűkre szabott iskolapénz A költségvetésnek több mint felét az intézmények működtetésére fordítja a város. Vannak, akik azt mondják, túlméretezett ez az intézményhálózat, sok az átfedés. Dr. Baka József tanácsnok leg­utóbb azt javasolta: külső szakértőkkel világítsák át az intéz­ményhálózatot. Mire futja a város költségvetésének feléből - ezt kérdezte a Somogyi Hírlap néhány intézményvezetőtől. Gundy Richárdné, a Honvéd utcai iskola igazgatója: — 62 millió forintból gazdálkodunk. Ez az összeg elég a működte­téshez, vagyis: ki tudjuk fizetni a béreket a fűtést, a világítást, a víz- és a gázszámlákat. Nem szórjuk a pénzt, spórolunk. Az elmúlt öt évben mégis alig ju­tott valami az oktatás fejleszté­sére. Szerencsére kaptunk egy szerény összeget — igaz ez is több a tavalyinál — amiből megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy szemléltető eszközöket, lemezeket, magnó­kat könyveket vásároljunk. Szerintem minden iskolának vállalnia kell az átvilágítást. Nyitott gazdálkodást folyta­tunk, nálunk nincs lehetőség semmilyen suskusra. Paksi Lajos, a közgyűlés ok­tatási bizottságának elnöke, fő­állásban a Kinizsi lakótelepi is­kola igazgatója: — Meggyőző­— A dohányos eldobta a csik­ket, és mi figyelmeztettük. Nem sértődött meg: felszedte, s eldobta a kukába — mondta Keresztúri József. — Mások vi­szont kötekedésnek veszik, ha jóindulatúan szólunk. Azt hi­szem, a megelőzés fontosabb, mintha mindenkit megbüntet­nénk. Keresztúri József közterület­felügyelő naponta járja az északnyugati városrészt. Terü­letük a Honvéd utcától a sport­csarnokig tart, s gyakran körül­néznek a kaposfüredi város­részben és a Zaranyi-lakótele- pen is. Azt mondja: a szemete- lők okozzák a legtöbb gondot. A háztartási hulladékot kiöntik, nem ritka, hogy szemétkupac virít a lakótelep közepén. Gyakran a játszóterek környé­két is limlom borítja. Gond, hogy néhány lakóház­nál nincs elég kuka. Egyes vál­lalkozók a szemétszállításon takarékoskodnak: saját szeme­tüket a közös konténerbe vi­szik. Az sem ritka, hogy a csa­ládiház tulajdonos kiszórja a gallyat az utcára, vagy szabály­talanul égeti el a hulladékot. „Természetesen” később már nem gondoskodik a szemét el­szállításáról. A közterület-felügyelők elő­désem, hogy az oktatás anyagi feltételeit tovább már nem lehet szűkíteni, mert ez a minőség rovására menne. A város már kétszer átvilágította az intéz­ményhálózatát. Ennek egyik következménye volt a Petőfi iskola bezárása. A párhuzamos­ság kiküszöbölése legkevesebb két iskola összevonását jelen­tené, aminek ma nincsenek meg a feltételei. Külső szakértők bevonásának sem látom értel­mét, ez csak további pénzeket emésztene fel. Szerintem min­denekelőtt az önkormányzatok központi finanszírozásán kel­lene változtatni. Kaposvár biz­tosította mind a 61 oktatási in­tézménye számára a dologi ki­adások fedezetét és a 17 száza­lékos béremelést. Óriási kü­lönbségek vannak az intézmé­nyek szakmai ellátottságában. Ezért differenciáltan 19 milliót osztottunk fel a szakmai fej­ször jóindulatúan figyelmeztet­nek, ám gyakran ez nem hasz­nál. Ilyenkor marad a büntetés. Az utóbbi időben egyre gyak­rabban élnek ezzel, bár nem ezt tartják a legcélravezetőbb eljá­rásnak. Januárban tizenhárom, feb­ruárban tizennyolc helyszíni bírságot szabtak ki, és összesen huszonhárom esetben tettek fel­jelentést. Németh István, a köz­terület-felügyelet vezetője azt mondja: A köztisztaság ellen vétők között akadt, aki három lesztésre az iskolák között. Le­het pályázni az oktatási és a kulturális bizottság pénzalap­jára is. A pedagógusok jutal­mazására — bérarányosán — évente 230-400 ezer forintot kapnak az iskolák. Elosztása az igazgatóktól függ. Garami Attiláné, a Toldi Gimnázium és Általános Iskola igazgatója: — Úgy érzem az önkormányzat erőn felül is pró­bálja szinten tartani az intézmé­nyeit. Az egyéni igényeket is igyekeznek figyelembe venni, nálunk például a drámapedagó­giai tagozatot támogatják. Per­sze ez csak csepp a tengerben a megnövekedett költségekhez képest. Komolyan kellene venni végre, hogy az állam tartsa fenn az állami iskolákat. Az iskolák pedig külön alkuban állapodná­nak meg a helyi önkormányza­tokkal, mit támogatnak a szülők és pedagógusok elképzeléseiből. Nálunk már többször is volt részleges átvilágítás, nézték az energiafelhasználást, a nevelők létszámát. Két éve komoly pén­zeket vontak el az iskoláktól, ezt már tovább szűkíteni lehetetlen­ség. S. P. G. négyzetméteres olajfoltot ha­gyott maga után a parkolóban. Megtörtént az is, hogy, a szip­pantókocsiból visszafolyt a szennyezőanyag az utcára. Úgy tűnik, kutya-ügyben sem történt lényeges változás. Megtudtuk: az elmúlt hó­napban hatvannégy közérdekű bejelentést kaptak a közterület­felügyelők: helyszíni bírságot tizenegy esetben szabtak ki, há­rom alkalommal pedig feljelen­tették a renitens kutya tulajdo­nosát. (Harsányi) Véradás a Bartók iskolában Véradó napot tartottak teg­nap a kaposvári Bartók Béla Úti Általános Iskolában, amelyet a donneri vöröske­resztes alapszervezet illetve az iskola vöröskeresztes szakköre szervezett. Az is­kola elsőként kezdemé­nyezte a városban a vér­adást, melynek célja az volt, hogy a gyerekek lássák, ho­gyan lehet segíteni az embe­reken. A véradáson pedagó­gusok, szülők és az iskola dolgozói vettek részt. FOTÓ: TÖRÖK ANETT Kinyitott a fürdő fedett uszodája A kitűzött határidő előtt né­hány nappal, már a hét ele­jén kinyitott a kaposvári fürdőben a fedett uszoda. A múlt heti kényszerszünetre javítási munkák miatt volt szükség: egy meghibásodott hőcserélőt kellett megjaví­tani, és elvégezték a fedett uszoda medencéjének fél­évente szokásos vízcseréjét is. A munkák mintegy 400 ezer forintba kerültek.' Új játszótér a Badacsony utcában Játszótér épül a Badacsony utcában. Ä terület sorsa évek óta függőben van, hasznosítására több vállal­kozó is jelentkezett, az ere­deti tervek szerint az öve­zetben társasházak épültek volna. Az építkezéseket az­óta sem kezdték meg, az en­gedély pedig lejárt. A lakók jogosan kifogásolták, hogy illegális hulladék-felhalmo­záson kívül más nem törté­nik a területen. A térség rendezését nem lehet tovább halogatni, már csak a lakó­terület közelsége miatt sem. Mivel a terület amúgy is zsúfolt, a város vezetői úgy döntöttek: átadják a területet a környéken élőknek, hogy ott közparkot, játszóteret alakíthassanak ki. Szemetelek pedig vannak A 48-as ifjúság útján megbúvó szeméthalmaz mára illegá­lis lerakóhellyé nőtt. Néhány méterre innen, a városi könyvtárban köteteket tölt meg a környezeti kultúrára való nevelés szakirodalma. A tapasztalat azonban mindennél erősebben hat fotó: kőhalmi Szilvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom