Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-07 / 32. szám
1997. február 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 MIRE KÖLTENÉ A MEGYE PÉNZÉT? A megyei önkormányzat készül az idei, 6,7 milliárd forintos költségvetés elfogadására. Ebből az alkalomból azt kérdeztük olvasóinktól: Mire költenék a megye pénzét? Dr. Balázs Árpád képviselő (Fidesz-MPP): - A megyében vonzóbb környezetet kell kialakítani. Olyant, amely vonzza a turistákat és a beruházni vágyó vállalkozókat. Én jobban támogatnám az úthálózat fejlesztését és az ipari parkok kialakítását, de a természetvédelmi területekre is többet költenék. Az oktatási intézményekre elég sokat szánunk a lehetőségekhez képest, de a kívánatosnál mégis kevesebbet. Én az oktatást a jövő iparágának tartom, ezért kiemelt helyre tenném. Varga Lajosné kaposvári nyugdíjas: - Amire fordítanám, arra az ország pénze sem lenne elég, mert ha elég lenne, akkor nem élne ennyi ember Somogybán sem a létminimum alatt. Nem szorulnának szociális segélyre, s nem jelentene gondot az egészségügyi ellátásuk. Papszt Lajos képviselő (Somogyért Egyesület): - Az intézmények működtetése az elsődleges feladat. Ezeket kell kielégítenünk a legjobb tudásunk szerint. Nem elosztó, hanem intézmény-fenntartási kötelezettséggel bíró megye vagyunk. Sárhegyi Józsefné gálosfai nyugdíjas: - A betegekre meg a szegényekre költeném a legtöbbet. Ha az uram a kórházba megy, akkor hazulról kell vinnem a gyógyszert, hogy legyen mit bevennie. Én nem ezt vártam a Hom-kormánytól. Amikor nézem, mi folyik a parlamentben, szívesen betelefonálnék, hogy elmondjam a véleményemet. Major Dávid csoportvezető, Csorna: - A falvak belső úthálózatának javítására költenék a legtöbbet. Dr. Tóthmátyás László képviselő (FKGP): - A megyének olyan korlátozott a szerepe, hogy amit kap a költségvetés, az kötelező szolgáltatás, s le kell osztani. A kórházaknál például csak tizenöt százalékos a mozgásterünk. Én az eddiginél nagyobb szerepet szánok a kis településeknek, de először mindenképpen meghatároznám a célt, csak azután adnék támogatást. Ahol beindultak a vállalkozások, azokat segíteném. Ahol viszont napi problémák vannak például az iskolafenntartással, akkor azt támogatnám. Balogh Józsefné kaposgyarmati polgármester: - Én még többet adnék az oktatásnak, a kultúrának, de az egészségügynek is. Az önkormányzatokra éppen elég teher hárul. Én például nem adnék úgy pénzt a jövedelempótlósoknak, hogy valamilyen munkát ne végeznének. Egy faluban is mindig akad nekik való feladat, hát akkor még a városokban... Dr. Vörös Mihályné kiskorpádi jegyző: - Nehéz rangsorolni. Az oktatást és a kultúrát tenném az első helyre, aztán az egészségügyet támogatnám, majd a munkanélküliség enyhítésére törekednék. Több pénzt kellene adni az önkormányzatoknak, hogy támogassák a munkahelyteremtő beruházásokat. Fodor Jánosné gigei üzletvezető: - Elsősorban a kórházra, épületeinek, kórtermeinek a korszerűsítésére. Az árva gyerekekre is jobban odafigyelnék, s többet adnék a nevelőotthonoknak. Azoknak is segítenék, akik a mai világban mernek még vállalkozni. Torkos Tamás Pamuk polgármestere: - Én először a települési önkormányzatoknak segítenék. Főleg a kistelepülések vannak most a legnagyobb bajban. Egyre kevesebb a munkahely, ezért nem hagynám, hogy az aktív dolgozók „pihenni” kényszerüljenek. A költségvetésből többet juttatnék a megyei önkormányzat által fenntartott oktatási intézményeknek. Kollárovicsné Filó Agnes, a kaposvári Arany Sas Patika vezetője: - A gyerekintézményeknek, a nevelőotthonoknak és a szociális otthonoknak adnám a legtöbb pénzt. Somogybán egyre több a támogatásra szoruló gyerek és az elhagyatott öreg. Kiss Tiboraé, a megyei önkormányzat főtanácsosa: - Elsősorban a hozzánk tartozó, csaknem negyven intézményt hoznám jobb helyzetbe, hiszen az állami normatíva behatárolja a visszaosztás mértékét, így az egyéb szabad pénzekkel kell jól sáfárkodnunk. A képviselők több támogatást várnak az idei költségvetéshez Csurgó kurta takarója Csurgó idei költségvetéséből 94 millió forint hiányzik a működéshez - mindez tegnap délben derült ki, amikor közel két és félórás vita után a városatyák egyhangúlag megszavazták. Bár a tegnapi, utolsó vita rövid volt, Csurgó 481 millió forintos idei költségvetése aprólékos körültekintéssel készült. Szászfalvi László polgármester elmondta, hogy alapelvként fogalmazták meg: a meglévő intézményhálózat működtetése mellett kellő figyelmet fordítanak a fejlesztésekre és a felújításokra is, de csak addig nyújtózkodnak, amíg a takaró ér! Elsősorban az áthúzódó beruházásokat kell befejezni, mint amilyen a közösségi ház is. Majd azokat a fejlesztéseket veszik sorra, amelyekre már korábban kötelezettségeket vállaltak, illetve amelyekhez pályázati támogatást kaptak. Ilyen többek között a városi uszoda is. Az év első felében nem indítanak új beruházást, viszont előkészítik azokat, amelyeket előbb vagy utóbb meg kell valósítani. A pénzügyi tervek ismeretében, a bevételek alakulásának függvényében mondanak igent, vagy nemet a további fejlesztésekre. Bizonyára akkor sem lesz könnyű dönteni, hiszen már tegnap is voltak kísérletek a felújítások rangsorolására. Abban egyetértettek a városatyák, hogy a felhalmozási bevételeket fejlesztésre kell költeni. Bíznak abban, hogy mielőbb hozzájutnak a belterületi ingatlanok privatizációja miatt járó kártérítéshez, s azt a pénzt is Csurgó gyarapodására fordíthatják. Nagy Jenő Fogy a gyógyszer A légúti megbetegedések és az influenza ellen használatos készítmények forgalma mintegy 10-15 százalékkal nőtt a megyében. A köhögés csillapítókból, a köpte- tőkből és a vitaminokból fogy a legtöbb, de sokan váltanak ki antibiotikumokat is fotó: kovács A somogyi rendőrök tavaly végzett munkáját értékelték tegnap Minden gyilkost elfogtak — Somogy rendőrsége megfelel a kihívásoknak; a megyék rangsorában a jók közé tartozik — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére Berkesi Ferenc vezérőrnagy, az ORFK köztársasági őrezredének parancsnoka a somogyi rendőrök tavalyi munkáját értékelő értekezlet után. A sajtótájékoztatón dr. Fe- renczi László dandártábornok, megyei főkapitány elmondta, hogy Somogybán tavaly 1995- höz viszonyítva kevesebb bűn- cselekményt követtek el; négyötöd része vagyon elleni volt. A statisztikai adatoknál azonban fontosabb az emberek véleménye a közbiztonságról: az állampolgárok biztonságérzete pedig nem igazán jó. Ennek az is oka, hogy az utóbbi időben az országban elkövetett, nagyon súlyos bűncselekmények borzolják az emberek idegeit, másrészt pedig ha a megye adott területén egy bizonyos bűncselekményforma — gépkocsilopás, betöréses lopás — elszaporodik, ez természetesen befolyásolja a biztonságérzetet. Megyénkben a közbiztonsági helyzet kiegyensúlyozott, nincs felderítetlen emberölés (ezek száma 13-ról 6-ra csökkent), nem volt fegyveres rablás. De vannak veszélyes jelenségek: a kábítószer megjelenése, a Bala- ton-parton szervezett bűnözői csoportok működése, s a déli határról „beszivárgó” fegyverek, robbanóanyagok. Berkesi Ferenc hangsúlyozta: eredményes évet zártak a somogyi rendőrök. S ehhez jelentősen hozzájárult az ön- kormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel és igazságügyi szervekkel kialakított jó kapcsolat is. 1996 sajátosságai között említette a megújulási készséget a társadalmi, bűnügyi, közbiztonsági problémákkal szemben. Ennek a megújulásnak látványos része volt a Budapesten nemrégiben lezajlott vezetőváltás, amely új szemléletet, súlypontokat és feltételrendszert jelent. A többi megyéhez hasonlóan Somogybán is a hatékonyságot és a minőséget kell javítani. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak a kezelése kulturáltabb, készségesebb és aktívabb munkát igényel. A pénzhiány és a technikai feltételrendszer Somogybán is gondot okoz; a rendőrség munkája erősítést és fejlesztést igényel. A tábornok azt is hangsúlyozta: 1997 nem a csodák éve lesz. Tamási Rita Négy polgármester egy asztalnál Rendszeresen találkoznak a Surján-völgyi települések polgármesterei. Tegnap az egy körjegyzőséghez tartozók képviselői gyűltek ösz- sze. Kis-Bank Lajos szent- balázsi, Hatler János haj- mási, Balogh Józsefné kaposgyarmati és Fehér Margit cserénfai polgármester ült egy asztalhoz. A falvak első emberei Szentbalázson tárgyalták meg az ez évi körjegyzőségi gazdálkodás működési feltételeit és a belső ellenőrzési feladatokat. Fonyódi művész budapesti tárlata Mocsári Mária iparművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap Budapesten, az Ökollégium Artgalériában. A Fonyódon élő textiles iparművész munkáit Bohár András művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, az eredet és a modernizmus jelentőségére mutatva rá. Kispapok somogyi gyakorlaton Tizenhat veszprémi felsős kispap tölti egyhetes lelki- pásztori gyakorlatát ezekben a napokban a kaposvári egyházmegye plébániáin. Két hatodéves kispap másfél hónapig teljesít szolgálatot a darányi plébánián, illetve a kaposvári székes- egyházban. A vállalkozók kísérletei Csak néhány vállalkozó próbált talpon maradni Osz- topánban, de egy idő után beszüntették tevékenységüket. Több kísérlet ellenére a munkahelyteremtő beruházások sem valósultak meg. Osztopánban ugyanakkor a munkanélküliség okozza a legtöbb gondot. A közel hetven érintettnek több mint a fele kapja a jövedelem- pótló támogatást. A vállalkozások elmaradását a polgármester elsősorban a város vonzáskörzetének szélére szorult település sajátos földrajzi helyzetével magyarázza. Dombóváron az InterCity Február 1-jétől megáll Dombóváron a Budapest Déli pályaudvar — Pécs, valamint a Pécs — Budapest Déli pályaudvar között közlekedő InterCity vonatok. TÉLI NAPOK FONYÓDON A forró drót és a fekete flotta Horváth Zsolt kézbesítő tegnap hajnali ötkor indult a nagy kötetnyi Somogyi Hírlappal öt kilométeres - a város déli csücskétől a fonyódligeti gyermektáborig tartó - túrájára. Mivel a héten több újságot kell kivinnie, kisbabát váró felesége is besegített. így végeztek kilencre. Máskor legkésőbb reggel 8-ig mindenhová eljut a lap. - Bármilyen jó az újság - mondta -, az előfizetők számának alakulásában annak is része van, hogy a kézbesítő milyen kapcsolatot tud kialakítani az emberekkel. Hogy sikerül-e megnyernie a bizalmukat. Ez főként az idősebbek esetében elengedhetetlen. Horváth Zsolt két éve kézbesíti a Somogyi Hírlapot, melynek maga is napi olvasója. - Tudnom kell, mi van a lapban, hiszen - főként az előfizetési díj beszedésekor - én szembesülök közvetlenül az olvasók véleményével. Az emberek szeretik a Somogyi Hírlapot, sokan elmondják azonban, hogy mit szeretnének olvasni. Most a legtöbben a kaotikus adó- és tb-szabályokról kértek több eligazító cikket. Ugyancsak sokan kíváncsiak az új gyógyszerárakra. Vannak egyedi kérések is. Egy csőtörés miatt a biztosítóval hadakozó férfi leleplező cikket szeretne, egy másik több tudományos érdekességről akar olvasni. S persze mindig slágertémák a fonyódi ügyek. Ha így van, érdekes lehet a fonyódi- aknak is, hogy a nyárra ingyenessé kívánják tenni a hajóállomás melletti strandot. Az önkormányzat úgy igyekszik megoldani, hogy ez a gesztus ne kerüljön 5-6 millió forintjába. Hovatovább forródrótos telefon- kapcsolat van a fonyódi polgármester és a privatizációs miniszter titkársága között. Fonyódot 25 millió forinttal rövidítené meg a gázprivatizációval kapcsolatos önkormányzati vagyon lakosságarányos elosztása. Francsics Zoltán polgármester a 123 érintett település egyik választott szószólója. - Eltökéltek vagyunk - mondta -, hogy végső esetben a bíróságon védjük meg igazunkat az APV Rt-vel szemben. Nem igaz, hogy az önkormányzatok mulasztottak, egyszerűen fals adatokat kaptunk. Most felcsillant a remény, hogy a privatizációs miniszterasszony segítő hozzáállása nyomán peren kívül is megegyezhetünk. A napokban találkozunk Csiha Judittal, s talán végre sikerül pontot tenni a nagy hullámokat kavart ügy végére. A gázüggyel ellentétben a tegnapi viharos szél nem korbácsolt hullámokat. Hiába zúgott, nem tudta felébreszteni az alvó tavat. Sinkovits Rudolf gépész hajóvezető fehér szakállával, el- lenzős sapkájával épp olyan, amilyennek egy marcona hajóskapitányt elképzelünk. Csaknem kétezer órát ingázott tavaly Fonyód és Badacsony között. Ledolgozta évi munkaidejét, s most szabadnapjait tölti. - Még nincs bennem a szokásos tavaszi türelmetlenség, amikor már alig várom, hogy eloldják a kötelet. Igaz, tavaly hosszú évem volt. A személyhajózás befejeztével ősszel még a fekete flottához, azaz a kotrógépsorra is elszegődtem. December 23-án, a befagyóban lévő Balatonon már úgy menekültünk be Kenéséről. Családi házban lakunk, így most tudom elvégezni, amire egész évben nem jut idő. Tapétázok, mázolok. Ha kienged, ismét a fekete flottánál kezdek, azután majd a saját hajómon a Badacsony katamaránon. Áprilisban kijavítom a gépeket, azután indulás. Tavaly több mint 250 ezer utast vettem a fedélzetre. Fekete Gyula 1929-es Balaton könyve kapcsán Fonyódot Kaposvár kikötővárosaként emlegették. A fonyódi kikötő 1908-ra készült el. Az első menetrendszerű személyhajó - a Roham nevű kis csavargőzös - egy nyáron át már 1889-ben szállított utasokat Badacsonyba, méghozzá egy halász bérlő magánvállalkozásaként. Sinkovits Rudolf szerint olyan rövid a balatoni szezon, hogy magánhajót menetrendbe állítani aligha lenne nyereséges vállalkozás. A Bazsó Dénes helyi képviselő irányításával működő japán-magyar baráti társaság aktivitását is példázza, hogy hovatovább rendszeresen érkeznek vendégek Fonyódra a felkelő nap országából. Már visszatérő barátként fogadták tegnap Kazuko Ideue professzor asszonyt, az ikebónó tudományának művelőjét. Egy hónapig tanítja majd a természet tiszteletére nevelő, ősi díszítőművészet alapjait a fonyódi iskolákban. Bíró Ferenc (Folytatjuk)
