Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

1997. február 4., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Udvaros, Hofi, Rost is rajta van a listán Halhatatlan jelöltek Immár második alkalommal hirdetett szavazást az örökös tagság kitüntető cím odaítélé­sére a Magyar Televízió Rt Stúdió ’97 szerkesztősége és a Petőfi rádió. A művészekből, neves közéleti személyiségekből álló bírálóbi­zottság az idén is hat-hat szí­nészt, színésznőt és operaéne­kest ajánl a közönség figyel­mébe. Közülük - a nézők sza­vazata alapján - kategóriánként hárman kerülhetnek a színházi és operakultúra halhatatlanjai­nak képzeletbeli társulatába. Az idei jelöltek névsorát teg­nap sajtótájékoztatón ismertet­ték. Az örökös tagság váromá­nyosai 1997-ben, a színésznők kategóriájában: Almási Éva, Galambos Erzsi, Lukács Mar­git, Molnár Piroska, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, a férfi színészek közül: Bessenyei Fe­renc, Garas Dezső, Haumann Péter, Hofi Géza, Sinkovits Imre és Tordy Géza. Az opera területéről a Zsűri Gregor Jó­zsef, Ilosfalvy Róbert, Kincses Veronika, Marton Éva, Polgár László és Rost Andrea énekmű­vészt jelölte. A közönség minden kategó­riában három-három nevet tün­tethet fel a napilapokban meg­jelenő szavazólapokon, ame­lyeket levelezőlapra ragasztva március 21-ig kell eljuttatni a Magyar Televízió Stúdió ’97 szerkesztősége címére (1810 Budapest, Szabadság tér 17. „Örökös tagság”). A halhatatlanok lábnyomát április 5-én örökítik meg a Fő­városi Operett Színház előtt, a pesti Broadway-n. A szűrővizsgálat kötelező Az állam csupán életvédelmi és járványügyi kötelezettségét teljesítené, ha ismét kötele­zővé tenné hazánkban a tüdő­szűrést - vélekedett a szak­ember, amikor megkérdez­tük: mit szól a készülő jog­szabályhoz? Az új egészségügyi törvény ugyanis egyebek mellett ki­mondaná: a 35-70 év közötti állampolgároknak évente egy­szer meg kellene jelenniük a szűrőállomásokon. Sokan máris megfogalmaz­ták azt az ellenvetést, hogy mindenkinek személyi joga an­nak eldöntése, vigyáz-e a saját egészségére, életére, vagy sem. Halmai Gábor alkotmányjo­gász szerint ez igaz. De az ál­lamnak is érvényesítenie kell kötelezettségeit, köztük azt, hogy polgárait megvédi a jár­ványoktól - márpedig a tbc ve­szélyes fertőző betegség. Az életvédelmi kötelezettség akkor is jogi alapot szolgáltatna a kötelező szűrés elrendelésére, ha az adott súlyos betegség má­sokra nem terjedne át, de az egyént életveszélybe sodor­hatná. Ugyanilyen meggondo­lás alapján utasította el az Al­kotmánybíróság annak idején a biztonsági öv használata ellen tiltakozók beadványát. A szankciókról Halmai el­mondta: ha a parlament meg­szavazza az új törvényt, a szű­rések elbliccelőit akár előveze­téssel is rászoríthatják a vizsgá­latra. (Takács) Az ellenzék szerint az ország legmélyebb belpolitikai válságát éli Mozgásban a törvényhozás Egy újabb ellenfél - beiktatták Bánk Attila kisgazda-képviselőt fotó: feb/diósi Megkezdődött az 1994-ben választott Országgyűlés utolsó tel­jes munkaéve. A nyári szünetig tartó tavaszi ülésszak bővel­kedik tennivalókban. Döntenek a képviselők olyan törvény- tervezetekről, amelyeket már tavaly elkezdtek tárgyalni (az épített környezet alakításáról, a műemlékvédelemről, a csőd­törvény módosításáról, a zsidó kárpótlásról stb.) és nekivág­nak számos új jogalkotási feladatnak. Ez utóbbiak között olyan fajsú­lyú témák vannak, mint a társa­dalombiztosítás, az egészségbiz­tosítás és a nyugdíjrendszer. Dönteniük kell a honatyáknak arról is, hogy a már elfogadott alapelvek szerint elkészített új alkotmányszövegnek mi legyen a sorsa: megszülessék-e az új al­kotmány vagy politikailag csen­desebb időszakra halasszák el? Elkészült az összesítés a par­lament tavalyi teljesítményéről is. 98 ülésnapon 783 óra telt tár­gyalással, ebből 90 órát vettek el a napirenden kívüli felszólalá­sok. Elfogadtak 75 új törvényt, 57 törvénymódosítást és 120 országgyűlési határozatot. Tegnap napirend előtt Pethő Iván (SZDSZ) méltatta a na­pokban elhunyt Solt Ottilia szerepét a demokratikus ellen­zék küzdelmeiben. Raskó György (MDNP) és Dávid Ibolya (MDF) és sokan mások a Budapest Bank privatizáció­jával foglalkozott. Szóvá tet­ték: hogyan fordulhatott elő, hogy egy privatizációs jog­ügylet kapcsán állami garan­cia van arra, hogy magánsze­mélyek milliárdokhoz juthas­sanak. Akar László pénzügyi államtitkár kitartott amellett, hogy a bank eladása szükséges és hasznos volt. A napirend előtti felszólalá­sok másik fő témája a vállal­kozók tb-terheinek növeke­dése volt. Szájer József (Fi­desz) egyenesen úgy fogalma­zott, hogy az ország legmé­lyebb belpolitikai válságát éli meg, s ennek egyik eleme a másodállású kisvállalkozókat érintő tb-járulék emelése. Akar László az észrevéte­lekre válaszolva elismerte, hogy van néhány pont, amit va­lóban felül kell vizsgálni, első­sorban a minimumjáradékkal kapcsolatban, de hangsúlyozta: ha egyes vállalkozók most négyszer annyi tb-t fizetnek, mint eddig, az csak annyit je­lent, hogy most már ők is ugyanannyit fizetnek, mint a bérből élek. (Simonffy) Mólótov-koktél az étteremben. Tegnap hajnalban ismeretlen tettes égő benzines palackot dobott Budapesten, az Andrássy úton egy faépületben lévő görög étterembe, amely nagyrészt leégett. A tűzoltóknak öt propán-bután-pa- lackot sikerült a tűzből kimenteniük, és ezzel a nagyobb sze­rencsétlenséget megelőzték. fotó: feb/diósi imre Zavarok az ápolási díjak körül, a járandóságot meg lehet fejelni Rosszul fognak a ceruzák Sokan kényszerülnek arra, hogy tartósan beteg vagy fogya­tékos családtagjaikat otthonukban ápolják. A hozzátartozó ellátása az esetek nagy részében olyan igénybevételt jelent, hogy fel kell adnia az illetőnek az állását. A kieső jövedelem pótlására - szociális támogatásként - ápolási díjért lehet fo­lyamodni a helyi önkormányzatokhoz. Forgó Györgynétől, a Népjó­léti Minisztérium főosztályve­zetőjétől megtudtuk: gyakori gond, hogy az önkormányza­toknál rosszul fognak a ceru­zák, amikor ezt kiszámolják. Két tényezőnek van ugyanis fontos szerepe e támogatás ösz- szegének meghatározásában. Az egyik a beteg életkora, a másik pedig az, hogy tartós be­tegségről vagy súlyos fogyaté­kosságról van-e szó. Az állapot súlyosságát a háziorvos szakvé­leménye igazolja. Ha a gondozásra szoruló 2 évesnél idősebb (felső korhatár nincs!) és súlyosan fogyatékos, illetve 2-18 éves korú tartósan beteg személy, akkor a min­denkori öregségi nyugdíjmini­mum 100 százaléka - tehát je­lenleg havi 11 500 forint - ápo­lási díj illeti meg a gondozó hozzátartozót. A 18 évesnél idősebb, tartósan betegek ese­tében az öregségi nyugdíjmi­nimum 60 százaléka jár. A nyugdíjminimum változásával összhangban emelkedik a szo­ciális juttatás összege is. Mivel az ápolási díjat az ál­lami támogatásként járó norma­tívából és az adott önkormány­zat költségvetéséből fedezik, a helyi kép viselő-testület a járan­dóságnál magasabb összeget is megállapíthat. Az ápolási díj­ból 6 százalékos nyugdíjjárulé­kot vonnak le, ezért a beteg mellett töltött idő később, a nyugdíj megállapításakor szol­gálati időnek minősül. MSZP-munkabizottság. A Magyar Szocialista Párt or­szággyűlési képviselőcsoportja öttagú munkabizottságot állított fel a frakcióban végrehajtandó személyi és szervezeti változta­tások előkészítésére. A cso­portnak február végéig kell ki­munkálnia javaslatait. Új bírói egyesület. Megala­kult tegnap a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete, melynek elnöke Radnay József, a Leg­felsőbb Bíróság Kollégiumának vezetője lett. Az egyesület egyebek közt a munkaügyi bí­róságok szervezeti elkülönülé­sét szorgalmazza. FKGP: nincs ellentét. A kis­gazdafrakció tegnapi ülésén ki­derült, hogy semmilyen ellentét nincs Torgyán József és G. Nagyné Maczó Ágnes között - közölte a tanácskozást köve­tően Lányi Zsolt szóvivő. Az SZDSZ a Tocslh-ügyről. Az SZDSZ-frakció tegnapi ülése után Horn Gábor ország- gyűlési képviselő, a párt ügyvi­vői testületének tagja úgy nyi­latkozott, hogy a Tocsik-üggyel kapcsolatos hétvégi kiszivárog­tatás megnehezíti a bizottság munkáját. Véleménye szerint az ügy hátterében politikai játszmák állnak, és egyesek minél nagyobb politikai bot­rány kialakítására törekednek. Meghiúsított rablás. Egyik felsőoktatási intézményünk két alkalmazottja hat és fél millió forintot vett fel tegnap délelőtt az egyik budapesti bankban. Az utcán két kapucnis férfi támadt rájuk, s a pénzt elvették tőlük. A rablásnak szemtanúja volt B. Miklós szolgálaton kívül lévő rendőr őrmester, aki a rablók után szaladt, és az Astoria alul­járóban visszaszerezte a millió­kat. Az egyik rablót őrizetbe vették, bűntársát még keresik. Fegyvertolvaj tiszt. A hét vé­gén őrizetbe vettek Budapesten egy határőrtisztet lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja miatt. Több olyan gép­pisztolyt és pisztolyt találtak nála, amelyek a budapesti Ady- ligeti laktanyából tűntek el. Bertha Bulcsú temetése feb­ruár 5-én, szerdán 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A József Attila-díjas író hosszan tartó súlyos betegség után ja­nuár 19-én hunyt el. Új igazgató. Magyar Bálint művelődési és közoktatási mi­niszter február 1-jei hatállyal Pankucsi Mártát bízta meg a tárca Civil Kapcsolatok Igazga­tóságának vezetésével. Az igazgatóság korábbi vezetője Radó Péter volt, aki lemondott tisztéről. Pankucsi Márta ere­deti végzettsége szerint jogász. Lucerna, amely „kiszívja” a talajból a szennyező nehézfémeket Keresik a környezet zöld doktorait Lehet, hogy hamarosan bizonyos növényfajták lesznek a leg­erősebb ütőkártyáink a környezeti ártalmak elleni küzdelem­ben. A tudomány műhelyeiben ugyanis világszerte intenzíven kutatják a tudósok a fák, virágok és a növényvilág más tagjai­nak sajátos képességeit, amelyekkel csökkenteni vagy éppen semlegesíteni tudják az ártalmas és káros külső hatásokat. Hazánkban a Budapesti Kerté­szeti és Élelmiszer-ipari Egye­tem és az MTA Szegedi Bioló­giai Központja közösen dolgo­zik ilyen jellegű kísérleteken. Ezek eredményéről dr. Horváth Gábort, a budapesti intézmény növényélettani tanszékének ve­zetőjét kérdeztük.-A természet e csodálatos alkotásai olyan fejlett védekező mechanizmussal rendelkeznek, hogy a növényi élet a sarkkörön túl ugyanúgy megtalálható, mint a legforróbb sivatagok centrumában. A hazai kutatá­sok lényege éppen az, hogy bio­technológiai módszerekkel igyekszünk tovább fokozni e képességüket. Oly módon, hogy az embe­rekben és az állatokban egy­aránt meglévő, védelmi funk­ciót ellátó fehérjék örökítő anyagát génsebészeti eljárással juttatjuk be a növényi szerve­zetbe. A tapasztalatok biztatóak. Ma már léteznek például olyan lucemafélék, amelyeknek gyö­kere - a génsebészeti beavatko­zás nyomán - képes magába szívni és megkötni a talajban lévő szennyező nehézfémeket, így föld feletti része minden további nélkül hasznosítható ál­lati takarmányként, gyökerei pedig a kiszántás után, a felvett szennyező anyagokkal együtt elégethetők. A további kutatások már a fás növények védekezőképes­ségének növelését célozzák. Ha ugyanis ezen a téren sikerül eredményt elérni, az új erdőte­lepítések révén sok szennyezett ipari terület újra hasznosítha- tóvá válik, ráadásul a környe­zet zöld doktorai csökkentik a légkör kén-dioxid-, nitrogén- dioxid- és ózonszennyeződé­sét is. Németh Zsuzsa Fiatalodik a kert Rendezési terv van rá, hogy újra az ország büszkesége legyen a Fővá­rosi Állat- és Növénykert. A több száz növényritkaságnak otthont adó pálmaház felújítása két éve kezdődött meg, és a félmilliárdos munka hamarosan befejeződik fotó: feb/diósi imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom