Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-28 / 50. szám
1997. február 28., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Mikrohitel negyvenegy vállalkozóknak Január végéig Barcson 41 vállalkozó jutott mikrohitelhez. A hároméves futamidejű és legalább 70 százalékban beruházásra fordítandó hitel elsősorban kisvállalkozások létrehozását ösztönözte a térségben. A 41 sikeres pályázatból 30 egyéni vállalkozó. A Barcsra kihelyezett mikrohitelállomány eddig több mint 21 millió forint, a megyében felhasznált összeg tíz százaléka. Sinsheimi adományok családoknak Több mint félmillió forint értékű ruhanemű, cipő és ágynemű kiosztását kezdték meg a Máltai szeretetszolgálat barcsi szervezetének tagjai. A nagymennyiségű adomány Barcs német testvérvárosából, Sinsheimből érkezett. Eddig mintegy 30 család állíthatott össze magának csomagot az adományokból, ma újabb 11 családot hívtak meg a szervezethez. Létszámbővítés a biztosítéküzemben Januártól óta tíz új dolgozót vehetett fel a kálmáncsai biztosítéküzem. Már 110 ember dolgozik az üzemben. A munkaerőfölvételre a megrendeléseik megnövekedése miatt nyílt lehetőségük. A jelenlegi termelésük havi 1 millió 200 ezer biztosíték, ami a tavalyinál 25 százalékkal több. Az ugyanitt lévő műanyagüzemben is fejlesztést terveznek. A tavasszal ötmilliós értékben vásárolnak újabb gépeket. Gázberuházása miatt bűnhődik Bélavár A falu komfortosabbá tételéért, a gáz bevezetéséért bűnhődik most Bélavár. A gázberuházás törlesztésének lejártáig ugyanis nem reménykedhetnek támogatásban. Javításra érett a művelődési ház, öregek otthonát is szeretnének létrehozni és utakat is kellene javítani a faluban. Mindezeket azonban csak támogatással tudnák elvégezni. A művelődési ház felújítása három millió forintba kerülne. Lenne hozzá társadalmi munka is elegendő, pályázati támogatás híján azonban mégsem lesz rá lehetőségük. Felújítják a csokonyavisontai iskolát Szerdai testületi ülésén elfogadta idei költségvetését a csokonyavisontai önkormányzat. A kedvelt fürdőhelyen kilencveny- nyolc millió forintból gazdálkodik a polgármesteri hivatal. A fürdő környékén két utcában folytatódik a gázépítés, és az általános iskola épületét is szeretnék felújítani. A tervek között egy autóbusz-vásárlás is szerepel a csokonyavisontai gyerekek falun belüli szállítására. Mivel a település hét kilométer hosszú, a lurkókat meglehetősen kifárasztja a gyaloglás. Alapítványi bál a darányi iskolában Első ízben rendeztek alapítványi bált a darányi iskolában. A belépőkből 120 ezer forint jött össze, és mintegy 38 ezer forint a felajánlásokból. Az alapítványi bálon az amerikai békefenntartók dél-somogyi képviselői is részt vettek. A nemrég létrehozott alapítvány a 3-14 éves gyerekek támogatását tűzte célul. A számlájukon összegyűlt pénz kamatait a szegény családok gyerekeinek támogatására, pedagógusok segítésére, kirándulások szervezésére fordítják. Képünkön: az iskola növendékeinek műsora az alapítványi bálon. Kétszázmillió forintot költenek Barcson fejlesztésre A gazdasági kitörés reménye Feigli Ferenc polgármester elmondta: az év során újabb önkormányzati lakások épülnek a városközpontban, otthonházi lakásokat létesítenek az időseknek, és elkészülnek az ezekhez kapcsolódó út és közműépítések is. Idén a Barcshoz tartozó mindkét településen sor kerül beruházásra. Somogytamócán a faluház átalakítását fejezik be, és megépül a gázvezeték Dráva- szentesen. Uj épületbe költözik a barcsi Szivárvány gyógypedagógiai központ, összeköltözik a vasút- és a buszállomás, valamint új üzletA Dráva szeszélyes folyó. Míg máshol a meder sodrásvonalában húzzák meg a határt, itt a folyó kiszámíthatatlanul kanyarog, hol az egyik, hol a másik oldalon képez kisebb-na- gyobb hurkokat. így történhetett meg, hogy a Dráván túl is vannak magyar területek, s innen is vannak Horvátországhoz tartozó földek. A hazai birtokosok a folyón túl évekig nem folytattak semmiféle tevékenységet, hiszen a part is nehezen volt megközelíthető. A birtokokon erdők nőttek, míg nem a tilalmakat feloldották, s megkezdődött odaát a fakitermelés. A Sefag Rt-nek is vannak erdőrészletei a túloldalon. Egy hete február 21-én délelőtt itt dolgozott az 54 éves Szűcs János. A vadföldet kellett letakarítania az MTZ- 80-as traktorra szerelt munkagéppel. A traktort és a traktorost is az erdészet kompjával vitték át a folyón. Amikor érte mentek, hogy hazahozzák, nem találták sehol. A traktort se. Ekkor figyeltek föl a folyóban levő gumiabroncsokra. Kiderült, a traktor a folyóban felborult. A vezetőfülkébe rekedt a traktoros és a Drávába fulladt. Csak gyanítani lehet, hogy az eset fél tizenkettő és fél egy között történt. Azt, hogy Szűcs János a munka végeztével a folyóban akarta lemosni a traktort, s ekkor történt a szerencsétlenség. Ma már tudható az, ha lett is volna szemtanúja az esetnek, segíteni akkor sem lehetett volna. A Dráván túli területen ugyanis nincs segélykérő telefon, s odajutni szinte lehetetlen. Bázing György, a barcsi tűzoltóparancsnok tehetetlenül tátja szét a kezét. Nekik már későn szóltak. Ám ha időben központ épül az autóbuszállomás helyén. Folytatódnak a városban az útépítések, útfelújítások. Emellett 100 millió forintot terveztek elő ipari park kialakításához. Az idén várható bevételekből több tétel egyszeri bevételt jelent. A képviselőtestület szándéka szerint ezeket a pénzeket a hosszú távú fejlesztési elképzelések finanszírozására tartalékolják. A Dráva-menti város idei évét leginkább a gazdasági kitöréshez szükséges fejlesztések megkezdése jellemzi — mondta el a barcsi polgármesriasztják őket, akkor sincs mivél kimenni a folyóra. Amikor a barcsi tűzoltóság még állami volt, az állománytáblájukban szerepelt egy rocsó is. Soha nem látták, csak a papírokból tudják, hogy őket ez is megillette. Ma már az iratok között sem szerepel. De nem csak a motorcsónak hiányzik. Nincs búvárfelszerelés, emelőgép sem. Csak a folyó. — Az új tűzvédelmi törvény előírja, hogy a műszaki mentés a mi feladatunk. Csak az eszközökről nem rendelkezik. Az erdészet kompja sem alkalmas arra, hogy a meglevő technikánkat át lehessen vinni a túloldalra. Még a határőrségnek sincs olyan hajója most, amivel kimehetnénk a vízre. — Hasonló eset bármikor bekövetkezhet. Gondoltak-e arra, hogy a horvát kollégáktól kérjenek segítséget. — Tudomásom szerint ilyen esetekre szóló, kölcsönös segítségnyújtási egyezményt a két tér. — A több mint 200 millió forintos önerős fejlesztés mellett a várost elkerülő út megépítése és a határfejlesztési program megvalósítása is elkezdődik idén. Ezeknek a beruházásoknak a finanszírozása nem a város kasszájából történik, de a költségvetés számos kiadási és bevételi tétele kapcsolódik hozzájuk. A beruházások megvalósulásától elsősorban a foglalkoztatás javulását, a jelenleg 20 százaléknál is magasabb munkanélküliség csökkenését várják Barcson. Nagy László ország kormánya még nem írt alá. Azt sem tudom, hogy a verőcei kollégák milyen felszereléssel rendelkeznek, közöttünk nincs semmiféle hivatalos kapcsolat. Ahhoz, hogy valaki itt hajó vagy komp nélkül Magyarországról Magyarországra tudjon menni útlevél kell, mert csak a barcsi hídon juthat át. Tűzoltóautóval azonban még így sem egyszerű. Mindenféle engedélyek szükségesek. De tételezzük föl, hogy átmegy a hídon a mentőszer. Ä hídon túlról szabályosan nem juthat a túloldali magyar területre, mert Horvátországról Magyarországra csak a kijelölt határátkelőn lehet átkelni. Legalább határsértést kell elkövetni, ami ugye, büntetendő. Ahhoz, hogy erre figyeljenek fel az illetékesek, egy tragédiának kellett bekövetkeznie. A kérdés most csak az, hogy mikor és milyen megoldás születik. Nagy Jenő Fürdő-remény Babócsán A fürdő fejlesztésének és ásványvízpalackozó létesítésének lehetőségét vizsgáltatta meg nemrég a ba- bócsai önkormányzat. Ehhez a munkához francia szakértőt is segítségül hívtak, aki a barcsi vállalkozói iroda közreműködésével került Babócsára. A vállalkozói központ támogatásával készült el az a tanulmány is, amely a szakemberek vizsgálatainak eredményét tartalmazza. Eszerint a babócsaiak bátran alapozhatnak a vizükre, az megfelelő minőségű és a környék adottságai is jók a továbbfejlődéshez. Jelenleg a falu külföldi kiadványokban szerepel, vállalkozókat keresve az itt található lehetőségek kihasználásához.- A vizsgálatok megerősítették; a babócsai víz összetétele alapján alkalmas reumatikus fájdalmak, gyomorbán- talmak, nőgyógyászati panaszok enyhítésére - mondta András Zoltán babócsai polgármester. - Gyógyfürdővé nyilvánítani csak a fejlesztésével együtt van értelme. A vízen mindenesetre nem múlik. Több lezárt melegvizes kutunk is van; a szükséges vízmennyiségben sincs hiány a továbbfejlődéshez. A szakemberek az ásványvíz-palackozó idetelepítést is helyeslik. Az itteni ásványvíz dúsítás nélkül is megfelelő, sok fekélygyanús, gyomorfájós beteg issza már jó ideje, és nyilvánvaló a gyógyhatása.- Ä fejlesztés költségeit a falu egymaga nem bírja el - mondta a polgármester. - A palackozó egymilliárdos beruházás lenne a számítások szerint, erre pedig itt nincs pénz. Csak külső tőkében reménykedhetünk, ennek érdekében szereplünk több külföldi kiadványban, igyekszünk megismertetni magunkat és ezt a lehetőséget. N. L. A folyón túl a mentés ma lehetetlen A Drávába fulladt a traktoros Az MTZ-traktor elmerült a gyorssodrású folyóban Gazdagond Drávagárdonyban Nagyon rosszul mennek most a dolgok. A bizonytalanság nehezíti a gazdálkodást. Állatokat tartunk és takarmányt termelünk. Haszna nincs; jó, ha a pénzemnél maradok - mondta a 72 éves Krizsán József Drávagárdonyban. Gázhoz jut Drávaszentes Heteken belül megkezdődik a kiépítése, és a nyár végére elkészül a Barcshoz tartozó Drávaszentesen a gázvezeték. Erről állapodott meg tegnapi tárgyalásán Feigli Ferenc barcsi polgármester a Kögáz képviselőivel Nagykanizsán. A Babócsa-Barcs közötti vezetékre csatlakozó drávaszen- tesi hálózat 500 lakosú települést juttat gázhoz. Március végén hirdeti ki a versenytárgyalás eredményét a gázszolgáltató vállalat, és április 1- jével megkezdődhet a munka. Június 31-re el kell készülnie a drávaszentesi gázvezetéknek. Barcs vállalta mintegy 1,7 kilométer hosszú, településen kívüli útszakasz földmunkáinak elvégzését. Több mint harminc hektár földje van. Fejős tehenet tart, és öt-hat üsző növekszik az istállóban. Takarmányukat is maga termeszti. Minden gépe megvan a föld megműveléséhez, a betakarításhoz.- Nincs tartozásom, de a pénzem sem gyarapszik - mondta Krizsán József. - A vetőmag ára a búzáénak kétszerese, a kukoricáénak meg a tízszerese. A kukorica mázsája 1800 forintba került, a táp ára viszont 4000 forint körül van. Bosszantó, hogy a tejet literenként 40 forintért veszik át, a boltban meg több mint 80 forintért adják. Vettem öt mázsa műtrágyát hektáronként, erre elment 20 ezer forintom. Aztán jelezték, hogy áremelés lesz, és vásároltam még 50 mázsát. Nem tudom, megtérül-e. A 30 hektár a talaj előkészítése, a vetőmag, műtrágya, vegyszer több mint 800 ezer forintjába került a gazdának. S hogy mit termel majd? Ez még kérdéses. Nem várt vesztesége is volt. - Tavaly elpusztult egy vemhes • tehén - mondta. - A traktoron is meghibásodott a hidraulika- vezérmű, szerelőhöz kellett vinni. Ha nem javíttatom meg, napi egy liter olaj folyt volna el. A fiam gépésztechnikus, és én is értek a traktorhoz; amit tudunk, itthon megcsináljuk. Ezen a vidéken sok a vad; letarolta a lucernáját.- Az új vadászati törvény szerint meg öt százalékig nincs vadkártérítés; ez felháborító. Egyszerűen nem tudom felfogni, amit a kormány művel - panaszolta. - Gazdasági iskolába jártam, van rálátásom. Erősen a csőd felé ballag a mezőgazdaság. Ha mi nem termelünk, nem eszik a nép. A felesége házastársi pótlékával együtt 23 ezer forint a család biztos jövedelme. - Nincs más választásunk, dolgozni kell - mondta. - Valamikor 16 órát is ültem a traktoron, ma öt óra is elég. (Gamos) A csurgóiak jövőképe Tíz napot töltött Magyarországon a CET és az Ökotárs-ala- pítvány meghívására Joe Szakos, amerikai szociológus. Kíváncsi volt Csurgóra, ahol az országban az elsők között alakult meg a Települési Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat. A Csurgó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás pedig a maga nemében máig egyetlen ilyen kezdeményezés. Volt mit letenni az asztalra. Bihariné Asbóth Emőke hely közösségszervező szerkesztésében a napokban hagyta el a nyomdát Az ifjúkor válságai és jövőképe Csurgó térségében című tanulmány. Joe Szakos a civil szervezetek képviselőivel tartott csurgói műhelybeszélgetésen 20 éves közösségfejlesztő tapasztalta alapján mondta: - Egyetlen közösség sem számíthat arra, hogy a távolból megoldják a problémáit. Venni kell a bátorságot, vállalni a felelősséget a döntésekhez. Milyen lesz a jövőnk? A vendég két csoportot kialakítva lerajzoltatta, mit szeretnének. Felderülve mutatott az egyik rajzra. „Két hete Virginiában erre a kérdésre ugyanilyen elképzelés született. Tíz perc elég volt, hogy egyet akarjatok, mert az értékrendetek a közösségé”. Csurgón főként a pénz körül folyt a beszélgetés. Az önkormányzati társulás területfejlesztési alapítvánnyá alakul. Az amerikai székhelyű Partnership Alapítvány már számol a csurgói pályázatokkal. Horváth József
