Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

1997. február 21., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Kisebbségi ösztöndíjpályázatok Havi hétmillió diákoknak A hazai kisebbségek kultúrá­jának megőrzését és fejleszté­sét szolgáló pályázatot írt ki a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány, amely támogatja a kisebbségi középiskolás és egyetemista diákokat is. A pályázatokkal az oktatási programokat és életmódtáboro­kat, a szakemberek képzését, az anyanyelvű regionális és helyi média működését segítik. Emellett a kiadói és színházi tevékenységet, a kisebbségi témájú kutatást, a hitélet anya­nyelvi művelését, a könyvtárak és közgyűjtemények fejleszté­sét, illetve a kisebbségi képző­művészek alkotótevékenységét kívánják anyagilag támogatni. A közalapítvány a fentiek mel­lett tanulmányi ösztöndíjat ad a felső-, valamint a középfokú oktatási intézményekben tanuló kisebbségi fiataloknak. A jelenlegi tanévben 900 kö­zépiskolás, közöttük 675 ci­gány származású diák kap havi ötezer forintos ösztöndíjat. 375 egyetemi és főiskolai hallgató - köztük 110 cigány származású - havi hétezer forintot kap. A közalapítvány az idén ösz- szesen 461,5 millió forinttal gazdálkodik. Az első félévi ösz­töndíjakra és az igazgatóság működésére mintegy 70 millió forintot költenek. A különböze- tet pályázatokra és ösztöndí­jakra szánják. Szándékos torzítás nem fordulhat elő Nem a tükörben van a hiba Három és fél évig húzódott az a bírósági per, amit a Szonda Ipsos Média Piac- és Közvé­lemény-kutató Kft indított Torgyán József, valamint a Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt ellen. A pártelnök - mint emlékezetes - egy újságcikkben a Szonda Ipsost hamisító intézetnek ne­vezte, és jogi képviselője még a bíróságon is azt hangsúlyozta, hogy a cég ügyvezető igazga­tója, Levendel Adóm a baloldali pártokkal rokonszenvez. A Legfelsőbb Bíróság szerint az alperesek ezzel megsértették a Szonda Ipsos személyiségi % jogait, de a bíróság - az előző bírói fórumokon hozott ítéle­tekkel ellentétben - nem köte­lezte a kisgazdapártelnököt nyilvános bocsánatkérésre Lehetséges-e, hogy a közvé­lemény-kutatók részrehajlóak legyenek? Az Ipsos-csoport Európa legnagyobb médiakutató inté­zete, és a magyar cég üzleti ér­téke is több száz millió forintra tehető - válaszolta Levendel Ádám. - Már csak ezért sem engedhetik meg maguknak a hamisságot. Hiba, pontatlanság előfordulhat, de szándékos, tor­zítás nem. (Németh) Tudnivalók a szociális juttatásokról Lakásfenntartási támogatás Évről évre mind több család­nak jelent gondot a lakással kapcsolatos rendszeres ki­adások fedezése. Ilyen nehézségekre jelenthet áthidaló megoldást a lakásfenn­tartási támogatás, ami a pol­gármesteri hivatalokban igé­nyelhető - mondta Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisz­térium főosztályvezetője. Erre a juttatásra az állami támogatással, szociális norma­tívával kiegészített önkor­mányzati költségvetések nyúj­tanak fedezetet és odaítéléséről a képviselő-testületek dönte­nek. Helyi rendeletek rögzítik a részletes feltételeket is. A támogatás mértéke köz­pontilag nincs korlátozva, csu­pán biztosítani kell a lakhatási feltételeket. Általában azok jogosultak erre a segítségre, akik a telepü­lésen az önkormányzat által megjelölt legkisebb méretű és legalacsonyabb minőségű la­kásban laknak, s annak haszno­sításából jövedelmük nem származik. Odaítélése különö­sen indokolt akkor, ha a lakás- fenntartás költségei elérik a család összjövedelmének 35 százalékát, illetve a fűtési ki­adások meghaladják az összes bevétel 20 százalékát. A lakásfenntartási kiadások körében a lakbért, a közös költ­séget, vagy az albérleti díjat, a gáz-, a villanyáram-, a víz-, a csatorna-, valamint a szemét- szállítási díjat, a lakásépítési kölcsön törlesztőrészletét, a meleg víz és a központi fűtés, illetve a számlával igazolt tüze­lőanyag költségét veszik figye­lembe a helyi hatóságok. N.Zs. A kormány kompromisszumkész A családi pótlék iránti igényt március 31-ig kell megújítani A kormány nem állíthatja vissza a mezőgazdasági kisterme­lőkre vonatkozó tavalyi adó- és tb-jogszabályokat s nem látja be azt sem, miért kellene meneszteni a Földművelésügyi Mi­nisztérium vezetőit - tolmácsolta a kabinet tegnapi ülésén el­hangzottakat Kiss Elemér közigazgatási államtitkár. A miniszterelnök tájékoztatást kért a földművelésügyi és a pénzügyminisztertől a gaz­dákkal folytatott tárgyalások­ról, majd a többi tárca vezető­jével együtt a megbeszélések folytatása mellett döntött. Áz agrárképviseleti szer­vekkel és a demonstrációkat szervezőkkel bizonyos komp­romisszumokban szeretnének megállapodni. Ezek egyike, hogy az őstermelői igazol­ványba mégse kerüljenek be a vagyon mértékére vonatkozó adatok, míg az értékesítésről tanúskodó bejegyzéseket ma­guk a gazdák tehessék meg. További engedmény volna, hogy évi 250 ezer forintos ér­tékesítési határig az elsődlege­sen feldolgozott áruféleséget piacra vivők mégis őstermelő­nek minősülnének. A kormány elfogadta a tb- önkormányzatok működését szabályozó törvényjavaslatot. A tervek szerint a jövőben 36 főre csökkenne a testületek létszáma, tagjaikat nem vá­lasztanák, hanem delegálnák. Az elnökség megszűnne, a felügyelőbizottság tagjait pe­dig az ÉT és a kormány vá­lasztaná ki. A kabinet ellen­őrző tevékenysége erősödne, szabálytalanság esetén még egy-egy döntés megváltozta­tására is rászoríthatná a testü­letet, amelyet súlyos mulasz­tás esetén az Országgyűlés akár fel is oszlathatna. A kabinet úgy döntött, is­mét lesz magyar főkonzulátus Kolozsvárott, míg Szegeden vagy másutt román főkonzulá­tus nyílna. Tiszteletbeli fő­konzulátusok létesülnek Győrben és Constantában. A kormány új programot fogadott el, amely lehetővé te­szi a testi fogyatékosok reha­bilitációjának, szakképzésé­nek és foglalkoztatásának ösz- szekapcsolását. Három új in­tézmény sok ezer 16 és 25 év közötti fogyatékos elhelyez­kedését könnyíti meg. Április első napjaiban kap­hatják készhez a felsőoktatási és kutatási területeken dolgo­zók azt az egyszeri fizetéski­egészítést, amelyre szintén tegnap adták áldásukat a mi­niszterek. Kiss Elemér el­mondta: ez személyenként át­lagosan 6-10 ezer forint lesz. A kabinet rendeletet alko­tott a veszélyes ebek tartásá­nak szabályairól. E rendelet egyebek mellett kimondja: az önkormányzat jegyzője által veszélyesnek minősített ebekre egy évre szóló enge­délyt kell beszerezni, a fize­tendő díj 6 ezer forint. A ku­tyaviadalok szervezőit és köz­reműködőit akár 50 ezer forin­tos pénzbírsággal is sújthatják. Elfogadta a kormány a mó­dosított családipótlék-törvény végrehajtási rendeletét, amely az igénylés eljárási rendjét rögzíti. Áz érintetteknek min­den év március 31-ig kell igé­nyüket megújítaniuk.(Takács) Az új családipótlék-táblázat 1997. május 1.-1998. április 30. Egy főre jutó havi Egy gyerekre jutó nettó jövedelem családi pótlék 1 gyermekes család 21 200-ig 3400 23000-ig 1700 1 gyermekes egyedülálló 25440-ig 4000 27600-ig 2000 2 gyermekes család 21 200-ig 4200 23000-ig 2100 2 gyermekes egyedülálló 25440-ig 4800 27600-ig 2400 3 és többgyermekes család­5200 3 és többgyermekes egyedülálló­5600 Tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek — 6600 Egyeztető tárgyalás Tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban ültek össze az érin­tett szaktárcák és az APEH képviselői, nyolc agrárérdek-képviselet, valamint a kiskőrösi demonstráció szervezői. Abban egyetértettek, hogy az agrárgazdaságban globális problémák vannak, ám ezek nem az új rendeletek következményei, hanem az elmúlt évtizedek alatt gyülemlettek fel. Az agrártárca hajlandóságot mutat az álláspontok közelítésére. Szerencsés lenne megelőzni a blokádot, és a minisztérium sorra veszi azokat a szabályokat, amelyeknek indokolt a módosítása. A tüntetéstől függetlenül kezdeményezik, hogy a parlament sürgős­séggel tűzze napirendre a témát, hisz zömében törvénymódosításokról van szó. A tüntetés szervezői a hétfői demonstrációt attól tették függővé, hogy a további egyeztetések milyen eredményre vezetnek fotö: feb/diósi imre Tudomány és média. Glatz Ferenc, a Tudományos Akadé­mia elnöke nyitotta meg tegnap azt a konferenciát, amely a tu­domány és a média közös tér-6 veit veszi számba. Az ORTT és a Magyar Rádió elnöke a köz- szolgálati ismeretterjesztésről beszélt, Heller Ágnes filozófus viszont arra figyelmeztetett, hogy a média inkább közvetí­tésre való, nem tanításra. Lesz dél-budai metró. Meg­született a kormánydöntés Bu­dapest legújabb metróvonalá­nak megépítéséről - jelentette be Demszky Gábor főpolgár­mester. Kovács Kálmán közle­kedési minisztériumi államtit­kár hozzátette: a beruházás tel­jes költségének 40 százalékát a főváros, 60 százalékát pedig a kormány fedezi. Lányi zöld ávóról beszélt. Élesen bírálta a határőrségről szóló törvény koncepcióját Lá­nyi Zsolt, a Független Kisgaz­dapárt országgyűlési képvise­lőcsoportjának helyettes frak­cióvezetője. A politikus úgy vé­lekedett: a határőrség olyan jo­gosítványokat kap, amelyekkel a Rákosi-rendszer „zöld ávója” sem rendelkezett. Per 160 millióért. Bíróság­hoz fordul az építőipari szak­mához tartozó négy szakszer­vezet, hogy megkapja végre az 1,6 milliárd forintra becsült ágazati szakszervezeti vagyon­ból a rájuk leadott szavazatok alapján nekik járó egytizedet. Katonai ügyészségi mérleg. Az elmúlt évben 2654 katonai bűncselekmény vált ismertté, ami 4 százalékos csökkenést je­lent 1995-höz képest. Az esetek fele kötelességszegés és a szol­gálati feladat alóli kibúvás volt, de az alárendeltek megsértése és a szolgálati visszaélés is gyakran fordul elő - mondta Kovács Tamás altábornagy, ka­tonai főügyész. A borhamisítók ellen. Bala- tonfüred, Balatonszőlős, Pé- csely és Aszófő szőlősgazdái hétfőn a 71-es úton tiltakoznak a kormány agrárpolitikája ellen. Ezenkívül követelik azt is, hogy a kormány szigorúan lép­jen fel a borhamisítók ellen. Az HÍVSZ nem verseng. A Magyarok Világszövetségének elnöksége úgy döntött: nem vesz részt a személyi jövede­lemadó egy százalékának el­nyeréséért indult - szerintük „nemtelen” - versengésben. Átkelés Baranja felé. A nemzetközi forgalom előtt is megnyílik hétfőtől az udvari 1 közúti határállomás. Ez az egyetlen átkelőhely az ENSZ ellenőrzés alatt álló, még szerb kézen lévő horvátországi Ba­ranja és hazánk között. Püspökök és a szocialista politikusok közös tárgyalóasztalnál Egy jobb módú országról álmodnak Rendhagyó fórumot rendeztek Budapesten: egy asztalnál ült és folytatott eszmecserét három történelmi egyház püspöke, a szocialista párt alelnöke és a jegybank vezetője. Kifejtették vé­leményüket a szociális problémák megoldásáról, hivatkozva a Magyar Katolikus Püspöki Kar „Igazságosabb és testvériesebb világot” című körlevelére. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a politikusok és a főpapok közös törekvése az emberhez méltó, biztonságos világ megteremtése. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Mayer Mihály pécsi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Justitia et Pax bi­zottságának elnöke:-Napjainkban a pénz meg­különböztetett helyet foglal el a közgondolkodásban. De csak akkor mondhatjuk, hogy a fej­lődés helyes irányú, ha képes emberközpontúvá fejlődni a társadalom. Ez feltételezi a pe­rifériára szorultakért kinyújtott segítő kezet, általában a szociá­lis háló mind sűrűbbre szövé­sét. Azon kell munkálkodnunk, hogy ezen minél kevesebb em­bertársunk hulljon ki. Mészáros István tiszáninneni református püspök:- Isten szabadságra terem­tette az embert, ám az egyén au­tonómiája gyakran az evangéli­umtól való elfordulásban nyil­vánul meg. A gazdaság sem tölti be hiánytalanul feladatát, az ugyanis a maga sajátos tör­vényszerűségeivel a javak megsokszorozásán, a profit nö­velésén túl az emberi közössé­gek szolgálatára is rendeltetett. Szebik Imre, az evangélikus egyház püspöke:- Magyarországon nem első­sorban a gazdaság került vál­ságba, hanem maga az ember károsodott, lélekben és anyagi­akban. A reformáció egyháza azonban nem maradhat, és nem is marad érzéketlen a társada­lom elesettjeinek, kiszolgálta­tottjainak gondjai iránt. Kezdet­től felkarolta a szegényeket, te­hetséges diákokat taníttatott, idős, magukra maradt embere­ket segített. Kósáné Kovács Magda, az MSZP alelnöke:- Mindannyian igazságosabb és testvériesebb világot aka­runk. Mi szocialisták, szociál­demokraták a szabadság, a tár­sadalmi igazságosság és a szo­lidaritás értékeire építettük fel a magunk politikai hitvallását. 1989-es, 1990-es kezdeti nagy reményeink azonban kemény valósággal találkoztak. Az eb­ből következő feszültségekről, oldásuk szükségességéről a körlevél is szól, a hogyanra kö­zösen keressük a válaszokat. Talán a közjót szolgáló állam és a közjót óhajtó állampolgár kézfogása lehet a megoldás. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke:- Olyan országról álmo­dom, amely nemcsak a mini­mális életfeltételeket adja polgárai többségének, hanem Püspökök a piros szegfű alatt anyagi, szellemi, erkölcsi érte­lemben bizonyos jómódot is képes nyújtani. Az utóbbi évek illúzióvesztései ellenére is hinni lehet abban, hogy megvalósítható ez a társada­lom. Ám ehhez tízmillió em­bernek kell összefognia. Vi­gasztaló, hogy szegénysé­günkben is a világ módosabb ötödéhez tartozunk. D. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom