Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1997. február 20., csütörtök A köz szolgálatában töltötték el munkás évtizedeiket Találkozó a megyeházán Emlékplakettet kapott több évtizedes munkájáért dr. Kollár Lajos fotó: kelemen tünde Megoldódott végre egy több éves gond Klubavató Andocson Nem az önkormányzat jóindulatán múlik Kérni kell a „színes diplomát” A nyugdíjas pedagógusok­nak, akik 50, 60, 65, vagy 70 éve szerezték oklevelü­ket, ezentúl kérelmezniük kell a jubileumi díszokleve­let, az úgynevezett „színes diplomát”. A megyében élő óvónők, tanítónők, tanítók a jelentkezésüket a kaposvári tanítóképző főiskola tanul­mányi osztályára címezzék. A kérelemhez mellékelni kell az eredeti diplomát vagy annak másolatát, rövid szakmai életrajzot és az utolsó munkahely (iskola, óvoda, önkormányzat) aján­lását és igazolását. A tanár­nők és tanárok ugyanezeket a papírokat annak az intéz­ménynek küldjék el, ahol oklevelüket szerezték. A ké­relmek beadásának határ­ideje az óvónők, tanítók, ta­nárok esetében is március 31-e. Farsangi mulatság a Kaposfilben Február 26-án, a jövő hét szerdáján rendezi farsangi mulatságát a Kaposfil Nyugdíjasainak Klubja. A délután 2-kor kezdődő ösz- szejövetelt a szokott helyen, a Jutái úti klubhelyiségben tartják. Szeretettel várják a mulatságra a pamutfonó minden nyugdíjasát. Állásfoglalás a nyugdíjreformról A Vasas Szövetség nőbi­zottsága állásfoglalást tett közzé a kormány nyugdíjre­form-tervezetéről. A doku­mentum valóságos társa­dalmi párbeszéden alapuló, stabil, kiszámítható, min­denki számára érthető nyugdíjrendszer kidolgozá­sát követeli. Elutasítják azt a koncepciót, amely különb­séget tesz a nemek között, a nők hátrányára. Elfogadha­tatlannak tartják, hogy az idős kordákról való gondos­kodás helyett a tőkepiac élénkítését tartják elsődle­gesnek. Farsang volt a Petőfi utcában is A kaposvári Petőfi utcai idősek klubjában a múlt héten tartották a farsangi mulatságot. A jelmezek karneválja itt sem maradha­tott el, legnagyobb sikere a sok kis gyerekkel felvonuló cigánycsaládnak volt. Házi sütemények, szendvicsek, egy-egy pohárka bor mellett a késő esti órákban ért véget a vigasság. Találkozóra hívta hétfőn nyug­díjasait a megyei önkormány­zat. Csaknem száz egykori munkatárs fogadta el a szíves invitálást, s hallgatta meg dr. Kolber István köszöntő sza­vait. A megyei közgyűlés el­nöke az intézmény megválto­zott feladatairól adott tájékoz­tatást, mint mondta, a gazda­sági szerkezet átalakulása so­rán a megye legnagyobb fog­lalkoztatója lett az önkor­Az idei költségvetés volt a fő témája a lábodi önkormányzat legutóbbi képviselőtestületi ülésének. A képviselők jónak tartották a hosszú előkészítés után írásba foglalt elképzelé­seket, tudtuk meg Fehér Györgyné körjegyzőtől. A nyolcvanas évek végén kibőví­tett idősek otthona működteté­sére 9 millió 790 ezer forintot terveznek, ez valamivel több a tavalyinál, mert nőtt az állami normatíva, s a megemelkedett élelmezési költségek miatt február elsejétől némileg vál­toztak a térítési díjak is. Tizenöten öltöttek jelmezt Siófokon, a gondozási köz­pontban a múlt hét végén meg­rendezett farsangi mulatságon: a vándorcirkuszosok mutatvá­nyokat produkáltak, Dériné gi­mányzat, mintegy ötezer em­ber munkáltatója jelenleg.- Új feladatokkal, új kihívá­sokkal kell nap-nap után szem­benéznünk - mondta dr. Kolber István. - Hiszünk abban, hogy a múlt értékeit, hagyományait megőrizve - amit ez a találkozó is bizonyít - jól szolgáljuk a megye érdekeit. Remélem, jó emlékekkel gondolnak a köz szolgálatában eltöltött éveikre, régi munkahelyükre és elége­Az intézmény négy funkciót lát el: a szociális otthonban je­lenleg 16 állandó lakó él, a két szabad helyre bármelyik tele­pülésről fogadnak jelentkezőt. A nappali klubot huszonheten látogatják, s még tíz társat szí­vesen látnának a programo­kon. A szociális étkeztetést huszonhét lábodi nyugdíjas veszi igénybe, míg házi gon­dozást csak egy magányos ember igényel. Idén segélyekre — tüzelőre, ruhára, gyógyszerre, élelemre — hatszázezer forintot tudnak kiutalni az időseknek, a köz­tárral a kezében szólót énekelt. Eljött katicabogárka is, aki a szerelmet hozta el, és az épí­tőbrigád, akik — mint a való­ságban — az építkezésen fo­lyó munkát imitálták. A felvo­dettek mai utódaik munkájával. Ezután a megye címerét ábrá­zoló plakettet és emléklapot adott át dr. Kollár Lajosnak, aki „háziorvosként” évtizede­ken át őrködött az intézmény munkatársainak egészségén. Kötetlen beszélgetések során elevenedtek fel ezt követően a régi emlékek, történetek, majd vacsorával vendégelte meg egykori munkatársait a megyei közgyűlés. gyógyellátási igazolványokat pedig kétszázezer forint ere­jéig ítélhetik oda méltányos- sági alapon. A településen élő ötvenhá­rom mozgáskorlátozott több­nyire szintén a nyugdíjas kor­osztályt képviseli, az ő szá­mukra négyszáztízezer forint megelőlegezését tervezték, ezt a segítségformát ugyanis ké­sőbb visszaigényelheti az ön- kormányzat. A mostani költségvetési tervezetet február 27-én ter­jesztik a képviselőtestület elé végleges elfogadásra. nulást egy menyasszonynak és vőlegénynek öltözött pár zárta, örök hűséget fogadva egymásnak. A vadpörkölt után torta, pogácsa, és bor került az asztalra. Andocson 1994. januárjá­ban csaknem hatvan taggal alakult meg a nyugdíjasok klubja. Elnökük, Bodakos Ferencné, azóta is nagy szorgalommal szervezi, irányítja a klub munkáját. A három év alatt igazi kö­zösséggé kovácsolódtak. — Éveken át a legnagyobb gondunk az volt — magya­rázta az elnökasszony —, hogy hiányzott egy állandó helyiség, ahol rendezvénye­inkhez hiányzott egy állandó helyiség. Hol itt, hol ott tar­tottuk a foglalkozásokat. Szerencsére ez már a múlté. A hónap elején az önkor­mányzattól megkaptuk a mozihelyiségből leválasztott kistermet. Itt mindannyian elférünk. A „klubavatón” Törőcsik Ferencné polgár- mester — aki minden ren­delkezésére álló eszközzel segíti, támogatja munkánkat — adta át a helyiség kulcsát azzal, hogy használjuk so­káig, valamennyiünk örö­mére. A február 6-án tartott összejövetelen a fájós lábú idősek is táncra perdültek, nótáztak, megfeledkeztek betegségükről, megélhetési gondjaikról. — Alapító tagja vagyok a klubnak, a kórusban is éne­kelek — mondta a 66 éves özv. Gerbovits Józsefné. — A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének elnöksége összeállította az első fél év kirándulási programját, jó­részt a közlekedési eszkö­zök, szállások, étkezések le­kötése is megtörtént már. A tervek szerint április 11-én Gödöllőre utaznak, megnézik a felújított Grassalkovich-kas- télyt, a barokk kálváriát és az arborétumot. Máriabesenyőn folytatódik a program, itt a barokk templomot, majd Isa- szegen a gótikus templomot látogatják meg, és elzarándo­kolnak az isaszegi csata em­lékművéhez is. Két nap múlva, 13-án - közkívánatra - ismét Ópusztaszerre utaz­nak, erre a kirándulásra már minden hely elkelt. Május 2-án Tapolca, Ajka, Városlőd, Herend, Pápa ne­vezetességeinek megismeré­sét tervezik, a közel kétszáz kilométeres utat autóbusszal járják végig. Petőfi nyomába Jól érzem magam ebben a baráti körben, fontos nekem, hogy tartozzam valahová. Szükség van arra, hogy néha kizökkenjünk a mindenna­pokból. A nagyatádi, a topo- nári, a leilei és a kaposvári klubokkal tartunk rendszeres kapcsolatot, hol mi megyünk vendégségbe, hol ők látogat­nak hozzánk. — Ahogy lehetőségeink engedik, úgy támogatjuk Andocs idős polgárait — mondta Törőcsik Ferencné polgármester. — Tavaly harmincezer forinttal támo­gattuk a rendezvényeiket, a klub munkáját. Kis település ez, kis költségvetéssel, kevés felosztható pénzzel. Most, hogy saját teremhez jutottak, a legnagyobb gondjuk meg­oldódott. Helyi vállalkozók segíthetnének a tartalmasabb klubélet megteremtésében. Márciusban egészségügyi előadást hallgatnak meg, vendégeket várnak Balaton- lelléről és Kaposvárról is. A tervek tehát mozgalmas klubéletet ígérnek. Egy ki­rándulás terveit is fontolgat­ják. Tavaly — mostohább kö­rülmények között is — vál­tozatos, gazdag volt az ando- csiak programja. A kluba­vató után ígérik a vezetők, ezután már csak jobb lehet. Krutek József erednek e hó 24-én: Szalk- szentmártonban, Kisújszállá­son, Kiskőrösön keresik fel a költő emlékhelyeit. Kalocsán a főszékesegyház és az érseki könyvtár kincseit tekintik meg, természetesen a papri­kamúzeumba is benéznek. Az út utolsó megállója a homoki borok neves termőhelyén, a hajósi pincefaluban lesz. Somogyfajszon a nemrég feltárt vaskohót, Niklán Ber­zsenyi múzeumát, Buzsákon a világhíres hímzéseket, So- mogyváron a bencés apátsá­got keresik fel június 6-án. Este Táskán fogyasztják el azt a vacsorát, amit állítólag a környék legjobb szakácsa, a falu polgármestere készít. Jú­nius 27-én Pécs, Pécsvárad, Mohács - komppal Mohácsz- sziget -, Dunaszekcső, Báta- szék, Bonyhád, Dombóvár útvonalon tervezi az első félév utolsó kirándulását a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. K. Cs. Szabad helyek az otthonban Temették a telet Siófokon Kaposvári túratervek A ma dolgozók sokat köszönhetnek idős társaiknak Vasutasbúcsú Tabon A Tab környéki vasutasok baráti köre szervezte azt a találkozót, melyen a de­cemberben nyugdíjba vo­nult négy társukat búcsúz­tatták. A búcsúztatóra az Ádándtól Andocsig terjedő szakaszon dolgozó kollégák mellett, a már korábban nyugdíjba vo­nult társaikat társaikat is. Az összejövetelen Kosztalecz Jó­zsef váltókezelőt, Vidus József és Horváth János térközőrt, valamint Németh Jánosné forgalmi szolgálattevőt bú­csúztatták. Valamennyien év­tizedeket töltöttek a MÁV- nál. Németh János, a baráti kör elnöke köszöntőjében a vas­útnál végzett munka mélta­tása mellett szólt arról is, hogy a ma is aktívan dolgozó kollégák sok gyakorlati isme­retet sajátítottak el a nyug­díjba vonult társaiktól. Farkas István tabi polgármester azt emelte ki, hogy a vasutasok eredményes munkájának kö­szönhető, hogy a MÁV 1994- 95-ös elképzelései ellenére nem szűnt meg a Kapos- vár-Siófok közötti vasútvo­nal. A vacsorával és nótázással egybekötött búcsúztatón a ba­ráti kör és a szakszervezet ajándékot adott át a négy friss nyugdíjasnak. (Krutek) Farsangi bált tartott a kaposvári egyesület Kitáncolták a szegénységet A Szent Imre utcai nagyte­rem is szűknek bizonyult hét­főn. A Nyugdíjasok Kapos­vári Egyesületének farsangi bálján legalább kétszázan ül­ték körül a házi finomságok­kal terített asztalokat. Ötletes jelmezek felvonulása teremtett rögtön jó hangulatot, majd rendhagyó menyasz- szonytánc következett. A sze­gény menyasszony sírva éne­kelte: „Szegény vagyok, s még szegényebb lettem, amióta nyugdíjba elmentem. Nyugdí­jamat nem is adnám másnak, csak egyedül a jó Horn Gyulá­nak. Ossza be ő, ahogyan csak tudja, mert énnekem semmire se futja. Tudom Isten, nem A sok ötletes jelmez közül kettő fotó: kelemen tünde emelne árat, ha meglátná üres kis bukszámat... ” Panasszavai nem maradtak visszhangtala- nul, gyűlt a pénz a vőfély kosa­rába. Mint Székely Sándor elnök elmondta, ezek az ötvenesek, százasok az egyesület gyorsse­gély-pénztárát gyarapítják, az azonnali segítségre szoruló ta­gokat támogatják ebből. A tombolajegyek bevétele is ebbe az alapba kerül, a kisorsolt nye­reménytárgyakat az elnökség tagjai saját pénzükből vásárol­ták. A műsorok, kirándulások, programok szervezése mellett tehát az egyesület tagjai anyagi támogatását is alapvető felada­tának tartja. Éjfélhez közelített már az óra mutatója, amikor a legkitartób­bak is megelégelték a táncot, a farsangolást. Egy délutánra, es­tére 200 kaposvári nyugdíjas megfeledkezett a mindennapok szorító gondjairól. K. Cs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom