Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-19 / 42. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1997. február 19., szerda A önkormányzat nem hibázott A Somogyi Hírlap december 11-i számában Mi a szegénység címmel megjelent olvasói levélben egy egyedül élő, kisnyugdíjas asszony az őt sújtó szegénységről számolt be. Kérem, figyeljenek! Nem tudom, hogy ki fogja olvasni e levelet, de azt hiszem, hogy ebben a világban mindegy. Úgy kezdődött, hogy öngyilkos lett az édesanyám. Nagyon megrázott, soha nem tudom kiheverni. Küzdöttem gyógyszerrel, alkohollal, mindegyiket megjártam. A gyógyszert a körzeti orvos írta, nem törődve azzal, hogy milyen panaszaim vannak. Elküldött idegsebészetre, ahol nem találtak semmit. Alkoholt elég sokáig használtam gyógyszer mellett. Voltam injekciókúrán, de akkor sem küldött sehová az orvosom. Sokat olvastam arról, hogy ez a depresszió kezdete. 1995. április 28-án a nővérem öngyilkos lett. Nagyon nehéz volt megküzde- nem a dologgal. De mindig azt mondtam magamban, hogy az esküm kötelez, amelyet 5-7 éves gyermekeim ágyánál tettem, amikor édesanyám meghalt. Most sajnos, 1996 október 16-a óta depresszióban szenvedek. Kértem segítséget — 6 órás munkát — a jelenlegi munkáltatómtól, hogy éjszakai műszakot vállalnék, ahol nincs olyan nagy feszültség. Mert úgy érzem, nem tudok ledolgozni 10-12 órát. De csak hímelt-hámolt. Kértem a kezelőorvosom segítségét is, de ő csak később tud segíteni. Kértem a munkacsökkenést is — hiába. Tudni szeretném, hányán vannak ilyen helyzetben, és vajon ki mer róla beszélni? Én sem mertem róla beszélni, de oda jutottam, hogy ha nem beszélek, és nem segít a környezetem, újra öngyilkos leszek. Szeretnék ebből a helyzetből kiutat találni. Decsi Ferencné Hamislesen Február 11-én a kaposvári Rossmann áruházban vásároltam. Kifelé jövet egy női hang állított meg: csomagellenőrzés. Szívélyesen nyitottam ki a hölgynek a táskámat. Az ő meglepetése nagyobb volt az enyémnél, mert a gondosan eltett árun ott villogott a pénztári blokk. A szava oly annyira elakadt, hogy még egy „bocsánat, tévedtem” sem jött ki a száján. S minden a vásárló közönség előtt történt. Keserű szájízzel, lehajtott fővel távoztam. Fekete Ferencné Kaposvár Leírta, hogy 1996 tavaszán azért fordult segítségért Zimány polgármesteri hivatalához, mert házának fala bedőlt, és saját jövedelméből képtelen volt annak helyreállíttatására. Sajnos, a községi építkezésekből maradt pár téglán kívül juttatásban, támogatásban sem akkor, sem pedig további kérelmei alapján vagy rászorultságának hiányára hivatkozva, vagy válasz nélkül hagyva beadványát, nem részesült. A panaszos azt is leírta, hogy több hónapja áramszolgáltatás nélkül kénytelen élni, mert a dédász szakemberei az omladozó ház tűzveszélyességének okán lekötötték az áramot. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. paragrafus (2) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indítottam a levélben foglaltak tárgyában. Kértem Zimány polgármesterét, hogy minden, az üggyel kapcsolatban keletkezett iratot küldjön meg hivatalomnak, valamint tájékoztasson az olvasói levélben foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról. A jegyző által nyújtott felvilágosítás és az üggyel kapcsolatos, rendelkezésemre bocsátott iratok szerint megállapítottam, hogy a panaszos először szeptember 11-én fordult a képviselő-testülethez átmeneti szociális segély iránti kérelemmel kidőlt házfalának megjavításához. A szociális bizottság és a jegyző személyesen helyszíni vizsgálatot tartott, és környezettanulmányt készített a panaszosnál. A bizottság ennek alapján a segély pénzben történő kifizetését nem javasolta. A testület határozatában a panaszos részére az útalapból kiszedett 200-250 tégla elvitelét engedélyezte a házfal megjavításához. Másodszor október 16-án Büky László nyelvész profesz- szor szerint vélhetően egy kilencedik századi kis-ázsiai nép bizánci megnevezéséből ered a cigány kifejezés. A történész kutatások szerint — bár kisebb csoportokban már valóban az első évezred vége felé is elkalandoztak — a korábbi feltételezések és az irodalmi állításokkal ellentétben nem Egyiptomba, ahol sohasem jártak, hanem Kis-Ázsiának Kisnyújtott be kérelmet szociális ebédre és kikapcsolt villanyának visszakötésére, egyszeri támogatás formájában. A képviselő-testület határozatot hozott az átmeneti segély iránti kérelem elutasításáról. Az indoklásban foglaltak szerint a kérelmező nyugdíja 17 000 forint, melyet OTP letiltás terhel. A fennmaradó egy főre jutó jövedelemnek számító 11 000 forint Zimány község önkormányzatának szociális rendeletében megállapított feltételek szerint nem jogosít átmeneti segély megállapítására. Ezen túl indokként szerepel az is, hogy a kérelmezőnek vannak hozzátartozói, akik szülőtartás címén kötelesek gondoskodni édesanyjukról. A testület a kedvezményes szociális ebéd iránti kérelmet jóváhagyta, azonban a panaszos ezt nem veszi igénybe. A polgármester közölte, hogy a község által nyújtott anyagi támogatások fedezete jelentősen behatárolt, sajnos, nincs erőforrásuk minden rászorult támogatására. A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény a rászorulókról kiteijedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. A törvény 70/E. paragrafus (1) szerint a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra. A vizsgálat során megállapítottam, hogy az önkormányzat a panaszos minden kérelmével érdemben foglalkozott, azokról határozatban döntött. A törvényből adódó kötelezettségeinek a rendelkezésre álló anyagi keretek között eleget tett. A szociális biztonság fogalma Egyiptom nevű tartományába és Bizáncba jutottak el, de tömegesen mégis jóval későbbi a megjelenésük. Eredetükről annyit lehet tudni, hogy az India törzseit leigázó hét mongol uralkodó közül az utolsó, a mogul Tamerlin volt az, aki a tizennegyedik században az egyik indiai törzset, amely kiszorult a kasztokból és akiket cangárok- nak neveztek, véres kegyetlenséggel elzavarta. Bár pusztításapontosan azt fejezi ki, hogy megfelelő életminőséghez való emberi jognak legalább olyan szintűnek kell lennie, hogy az életben való részvétel biztosításával az ellátásokat igénybe vevők ténylegesen is a társadalom teljes értékű tagjának érezhessék magukat. A szociális biztonsághoz való jog szabályozásával az Alkotmány több helyen is foglalkozik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alapjogként való szabályozás nem keletkeztet alanyi jogot az ellátásra, az az állam kötelezettségvállalását jelenti, amelynek mértékét a törvényhozás és a kormány az ország teherbíróképességének függvényében állapítja meg. A megkeresésre kapott válasz alapján megállapítható, hogy az önkormányzat eljárása során anyagi teherbíróképességeinek keretei között eleget kívánt tenni a szociális biztonsághoz való jog érvényesülésével kapcsolatos feladatának, igaz, a panaszos részére pénzbeli támogatást szociális rendelete alapján nem tudott nyújtani. Mindezek alapján megállapítom, hogy Zimány polgármesteri hivatala olyan intézkedést nem mulasztott el, illetve olyan határozatot nem hozott, amelynek következtében a panaszost alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte volna. Tekintettel arra, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 21. paragrafus (1) bekezdése alapján alkotmányos visszásságot nem állapítottam meg, konkrét ajánlás megfogalmazásával nem élek. Kérem azonban az önkormányzat jegyzőjét és polgármesterét, hogy a jövőben is kísérjék figyelemmel a panaszos nehéz helyzetét, és lehetőségeikhez képest próbáljanak segítséget nyújtani. Gönczöl Katalin állampolgári jogok országgyűlési biztosa inak, a többi indiai törzsre is kiterjedt, véres kegyetlenkedéseinek egyik jelképe lett a „koponyák piramisa”, amely hirdette gyilkos emlékét. A cigány elnevezés tehát a cangár egykori indiai törzsből származik, amely a Hellespon- toson túlra kergetésük után is megőrizte ezt a nevet Európa keleti részén, és éppen csak a különböző országok és népek nyelve szerint idomult, például az olaszban zingaro, a németben zigeuner a nevük. Hotter István nyugalmazott könyvtárigazgató Még egyszer a dgány név eredetéről Néhány gondolattal szeretném kiegészíteni a Somogyi Hírlap február 7-i számában Sértő-e a cigány kifejezés? címmel megjelent írást. Zavaró „lakótársak” a Szántó utcában Van olyan helyzet, amikor a patkányok kultúrlények A fenti címmel szeretném kiegészíteni a Somogyi Hírlap február 6-i számában Patkányok a bérlakásban címmel megjelent írást. Közel tíz éve lakom a Kaposvár, Szántó utca 11. szám alatti bérlakásban, amely épület egyben az 512. számú Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiuma is, és eddig a patkányok okozták a legkevesebb bosszúságot a számomra. Tény, hogy a patkányokon kívül a szárnyas és szárnyatlan hangyák, hangyabolyok számolatlanul mászkálnak a fürdőszobai, a beépített szekrények polcain, sőt az íróasztalom lapján is. Mindez közel sem okoz olyan elviselhetetlennek tűnő állapotot, mint az épületben zajló mindennapi, emberinek nem nevezhető életforma. A jövő művészvilágának reménységei és nevelői karának az emberi együttélés alapvető szabályainak semmibe vétele elviselhetetlenebb a csőfolyosóból áradó bűznél. A közvetlen mellettünk lévő megüresedett bérlakást az iskola a megkérdezésünk nélkül tanműhellyé alakította át, ahol a művészjelöltek délelőtt agyagformálási és egyéb szakmunkásképzéssel járó munkálatokat, délután fülsiketítő zeneszolgáltatást végeznek. A hároméves kislányom napközben történő pihentetése hiú remény a részünkről; a tanműhely fala közös a szobája falával, az ablaka alatt tornaterem van. Mindezt, ha nehezen is, tudomásul vettük, de ami esténként 7-8 órától 10-11 óráig történik felettünk három emeleten, az emberi ésszel felfoghatatlan és a lakók emberi voltának semmibe vétele. Határozott meggyőződésem, hogy jobb lenne számunkra, ha fölöttünk három szinten patkányok, lovak vagy egyéb állatfajták lennének, ekkora zajt azok sem okoznának. Többszöri 22 óra utáni és előtti reklamálásunkra a nevelő tanár ismételten megjegyezte, hogy akinek nem tetszik valami, az költözzön el, az iskolának úgyis kellenek a helyiségek. A kollégium jelenlegi igazgatója még prózaibb volt, egyik alkalommal azt üzente, hogy „márpedig a lakók le vannak szarva”. A fenti hozzáállás a hároméves kislányom egészséges fejlődésének, pihenésének károsodása miatt aggasztó. Napközben nem tud aludni, éjszaka felriad a dübörgésre. A fiúk és lányok közötti csőpostán küldött üzenetek és az artikulátlan ordítozás miatt hiába tesszük le a mese után aludni, az ebben a környezetben csak akkor lehetséges, amikor már a fáradságtól beleájul az ágyba. A cikkükben is említett csővezetékrendszer csak fokozza az elviselhetetlen- ség határát, amikor egy megnyitott vízcsap hatására a leglehetetlenebb időszakokban a csőrendszer bere- zonál, és olyan éles, zakatoló hangot ad, amitől a döglött patkányok is rémülten menekülnének, ha nem lennének beszorulva. Mindezeket tetézi, hogy az épület sarkán lévő lakásunk egy évek óta szétnyílt esőcsatorna miatt olyan nedves, hogy az 1996 augusztusában felrakott tapéta lepotyog a falról, a ruhák bepenésze- sednek a szekrényben. A tanműhellyel közös fal repedezik az ott folyó munkálatok melléktermékeként. Az önkormányzat a csatornajavítási kérelmünk benyújtásakor a vagyonkezelőkhöz küldött, a vagyonkezelők az iskola feladataként jelölte meg a harmadik emelet feletti tetőcsatoma javítását, az iskola szerint az épület az önkormányzaté. Tény, hogy amikor a lakbért és a rezsiköltséget kell fizetni — ami a tíz évvel ezelőttinek több, mint a tízszerese —, van gazdája a bérlakásnak, de amikor javítani kellene rajta valamit, akkor senkié. Ebből adódik, hogy a patkányok, a hangyák, a kollégisták és nevelőik, illetve egyéb állatfajták paradicsoma a Szántó utca 11. számú épület, miközben a lakók örülhetnek, ha egészséges, nyugodt, nem idegbeteg gyermeket tudnának nevelni ezen elhíresült falak között, ami egyébként kiemelt övezete a városnak. Szatmári Gábor Kaposvár, Szántó u. 11. 6-os lakás Van máásiik?! Van Új Suzuki! Van Új limitált modell: MURÁL! Van Új kedvező hitelkonstrukció! Van Új Casco, de azt 1 évig mi fizetjük! Készpénzfizetés esetén külön kedvezmény Használtautó beszámítása, alkatrész eladás, műszaki vizsgáztatás helybeni ügyintézéssel, környezetvédelmi igazolólapok kiadása, garanciális és garancián túli javítások! Érdeklődjön a Suzuki-Borongics márkakereskedésben! BBljlár, Vikár B. U. 2. Tel./fax: 85/352-070 raéled a A Somogyi Hírlap december 20-i számában egy sokunkat érintő cikket olvashattunk Diszkóháború Kaposváron címmel. Örvendtem, hogy végre nyilvánosságot kapott a téma, és dicsértem a szerkesztő hozzáállását. Reagálni is akartam rá hamarosan, de az azutáni „csendes éjszakák” bölcs hallgatásra intettek. Lám, lám a nyilvánosság hatalma, ereje — mondogatnám magamban, s egyben dicsértem a diszkó üzemeltetőjének a jóérzését, megértését és embertiszteletét. Igen ám, csak újra baj van a diszkó körül, mert újra tombol a bum-bum, ami hallgatástörésre kényszent. Sőt, nemcsak arra, hanem a leghatározottabb tiltakozásra a folyamatosan ismétlődő csendháborítás ellen, mert az esetben az ég adta világon semmi másról szó nincs a csendhábontáson kívül. Bele- magyarázni e témába más kita- lációkat, mint a diszkóellenes- ség, személyeskedés vagy egyéni ambíció, üres spekuláció, ami semmivel sem bizonyítható. Megértem, szánom és sajnálom a Kossuth utcai lakókat, de magamért majd megszakad a szívem, mert engem is istentelenül zavar a megújult erővel bömbölő „muzsika”. Pedig én nem 300 méterre lakom a Park diszkótól, hanem a Honvéd utcában, és isten biza’ nem vagyok napszúrásos, hogy félrebeszéljek. Honnan tudhatnám, ha nem zavar, hogy a diszkó 1997 január 25-én lépett üzembe teljes kapacitással? Miért nem lehet azt a diszkót olyan szinten üzemeltetni, mint a városatyákkal szervezett éjszakai kontroll idején, amikor síri csend honolt a környéken, és csak az újságtudósításból értesültünk a működéséről? Ha akkor lehetett, máskor miért nem? Illendő tisztelettel megkérdezem a vállalkozót: vajon ha az ő lakása előtt elkezdene valaki egy-két kazettofonnal bumbu- mozni szerdán, pénteken és szombaton úgy reggel 5 óráig —- persze a 45 decibellen belül —, ugyan mit csinálna? Szakértőt hívna, vagy elküldené az illetőt langyosabb tájakra? Ezt csak azért kérdezem, mert a környék nyugalmának zavarását szakértői véleménnyel igazolni enyhén szólva odakozmált érvnek vélem. Bocsássa meg a jó Isten a bűneimet, de azt, hogy engem mi zavar és mi nem, azt talán én vagyok hivatott eldönteni és nem a szakértő, akire ő hivatkozik. Méltányosabb lenne talán a népi bölcsességből példát venni: „mit magadnak nem kívánsz, másnak ne csináld”, mert közelebb vinne egymáshoz a kölcsönös tisztelet, megértés és megbecsülés útján. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy senki és semmi ellen nem vagyok, ami belefér a normális emberi kapcsolatok kereteibe, de igényt tartok és jogot formálok arra, hogy a saját lakásomban éjszaka pihenni tudjak — akár nyitott ablakkal is. Mihály Imre Kaposvár, Honvéd u. 20/a VI. 3.
