Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. február 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Bíró Ferenc jegyzete Csendes szegénység Egyre több ember szorul rá a társadalom segítségére, s mégis egyre nehezebb megtalálni a valóban rászorulókat. A legszegé­nyebbek panasza korántsem a leghangosabb. Ők csak ritkán ír­nak kérvényeket, nem kopogtatnak a segélyezéssel foglalkozó hivatalokban. Megteszik ezt mások, akik tapasztalva, hogy ke­vesen vannak az ilyen ügyekkel foglakozók,hogy képtelenek minden kérvényező körülményeit megvizsgálni, olykor már gyártják a segélykérő leveleket. Elég néhány igazolás, s jó esé­lyük van, hogy a jótékonysági szervezetek vagy az önkormány­zat juttatnak valamit. Netán tandíjmentességet, tanszercsoma­got kap a papíron elvált, így gyermekét „egyedül nevelő” kér­vényező. A kaposvári nyugdíjas egyesület segélynyújtó alapítványa csaknem 1500 idős embert látogatott meg otthonában. Tapasz­talataik elgondolkodtatóak. Az egyik rendszeresen segélyért fo­lyamodó kisnyugdíjast családja körében találták egy három szintes házban, jó körülmények között. Találtak azonban olyan egyedülállót is, akinek - miután gyógyszereit és számláit kifi­zeti - napi 60 forintja marad a megélhetésre. Mikor kiutalták neki a segélyt, így szabódott: Biztosan vannak, akik nálam is szegényebbek. Inkább nekik adjanak. Balatonbogláron több milliót érő házban él egyedül egy ön­magát ellátni már csak alig képes idős asszony. A házat karban­tartani, fizetővendéget fogadni képtelen. Segélyt nem kaphat, hiszen voltaképpen „gazdag”. A házat nem adja el: ott született, ott is akar meghalni. Hát nyomorog. Nehéz megtalálni minden valódi rászorulót. Az erre hivatot­tak maguk képtelenek erre, ha mi többiek nem segítünk. Az idén útépítés, jövőre határállomás-fejlesztés kezdődik Barcson Európai színvonalú átkelőt terveznek Idén nem, jövőre azonban előreláthatóan tud majd pénzt adni a VPOP a barcsi határ fejlesztéséhez. Mint ismeretes, a város többek között állat- és növényegészségügyi állomással, kamion- terminállal szeretné bővíteni a határátkelőt. Mindez része Barcs város- és térségfejlesztő programjának. Harminc éves a barcsi határát­kelő, ám lényeges fejlesztésre ez idő alatt nem került sor — mondta Kaizinger Tibor ezre­des, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága osz­tályvezetője a barcsi határál­lomáson tett látogatásakor. — A forgalom azóta ugyan meg­nőtt, azonban mégsem olyan mértékben, amely indokolná Barcs határfejlesztési elképze­léseit. Ezeknek a terveknek az ad mégis létjogosultságot, hogy a fejlesztés vonja majd maga után a forgalomnöveke­dést. Sok fuvarozó eddig a meg­felelő feltételek hiánya miatt kényszerült elkerülni a barcsi határt. Az állat és növény­egészségügyi állomás, ka­mionterminál, vámügynökség és a többi elképzelés megvalósu­lása ide vonzza majd az úton lé­vőket, ha ezen a határátkelőn is európai szintű szolgáltatást kap­hatnak. A VPOP képviselője le­jelentette: a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksága várhatóan jövőre tud majd pénzt adni a barcsi határátkelő fejlesz­tésére. A VPOP is azokat a határát­kelőket igyekszik fejleszteni, ahová támogatást kaphat az EU Phare programjától. Az EU programjában viszont az idén nem szerepel a déli határszél át­kelőinek fejlesztése. Kaizinger Tibor kisebb változtatásokat is javasolt a tervekben. Elmondta: a leendő kamiontermináltól zárt pályás útnak kell vezetnie a ha­tárhoz. Ez az eddigi tervekben nem így szerepelt. N. L. A fejlesztés nyomán nőne a Dráva menti határforgalom SEGÍTSÉGRE SZORULÓK Munkatársaink arról kérdezték az embereket, szerintük kik szorulnak a rá a leginkább a társadalom segítségére. Máltesics György, BoLhó: - Azt tartom rászorulónak," aki nem a saját hibájából került nehéz helyzetbe. Annak adnék segélyt, aki letett már valamit az asztalra. Az átlagembernek, aki inaszakadtából dolgozik, és mégsem jut ötről hatra. Kis Lajosné nagyatádi nyugdíjas: - Mi már csak valahogy eltengetjük életünket, de mi lesz azokkal a munkanélkülivé vált fiatal többgyerekes családokkal, akik hónapról-hónapra is alig tudnak megélni? Horvátit Gyula, a Somogy Megyei Ilco Klub elnöke: - A rászorulók nagy része nemcsak szegény, de tájékozatlan is: nem ért az adminisztrációhoz, nem tud megküzdeni a bürokráciával, nincsenek ismerősei. És ők azok, akik így kimaradnak a támo­gatásból. Példa erre az egészségügy: a társadalomban, a dön­téshozókban kialakult az empátia a látványos egészségkároso­dottak iránt, akin azonban nem látszik a betegsége, senki sem törődik vele. Pedig a segítség mindenkinek megjár. Bemátlt Istvánná nagyberki nyugdíjas: - Hetvenhét esztendős vagyok, egyedül élek az alacsony nyugdíjamból, de ezzel senki sem törődik. Most életemben először a tüzelővásár­láshoz kértem támogatást, de nem kaptam meg, mert 300 forint­tal több volt a nyugdíjam, mint amit az önkormányzat megsza­bott. Hol van itt az igazság, ha néhány száz forint dönthet...? Horváth Zoltánná kaposvári kismama: - Segélyezés he­lyett olyan helyzetbe kellene hozni a rászorultakat, hogy képe­sek legyenek eltartani magukat és családjukat egy elfogadható szinten. Az egyre lejjebb csúszó széles középréteg megerősí­tése elmaradt, és ez súlyos hiba. Fontos lenne a családi jövede­lemadózás bevezetése. Nagy Sándor kaposmérői vállalkozó: - Szerintem a segé­lyek elosztása nagyon szubjektív dolog: azokon múlik, akik el­bírálják. Csak a papíron szereplő számok számítanak, az, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak, nem ellenőrizhető. Mint ahogy az sem, hogy ki mire költi a kapott segélyt. Szemere Márta, a barcsi Szivárvány gyógypedagógiai központ vezetője: - Minden olyan nyugdíjast rászorulónak tartok, akik a minimálbér alatti nyugiját kapnak. Ismeretségi körömben is van olyan idős, aki 37 évi munka után a garzonlakását képtelen fönntartani. Azokat az egyszerű embereket is rászorulónak tar­tom, akik becsülettel dolgoznak havi 15-17 ezer forintért. Somos! József, Tarany polgármestere: - A falu és a város helyzetéből adódó nagyon alacsony jövedelműek differenciált ellátása miatt nem hasonlítható össze a rászorultság kérdése. A faluban vannak olyanok, akik ma még 4-6000 forintból is meg­élnek. Leginkább ők szorulnának a társadalom támogatására, kedvezményekre. Van amikor megsegítésükre nekünk sincs elegendő pénzünk. Nagy Csabáné, a nágocsi Árvácska Anya- és Csecsemő- otthon vezetője: - Nem igazságos a mostani elosztás. A rászo­rulók egy része persze kap segítséget, a nagyobb rész azonban el sem megy kérni. Egy kisebb településen könnyebben észre­veszik a rászorulót, a városban azonban eltűnik a tömegben, megfagy vagy éhenhal. Az első feladat az lenne, hogy ezeket az embereket felkutassák. De ez nem egy újabb szervezet dolga lenne, hanem azoké, akik látják, ismerik a környezetükben élők helyzetét: az orvosé, a védőnőé, az egyházé. Fefkusné Horváth Erzsébet, az balatonlellei Vörös- kereszt titkára: - Élnek közöttünk olyanok, akik önhibájukon kívül váltak munkanélkülivé és családot kell eltartaniuk. Igaz, hogy ez a 17 ezer forintos minimálbérből is igen nehéz. Kará­csonykor sok támogatást osztottunk ki, de akadt, aki szerény­ségből nem jelentkezett, más meg háromszor is eljött. Csepregi Klára, postai alkalmazott, Kaposmérő: - A se­gélyezésnél főként azok közül válogatnak, akik kilincselnek a támogatásért. így olykor azoknak nem jut támogatás, akik a legrászorultabbak. Az első látogatás könnyekkel és egy kis tartalék élelemmel Nyílt nap a laktanyában Alig öt nap telt el a bevonulás óta, és tegnap ismét civilekkel népesült be a kaposvári Táncsics laktanya: nyílt nap volt a 64. Bo- conádi Szabó József logisztikai ezrednél. A hétfőn kezdődő ki­képzés előtt a szülők, hozzátar­tozók körbejárhatták a körlete­ket, ahol fiuk, ismerősük, barát­juk az elkövetkezendő egy évet tölti majd. Az első látogatás vi­dám és könnyes is volt. — Jó a társaság, jó „öregje­ink” vannak, egyelőre nem volt semmi szívatás — mondta a nagydobszai Várfalvi Zoltán, miközben zubbonya alá gyö­möszöli a hazulról kapott fi­nomságokat. — Most már nem félek a ki­képzéstől sem. Csak a barát­nőm hiányzik nagyon, és a csa­ládom... Az utolsó szavakra anyja szeme könnyes lett. Elmondta: egy fiúkkal, aki éppen most szerelt le Pécsen, már végigjár­ták ezt az utat, és nem volt túl jó élményük. Csak abban re­ménykednek, hogy Zoltán, aki határozottabb és edzettebb, könnyebben átvészeli majd ezeket a hónapokat. Pintér Jánosné szerint a srá­coknak jót tesz a katonaság: rendre, fegyelemre szoktatja őket. — Büszke voltam, amikor arra gondoltam, hogy a fiam ka­tona lesz, de nem hittem, hogy ilyen hamar eljön ez az idő. Az eszemmel tudom, ennek így kell lenni, csak a szívem mond mást... Féltem, és — bár még egy hét sem telt el — nagyon hiányzik. Most, hogy láthattam, egy kicsit megnyugodtam. Fia, Attila szerencsére nem aggódik, szerinte jobb ezen túl lenni, és ki lehet bírni ezt az egy évet. Egy hét tapasztalat- szerzés után már a kiképzéstől sem fél. Szokolai László Vásáros- dombóról érkezett. Mint mondja: még szokatlan a fegye­lem, a rend, de ő sokkal rosz- szabbra számított. Édesanyja úgy véli: nem fog megártani né­hány hónap katonaság, bízik ab­ban, hogy fia megállja a helyét, így, hogy ilyen hamar megláto­gathatták — mondta —, sokkal könnyebb. Jakab Edit r Érvek a nyugdíjreformról ciója. Illúzió azt feltételezni, hogy itt pénztárak tucatjai ala­kulnak - ha döntés születik a tő­kefedezeti rendszer bevezetésé­ről. A pénztártagok nyilván a nagy hagyományokkal és tőkee­rővel rendelkező, kiszámítható pénzintézetek mellett döntenek majd. A biztonság tehát kettős: egyrészt szigorúan szabályzott törvényi előírások, másrészt ál­lampolgári megfontolás kérdése, hogy a befizetéseket ne lehessen spekulációra fordítani.- A kormány három terüle­ten mutatkozik hajthatatlan­nak. A tőkefedezeti rész 10 szá­zalékos arányán, a pályakez­dőik részére kötelezővé tételén és a nyugdíjemelések módsze­rén nem hajlandó alkudozni. Változhat-e ez az álláspont a konferencia nyomán?- Meggyőződésem, az el­hangzottakat a tervezet készítő­inek újra át kell gondolniuk. Amikor mi a kormánynak java­soltuk a találkozó megszerve­zését, hasznos elképzelésnek tartották. Ezek után kötelessé­gük a tapasztalatok figyelembe vétele, meglepne, ha ettől el­zárkóznának. Azt persze tud­juk, hogy mindenki a maga szempontjai szerint értékeli a szakmai megközelítéseket. Ha a koncerten megkérdezik az ügyeletes tűzoltót, hogy mi a különbség a hegedű és a nagy­bőgő között, azt fogja mondani, hogy a bőgő tovább ég. Meg­győződésem, hogy e tanácsko­zás tapasztalatai nem ilyen szűk szakmai szempont szerint hasznosulnak. Katona Csongor Házalóárusok az iskolákban A tantestületeket sem kímélik a házaló kereskedők, pedig So­mogy több általános és középiskolájának kapujára kiírták: ügynökök ne látogassák az intézményt. A rámenős plüssmaci- kés- és bugyiárus azonban fittyet hány a felhívásra és gyakran az igazgató engedélye nélkül pakolja ki portékáját. A kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában is gyakran próbálkoznak a kereskedők. — Én még nem tiltottam ki az ügynököket — mondta Kul­csáráé Gaieties Ibolya igazgató. — Igaz, a kollégák meglehető­sen tartózkodóak velük, így nem csinálnak nagy üzletet. S hogy mit kínálnak? Az ösz- szerakható polcoktól a késkész­letig, a fehérneműn és a számo­lógépen át a masszírozó gépig mindent. Munkácsy Mihály, a magyaratádi iskola igazgatója ki­íratta a kapura, hogy a kereske­dők kerüljék el az iskolát. Mégis kopogtatnak. Csak a tankönyv­kiadók képviselőinek örülnek. — Hozzánk jobbára csak fotó­sok jöttek, hogy tablóképeket ké­szítsenek —; mondta Faragó Károly, a nagyatádi Ady Endre Gimnázium igazgatója. — Az árusokat nem engedjük be. Legálisan lehet házaló keres­kedelmet folytatni, s ebbe az is­kolák is beletartoznak. Barna Lajoshoz, a megyei fogyasztó- védelmi felügyelőség igazgató­jához még nem érkezett jelzés, hogy az ügynökök zavarnák az iskolák életét. (Lőrincz) Szépprózamondók első helyezése Megosztott első helyezéssel Setler Nóra, a fonyódi Má­tyás Király Gimnázium és Bartsch Katalin, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Ta­nítóképző Főiskola gimná­ziumának tanulói nyerték a Mikszáth Kálmán széppró­zamondó versenyt. A me­gyei pedagógiai intézet által meghirdetett megméretteté­sen mindkét versenyző el­mondta A bágyi csoda című novella egy-egy részletét, emellett Setler Nóra A néhai bárányból, Bartsch Katalin A péri lányok szép hajáról című műből mondtak el részletet. Vadkárok a gyümölcsösökben Jelentős károkat okoztak az mezei állatok a Nagyatád környéki gyümölcsösökben. A védelem nélkül maradt alma és körtefákat rongálták meg a nyulak és az őzek. Segesden és Ötvöskónyiban több kertben a fiatal telepí­tésű fákat teljesen körberág- ták az állatok. Van olyan porta, ahol húsz fiatal fát is pótolni kell a tavasszal. A biztosítók most mérik fel a jelentősebb károkat. Alumíniumot és kazánt loptak A Kaposvári Rendőrkapi­tányság lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást egy kaposvári lakos ellen, aki Noszlopy utcai Szivárvány mozi mögötti területről alumíniumot tulajdonított el. Ismeretlen tettes ellen szintén lopás miatt rendel­tek el nyomozást. Az elkö­vető a sántosi Agrár Kutató és Kereskedő Rt páprágy- pusztai telepéről emelt el egy mintegy 200 ezer forint értékű olajkazánt. A Állásajánlatok a Dráva mentén Tehenészetbe állatgondozót és telepvezetőt keresnek, ezen kívül hentest, üzletkö­tőt, autóbuszvezetőt, varró­nőt és vegyésztechnikust is alkalmaznának a munkálta­tók a Dráva-menti települé­seken a barcsi munkaügyi kirendeltség tájékoztatása szerint. A vegyésztechni­kust tisztítószer főállású forgalmazására keresik.- Az állampolgár elég keveset tud a nyugdíjrendszer átalakítá­sának valódi okairól Hallani olyan véleményt is, hogy a re­form célja tulajdonképpen az, hogy a befolyó járulékokból évi néhány száz milliárdot a speku­lációs pénzpiacra irányítsanak át. Mi erről a véleménye?- Ha megfelelő szabályok lesznek arra, hogy a pénztárak mibe fektethetik a befolyó ösz- szegeket, mennyi annak az ál­lampapírra költhető aránya, és a pénztárfelügyelet szigorúan el­lenőrzi a befektetési lépéseket, akkor ez a veszély nem áll fenn — mondta Nagy Sándor. — Ha szabadjára lenne engedve a gyeplő, akkor ezzel a feltétele­zéssel szembe kellene nézni. Egy másik vonatkozása ennek a kérdésnek az állampolgár reak-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom