Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-03 / 2. szám

1997. január 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Újabb téli égi áldást jósol a meteorológia Pehelypaplan helyett porhó Szokatlanul nagy mennyiségű csapadékkal lepte meg eddig az országot az „idei” tél. A szakemberek egybehangzó előrejelzései szerint azonban hamarosan ismét megnyílnak az égi csatornák. Kis Kovács Gábor meteoroló­gus elmondta: senkit ne tévesz- szen meg, hogy vasárnap regge­lig némileg enyhül az idő. A jövő hét elején ugyanis újabb erős le­hűlésre és bőséges havazásra számíthatunk. Hajnalonként vár­hatóan mínusz 15 fokra süllyed a hőmérséklet, napközben mínusz 5 fok körüli hideggel kell szá­molnunk. Az idei téli csapadék jellem­zője, hogy rendszerint apró porhó hullik az égből - alig-alig fordult elő, hogy nagy szemű pi­llékből alakult volna ki a hópap­lan. Ennek az az oka, hogy az al­sóbb légrétegek túlságosan hide­gek, ami nem kedvez a „pehely- képződésnek”. Gyakori az ónos, jeges eső is, s ez az utóbbi napokban főleg az ország déli megyéiben okozott sok gondot. Sajnos, ezzel a to­vábbiakban is számolni kell. Tar­tós olvadásra ugyanis egyelőre semmi kilátás. A síkosság ellen azonban érdemesebb az időleges hatású (s nem is környezetbarát) sózás helyett homokot használni. A folyók vízfelületének nagy részét vastagodó jégtáblák bont­ják. A távprognózisok szerint a Tiszán például akár márciusig is megmaradhat az egybefüggő jégtakaró. N. Zs. Törvényjavaslat az egyházak támogatásáról Több forrásból - önállóan Márciusban a parlament elé kerülhet az egyházak finan­szírozásáról szóló törvényja- i vaslat, amelynek előkészítése jól halad. Gellért Kis Gábor, az Ország- gyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke elmondta: a törvénynek az lenne a célja, hogy megteremtse az egyházak gazdasági önállóságát. Ez a folyamat azonban várha­tóan több évtizeden át tart majd. A költségvetésben az egyhá­zak alaptevékenységére jóváha­gyott hitéleti támogatás mellett - ami az idén mintegy 2 milliárd 350 millió forint - a tervezet szól „egyéb” saját bevételekről is. Ilyen lehet például a hazai és Tétlenségre A rács mögötti munkanélkü­liség felszámolására üzleti partnereket keres a Mária- nosztrai Fegyház és Börtön. , Veszelka Vendel büntetés-vég­rehajtási alezredes, az intézet parancsnoka elmondta, hogy korábban teljes körű volt az el­ítéltek foglalkoztatása, ám a megrendelések mára elmarad­tak. A bőrlabdavarró műhely­ben a 600 elítélt közül csupán harmincnak adhatnak munkát. Márpedig a tétlenség miatt az elítéltek nem tudnak pénzt ^keresni és gyűjteni a szabadulás utáni új életkezdéshez, az idő is lassabban múlik, növekszik az agresszivitás, a feszültség, ne­hezebb a fegyelem fenntartása. Éppen ezért az intézmény most elkészítette azt a kínálati listát, amelyet a vállalkozók külföldi adomány, vagy az egy­házfenntartói járulék. Felsorolja a tervezet az állami kötelezett­ségvállalások területeit, és ren­delkezik az egyházi közgyűjte­mények - levéltárak, múzeu­mok, könyvtárak - külön támo­gatásáról is. A javaslat elfogadása esetén az egyházaknak módjuk lenne arra, hogy vállalkozzanak. Lehe­tőségük nyílna arra is, hogy a tu­lajdonukban lévő ingatlanokat ne csupán szociális vagy oktatási célokra használhassák, hanem bérbe adhassák, vagy eladják. Gellért Kis Gábor úgy véle­kedett: a jövőben lehetővé kel­lene tenni, hogy az állampolgá­rok adójuk 1 százalékát az egy­házaknak is felajánlhassák. ítélt rabok rendelkezésére bocsát. Eszerint a Nosztra Kft. közreműködésé­vel elsősorban faipari munká­kat vállalnának. Tervezik, hogy. 1997-ben használt, de még jól működő faipari gépekkel javít­ják a műhely technikai felsze­reltségét, hogy megrendelés esetén a jelenlegi 40 helyett akár 300 embernek is állandó munkát biztosíthassanak. Az Alföldi Bútorgyárral már tárgyalnak is a kooperációról, és a közeli szokolyai faüzem is szóba jöhet, mint leendő part­ner. A börtönön belül egy 1000 négyzetméteres ipari csarnok is van, ahol különféle munkákat végezhetnének az elítéltek. Az elítéltek keresete egyéb­ként átlagosan havi 5 ezer fo­rint körül lehet, amiből levon­ják a rabtartás havi 1400 forin­tos költségét. Öt év alatt 15 szívátültetést hajtottak végre a magyar orvosok Családot alapított az első újszíves Öt évvei ezelőtt, 1992. január 3-án hajtották végre az első szívátültetést hazánkban, a budapesti Ér- és Szívsebészeti In­tézetben. Egy 23 éves férfi szívét operálták a 28 éves Schwarz Sándor testébe, aki ma is kitűnően érzi magát. Az úttörő jellegűnek számító műtétet az azóta nyugdíjba vo­nult Szabó Zoltán professzor vezetésével, és közvetlen mun­katársa, Bodor Elek közremű­ködésével hajtották végre. Bodor professzor, aki ma a szívsebészet vezetője, pontosan emlékszik: minden az előre százszor átgondolt terveknek megfelelően alakult. Valójában az sem érte meglepetésként őket, hogy Sándor beteg „ke- tyegője” az idők során alapo­san megnagyobbodott, és így az új szív szinte lötyögött mell­kasában. Később azonban a szívburok összehúzódott, ido­mult a helyzethez. Nagyon jó hír hogy az első magyar újszíves kitűnően érzi magát. Időközben megnősült, családot alapított, az egyik bu­dapesti, Üllői úti iskola gond­noka, s tegnap minden bizony­nyal havat lapátolt...-Nincs ebben semmi meg­lepő - mondja Bodor profesz- szor. - A második magyar új­szíves, a székesfehérvári Koncz Antal - aki Sándor után három héttel esett át a transzplantá­ción -, ugyancsak remekül van, ma aranyjelvényes turista, és ha jó kedve van, negyven ki­lométert is lekerékpározik. Az elmúlt öt év során 15 szívátültetés színhelye volt az intézet; a legutóbbira október 22-én került sor. Tavaly az egyik esetben egy fiatalasszony férfiszívet kapott, de számon tartanak egy másik hölgypáci­enst is, aki 18 éves fiú szívével él. Jelenleg egyébként az úgy­nevezett akut várólistán 8 beteg szerepel, várva, hogy megfe­lelő vércsoportú és testméretű, illetve testsúlyú, továbbá egészséges szívű és megfelelő életkorú donort találjanak kór­házaink. Deregán Gábor Külügyminiszterek találkozója Kovács László, a magyar diplomácia vezetője tegnap dolgozószobájában fogadta a Gyermekbarátok Köztársaságának külügyminiszterét. Szalai Henrietta 16 éves nyergesújfalui gimnazista kipróbálta az igazi bársonyszéket, majd szót ejtettek a nyáron Zánkán tartandó gyermek-világtalálkozóról fotó: feb/diósi imre Az idén növekszik a honvédség költségvetési támogatása Hivatásosok a határokon Az idei év kedvező változásokat hozhat a honvédség és a ha­tárőrség számára. Mindkét fegyveres testületben nő a hiva­tásosak aránya, miközben novemberben a honvédségnél 9 hónapra mérséklődik, a határőrségnél pedig az évtized vé­gére teljesen megszűnik a sorkatonai szolgálat. Az idén befejeződik a hadsereg átalakítása: a jelenlegi 72 ezer­ről 60 ezer alá csökken a lét­szám, megkezdődik az átállás a novemberben bevezetendő ki­lenc hónapos sorkatonai szol­gálatra. Az év második felében megindulnak a csatlakozási tárgyalások a NATO-val. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője bejelentette, hogy az idén a tavalyi 79 milliárdról csaknem 97 milliárdra növek­szik a tárca költségvetési ke­rete. A katonák januártól 17 százalékos béremelést kapnak. Bakondi György vezérőr­nagy, a határőrség parancs­nokhelyettese elmondta, hogy a hamarosan megszülető ha­tárőrizeti törvény jelentős vál­tozást hoz a testület életében. Nyomozóhatósági jogkört kap a határőrség, amelynek lét­száma 450 fővel növekszik. Az évtized végétől már csak hivatásosok teljesítenek szol­gálatot a határokon. A határőrség az idén tovább kívánja fejleszteni nemzetközi kapcsolatait. Tárgyalásokat folytatnak osztrák partnereik­kel, hogy 1997-ben zökkenő- mentes legyen a forgalom a határállomásokon. Az idén az orosz államadósság terhére 900 Niva terepjáróval, 68 BTR 80-as páncélozott jármű­vel, és más technikai eszkö­zökkel gazdagodik a testület. A határőrség 1997-ben 17 mil­liárd forinttal gazdálkodhat, 20 százalékkal többel, mint tavaly. Vezetői megbízatások. Du­dits Dénes Széchenyi-díjas akadémikust bízta meg három évre az MTA Szegedi Biológiai Központjának vezetésével az Akadémia elnöke. A Növény­biológiai Intézet élén meghosz- szabbították az intézetben ne­gyedszázada dolgozó Dudits Dénes igazgatói megbízatását. A Biofizikai, a Genetikai, va­lamint a Biokémiai Intézet igazgatói további három évre szóló kinevezést kaptak. Új kisgazda-képviselő. Bánk Attila 42 éves debreceni ügy­véd, az FKGP eddigi főtitkár- helyettese tölti be a K. Csontos Miklós halálával megüresedett parlamenti helyet. Ezt Torgyán József pártelnök jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatóján. Baleset a fénysorompónál. Tegnap a Rákosliget és Rákos­csaba közötti fénysorompós vasúti átjárónál egy személy- gépkocsi vezetője a tilos jelzés ellenére ráhajtott a sínekre, és összeütközött az odaérkező Si- rava nemzetközi gyorsvonattal. A balesetnél ketten életüket vesztették és két személy sú­lyosan megsérült. Csúcs a határokon. A hét végén csúcsforgalom lesz több határállomáson; a vendégmun­kások visszatérnek Nyugat-Eu- rópába. Már folyamatosan nö­vekszik a forgalom a keleti és a déli határállomásokon befelé, és Hegyeshalomnál kifelé. Holnap és holnapután akár 4-5 órás várakozás is kialakulhat Hegyeshalomnál a visszautazó vendégmunkások miatt. Megfagyott az Istállóban. Újabb áldozatot követéit a hi­deg: tegnapra virradó éjjel megfagyott egy hajléktalan a Baranya megyei Sásdon. A 43 éves L. I. már évek óta egy lóis­tállóban meghúzódva telelt át, ám a lovakat tavaly eladták, s a szerencsétlen ember a hideg is­tállóban lelte halálát. Arabok az árokban. Január 1-jén a hegyeshalmi régi közúti határátkelőhelynél az egyik ha­tárőr tiszthelyettes éjjel gyanús figurát látott mozogni a közeli árokban. Odasietett, és nyolc delikvenst talált. Mivel a cso­port tagjainál úti és egyéb ok­mányok sem voltak, előállítot­ták őket a győri közösségi szál­lásra, ahol mindannyian arab­nak mondták magukat. Török­országban fejenként 1500 dol­lár térítésért felültették őket egy kamionra, hogy Németor­szágba csempésszék őket, s Hegyeshalomnál rakták ki őket azzal, hogy már az ígéret föld­jén vannak. A nyolc arab egy­előre a győri határőrség idegen- rendészeti szállásán van, s a személyazonosságukat, kiindu­lási helyüket próbálják tisz­tázni. Szóbeli telitalálatok Hofitól Torgyánig, avagy tallózás óévi nyilatkozatokban \ Milyen is volt a most elköszönt óesztendő? Mi­lyen is az élet - egy-két tőmondatban? A vá­laszhoz fogódzót kínál az olvasónak a szelle­mes megállapítások, aforizmák kis csokra, amelyet ismert személyiségek sajtónyilatkoza­taiban tallózva állítottunk össze. j Hofi Géza humorista: Az ország nevéből már eltűnt az, hogy „nép”. Egyszerűen köztársaság lettünk. Sajnos, azért fennmaradt ez a szócska más kifejezésekben, mint például „népkonyha”, „népbetegség”... * Kovács Kati táncdalénekes: Három házasság után még mindig azt mon- ! dóm: előttem a múltam. I Kovács László külügyminiszter: Ha történik valami, amire még aznap reagá­ld lünk, akkor az ellenzék szerint kapkodunk. Ha _ másnap reagálunk, akkor viszont késlekedünk. Lang Györgyi, a Pa-Dö-Dő egyik fele: Mariann minden reggel elmegy a benzinkút­hoz és felfújatja magát. * Pető Iván, az SZDSZ elnöke: Nem házasságot kötöttünk. Társasházi együtt- létre szól a szövetség. * Suchman Tamás volt privatizációs miniszter: Elvileg lehet a pártokat is privatizálni. De ahogy a politika megítélését látom, nem hiszem, hogy ma bármelyikre lenne vevő. * Szász Endre festőművész: Nagyon szeretek élni. S amíg lehet, fogok is. * Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke: Évtizedek óta nem gyakoroltam, ezért nem nyúlok a hegedűmhöz. De egyet megígérhetek: aki a Független Kisgazdapárt útjába mer állni, annak személyesen fogom elhúzni a nótáját. Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: v szerelemről, v bánatról, ^ boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban rereJemert . r

Next

/
Oldalképek
Tartalom