Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-11 / 9. szám

1997. január 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Balatonlelle partner a papírgyűjtésben Termékdíj, pályázatok hulladékhasznosításra Színpad komoly daraboknak az új közösségi házban Szabadi örül a leégésnek Szerenka József balatonszabadi polgármester (balról) és Ágoston László, a közösségi ház vezetője a nagytermben Két nappal az Anna-napi bú­csú előtt, nyáron kiégett a ba­latonszabadi művelődési ház. Aznap nyitották volna meg, mivel hogy előtte hosszú ideig csinosítgatták. Akkori­ban majd megette a méreg a helybélieket, de most már Szerenka József polgármester is azt mondja: hála istennek, hogy kigyulladt... Hogy felelevenítsük a tör­ténteket: a szomszédos ház lakói figyeltek föl arra, hogy valami éktelenül ropog a tető alatt. A kihívott tűzoltók ügyesen megfékezték a tüzet. Aztán elcsodálkoztak, hiszen az épület összes fala feketére sült, az elektromos hálózat — amire először gyanakodtak — és a sok fakeretes ablak, a korhadó fapadló azonban épen maradt. A góctól öt mé­terre lerakott, olajjal frissen festett ajtó túlélte a lángokat, a fal azonban negyven méter­rel távolabb is olyan meleg volt, hogy nem lehetett hoz­záérni. Behatolóra utaló nyomot, eldobott benzines­kannát nem találtak, így a szakemberek kizárták az ide­genkezűséget. A rejtélyes tűzről még so­káig diskurálgatnak majd a helybéliek kisfröccsöt kor­tyolgatva vagy éppen a kerí­tésnek támaszkodva nyugal­mas estéken, közben azonban a Generáli biztosítónak kö­szönhetően minden korábbi elképzelést fölülmúlóan csi­nos közösségi ház épülhet a faluban. Ha nincs biztosítás, csődbe jutott volna az ön- kormányzat , így azonban lassan végére is érnek a mun­kának. A számla legalább négymillió forintra rúg. ✓ Ágoston László, az intéz­mény vezetője lelkesen be­szélt terveikről. Az új színpad komoly darabok bemutatását is lehetővé teszi. A Balaton- szabadiban működő mező- gazdasági szövetkezet elnöke megígérte, hogy segítenek különféle technikával fölsze­relni a házat. így a fiatalok­nak számítógépes parkot ala­kítanak ki, hogy az iskolai tanrendbe nehezen beágyaz­ható vizuális kultúra fejlesz­tését is szolgálják. Az idősek filmek nézésére alkalmas ve­títőt kapnak. Ifjúsági korú táncegyüttest alapítanak. A terem pedig alkalmas lesz há­zasságkötések lebonyolítá­sára, bálra is. Az épület teljesen megfia­talodott. Korszerűsítették a fűtést, és két új kéményt is emeltek. Bár most éppen nincs miért füstölögni... Czene Attila Arányosságra törekvő átrendezés, értékek őrzése, parképítő tervek Megújul Boglár főtere A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás a szemétel­helyezés egyetlen ésszerű meg­oldása. Ignáczy Györgynének, a siófoki székhelyű Település­gazdálkodási Rt elnök-igazga­tójának évek óta meggyőződése ez. Fonyódon például már min­dennapi gyakorlat a szelektív gyűjtés és úgy látja, hogy part­nerekre találtak a balatoni ön- kormányzatokban is. A siófoki kistérségben most dolgoznak a termékdíjas csomagolóanyagok gyűjtésének megoldásán Bala- tonlellével pedig tárgyalnak a papírgyűjtés megszervezéséről. Az igazgatóasszony el­mondta: már nem hiába fizetjük meg a csomagolóanyag árát a megvásárolt cikkekben. A kör­nyezetvédelmi törvény végre­hajtási rendeletéi intézkednek arról, hogy az ipari gyártók ezt a termékdíjat közös kalapba fi­zessék. Mindaddig, amíg nem találnak olyan partnert, amely begyűjti az általuk használt csomagolóanyag rendeletben Nagyberényben segítik a diá­kokat. Az önkormányzat in­kább az általános iskolásokat támogatja, az Oázis alapítványt pedig négy évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy segít­se a nagyberényi fiatalok to­vábbtanulását. Egymillió nyolcszázezer forintos alaptő­kével jött létre az alapítvány, és ennek a kamatait fordítják köz­adakozásra. Építettek ebből a pénzből már sportpályát is. Az alapítvány öttagú kura­Az iparosok ezekben a napok­ban is dolgoznak az ordacsehi iskola beruházásán. A legfonto­sabb a konyha és az étkező át­adása, ez Horváth Gyula pol­gármester szerint május végére, június elejére megvalósulhat. Amint a helyükre teszik az aj­tókat, ablakokat, azonnal neki­látnak a belső munkáknak és a fűtésszerelés után megkezdhe­tik a burkolást is. A közegész­ségügyi szolgálat szeptemberig adott engedélyt a mostani konyha üzemeltetésére. Ettől függetlenül is szeretnék mi­előbb kényelmes körülmények között étkeztetni a kisdiákokat az alsófokú oktatási intéz­meghatározott százalékát. Eb­ben az alapban a múlt évben képződött először pénzforrás, s erre pályázni lehet. Nem vélet­len tehát, hogy a Településgaz­dálkodási Rt az idén a termék­díjas csomagolóanyagok gyűj­tésére összpontosít, és szerepet ' vállal a hulladékhasznosítás élénkülő piacán. A boltok kör­nyékén találunk majd olyan edényeket, amelyekben elhe­lyezhetjük a flakonokat, dobo­zokat és egyéb csomagoló­anyagokat. A szemétszállító cég érdekelt a szelektív gyűj­tésben, mert támogatáshoz jut­hat. Az ipar pedig fejlesztési pénzre pályázhat: az a cég, amely környezetbarát anyagban forgalmazza termékeit, mente­sül a termékdíj-fizetése alól. S hogyan lesz érdekelt az állam­polgár? Ignáczy Györgyné sze­rint 1998-99-ben át tudnak térni a mennyiséghez kötött szemétszállítási díjra, amit hosszú évek óta követelnek ügyfeleik. G. M. tóriuma, amelynek élén elnök­ként Magyarosi Viktor, titkár­ként pedig Takács Miklós áll, egy önkormányzat által össze­állított lista alapján válasz­tott ki tíz diákot a csaknem százhetven közül. Velük elbe­szélgettek; feltétel ugyanis, hogy a megszerzett tudással falujukat, Nagyberény fejlődé­sét segítsék. Cserébe — az idén is — pénzzel támogatják a kiválasztott diákok tovább­tanulását. ményben. Az iskola új épülete­gyüttesének beruházása évek óta gondja az önkormányzat­nak, hiszen a korábbi kivitelező csúszásai miatt ma már egyre nehezebb előteremteni a szük­séges pénzt. A polgármester fájlalja, hogy nem sikerült köl­csönt kapniuk az OTP-től, és a Kögáz-részvények kiadása kö­rüli huzavona is nehéz hely­zetbe hozza a község önkor­mányzatát. A konyha és ét­kezde azonban mindenképpen elkészül a tervezett határidőre. A polgármester és a képviselők számítanak a helyi vállalkozók segítségére is, elsősorban a külső vakolásnál. G. M. Örülök, hogy van fejlesztésre pénzünk — mondta Pór Jó­zsef, a balatonboglári önkor­mányzat városfejlesztési és idegenforgalmi bizottságának elnöke —, döntő kérdés, hogy mire használjuk. Az arányosságra törekszünk: a város külső területei és idegen- forgalmi arculatát meghatározó központi része egyaránt fejlőd­jön, de a fejlesztéseink a város egészének céljait szolgálják. A Gróf ABC előtti tér parkosítása tavaly sok vitát váltott ki. Ma mindenkinek tetszik, hiszen vá­rosias környezetet alakítottunk ki. Úgy véljük, jó volt az üte­mezés és Boglár lelátogatottabb pontján a Vörösmarty tér fej­lesztését kell folytatnunk, to­vábbra is szakaszosan. Boglár főterének több funk­ciója van: városrészeket köt át, nagy az átjáró gyalogos for­galma és a város egyik legna­gyobb parkolója is itt található. Másik részét üzletek, vendéglá­tók övezik. A hősi emlékmű és környéke pedig az ünnepélyes megemlékezések színhelye. Minőségi felújítást szeretnének - mondta a bizottság elnöke -, ennek érdekében Bódi Ferenc, a Budapesti Kertészeti Egye­tem professzorának személyé­ben megtalálták azt a tervezőt, akivel több évre visszanyúló kapcsolata van Boglárnak. Há­rom-négy éve már készített ta­nulmányterveket a város egyes pontjaira, illetve a központ részletes rendezési tervében is közreműködött. Most az Auszt­riában is ismert professzor fia­tal kollégáival együtt vállalta a főtér kertépítési tervét, s ezt a tél végén át is adnak a város­nak. Időközben a városfejlesz­tési és pénzügyi bizottságot tá­jékoztatták javaslataikról. Az üzletek és vendéglők előtt nagyobb területet burkol­nak le szép anyaggal. Kocka­kövekre gondoltak, amit a fővá­rosi bontásokból vásárolnak meg a város. Ezzel együtt a parkolók számát is csökkentik, és később a vasút mellett alakí­tanának ki újabb megállóhelye­ket az autósoknak. A kertépítők azzal is számolnak, hogy a hangulatos átrendezéssel megnő az itt működő üzletek forgalma. Az emlékmű környé­kén a gyalogos úthálózat átépí­tését tervezik, régi dokumen­tumok alapján visszaállítva a tér századeleji állapotát. Sze­retnék kibontani a növényzettel eltakart emlékművet, amit az 50-es években lebontottak volna, de a városlakók akarata megtartotta. A Kinizsi kert­helység előtti erdősjellegű részt pihenőparkká alakítják és a kö­zeli parkolóba árnyat adó fákat ültetnek. Elsőként az emlékmű környékén kezdik meg a mun­kát. Gáldonyi Magdolna Színes képes kiadvány Balatonendrédről A falut bemutató prospektussal készül a nyárra a tervek szerint Balatonendréd. A településen 76 család foglalkozik szobakiadás­sal. Az önkormányzat vendég­csalogató színes kiadványt ké­szít: ebben bemutatja a telepü­lést, a szolgáltatásokat és azokat a házakat, ahol turistákat várnak. Egyeztetéseik most kezdődnek. Ságváron is készülnek az oktatásfejlesztésre Ságváron az oktatás fejlesztését is beépítik az önkormányzat évi költségvetésébe. Bővítik az ál­talános iskolát - ez mintegy 15 millió forintba kerül. Az ősztől ugyanis szeretnék bevezetni a számítógépes oktatást, és erre a becslések szerint mintegy há­rommillió forintot kell áldozni. Önkéntes véradók Látrányban A látrányi és viszi vöröskeresz­tes munkatársak szervezésében sikeres véradónapot tartottak a héten Látrányban. Önként je­lentkezett 152 donor, és 136-an összesen 61,2 liter vért adtak az életmentő műtétekhez. A szeretetszolgálat Szóládon Raktárt nyitott Szóládon a Mál­tai Szeretetszolgálat. Az önkor­mányzat az óvoda egyik termét szabadította fel erre a célra. A jótékonykodó szervezet ez­után már Szóládról látja el ruhá­val a térség rászorulói lakosait. Több szabadstrandot létesít Fonyód A déli part egyik legszebb strandján, a fonyódi Sándor-te- lepin az idén már nem kell belé­pőt fizetni. A képviselő-testület döntése nyomán a város három területén talál majd a vendég szabad napozó- és fürdőzőhe- lyet. A polgármesteri hivatal vá­rosgazdálkodási irodája alvál­lalkozókkal köt szerződést, hogy a megszokott színvonalon mű­ködjenek a strandok. Kibontják az összefüggő parti sétányt is. Tudást szereznek, hogy segítsék a falujukat Fial Nagyberény Oázisa Gondokkal küszködik a falu önkormányzata Iskolaépítők Ordacsehiben Elégedettebbek városuk irányításával, mint az országéval Siófok élete számokban A Magyar Gallup Intézet közvéle- ménykutatást végzett Siófokon. Négyszáz, 18 évesnél idősebb pol­gárt kérdeztek meg, akik a nemek arányában, az életkori csoportok és iskolai végzettség szerint pontosan tükrözték Siófok felnőtt lakosságá­nak összetételét. Az eredmények leg­feljebb 4,5 százalékkal térhetnek el attól az eredménytől, amit akkor kaptak volna, ha minden siófoki fel­nőtt lakost megkérdeznek. A siófokiak 62 százaléka szerint nem mennek jól a dolgok az országban, és csak három százalékuk vélekedett úgy, hogy jól mennek a dolgok. Ezzel szem­ben azt, ahogy a dolgok Siófokon men­nek, csak 22 százalék minősítette rossznak, viszont 28 százalék inkább jónak mondta. Amíg a kormány tevé­kenységével az embereknek hat száza­léka volt csak valamennyire is elége­dett, ellenben 60 százalék egyesre vagy kettesre értékelte, addig a siófoki ön- kormányzat tevékenységére már 36 százalék adott négyes vagy ötös osz­tályzatot, 43 százalék közepest, és mindössze 14 százalék volt elégedetlen. A Gallup arra kérte a siófokiakat, hogy 12 megadott problémából válasz­szák ki azt a hármat, amelyikre az ön- kormányzatnak leginkább költenie kel­lene. 65 százalékuk a közbiztonság javí­tását jelölte meg. A siófokiak 55 százaléka szerint az önkormányzat jól ismeri a város gond­jait, problémáit, 42 százalékuk szerint viszont csak kismértékben, vagy egyál­talán nincs tisztában vele. A lakosság 27 százaléka gondolja csak úgy, hogy az önkormányzat figyelembe veszi a város lakosságának véleményét, 55 százalék szerint csak kismértékben, 12 pedig úgy véli, hogy egyáltalán nem. A városlakók 32 százaléka szerint az ön- kormányzat jól képviseli a lakosság ér­dekeit, 58 százalékuk szerint azonban csak kismértékben, 5 százalék szerint pedig egyáltalán nem. Azoktól, akik az elmúlt két évben legalább egyszer fel­keresték a polgármesteri hivatalt (a sió­fokiaknak kereken a fele) megkérdez­ték azt is, hogy milyen benyomás, vé­lemény alakult ki bennük a hivatal munkájáról. A válaszolók 79 százalé­kának összességében inkább kedvező, ellenben 21 százalékának összességé­ben inkább kedvezőtlen volt a vélemé­nye. A polgármesteri hivatal munkatár­sainak udvariasságára, segítőkészsé­gére, illetve felkészültségére 3,8-as át­lagosztályzatot adtak a siófokiak az egytől ötig terjedő skálán. Az ügyinté­zés gyorsaságát és hatékonyságát már valamelyest rosszabbra ítélik: 3,2 át­lagosztályzattal. A siófokiak 4 százaléka nagyon elé­gedett azzal, ahogy az önkormányzat gazdálkodik, további 59 százalék in­kább elégedett, 23 százalék inkább elé­gedetlen, három százalék pedig nagyon elégedetlen. A városlakók 14 százaléka szerint az önkormányzat túl sokat költ saját munkatársaira. A rengeteg butik, üzletház, pavilon, bazár építésére 12, futball-csapatra, sporttámogatásra, dísz­járdára 10—10 százalék mondta azt, hogy az elmúlt két évben több pénzt költött az önkormányzat, mint kellett volna. Többet kellett volna ugyanakkor 9 százalék szerint oktatásügyre, 8 száza­lék szerint utakra, 6 százalék szerint pe­dig a Balaton fejlesztésére költenie. A siófokiak 13 százaléka mondta önmagáról azt, hogy teljes mértékben érdekli az, hogy milyen kérdésekkel foglalkozik a helyi önkormányzat, to­vábbi 41 százalékot nagymértékben, 45 százalékot kismértékben vagy egyálta­lán nem érdekli. A döntéseket 15 száza­lék ismeri jól, 62 százalék kicsit, 23 százalék pedig egyáltalán nem. A városlakók egyharmada nem tudta megmondani, melyik párt adja a leg­több képviselőt a testületbe. 44 százalék gondolta azt, hogy az MSZP, 10 szerint az SZDSZ. 4—4 százalék kisgazda-, il­letve Fidesz-többségről tudott, 2 száza­lék szerint pedig az MDF a legerősebb párt Siófokon. A siófokiak kétharmada nem ismeri név szerint a saját önkor­mányzati képviselőjét. 80 százalékuk nevezte meg Balázs Árpád polgármesr tért, de csak egyharmaduk tudta, hogy fideszes. Mindkét alpolgármestert a la­kosoknak csak 20 százaléka ismeri név szerint. A képviselők ismertsége és az irán­tuk való bizalom szempontjából nyolc csoportot különböztetett meg a Gallup. A legmagasabb pontszámot dr. Balázs Árpád, dr. Kynsburg Béla és dr. Lassú Gyula, a legalacsonyabbat dr. Fábián Károly és Vincze János kapta. A városlakók 67 százaléka a helyi tévéből, 43 százaléka a városi újságból szerez tudomást az önkormányzat dön­téseiről, barátoktól 27, a családtagoktól pedig 12 százalékuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom