Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

1997. január 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Esküt tettek az egyházmegyei bíróság tagjai Az egyházmegyei bíróság tagjai tegnap tették le a hivatali esküt Kaposváron a püspöki székház kápolnájában. Agg József, dr. Kis- nemes János, dr. Kiss András, Milhoffer Miklós, Pázmány Lajos, dr. Páhy János bíróként tevékenykedik, az ügyvéd dr. Rumszauer Miklós, az ügyész és kötelékvédő dr. Sipos Imre, a jegyző Sülé La­jos. Dr. Péteri Pál, az egyházmegyei bíróság helynöke, a Szent Ke­reszt Plébánia plébánosa húsz évig volt a veszprémi bíróság tagja. A Somogyi Hírlapnak azt mondta, hogy az újonnan megalakult bí­róság a házassági ügyek érvényességéről, illetve érvénytelenségé­ről dönt majd. Az egyházmegyében jelenleg 15-20 ilyen ügy van. Hármas karambol Balatonlellénél Balatonlelle külterületén feltehetően a sebesség helytelen megvá­lasztása miatt egy amerikai állampolgár a kisbuszával a jeges úton megcsúszott, s nekiütközött egy szemből érkező — balatonkeresz- túri lakos által vezetett — személyautónak. A kisbusz utáni teher­gépkocsi, amelyet szintén amerikai állampolgár vezetett, kellő kö­vetési távolság hiánya miatt a kisbusznak ütközött. Személyi sérü­lés nem történt, ám az anyagi kár csaknem egymillió forint. Aram nélkül maradt falvak Nagyüzem volt tegnap a Dédász Rt kaposvári üzletigazgatóságá­nak területén. A nagy hó- és jégteher miatt a fák ráhajoltak az erdő­sávokon áthúzódó, középfeszültségű vezetékekre, és így a Jákó, Kadarkút, Nagybajom és Bőszénfa környéki falvak, településré­szek maradtak áram nélkül. A jákóiak már karácsony este tapasz­talták az áramkimaradást, vasárnap este pedig csak tíz óra előtt gyűlt ki a fény. Kiskorpádon tizennégy órán át nem volt áram. Já- kóban tegnap 11 órától fél ötig maradtak feszültség nélkül. Erdélyi Ferenc, a Dédász Rt kaposvári üzletigazgatóságának igazgató he­lyettese elmondta: 36 szerelő, 12 gépkocsi és 6 műszaki irányító dolgozott azon, hogy mielőbb megjavítsák a hibákat. Több helyen új oszlopokat kellett állítani, s kivágni az áramszolgáltatást veszé­lyeztető fákat. Ezek a fák nem a Dédász tulajdonában vannak, ró­luk a tulajdonosok kötelesek a vezetékek közelében lévő ágakat el­távolítani, tette hozzá az igazgató helyettes. Bombariadó a Bartók iskolában Az első tanítási nap meghozta az év első bombariadóját is Kapos­váron. Tegnap reggel háromnegyed nyolckor, a Zrínyi utca sarkán lévő nyilvános telefonfülkéből érkezett hívás a rendőrségre. Egy diákhang közölte: bombát rejtett el a Bartók iskolában. A négy gépkocsival kivonult tíz rendőr kiürítette az egész intézményt, és két órán keresztül átvizsgálta az épületet, ám nem találtak semmit. Az iskola félezer diákját hazaküldték, ám szombaton valószínűleg pótolják az elmaradt órákat. Hatcsoportos lett a balatonszabadi óvoda Hatcsoportosra bővült tegnap a balatonszabadi óvoda. Szerenka József polgármester örömmel mondta: nagy dolognak tartja, hogy nem csökken, sőt, gyarapodik a falu lakossága. Míg egy éve mint­egy 120 apróság járt óvodába, jelenleg 156-an veszik igénybe a szolgáltatást. Önköltségi áron, mintegy egymillió forintért alakítot­ták ki az új helyiségeket. A közhasznú munkásokon túl az intéz­mények dolgozói is sokat segítettek, a helybéli Herold Ferenc pe­dig például ingyen festette ki a létesítményt. Ma temetik Szalai Richárdot Ma délután fél egykor a kaposvári Keleti temetőben helyezik örök nyugalomra a 68 éves korában elhunyt Szalai Richárdot. Az 56-os Szövetség tagja a rendszerváltást követően is sokat tett rászoruló sorstársai helyzetének javításáért. Szalai Richárd lelki üdvéért szerdán este hat órakor tartanak gyászmisét a kaposvári Nagybol­dogasszony Székesegyházban. Szemtanúkat keres a siófoki rendőrség Szemtanúkat és annak a Trabantnak a vezetőjét keresi a siófoki rendőrség, akik december 22-én negyed hatkor látták a GGE 444 rendszámú pótkocsis teherautó (a pótkocsi rendszáma: XCW 785) és egy utánfutós Lada karambolját Som és Daránypuszta között. A pótkocsis szerelvény maga alá gyűrte a Ladát és az árokba tolta. A személygépkocsiban utazó személyek a helyszínen életüket vesz­tették. A rendőrség a szemtanúk és a Trabant vezetőnek a jelentke­zését várja, aki Som irányából megelőzte a baleset előtt a kamiont. Jelentkezni a Siófoki Rendőrkapitányság közlekedési osztályán le­het (Siófok, Sió u. 12-20. Tel.: 06/84-310-700). A megyenapi disputa után megnyílt a Somogy megyei alispánok és címereik, Somogy me­gye közigazgatása a térképek tükrében című kiállítás, melyet dr. Szili Ferenc, a megyei levéltár igazgatója ajánlott az érdeklődők figyelmébe fotó: lang Róbert A kispolitika nagy feladatai Ormos Mária: A magyarság évszázadok óta a kiskapuk történetét éli -Lengyel László: Az államban levő kisállamok ma sem bomlottak le (Folytatás az 1. oldalról) Ormos Mária akadémikus, egyetemi tanár Történelem a falutól a nagypolitikáig cím­mel tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy vala­mennyi jelentős átalakulás egyaránt visszavezethető külső és belső okokra. A ma­gyar történetírás azonban mindig is hajlamos volt arra, hogy ne okokat, hanem fele­lősséget keressen. Azt is a honi történészek hibájául rótta fel, hogy a régiók történései a krónikákban nem kapnak kellő súlyt, pedig ezek jelentő­sen járulnak hozzá a történe­lem alakításához. Példaként a 75 évvel ez­előtti soproni népszavazást említette. Bizonyítva, hogy a történelem alakításában a ha­zai és nemzetközi nagypoliti­kának, valamint a helyi lakos­ságnak és az egyéneknek egy­aránt fontos a szerepe. Or­mos Mária azt is mondta: a magyarság évszázadok óta a kiskapuk történetét éli, ehhez pedig nem kevés csapatmun­kára van szükség. Szerinte mindez jól látszik abban, hogy vesztes forradalmainkból mindig megpróbáltuk a leg­több hasznot húzni és ez álta­lában sikerült is. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott előadásában Lengyel László politológus, a Pénz­ügykutató Rt elnök-vezér­igazgatója is, aki hozzátette: a vesztes forradalmak utáni idő­szakhoz hasonlóan, most is a számunkra kedvező intézmé­nyeket próbáljuk átmenteni egy konszolidációs időszakba. 1989 ugyan nem volt forrada­lom, ám forradalmi jelentő­ségű változások mentek végbe. Ezeknek mára vége szakadt és egy 1867-es kie­gyezéshez, a bethleni vagy a kádári konszolidációhoz ha­sonló időszak kezdődött. Mindez pedig azért, mert a társadalom kifulladt, tartalé­kait éli fel. Nincs már erő to­vábbi változásokra sem, hi­ányzik a folyamatok belső di­namikája. Gazdasági mutatók szerint a két világháború kö­zötti szinten stagnálunk és csak a külső erők segítségével tudjuk megtartani dinamizmu­sunkat. Ezt az is jól mutatja, hogy a gazdaságban igazi fej­lődés például csak a külföldi, vagy vegyes tőkével létrejött társaságoknál tapasztalható. A kormány mozgástere pedig annyira leszűkült, hogy már nem tudja irányítani a magán- gazdaságot. Arra sincs ereje, hogy előrevigye, vagy tönkre­tegye az országot. A magyar államisággal egy­idős megyerendszerről szólva Lengyel László elmondta: a megyerendszer a globális sze­rephez nem tud igazodni, hi­szen ehhez regionális összefo­gásra, a térségek s városok versengésére van szükség. Ugyanakkor azt is hozzátette: az államban meglévő kisálla­mok máig sem bomlottak fel, így Somogybán is az ország összes negatív és pozitív vo­nása megtalálható. A Pénzügykutató Rt veze­tője szerint a külföldi befekte­tők pénze arra elegendő csak, hogy bizonyos térségek gaz­daságát fellendítse, ám hiány­zik az a tőke, amivel a fejlett körzeteket az államban egy egységgé lehetne kapcsolni. Az előadásokat követően a millecentenáriumi falukróni- kaíró pályázat eredményhirde­tésére került sor. Gálné Jáger Márta, a Megyei Honismereti Egyesület alelnöke értékelte a beérkezett 23 pályamunkát. A díjakat dr. Kolber István, a pá­lyázat fővédnöke adta át. Fődí­jat kapott Róka Gyula, Faluk­rónika Siójutról című mun­kája. Első díjat szerzett meg­osztva: László István Balaton- szentgyörgy krónikája a rég­múlttól 1526-ig és Kiss Ta­más, Nágocs története című dolgozata. Második díjat ka­pott szintén megosztva Tóth Jenó' Alsósegesd község múltja és Bodó Imre Gölle község krónikája című mun­kája. Harmadik díjat nyert Czéh Emó'és Bodó József Baté község története című közös dolgozata. A zsűri döntése alapján különdíjat kapott Áb­rahám Vera Gadács község lakói az 1930-as években, Bő­sze Gábor Törökkoppány, Szorosad és Somogydöröcske története, dr. Koltay Péter Szőlősgyörök és környékének egészségügye a XIX. század­ban, Móring József Attila So- mogyvár krónikája, Nudliné Mauer Teodóra Kára és Törő- csik Zoltán Nemesdéd község története a legrégibb időktől az 1848/49-es eseményekig című helytörténeti krónikája. Egy kosár ötlet Atádon A turizmus idei szlogenje: Itthon otthon vagyunk Itthon otthon vagyunk — így hangzik a magyar turizmus idei szlogenje. De valóban ott­hon vagyunk e itthon? Erről is szó volt tegnap azon az idegen- forgalmi konferencián, ame­lyet Nagyatádon tartottak a megye napja alkalmából. A hazai idegenforgalom szak­emberei meglepő tényeket sorol­tak. Az életszínvonal romlása is hozzájárni ahhoz, hogy egyre kevesebb engedhetik meg ma­guknak a külföldi utazásokat. Itthon viszont még úgy-ahogy el tudnak menni nyaralni. Éppen ezért kívánatos a hazai turiszti­kai kínálat élénkítése. A Magyar Turisztikai Szolgálat Rt munka­társa, Szűcs Balázs arról be­szélt, hogy négymilliárd forin­tot költhetnek az idén az ide­genforgalomra, s egyből egy- milliárd forint a fejlesztéseket hivatott szolgálni. Az idegen- forgalmi beruházások azonban nem tartoznak a gyorsan meg­térülő befektetések közé, ezért kétszeresen is megfontolandó, hogy áldoz-e erre valaki. Erről már Hamvas Péter, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője beszélt. Az idegenforgalom fej­lesztése stratégiai döntést kí­ván, hiszen ez ma az ellent­mondásai ellenére is kitörési lehetőség lehet a kistérségek számára. Nagyatádon és kör­nyékén is több fejlesztési kon­cepció is készült. Most a buda­pesti Terra Kft munkatársai egy megvalósíthatósági programot készítenek a rinyamenti kistér­ség önkormányzatainak megbí­zásából. Helmut Reilemann a Német- országi Idegenforgalmi és Gyógyturisztikai Szövetség al­elnöke mindenekelőtt arra fi­gyelmeztetett, hogy elfogad­ható turisztikai terméket kell kínálni megfelelő áron. Az ol­csóság alacsony színvonallal párosul, a német turista nem ilyen vágyik. A jó minőséget megfizetné Magyarországon is. A tegnapi tanácskozás hoza- déka egy gazdagon megtelt öt­letkosár. Ormai István polgár- mester elmondta, hogy a város és környéke élni akar azokkal az ötletekkel, amelyeket kapott. Rövidesen megnyitják a tourin- form irodájukat, hogy kellő módon propagálják értékeiket. A nyár végén egy vadászati ki­állítást rendeznek a városban, a most kihasználatlanul álló do­hánybeváltó egyik épületében. A vadászat, a lovaglás, a falusi turizmus, a horgászat békésen elfér egymás mellett. S ha van kincs, akkor azt nem szabad veszni hagyni. Nagy Jenő Nyolcvan műben gyönyörködhetnek a látogatók fotó: lang A megye 49 képző- és ipar­művészének közel 80 munkája látható a Somogy megyei tár­laton, amelyet tegnap a me­gyenap alkalmából nyitott meg Szegó' György művészeti író a Vaszary Képtárban. A műfa­jok és kifejezésmódok sokszí­nűségét, több alkotói generá­ció alkotásait nyújtó kiállítás a somogyi közgyűlés támogatá­sával jött létre, amelynek el­nöke, dr. Kolber István, és Kaposvár polgármestere, Szita Károly köszöntötte a megje­lenteket. A nevezett alkotásokat a képző- és iparművészeti lekto­rátus zsűrije válogatta és mi­nősítette. A tárlat fődíját, So­mogy megye diját Ungvári Károly festőművész, Kaposvá­rét Kiing József festőművész, a Vaszary Képtárét Vörös And­rás festőművész kapta. A Ber­zsenyi társaság Bors István szobrászművészt, a Somogyért Egyesület Csikós Nagy Már­ton szobrászművészt, a ma­gyar alkotóművészek egyesü­lete J. Lieber Erzsébet textil­tervező iparművészt, a Siotour Rt Bálái Sándor grafikusmű­vészt, az SMK L Tóth Judit festőművészt, Marcali Uszá­nó v Jurij festőművész, Nagy­atád Honty Márta iparmű­vészt, Barcs Kertész Sándor festőművészt, Balatonföldvár és Lengyeltóti Nagy Ágnes grafikusművészt, Balatonlelle és Tab Wallner Jenó' festőmű­vészt, Fonyód és a nyugdíja­sok megyei szövetsége Szóké György grafikusművészt ju­talmazta nívódíjjal. Kaposváron lesz az idei vasutasnap és jön az IC Sínbuszon Siófokra (Folytatás az 1. oldalról) Sipos István vezérigazgató sok jó hírt hozott. Azt is, hogy má­justól IC vonat jár Budapestről Somogyba, de korántsem biz­tos, hogy csak Kaposvárig. Or­mai István nagyatádi polgár- mester felvetésére megvizsgál­ják, hogy miként kedvezhetnek a megye déli részéből utazók­nak. Dr. Kolber Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének kérdésére válaszolva elmondta: nem tervezik a mellékvonalak megszüntetését. A gazdaságos­ságuk érdekében azonban elin­dítják a sínautóbuszokat. Eső­ként Kaposvár és Siófok között. Dr. Balázs Árpád siófoki pol­gármester azonban igazi IC vo­natokat szeretne látni. Nos erre akkor lesz lehetőség, ha befeje­ződik a Murakeresztúr és Bala- tonszentgyörgy közötti szakasz villamosítását. A munkák feb­ruárban megkezdődnek, s jö­vőre a forgalomnak is átadhat­ják. Feigli Ferenc, barcsi pol­gármester kérdésére Sipos Ist­ván elmondta, hogy terveik kö­zött nem szerepel itt vasúti ha­tárátkelő létesítése. Ám ha a lé­tesülő vállalkozói övezet ezt indokolttá teszi, nem zárkóznak el a határátmenettől. Sipos István jutalmat adott át Szoller Károly vasutasnak, aki a Pécs-Pozsony nemzetközi gyorsvonaton, november 25-én a vészfék meghúzásával időben állította meg a vonatot, amely­nek kiszakadt egy kereke. így szerencsére nem történt ka­tasztrófa. Nagy Jenő Generációk a képtárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom