Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

1997. január 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Gázfűtésre álltak át a darányi iskolában Gázfűtésre állt át a darányi iskola és a darányi székhelyű körjegy­zőség. Az előbbiben eddig olajjal fűtöttek, a körjegyzőségen pedig vegyes tüzeléssel. Az iskola fűtéskorszerűsítése négymillió fo­rintba került, a körjegyzőségé 560 ezer forintba. A beruházás az érintett községek összefogásával jött létre. Összekötő út Gárdony és Tamási között Mintegy 42 millió forintért építenek utat Drávagárdony és Dráva- tamási között. Ezzel megszűnik a két falu zsáktelepülés jellege. A kétkilométeres út 80 százaléka már elkészült, májusra tervezik az átadást. Az útépítéshez 26 millió forintos állami támogatást nyer­tek, valamint a megye 8 millió forintos támogatását. A beruházás­hoz segítséget adott a darányi Penta és a barcsi Dráva-Coop szö­vetkezet is. Sítáborba utazott huszonöt gimnazista Tíznapos sítáborba utazott a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Re­formátus Gimnázium 25 diákja és négy tanára Szlovákiába, az Alacsony-Tátrába. Az itthon maradottak is örülhetnek a hónak, mert a jövő héten egyhetes síszünet lesz az iskolában. Hatvankétezer forint jutalmazásra 62 ezer forintot nyert a barcsi Deák Ferenc Általános Iskola az Apáczai könyvkiadótól. A pénzt a gyerekek jutalmazására fordítják. Ezt az összeget azért ajánlotta föl számukra a kiadó, mert egymillió forint értékben vásárolt tőlük tankönyveket az iskola. Csurgón gyorsítják a kertvárosi csatornaépítést A csurgói önkormányzat fontosnak tartja a szennyvízprogram meggyorsítását. Még el sem kezdődött a Kertváros I. ütemének ki­vitelezése, a szennyvíztisztító jobb kihasználása miatt, a lakossági sürgető igények megoldására megrendelték az engedélyezési és kivitelezési terveket a Kodály, Réti, Bartók, Raksányi, Erkel, Pol- dini és Basakuti úti szakaszokra, valamint a Zrínyi utcai rész foly­tatására. Az első ütemmel 3700, a másodikkal 3000 méterrel bő­vülne a csurgói csatornahálózat. Nyílt nap a barcsi Arany János iskolában Szülők és óvodapedagógusok részvételével nyílt napot tartottak a barcsi Arany János iskolában. A két bemutatóóra mellett az iskolá­val is megismertették az érdeklődőket. Megmutatták az iskolaker­tet, a háziasszonyképzéshez szükséges főzőkonyhát, a számítás- technika termet és videostúdiót. A sulitévé 20 perces filmen tájé­koztatta a szülőket az iskolások művészeti és szabadidős foglalko­zásaikról. Huszonötmillió forint az áfész-áruházra Hamarosan birtokba vehetik a barcsi vásárlók a város legna­gyobb élelmiszer-áruházát. En­nek a áfész-áruháznak az átala­kítása mintegy huszonöt millió forintba került, s az eladóteret a legmodernebb technikával sze­relték föl. A minden igényt ki­elégítő választék kínálásához húsz méter hosszú csemegepul­tot állítottak be, (képünkön) a portékát vonalkóddal látják el, a pontosságot pedig számítógépes mérlegek biztosítják. Az újjáa­lakult, szupermarket jellegűvé tett áfész-áruház február negye­dikén nyit kitárva vásárlói előtt fotocellás ajtót. FOTÓ: PÖLÖSKEITIBORNÉ Korszerű fénysorompó a vasúti átjáróban Csurgón a faüzemhez közeli Ady Endre és József Attila utcát ösz- szekötő vasúti átjáró sorompóját fél- és fénysorompóra cserélte ki a MÁV. A forgalmas belterületi szakaszon, ahol korábban a so­rompót még az úgynevezett szakállal is ellátták - nehogy átbújhas­sanak alatta -, most fokozottan ügyelni kell a lakosoknak, különö­sen a kisgyerekek átjárására. Karácsony Sándor-díj a barcsi pedagógusnak Tanító az első tízben Flórián József: — Életre szóló példát jelentett egykori tanítóm fotó: pölöskei tiborné A pedagógusok legmagasabb kitüntetésével, a Karácsony Sán­dor díjjal jutalmazták Flórián József barcsi tanító munkáját. A Deák Ferenc Általános Iskola pedagógusa 40 éve van a pályán. Mindössze tízen kapták meg ezt a kitüntetést az egész or­szágban. Jót mosolyogtam azon, hogy eszerint benne va­gyok az első tízben - mondta Flórián József, és a gondolatra most is mosolyog. - Ez a díj némileg meg is nyugtatott, ugyanis negyven évvel ezelőtt magasra tettem a mércét. Ka- darkúton jártam iskolába, és volt nekem ott egy csodálatos tanítóm. Talán még emlékszik a tévében Öveges profesz- szorra; no hát épp olyan lelke­sedéssel foglalkozott velünk a mi tanítónk is. Gárdonyi Já­nosnak hívták; így kaptam kedvet a pályához, ő volt a példaképem. S ha már a példakép meg­volt, Flórián József igyekezett ehhez mérten dolgozni. Nem ijedt meg semmilyen feladat­tól. Húsz évig tanított a dráva- szentesi kisiskolában, össze­vont osztályokban. Előfordult, hogy egy órán négy tanórát is tartottam - mondta erről az időről. - Persze, annak is megvolt a maga szépsége, s az előnye is. Azok a gyerekek ugyanis megtanultak tanulni. A mostaniak nem tudnak töb­bet, csak mást. Ha néptánccsoport kellett, ha színjátszó-társulat, a tanító úr megcsinálta. Univerzális pedagógusként együtt élt a fa­luval. Ma nem kell ez a „sza­tócsmódi”, most már az alsó tagozatban is szakosodnak.- Ma minden más lett. Pél­dául a megbecsültségünk; ak­kor sem volt gazdag a peda­gógus, de volt tekintélye. Ma már az sincs. Az ifjú kollégá­kat mindig cukkolom: menje­nek inkább butikosnak, mert a mi pályánkon csak lelki gaz­dagságot lehet szerezni. A gyerekek is megváltoz­tak. 30 évvel ezelőtt, mint mondta, egy évig nem volt annyi fegyelmezési gond, mint most egy nap alatt. Ter- mészetközelibbek, lélekben többek voltak a gyerekek, amikor még nem amerikani- zálódtak.- Ezt a fiatal generációt egyre kellene megtanítani: az élni. Mert most csak vannak. Óvodás koruktól hajtaniuk kell, és gyorsvon^tsebesség- gel mennek el a lényeg mel­lett. Mindig bizakodó voltam, ezért azt gondolom, még megállítható ez a gyorsvonat. Nagy László Interneten a Csokonai gimnázium Több százezer forint értékű szoftvert és hardvert nyert a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium ifjúsági könyvtára a Soros-alapítvány pályázatán. Ez a számítógépes hálózathoz, az Internethez való csatlakozást is lehetővé tette. Szigorú követelményeknek kellett megfelelni. Az iskola há­rom és fél év alatt viszont milli­ókat költött a könyvtárra. Már eddig is helyi hálózatban dol­goztak: az egyiken az új köny­vek feldolgozása és a kölcsönzés folyt, a másik gép a katalógus szerepét töltötte be. A diákok is használhatják. A beszerzett tíz­ezer új könyv fele ajándék. Viola Ernő könyvtáros nem­csak az Internet-csatlakozásnak örül.- Legalább százezer forint értékben kaptunk CD-lemeze- ket. Olyan könyvek vannak rajta, mint a világatlasz, a Ré­vai lexikon, Brehmtől: Az álla­tok világa. Bár már eddig is a Szirén rendszert használtuk, a kapott adatbázis újabb százez­ret ér. Az igazi szenzáció mégis az Internet. Minden műszaki felté­telt megkapták, a csatlakozás díjmentes. így olyan informá­ciós rendszerhez csatlakozhat­nak, amely naponta 170 000 ol­dallal bővül. Áz iskola bármely pillanatban hírt adhat magáról - az egész világnak. A héten Viola Ernő és Pápa Gábor műszaki informatika szakra készülő végzős diák „élesben” is kipróbálták: három és fél perc alatt lekérték a bu­dapesti Jedlik Ányos Gimná­zium használati szabályzatát. Egyelőre a pénz sem jelent le­küzdhetetlen akadályt: csak a helyi telefondíjat számlázzák. Horváth József Gyújtogató ápoltak Viccnek szánom, de az igazga­tónő nem nevet rajta: Drávata- másiban az egész falunak veszé­lyességi pótlék járna. Mert ki tudja, hogy kinek a házát gyújtja fel legközelebb a szociális otthon egyik vagy másik ápoltja. v Néhány évenként ugyanis ef­féle „baleset” történik. Legutóbb az intézmény egyik gazdasági épületét használta gyújtósnak az egyik beteg, csaknem kétmillió forint kárt okozva ezzel a Dráva Kastély szociális otthonnak. Az igazgatónőnek már csak azért sincs nevetős kedve, mert a gyúj- togatót postafordultával vissza­küldték a drávatamási otthonba a nagyatádi elmeosztályról. — Evekkel ezelőtt a régi au­tónkat gyújtotta föl az egyik bentlakó, nem sokkal később egy másik beteg szalmakazlat lob- bantott lángra, most meg ez a pajta... Az ok szinte bármilyen apróság lehet: szerelmi bánat vagy az, hogy csúnyán nézett rá a szomszédja. A szellemileg sé­rült embereknél ez már csak így megy — mondta Milicz Ilona igazgató.— Ezt a legutóbbi gyúj- togatónkat Diósjenőről hozták ide; már ott is volt vele hasonló gond. Amikor az oltást követően kérdőre fogtuk, azt mondta, azért gyújtotta föl a pajtát, mert össze­veszett egyik társával. Az eset után a fiatalembert a nagyatádi elmeosztályra szállították, ahon­nét épp nemrég küldték vissza. — A szabály az, hogy szociá­lis otthonban ön- és közveszé­lyes beteget nem szabad elhe­lyezni. A valóság azonban más. Ma az otthonokban szép szám­mal öngyilkosságra, vagy ag­resszivitásra hajlamos betegek is; erről nem mi tehetünk. Hiába lennének ezek az emberek a kór­házakban, megfelelő orvosi hát­térrel jobban kezelhetők, ez csak hiú ábránd, amikor sorra szünte­tik meg a pszichiátriákon is az ágyakat. Marad tehát a félelem, hogy mikor gyújtják föl az ott­hont, mikor kezd dühöngeni va­lamelyik páciens. A leégett gazdasági épületet már nem hozzák rendbe Dráva- tamásiban. így marad, ha úgy tetszik, emlékeztetőül. N. L, Faképnél hagyták az egyeztető tárgyaláson a barcsi vezetőket Megsértődött a cigányképviselő Megszakadtak a barcsi kisebb­ségi önkormányzat idei költ­ségvetésének egyeztető tárgya­lásai. A cigányság képviselői ugyanis egyszercsak felálltak, faképnél hagyták a barcsi pol­gármestert és munkatársait. A szóbeszéd szerint a sértődötten elvonulok rácsapták az ajtót tárgyalópartnereikre. Ajtócsapkodás nem volt, de a többi igaz — mondta Szegedi Tibor cigányképviselő. — Mi igyekszünk politikusak ma­radni, de van egy tűréshatár. Dolgozni akarunk az idén, és ezt abból az összegből, amelyet a barcsi polgármester javasolt, nem lehet megtenni. Nem tud­juk elhinni, hogy egymilliárd négyszázezres bevételéből a város mindössze egymillió fo­rinttal — a tavalyival meg­egyező összeggel — képes se­gíteni a munkánkat, annak elle­nére, hogy jelentős eredménye­ket sikerült fölmutatnunk, s munkánkkal több millió forin­tot spóroltunk meg a városnak. Nem akarok összehasonlít- gatni, hogy szegényebb önkor­mányzatok mennyivel adnak többet a miénknél rosszabbul működő kisebbségi hivatalok­nak. Amit a barcsi kisebbségi önkormányzat az elmúlt két évben végzett, az példaértékű. Közhasznú munkásokat alkal­maztunk, rendben tartjuk a ci­gányvárosrész közterületeit, a Soros-alapítványtól nyert gép­parkot is a városnak szereztük. Iskolán kívüli oktatást indítunk, országosan is modellértékűek a kezdeményezéseink. — Ilyet a 48 év alatt még nem tapasztaltam, hogy valaki tárgyalás közben otthagyjon — mondta Feigli Ferenc barcsi polgármester. — Ez rendkívül csúnya viselkedési mód azzal az önkormányzattal szemben, amelyet eddig sokan azért tá­madták, mert túlságosan is tá­mogatja a cigányságot. Én Sze­gedi Tibortól csak azt kértem: a testület előtt érveljen a költség­vetéstervezet mellett. Az alap­vető kérdések a következők: működőképes-e a kisebbségi önkormányzat? Biztosította-e ez a város azt a pénzt, hogy a lehetőségekhez mérten tisztes­séges körülmények között dol­gozzanak? A kisebbségi ön- kormányzat idei költségvetés­tervezetében sok százezer fo­rintos telefonszámla és több olyan tétel szerepel, amelyek elfogadhatatlanok. Az ügyhöz hozzátartozik: a kisebbségi önkormányzat veze­tője a mai napig nem kereste az alkalmat a történtek tisztázá­sára. A barcsi képviselő-testület azóta döntött a cigányönkor­mányzat költségvetéséről: egymillió forintból kell gazdál­kodniuk. N. L. Bálok sora Barcson Újabb lehetőséget teremt a vi­gasságra a farsang; megkezdődött a báli szezon már a Dráva-parti városban is. Képünk a barcsi sportbálon ké­szült, ahol szigetvári táncosok szórakoztatták a közönséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom