Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

1997. január 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Segély mellé munkát Falun minden egyszerűbb. Tombol a munkanélküliség, hát a segély mellé feladatot is adnak az állástalannak. Meg lehet nézni a falvak közterületeit, mekkora a rend és a tisztaság. A drávatamási polgármesternek lassan már fejtörést okoz, mi is legyen a munkanélküliek következő feladata. De a végén csak kitalálja. Tudja, hogy ki mihez ért, és ennek megfelelő munkát végeztet vele. S az állástalan tisztességgel megdolgozik a segé­lyéért. Ugyanakkor a városokban szinte semmit sem ér a mun­kanélküliek közmunkája. A fekete gazdasággal szemben is huszárosán léptek fel egyik-másik faluban. Az emberek tudnak egymásról, s erre a tudásra alapozott a bélavári önkormányzat is, amikor sajátos módon csökkentette a helybeli munkanélküliek számát. Akiről biztosan tudták, hogy csak papíron munkanélküli, s a valóság­ban nagyon is jól keres, felszólították: mondjon le a jövedelem- pótló támogatásról. A huszonegy jövedelempótlósból mára csak négy maradt. Lehet persze azt mondani: könnyű nekik, hiszen kihasznál­hatják, hogy a kis közösségben mindenki mindenkit jól ismer. Aztán meg azt is fel lehet hánytorgatni, hogy egyik-másik lépé­sük — bizony — nem is mindig a legszabályszerűbb. Azonban ne feledkezzünk meg róla: mindezek mögött nem egyéb van, mint amit úgy hívunk: józan paraszti ész és igazságérzet. Internet szolgáltató központ Somogybán Egy lépéssel közelebb a nagyvilághoz fotó: török anett Belépett az Internet szolgál­tatók sorába a Somogy Me­gyei Vállalkozói Központ. Ezzel közelebb került a so­mogyiakhoz az információs világhálózat. Sitányi László, a vállalkozói központ munkatársa el­mondta, hogy az Internet el­terjedésének eddig gátat sza­bott, hogy a megyében nem volt szolgáltató központ. A nagy cégek nem láttak üzleti lehetőséget abban, hogy So­mogybán is terjeszkedjenek. A megyei önkormányzat a megyeházán helységet bizto­sított a szolgáltatáshoz. A Matávtól egy menedzselt bé­relt vonalat kaptak. Ez azt je­lenti, hogy az Internet szol­gáltatást igénybe vevőknek a kedvező csomagdíj mellett csak a helyi beszélgetés árát kell megfizetniük, ha kalan­dozni akarnak az informá­ciós világsztrádán. A szolgáltatással nemcsak az intézmények és a vállal­kozók, hanem az iskolák is lehetőséget kapnak az Inter­net felhasználására. N. J. A hóeltakarításon spórolt pénzen is virágosítanak Lakhatóvá teszik Siófokot Siófok számos utcáján még ma is jégbordák nehezítik a közlekedést. A tegnap először megtartott várospolitikai fó­rumon dr. Balázs Árpád pol­gármester magára vállalta az emiatti felelősséget. Elmondta: utasításba adta, hogy Siokom lehetőleg spóroljon a hóeltakarítási munkálatok so­rán. A pénzt ugyanis virágosí- tásra kívánják fordítani. Tavaly Siófok nyerte a legvirágosabb város címet az országos vetél­kedőn, s idén az európai vetél­kedőn képviseli hazánkat. Egy jó eredmény nagy kiugrási le­hetőséget jelenthet. A 70-es főút mellett él a vá­roslakók nyolcvan százaléka, s ide települtek az iskolák is. Ha majd díjat kell fizetni az M 7-es autópálya használatáért, erre te­relődik az átmenő forgalom. Ezért Balázs Árpád egyetértett Juhász Jánossal, hogy a Sió- csatornán épüljön új híd. Az erre rávezető utat azonban csat­lakoztatni kellene Balatonsza­badi-Enying irányába; a Fejér megyei területfejlesztési tanács az összekötő út feléje eső ré­szének finanszírozásáról már döntött. Fodor János, akinek cége, a Siómente Renault Kft vendé­gelte meg a beszélgetés mint­egy száz résztvevőjét, azt fir­tatta: a város összeállított-e lis­tát azokról a helyi alapítvá­nyokról, akiknek oda lehet jut­tatni az adó 1 százalékát. A polgármester igennel válaszolt. Megtudtuk: az intézmények mintegy felének munkáját több, mint három éve segítik alapít­ványok, akikhez lehet pénzt jut­tatni. Ebben a kedvező helyzet­ben van a Kálmán Imre Mú­zeum, a Balaton Néptáncegye­sület és a rendezvényt szervező Dél-Balatoni Kulturális Köz­pont is. Konkrét fejlesztési elképze­lésekkel kapcsolatban Balázs Árpád nem tudott nyilatkozni, hiszen majd egy hónap múlva dönt arról a képviselő testület, hogy milyen célokra szavaz pénzt a költségvetésből. Borék Jánosné kérdésére ugyanakkor elmondta: további villanyrend­őröket helyeznek majd üzembe. Horváthné Böjti Karolinát az új piactéri beruházásról biztosí­totta. A leendő üzletek működ­tetéséhez a kivitelező még be­ruházókat keres, de a nagy csarnok a város tulajdonában marad majd. Dr. Vass Imrét ar­ról tájékoztatta, hogy évenként 2-2,5 millió forinttal több pénzt kell az önkormányzatnak a zöldnyesedékek elszállítására fordítania. A probléma főképp a sóstói városrészben és az üdü­lőterületen jelentkezik. Jelenleg is közhasznú munkások hárít­ják el a problémát, tavaszig megfelelő komposztáló techno­lógiát akar beszerezni a város. Takács Márta megtudhatta: a polgármester jónak látná, ha a jövőben minden építési enge­dély kiadásakor fa illetve sö­vénytelepítési kötelezettséget imának elő. Lakhatóvá szeretné tenni Siófokot. Czene Attila Nyolcvan szekrénnyi az iratanyag Földre várnak a tulajdonosok (Folytatás az 1. oldalról) A nyolcvan földkiadó bizott­ság elsősorban azért nem tudta végrehajtani a feladatot három év alatt sem, mert működésük­höz alig kaptak pénzt. Hiány­zott a szakmai hozzáértés is és a minisztérium sem adott kellő iránymutatást, például a ter­mészetvédelmi . . területek ügyében.- A bizottságok iratait ha­marosan átveszi a megyei földművelésügyi hivatal, de a papírok helyben maradnak, mert nem tudjuk tárolni azo­kat. A munka elvégzéséhez szükséges feltételeket még nem biztosították - mondta Lukács Zoltán hivatalvezető. - Mi adott területet ismerő, földügyi igazgatásban jártas kollégákat alkalmazunk majd. Bizottságonként szükség van egy ügyintézőre és egy számí­tógépes szakemberre, egy he­lyen az ők három hónapos munkája szükséges, hogy el­végezzenek. Az egész munka 80-100 millió forintba kerül, és remélem, hogy jövőre befe­jezzük. A földtulajdoni viszonyok rendezetlensége miatt nem alakult még Magyarországon a valós földpiac, nem fogadják el a földet fedezetként a hitel- kérelmeknél. A tulajdon tisz­tázása alapvető feltétele az eu­rópai integrációnak és a föld­kataszteri programnak is. Katona József Kifosztotta az angolt, majd angolosan távozott Rablásért négy és fél év Egy angol állampolgár — al­kalmi ismerősei társaságában — szórakozott Kaposváron, egy Németh István fasori boro­zóban. Egy órával később az utcán megverték és kirabolták. A tettes Bödd János kaposvári lakos négy és fél év fegyházat kapott és eltiltották öt évre a közügyektől. Az eset 1995 november 20- án történt. Amikor az angol fi­zetett, a tőle alig egy méterre álló Bödó' János, a pénztárcát figyelte: benne több ezres is la­pult. Amikor az angol a belvá­ros felé indult; valaki megkér­dezte tőle: kér-e taxit? Nemet mondott. Ez volt az utolsó szó, azt már csak az ökölcsapások követték. Az angolt valaki tar­kón vágta és elgáncsolta. Meg­próbált ugyan védekezni, de többször arcul ütötték. A tá­madó: Bödő János 30 éves ka­posvári lakos volt, aki elvette áldozata övtáskáját, és mintegy 5 ezer forintját, majd angolosan távozott. Az eljárás során a sértett ha­tározottan felismerte támadót. A Kaposvári Városi Bíróság Bödő Jánost rablásért — mint többszörös visszaesőt — négy évi és hat hónapi fegyházra ítélte, öt évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától; és meg­szüntette egy korábbi szabad­ságvesztés büntetése végrehaj­tása során engedélyezett feltéte­les szabadságát (Bödő ugyanis 1995. október 17-én kedvez­ménnyel került feltételesen szabad lábra a két évi nyolc hó­napi — rablási kísérlet és ga­rázdaság miatt kirótt — sza­badságvesztéséből). Az ügyész súlyosításért, Bödő János és védője pedig fölmentésért föl- lebezett. A megyei bíróság dr. Pap Árpád fellebbviteli tanácsa az elsőfokú ítéletet helyben­hagyta. (Tamási) Negyedmillió a könyvtárnak Kétszázötvenezer forint tá­mogatást kap ebben az év­ben a nagyatádi városi könyvtár. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium­tól kapott összeget a tervek szerint az intézmény tele­kommunikációs' rendszeré­nek kiépítésére fordítják. Az önkormányzat pedig a meg­kötendő megállapodás sze­rinti működési költséget biz­tosítja az intézmény részére. Farsang az andocsi óvodásokért Huszonháromezer forint bevételt hozott az andocsi óvoda számára az intéz­ményvezetés és a szülői munkaközösség által szer­vezett jelmezes farsangi délután. A negyven óvodás közül harmincketten öltöz­tek különféle jelmezekbe a vidám rendezvényen. Az óvoda vezetői úgy döntöt­tek: a bál teljes bevételét az óvodások nyári kirándulá­sára fordítják. Hat rendelet, 90 határozat Zalán A Tab melletti Zala község­ben az önkormányzati kép­viselők hat rendeletet és ki­lencven határozatot hoztak, melyek közül egy sem volt törvénysértő. A testület leg­utóbbi ülésén egyebek közt megtárgyalta és elfogadta Dr. Garabon Károly jegyző 1996. évi munkájáról ké­szült beszámolót. A helyi döntéshozók megfogalmaz­ták: még több jogi segítsé­get kémek a jegyzőtől mun­kájuk eredményesebb vég­zéséhez. Választanak a horgászok A Kaposvári Sporthorgász- egyesület tagjai folytatják nádvágást és a takarítást a Töröcskei tavon. Az egyesü­let vezetői összesítették a fogási naplók adatait, s el­készítették az idei telepítési terveket is. Szombaton 9 órától horgászmatinét szer­veznek az MTESZ székház­ban, ahol horgászfilmeket is bemutatnak, a csereberét pedig tanácsadással is segí­tik. A matinét követő szom­baton a Cser vendéglőben tartják a hagyományos hor­gászbált, majd február 23-án 9 órakor a megyei rendőr­főkapitányság nagytermé­ben az idei közgyűlést. A beszámoló megvitatását kö­vetően módosítják majd az alapszabályt és új vezetősé­get választanak. A gondnok, a parancsnok és az adu TÉLI NAPOK BÖHÖNYÉN Szegény kis öreg, háborús veterán, a mai napig dörgedelmesen szapulja a sorsot, amikor a temető kerül szóba. Zá­poroznak az istennyilák meg más ma- gasságos erogén zónák: „mért épp Bö- hönye földjében kell nyugodnia a frit- zeknek!”, dörmögi, és faképnél hagy. A német-magyar világháborús temető sokáig borzolta a kedélyeket Böhönyén. Mára a többség felismerte: nemes, meg­békélést segítő gesztus ez. A temetőben nevek, 2500, és a névtelenség: sok he­lyütt csak ennyi olvasható: két ismeret­len magyar katona. A járdák mintha nem is láttak volna havat, a katonásan sorakozó keresztek közét azonban hóta­karó fedi. Néhány lábnyom, s koszorúk emlékeztetnek az emlékezőkre. Sebestyén Tibor gondnok-vállalkozó az ablakából éppen rálát a községszéli temetőre. Erre nagy szüksége is van: éj­nek évadján, nemegyszer alsónadrágban kénytelen üldözőbe venni a kegyeletet nem ismerő tolvajokat, kezében auto­mata fényképező, hogy a bizonyítékot megszerezhesse. Még sosem sikerült neki. így aztán nyaranta büntetlenül csappan meg a mahónia-ágyás. Már a bronzkaput is megfújták, pedig, mond­ják, csodálatos hangja volt, mintha a ha­rang szólt volna belőle, ahogy nyitották- csukták. Vaskapura cserélik, mert sem a kapu, sem a tettes nem került elő. — Tudom, és szerintem a rendőrök is tudják, kik voltak — berzenkedik, bár hangsúlyozza: nem vádaskodó típus. Ha kell, rászól ugyan a temetői virággyűjtő nénikékre, ám jobb szeret nyugodtan dolgozni. És szívvel-lélekkel. Sokat hallani: a rend őrei tudják, kit kéne nyakon csípni, csak nem akaiják, nem merik. A többi között ezzel a kér­déssel kopogtattam be tegnap Koronc- zay Miklós őrsparancsnokhoz. A 30 éves százados veszi a lapot, s moso­lyogva mondja: az állampolgárok zöme jól tudja, bizonyíték nélkül, mese nincs, tettes sincs. Másrészt: tettes van, a tava­lyi bűncselekmények 56,7 százalékos felderítettségével büszkélkedhet az őrs fiatal, képzett csapata. Tíz zsaru, akiket ismernek, s bizalmukba fogadtak a he­lyiek és környékbeliek: 8 önkormányzat 6750 lakosa. A százados azt tartja: bár a javarészt lopásokból álló statisztika or­szágosan sem piskóta, ám a lényeg a polgár biztonságérzete. Ők ezért dol­goznak. Segítik őket a polgárőrségek, hátráltatják a technikai és anyagi feltéte­lek hiánya. A Ladák állnak, a benzin már csak a kiszállásokra ha futja. Önkormányzati Nysa pöfög el a „bó­bitás autó” mellett. Óvatosan araszol a jégbordák mentén, maszek hólánca ütemesen verdesi az utat. A csak Go- mulkának hívott lengyel csoda sofőré, Kocsis István elmondja, 40-60 helyre szállítják a délidei kosztot, köztük a terü­leti gondozási központ idősek klubjába. Kovács Ferenc (65) és a Faragó József (79) a délelőttöt töltötte a klubban, épp hazafelé indulnak. Néhány szót váltunk a 106 forintos kenyérről meg 14 ezres nyugdíjról, aztán — „gyere pajtás, kial­szik a tűzünk”, mondja az idősebbik — mindketten tovább állnak. Odabent han­gulat van, a tévé 1 a Happy Holliday című német szappanoperát nyomja. Gál Józsefnek (69) nem nehéz elvonnom a figyelmét, s miközben veséjét a cserép­kályhával melengeti, a klubéletről me­sél. Dominóznak, dumcsiznak, olvas­gatnak, s még snapszliznak, zsíroznak is, persze csak „haveri alapon”. 50 év után itt vett először kártyát a kezébe, 1946-ban ugyanis másfélmilliót bukott, millpengőben. Fél kiló zsírt adott el, hogy kilegyen az elvesztett összeg. Az ördög Bibliájáról szólva Trixler Ferenc (60) elmondja, ő bíz' szívesebben ul­tizna, de a „10 ezres nyögdíjjal nem le­het kekeckedni”. Lóki György (67) a malmozás mestere, Kiss Deák Jánosné (78) a dalolásé. A fenyvesi őszi Nap­fény törzstáborozója büszkén mutatja a falon feszítő nótaügyi emléklapokat. — Jól érzi magát itten az öregség, aranyoskám — így Bözsi néni. Ahogy a régi szép időkről, egész estét betöltő táncolásról beszél, látom, jó kedélye fö­lött nem járt el az idő. Böhönye, talán ebből is látszik, tisz­teli időseit. A klubban Németh Jánosné és Szabó Ferencné, a házi gondozásban Magyar Csabáné, Becsei Lászlóné és Ángyán Béláné dolgozik a nyugdíjaso­kért. Ápolnak, boltba járnak, ha kell dominóznak, de ami a szerintük a leg­fontosabb, beszélgetnek a hajlott korú böhönyeiekkel. Mert bár sok minden­ben, mégis ebben szenvedi a legna­gyobb szükséget — az öregség, ahogy Bözsi néni tanította. Balassa Tamás (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom