Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-25 / 21. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1997. j an. 25., szombat KÖNYVAJÁNLÓ EVELYN MARS A szanatórium rejtélye A Svájcban játszódó orvosi krimiben minden megtalál­ható, amit várunk Evelyn Marshtól. Kaland, izgalom, cselszövés, szex és vér. (Bu- dakönyvek, 498 Ft) DANIELLE THOMAS A sötétség gyermekei A regény Dél-Afrika tarka, szenvedélyekkel és babo­nákkal teli világába vezeti az olvasót. (Delej, 648 Ft) JUDITH KRANTZ Tavaszi kollekció Az írónő műve párhuzamo­san tárja az olvasó elé a sztármanökenek napjainak napfényes és árnyékos olda­lát. (Door, 648 Ft) MILAN KUNDERA Búcsúkeringő A mű színhelye egy közép­európai fürdővároska, ahol randevút ad egymásnak a nyolc főszereplő. Az ő Sors­történetük fonódik „kerin- gővé”. (Európa, 750 Ft) ROBERT LUDLUM Szenátor Imfluxo A főszereplő, Andrew Tre- vayne indulni akar az elnök- választáson; időközben nagyhatalmakkal kell szem- beszállnia az emberiség jövő­jéért. (IPC Könyv, 598 F)t DR. OETKER Fondü A gyűjtőknek szerez örömet a közkedvelt szakácskönyv­sorozat legújabb része. (Ma­gyar Könyvklub, 750 Ft) A fenti könyvek megvásárol­hatók a Fókusz könyvesbolt­ban: Kaposvár, Fő u. 13. Még finomítható, de működőképes a program Kezdők a munkaerőpiacon Minden harmadik somogyi fiatal a középfokú oktatási in­tézmények padjaiból a mun­kaügyi központba megy, s ott kezdi a „nagybetűs életet”. A munkanélküli fiatalok 40 szá­zaléka szakmunkásképzőt, 30 százaléka szakközépiskolát, 25 százaléka gimnáziumot végzett, de egyre magasabb, már 5 százalék körüli a diplo­mával rendelkezők aránya. Fél éve megszűnt a pályakezdők munkanélküli segélye, he­lyébe új szolgáltatások, ellá­tási formák léptek. A program­ról sokan azt tartják; nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Tény: van még rajta mit finomítani. A passzív ellá­tás helyett az aktív segítség azt is jelenti, hogy a fiataloknak nem kell a feleslegesség, a cél­talanság érzésének terhével kezdeni életüket. — Az előző években két­ezernél több pályakezdő re­gisztráltatta magát, a mostani program indulásával számuk mintegy háromszázzal csök­kent — mondta Fülöp Zoltán, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese. — Nagyjából ilyen arányban jelentkeztek nálunk, akik nem akartak elhelyezkedni, sem továbbtanulni, és csak a segé­lyért jöttek. A többieknek va­lóban hatékony segítséget tu­dunk nyújtani a program segít­ségével. A kormányrendelet többféle támogatási formát tesz lehetővé. Jelenleg mint­egy 1700 fiatalt tartanak nyil­ván. Közülük az úgynevezett foglalkoztatáspolitikai aktív eszközökkel történő támoga­tásban — munkatapasztalat­szerzés támogatása, foglalkoz­tatási támogatás, képzések, bértámogatás — 650-en része­sülnek. — Fél éve nyílt nappal kez­dődött ez a program, ahová meghívtuk a fiatalokat és a munkaadókat is. A munkaa­dók fogadókészségén lehetne még javítani. Ha a munkaügyi központ a pályakezdő munka­bérének egy részét át is vál­lalja, nem szívesen foglalkoz­tatnak tapasztalatlan fiatalo­kat. Ez az „óvatos” fogadó- készség az oka, hogy többen nem vesznek részt ilyen támo­gatásban. Megoldás az átkép­zés, a képzés lehet. Mintegy 30-40 csoportos tanfolyamunk van, 20 képzőintézménnyel ál­lunk kapcsolatban. — Mi lesz azzal, aki nem tud elhelyezkedni, és a tanfolyam sem megfelelő'számára? — Különféle szolgáltatáso­kat ajánlunk: segítséget a cél pontos megfogalmazásában. 1700 pályakezdő fiatal közül 1300-zal tudunk állandó kap­csolatot tartani és valamilyen formában segíteni. — Sokan állítják, a munka­ügyi központ lélektelenül, szinte csak adatként kezelik a fiatalokat... — Igyekszünk ezen a képen változtatni. Aki hozzánk bejön, először egy munkaerőközvetí­tővel kerül kapcsolatba. Az úgynevezett első inteijú során sem a puszta adatokra vagyunk kíváncsiak, hanem mindenre, ami a fiatal további sorsát befo­lyásolhatja, segítheti. Együtt­működési tervet alakítunk ki a pályakezdő fiatallal közösen. Ebben mindkét fél lépéseit, a lehetőségeket és az elvárásokat is rögzítjük. Nem adatként, ha­nem partnerként kezeljük a fia­talokat. — Ezek szerint sikeres a program? — Még korai lenne kimon­dani bármilyen ítéletet is. Fo­lyamatosan értékeljük a prog­ramot, és talán ha a munkaügyi központok javaslatai, tapaszta­latait is figyelembe veszik a kormányrendelet módosítása­kor, még hatékonyabbá válik a munkánk. Ilyen javaslatunk, hogy bizonyos támogatásoknál töröljék el, vagy csökkentsék a kilencven napos várakozási időt, mert ez — véleményünk szerint — túlzott óvatosság. A program pénzügyi finanszíro­zása is várhatóan rugalmasabb lesz. A szemléletváltozáshoz persze idő kell, és türelmes, következetes és szolgáltatás­központú munka. Jakab Edit Mutasd, hogyan vásárolsz és megmondom, hogy ki vagy A férfiak sokkal ügyesebben manővereznek a bevásárlóko­csival az üzletekben mint a höl­gyek - állítja egy londoni pszi­chológus, dr. David Lewis, aki ennek megfelelően hat cso­portba sorolja a szupermarke­tekben válogatókat. Ón vajon melyikbe tartozik? - Az ifjú szá­guldozó kész életveszély min­denki számára. A kis kocsit ösz- szetéveszti egy jó formában lévő Jaguárral és az üzletet a Monte Carló-i autóversennyel. Általá­ban többször is visszaszágulda- nak a polchoz, mert a sebesség mámorában mindig elfelejtenek valamit.- Az akadályozó típus az, aki úgy álhtja le a kocsit, hogy más véletlenül se férjen el mellette, míg ő önfeledten nézegeti az árukat. Olyan, mint az autóve­zető, aki a sztráda kellős köze­pén áll meg piknikelni.- A „hétvégi vezetők” több­nyire csapatban bukkannak elő a bevásárló központokban. Kizá­rólag nagy csoportban hajlandók polcról-polcra vándorolni, mi­közben kiértékelik az árukat. Nyomukban rengeteg bevásár­lókocsi szokott összeütközni.- A polctól polcig ugrálok csoportja sem leányálom. Ők minden előzetes jel nélkül bár­mikor képesek hirtelen megállni a kocsival, ami által rengeteg ki- sebb-nagyobb kék foltos balese­tet okoznak.- A teherautó típus összeté­veszti a bevásárlókocsit egy mé­retes teherautóval. Magas to­ronyban áll a kocsiban a szerin­tük szükséges elemózsia. Több­nyire csak havonta egyszer in­dulnak beszerző körútra.- A romantikusok ifjú lelkek, energikusak és magányosak. Életük nagy szerelmét szeretnék a boltban meglelni. A felmérés alapján megállapították, hogy csak a bevásárlók 10 százaléka indul konkrét listával a boltba. 40 százalék azt állítja, e nélkül is tudja, mire van szüksége. Az emberek 10 százaléka vásárol pillanatnyi hangulata szerint. Ezek között viszont 63 százalék a férfiak aránya. Motoron érkezik a pizza FOTÓ: TÖRÖK ANETT Motoron egy falatnyi Itália A pizzériában tetőfokon a hangulat. Elvégre ha már olasz csemegét kínálnak, ah­hoz mediterrán hangulat is dukál. Egy falatnyi Itália... Itt mindig nagyüzem van, mindig történik valami. Vizsi Zoltán alig egy hó­napja dolgozik a pizzériában és motoron hordja házhoz a megrendelt pizzát. Véletle­nül hallotta, hogy megürese­dett egy hely, s gondolta: ki­próbálja. Aztán maradt. Mondja: nem bánta meg, hogy ezt választotta. — Délelőtt 11-től éjjel 11- ig dolgozunk. Négyen va­gyunk, kétnaponta cserélünk. A két nap munka nagyon kemény, de utána ugyaneny- nyi pihenés következik. — Mit szeretsz ebben a munkában? — Most éppen semmit, mert meg lehet fagyni a mo­toron pedig van rajtam két nadrág, öt pulóver. Lassan már minden kis ut­cát ismer a városban, s ha mégsem, van egy térkép a konyha falán, ott meg lehet nézni. Van olyan utca, ahova rendszeresen járnak, és van, ahova még sosem vittek piz­zát. — A pizzát a legtöbb em­ber szereti, korra, nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül, volt, hogy lerobbant házhoz kellett vinnem. Azt hittem: valami disznóól-fél­ébe tévedtem. A férfi ötez­ressel fizetett. Van egy srác, aki minden nap rendel pizzát, de mindig csak résnyire nyitja ki az ajtót: kidugja a pénzt, és berántja az ételt. Jópofa... A másik kihordó Kovács Bálint „régi motoros” már: egy éve dolgozik a pizzériá­ban. — Egész nap motorozha­tok, s ezt szeretem a legjob­ban. Velem is történtek fur­csa dolgok: kétszer előfor­dult már, hogy nem fizették ki a pizzát. Benne van a pak­liban. Vitatkozni, balhézni nem érdemes. Egyszer el is ütöttek. Nem unatkozunk, meg kárpótol a jókedv, a jó társaság. Szekeres Ákos néhány hete dolgozik a pizzériában. Előtte nem volt munkája, és öröm­mel vette, amikor hívták. — A vasárnap a leggyen­gébb, a hétköznapok erőseb­bek. Van nap, hogy száz ren­delést is ki kell vinnünk. Sze­retek motorozni, nemcsak a munkám, hanem a hobbim is a motorom: javítgatni, tiszto­gatni is szeretem. Jó dolog, ha olyan munkája lehet az em­bernek, ami egyben az egyik kedvenc időtöltése is... Lengyel Petronella Számítógépkezelő kezdő ( 40 óra ) 8,000 Ft Számítógépes titkárnői (40 óra) 15,000 Ft Excel vagy Word for Win'95 (40 óra) 15,000 Ft Excel és Word for Win'95 (60 óra) 20,000 Ft í © délelőtt © délután © este © hétvégén © S Kismamáknak, munkanélkülieknek: részletfizetés, 10% kedvezmény! Kaposvár Petőfi u. 47 982/319-550 számítógépes Tanfolyam Boldogulni akarnak a cigánycsaládok is Ingyen koca Istvándiban Alapítványi támogatással disznót nevelnek Istvándi ci­gány családjai. Egymillió fo­rintot nyert ugyanis a kisebb­ségi önkormányzat megélhetés teremtésére. Ebből a pénzből anyakocákat vásároltak, és „bérbe” adták a nevelésükre vállalkozó családoknak. Nyolc család - mintegy félszáz em­ber - vesz részt ebben az első ütemben, s az ellés után to­vábbi családokat bevonnak. A malacok egy részét le kell adni, de a többi a sertéstartóké lesz. így rövid időn belül a résztvevő családoknak saját kocái, süldői is lesznek. Az ál­latok fölneveléséhez szüksé­ges takarmányt, tápot is az alapítványi pénzből fedezik.- Amennyire én tudom, a kiválasztásunknál fontos szempont volt a megbízható­ság. Mert ha egyikünk bukik, az egész program bukik - mondta Csonka Vendel. — Márpedig sok család vár erre a lehetőségre. A fiatalembert egy éve küld­ték el a Dráva Parkettől. Az ok: vidéki. Költséges a mun­káltatónak vidékieket alkal­mazni, mert nagy az útikölt­ség. Ifj. Csonka Vendel a szü­leivel él egy fedél alatt, de kü­lön háztartásban. - Családala­pításra egyelőre nem is gondo­lok. Tudja, ha az ember gyere­ket vállal, annak valamiféle jövőt is kellene biztosítani.- Az én rokkantnyugdíjam alig több nyolcezer forintnál, a feleségem pedig munkanélküli- mondta Orsós Imre. - Há­rom gyerekünk van. Egy csöp­pet sem könnyű a helyzetünk, de mindig törekvő emberek voltunk. Talán ezért is válasz­tott minket a kisebbségi ön- kormányzat.- Nagyon örültünk ennek a kocának - mondta a felesége.- Korábban is tartottunk álla­tokat, amióta azonban OTP- kölcsönt vettünk fel, abba kel­lett hagyni. Nem futná takar­mányra. A kölcsönt házépítésre kér­ték. - A három gyerekre kap­tunk 600 ezer forint vissza nem térítendőt, és még félmil­liót vettünk föl rendes ka­matra. Ezt nyögjük most. Látja ott, a ház mögött azt az ócska vályogépületet? Abban lak­tunk - mutatja a házigazda. - Hálistennek most már csak felvonulási épület. Etetési idő van, s az alapít­ványijószágot is megmutatják.- Azért jó nagyon ez a disz­nótartás, mert tartós segítséget jelent - mondta Orsós Imre, miközben ellátta az állatot. - Mert azzal, hogy segélyt adnak a szegénynek, nem jut előbbre senki. Munkát kellene adni a kezünkbe! Csakhogy felénk 50 kilométeres körzetben nincs munka. Pedig a cigányok kö­zött is sok van, aki két kézzel kapna utána, mert ki akar tömi a nyomorúságból. Nagy László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom