Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-25 / 21. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. január 25., szombat Hatvannégy szebb szoba a Kerámiában A zamárdi Kerámia hotel tavalyi bevétele húsz százalékkal ha­ladta meg az előző évit, s ebből fejlesztésre is jutott. A 68 szo­báinak felújítására kis híján négymillió forintot költöttek, és csaknem 700 ezer forintért vásároltak számítógépeket. A parkot 120 ezer forintért tetették rendbe. Új tetőszigeteléssel látták el az épületet. A 12 alkalmazott a 13. havi fizetésén túl 18 száza­lékos rendkívüli béremelés is kapott. / Életben marad a füredi szívkórház A nemzetközi hírű balatonfüredi szívkórház, ahol rendszeresen kezelnek somogyi lakosokat is, hosszas viták után elkerülte a működésképtelenséget. A korábban már megszüntetett 110 ágyon túl még 154-nek a felszámolását tervezte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A megmaradó 339 ágy azonban nem tette volna lehetővé a költségek kigazdálkodását, és sok beteg maradt volna ellátatlanul. Évente mintegy 30 ezer állampolgár szenved szívinfarktust hazánkban, s jórészt Balatonfüreden keze­lik, illetve rehabilitálják őket. A másodfokú határozat így kilenc - vennel emelte a füredi kórházi ágyak számát, ettől függetlenül azonban szükség van a gyógyító struktúra átalakítására, és az év közepéig félszáz dolgozót is elbocsátanak. Tizennégymillió forint traktorra Ságváron Az 1100 hektáron gazdálkodó ságvári Egyetértés Mezőgazda- sági Szövetkezet 387 hektáron vetett durumbúzát, a többi terü­leten pedig kukorica és napraforgó vetését tervezték. A munkák végzéséhez most vásároltak 14 millió forintért Fiat 180-as trak­tort - ennek kifizetéséhez az állami támogatás mellett hitelt is igénybe vettek. A fejlesztés lehetőségét az eredményes múlt évi gazdálkodás tette lehetővé; 550 tonna napraforgót és több mint 3000 tonna kukoricát takarítottak be. A napraforgót Svájcba exportálták. A kukoricából még raktáron van 150 vagonnyi, ezt a közeljövőben értékesítik. Durumbúzából ezer tonnát adtak el, ebből 450 tonna vetőmagként kelt el. Életmentők a vöröskereszt szervezésében Negyvenhét véradónapot szerveztek tavaly a Vöröskereszt Sió­fok és térsége, községi és munkahelyi szervezetei a kórház fo­lyamatos vérellátásának biztosítása érdekében. A 2809 donor 1007,5 liter vérrel segítette a Siófokon ápolt betegek gyógyítá­sát. A Vöröskereszt-szervezet tavaly 23 elsősegélynyújtó tanfo­lyamot is szervezett a gépjárművezető-jelölteknek, és ezek vé­geztével hatszáztizenegyen tettek sikeres vizsgát. Milliárdos élelmiszer raktáráruház Egymilliárd 250 millió forintos forgalmat bonyolított le tavaly az Interfruct siófoki élelmiszer-raktáráruháza. Ézért a telepet 45 ezer., a hasznos eladóteret pedig kétezer négyzetméteresre bőví­tették. A térség legdinamikusabban fejlődő üzletében hamaro­san újabb pénztárakat állítanak be, hogy növeljék a forgalmat. A két és fél ezer árucikk mellett bővítették a kínálatot, s péksé­get, gyorsbüfét és könyvelőirodát is kialakítanak. A szolgáltatá­sokra jó vevőik lennének legnagyobb vásárlóik. Tavaly 135 ez­ren fordultak meg a raktáráruházban fotó: czene attila Boglárt diákok fotótárlata A balatonboglári általános és zeneiskola három 8. osz­tályának diákjai rendeztek fotó- és videofilm tárlatot a magyar kultúra napjának tiszteletére a Fischl-házban. A megnyitón Gárdos zoitánné iskolaigazgató, sós Zoltán polgármester és Geiszt Csaba 8/B osztályos tanulója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a szép munkákat. Ötödik osztály­tól kezdve minden tanévben félévet foglalkoztak az informatikával h. m Csilla tanárnő vezeté­sével, s ennek eredménye az önálló tárlat fotó: lang Róbert Határviták, egyezkedés és különleges rendeltetésű terület Balatoni vadászvizek Vadászterület lehet a Balaton vízfelületén. A somogyi vadá­szati területeket behatároló térképen jelentős partmenti sáv - Szárszótól egészen Vi­lágosig - a Sefag vadászterü­letének számít. Törvényesen. A vadászati törvény 8. paragra­fusának 1. bekezdése szerint a háromezer hektárnál nagyobb vízfelület a vadászterületbe be­számítható. Igaz, a jogszabály meghatározza a vadászterüle­tek kritériumait: találja meg rajta a vad a szükséges táplálé­kot vagy természetes szapo­rodó- és nyugalmas búvóhelye legyen. 3000 hektárnál na­gyobb vízfelület kettő van Ma­gyarországon: a Balaton és a Fertő tó. Ha így fogalmazzák meg a törvényben, megszavaz­zák-e a képviselők? Androsovits Jenő, a So- mogytúr-Szőlősgyörök kör­nyéki földtulajdonosok közös képviselője. Ez a 9300 hektár a megye egyik legnagyobb, ma­gántulajdonosok által szerve­zett területe. Az egyeztetéseken kemény vitái voltak a szom­szédos földtulajdonosi közös­ségekkel a vadászterületek ha­tárainak megrajzolásánál. A ha­táregyezséget jegyzőkönyvek­ben rögzítették. Megegyezés híján a megyei vadászati fel­ügyelő dönt szakmai alapon, s bírósághoz lehet fordulni. Nos, a somogytúriak kompromisz- szumot kötöttek a szomszédos közösségekkel, kivéve az orda­csehit és a Sefagot. Az erdő- és fafeldolgozó gazdasággal 2266 hektáros területen vitáznak. Csaknem megegyeztek azzal, hogy a somogytúri-szőlősgyö- röki közösség ennek a felét át­engedi, és a Sefag még kért hozzá 100 hektárt. Egyébként Visz-Somogytúr-Somogyba- bod térségében található ez a rész, és a szarvasbikák kedvenc bőgőhelye. A közös képviselő és még néhány gazda földtulaj­dona. Hogy mégsem született megegyezés, annak Lakos László volt miniszter állásfog­lalása az oka. 1996. november 20-án előzetesen nyilatkozott: indokoltnak tartja, hogy az er­dőgazdaság 60 ezer hektáros területen a gímszarvas-állo­mány megőrzése céljából kü­lönleges rendeltetésű vadászati területet alakítson ki. S ezt március 1 -jétől meg is kapja a kérelmező, a vadászati jog gyakorlója. Androsovits Jenő szerint ezért kellett vadászterü­letet rajzolni a Balaton vízfelü­letére is, mert a vadászterület határát a földtulajdonosok kö­zösségének egyharmada kez­deményezheti. Szerinte így si­került megszerezni a szükséges tulajdonosi hozzájárulást: a vízügyi igazgatóság átruházott jognyilatkozatával. Úgy véli, ha most aláírta volna a meg­egyezést, március 1-jén azon kapja magát, hogy - a korábbi földművelésügyi miniszter ál­lásfoglalása nyomán - elvesz­tette a törvényben biztosított, földtulajdonhoz kötött vadá­szati jogát. Holott ez a vitatott terület - a tulajdonosi nyilatko­zatok szerint - egyértelműen a somogytúr-szőlősgyöröki kö­zösségé. (Gáldonyi) Leilei kedvezmény vállalkozóknak A balatonlellei képviselő-tes­tület a vállalkozók régi kéré­sét teljesítette azzal, hogy el­adta a Szent István téren, a Fortuna üzletház környékén és a Móló sétányon levő ke­reskedelmi és vendéglátó egységek alatti úszótelkeit. Az üzlettulajdonosok a magas földhasználati díjak miatt szerettek volna mielőbb tulajdonhoz jutni. Az önkor­mányzat pénzügyi bizottsá­gának javaslatára most ked­vezményben részesülnek azok, akik egy összegben fi­zetik be a városnak a vétel­árat. A 20 százalékos árked­vezményt március 31-ig tartja fenn az önkormányzat. Vo­natkozik ez az ajánlat a For- tuna-udvarban és a Fortuna utcában megkötött adásvételi szerződésekre is. A képvise­lők a kedvező döntésekkel évek óta húzódó vitát igye­keznek megnyugtatóan le­zárni, ugyanakkor az ön- kormányzat is gyorsan jut pénzhez. Fenyves aranytartaléka Kiszámítható köztartozások Hetvenmillió forintos meg­takarítással kezdte ezt az évet a balatonfenyvesi ön- kormányzat. Lombár Gábor polgármester elmondta, hogy tavaly meg­kapták a pénzüket az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Részvénytársaságtól, és a kamatokkal együtt duzzadt fel ilyen jelentős összegre. A tar­talék nélkül nagy nehézségek árán tudná fenntartani magát a település, hiszen az önkor­mányzatoknak juttatott állami támogatás mindössze hat szá­zalékkal lesz több az idén, s ez az inflációs növekedést sem fedezi. A kereken 188 millió forin­tos költségvetés jelentős ré­szét a működésre költik. Hu­szonhárommillió forintot — valamivel többet mint tavaly — fordíthatnak fejlesztésekre. Elsősorban a hatván kilométe­res úthálózat karbantartására és építésére költ az önkor­mányzat. A szennyvízcsatorna-háló­zat kiépítését is folytatják. Legalább kétszázmillió forin­tos beruházással kell megbir­kóznia Fenyvesnek a követ­kező években, mert a csatorna még hiányzik a település terü­letének negyven-negyvenöt százalékán. Emellett egyre többet kell fordítani a belvíz- rendezésre, amelyre idén is több millió forintot költenek. Egymilliót szánnak az egy­séges utcanévtáblák kihelye­zésére, s a tájékoztatás mellett egyre jobban törődhetnek á község csinosításával, parko­sításával. A helyi adókhoz az 1992-es önálló gazdálkodás óta tavaly nyúltak először, és az akkor megállapított mértékek idén sem változnak. Az önkor­mányzat gazdálkodása meg­engedi, hogy hosszú távon ki­számítható legyen az állam­polgárok számára a köztarto­zás. G. M. Fonyód felújítja a kriptavillát A fonyódi magasparti sétányon áll egy többszintes villa, amely­ről festői kiállítás nyílik a Bala­tonra. A helyi legenda szerint egy halott kedves emlékére épí­tették. Később két lakást alakítot­tak ki benne, amelyet nyaralónak használnak a bérlők. Áz önkor­mányzatnak most az. a szándéka, hogy közösségi célra hasznosítja az épületet. Felújítására, ha sze­rényen is, de költeni szeretne az idén, ha az elfogadásra váró költ­ségvetése megengedi. A föld­szinten állandó helytörténeti kiál­lítást rendeznének be, a tetőtera­szon kilátót alakítanának ki. Ko­vács Ferenc fonyódi építész sze­rint ha idén elvégzik a munkát, ötmillió 106 ezer 750 forintból jelentős felújítást valósíthat meg az önkormányzat. G. M. Nem jut mindenre Jutón Siójut csak nyolc kilométerre van a várostól; de időben sok­kal távolabb. Siófokra a menetrendi közlekedés csapnivaló. Az úthálózata kritikán aluli - panaszolják az ittlakók. Felújí­tása elmaradt; egy ide települt cég foltozgatja.- Egyre kevesebb pénz jut a kultúrára, ez is gondot okoz - mondta Róka Gyuláné nyugdí­jas. - Ha több vállalkozó tele­pedne le a faluban, talán eny­hülne a munkanélküliség. Családjával Siójuton él Ne­mes Zoltán grafikus, karikatu­rista. Munkája Budapesthez köti, így sok gondot okoz neki a közlekedés: - Telente autóval szinte lehetetlen utazni. Tudom, az önkormányzatnak kevés a pénze, de ezen a téren lépnie kellene. A siójutiak vonzódnak a kultúrához. A nyáron kama­rakiállítást hoztunk össze, ezt a tárlatot megnézte a falu apraja- nagyja. Bíróné Illés Katalin, gyesen van: - Legjobban az óvoda hi­ányzik. A kicsiket naponta Ba- latonszabadiba viszik a szülők, busszal vagy saját autóval. Ugyanakkor az alsó tagozato­sok helyben tanulnak. Szerin­tem inkább óvoda kellene; az iskolások már könnyebben el­viselnék az utazás nehézségeit.- Nagyon rosszak az utak - mondta Bartók Lívia, aki na­ponta Siófokra jár dolgozni. - Ha az anyagi helyzetünk en­gedi, a férjemmel beköltözünk a városba. Helyben semmi szó­rakozási lehetőség nincs; ezért is volna szükség legalább a ká­beltévére. S valamit tenni kel­lene, hogy reggel és délután több buszjárat induljon Siófok­ról. Sajnálom a gyerekeket, akik naponta csak nyomakodva jutnak fel a buszra. Sárai Gyula polgármester: - Kialakítottunk 32 telket a falu közepén. Tizenkét millió forin­tot költöttünk rá, hogy megvá­sároljuk, közművesítsük a terü­letet. Ezek értékesítése nagyon fontos. A befolyó pénzből ala­kítanánk ki óvodát, s járdát is építhetnénk. Hiányzik a kultúr- ház is. Tavasszal fásítunk; szó­val igyekszünk, hogy helyben tartsuk a fiatalokat. Csak a pénz kevés. Czene Attila A földvári körjegyzőség sokat segített Pár milliós tévedés Kerekiben A Kerekiben élőket kérdeztük egy hete arról, mit tartanak fa­lujában a legfontosabb teendő­nek. A falu jövőjét féltő Tóth Ferenc azt mondta: olcsóbb lenne a működés, ha a földvári körjegyzőségtől Kőröshegyhez pártolnának át. Szerinte az ön- kormányzat nem tájékoztatja a lakosságot megfelelően a pénz­ügyekről. A számokban min­denesetre tévedett; nem tudta, hogy Kereki az iskolások taní­tásáért nem 11, hanem csak 3 millió forintot fizet Földvárnak, s a körjegyzőség működtetése is olcsóbb, mint gondolta. Az érintettektől már elnézést kért. Dr. Kiss Pál földvári kör­jegyző azt mondta: biztos volt abban, hogy félreértésről van szó, mert komolyan nem gon­dolható, hogy a szakmai körök­ben elismert körjegyzőség mun­kájáról egyik napról a másikra megváltozzon a vélemény. Elégedett velük Horváth Já­nos kereki polgármester is. El­mondta, hogy a körjegyzőség pályázatok útján sok millió fo­rintot és iskolabuszt is szerzett Kerekinek. Tízmillió forintot ta­karított meg a község azon, hogy Földvár öt éven át nem kért hozzájárulást az iskolások után. Ezért és mivel szerinte a földvári a környék kiemelke­dően jó iskolája, fel sem merült az, hogy más partnert keresse­nek. Értesüléseink szerint a kőrös­hegyi adminisztráció vezetője nem is vállalná a körjegyzői munkát. (Czene)

Next

/
Oldalképek
Tartalom