Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-24 / 20. szám

1997. január 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Huszonöt embercsempészt fogtak tavaly Somogybán Csúcsforgalom a tilosban Hat százalékkal magasabb volt tavaly a tiltott határátlépők száma a Nagykanizsai Határőr Igazgatóság területén. 1932 próbálkozóval szemben jártak el. Közülük 1446-ot a magyar határőrök fogtak el, 486-ot a szomszédos országok szervei. A határőrség tájékoztatójá­ból kitűnik: a jogellenes cse­lekmények több mint 94 száza­léka kifelé irányult; Szlovéni­ába, illetve Horvátországba akartak kijutni a határátlépők. Huszonötén embercsempészet­tel próbálkoztak, nyolc körö­zött személyt és egy fegyver­csempészt is lefüleltek. Har­minc állam polgáraival kellett eljárniuk; a legtöbb — 1340 — határsértő román volt, de 151 egyiptomi és 144 jugoszláv is próbálkozott. Továbbra is gazdasági okok motiválták a jogellenes cse­lekményeket. Az elkövetők többségének az volt a célja, hogy illegálisan Szlovéniába, majd onnan szintén illegálisan Olaszországba jusson. Általá­ban legálisan léptek hazánk te­rületére, s jelentős részük pon­tos információkkal rendelkezett afelől, hogy melyik határszaka­szon próbálkozhat. Általában a lakott területeket és a műutakat elkerülve, gyalog indultak út­nak. A határon az elmúlt évben a személyforgalom 8, a jármű- forgalom 7 százalékkal csök­kent. Berzencén 1 229 264 személyt és 419 124 járművet engedtek át. A vasúti átkelőhe­lyeken, Murakeresztúron és Gyékényesen 422 756 személy és 264 109 jármű haladt át. A világbirodalom egyre értékesebb tagja a Fonyton Philips-fellegvár Fonyód (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi értékelés szerint a Philips világbirodalomnak - a távolkeleti érdekeltségeket és a belga anyacéget is beleszá­mítva - a fonyódi Fonyton az egyik legsikeresebb tagja. Minőségben és piaci rugal­masságban állja a versenyt. Ennek is köszönhető, hogy a tavalyi megtorpanást, amikor a doígozói létszám 200-220 főre esett vissza, finanszírozta a belga cég. Ma már újabb termék gyár­tását készíti elő, amely má­jusban beindulhat. Évente többmillió darab korszerű terméket küldenek a fonyó- diak megrendelőiknek. Lu­kács Sándor ügyvezetőigaz­gató szerint a kft 550-600 dolgozót is el tudna tartani. Mielőbb szeretnének idecsa­logatni olyan német nyelvtu­dással rendelkező mérnökö­ket és műszaki menedzsere­ket, akik a számítástechniká­ban is jártasak. Világszínvo­nalú elektronikai iparfejlesz­tésében működhetnének közre a Balatonnál. G. M. Balatonboglár elfogadta az idei költségvetést 200 millió fejlesztésre Balatonboglár képviselő-tes- tiilete tegnap 11 igen szava­zattal és 3 tartózkodással el­fogadta a város költségvetési rendeletét, 697 millió 107 ezer forint bevétellel és kiadással. A város történetében igen jelen­tős 198 millió 367 ezer forintos fejlesztést kíván megvalósítani az önkormányzat, emellett 21 miihó 645 ezer forintot költ fel­újításokra és 19 millió 544 ezer forintos tartalékot képez. A fej­lesztések forrása a 106 millió fo­rintra tervezett helyi adóbevétel és a 118 milliós vagyonértékesí­tés. A korábbi határozat szerint idén is kizárólag beruházásokra költik az adózók pénzét. Az ön- kormányzati eladások is a va­gyongyarapítást szolgálhatják. Egyébként ingatlanvásárlást is tervez a város. Idén nem nyúlnak a helyi adókhoz, viszont az ön- kormányzati gazdálkodásban szigorú takarékosságot várnak az intézményektől. A közművek fejlesztéséhez el­sősorban a csatornázás folytatá­sához, több mint 40 miihó forint támogatást nyert Boglár. A város komfortosítását szolgáló közmű­vesítések, út- és járdaépítések mellett a legjelentősebb terv az általános iskola bővítése, a tetőtér beépítésével. A korábban sok vi­tát kiváltott Platán üzletház meg­építése mellett tette le voksát a testület. Ugyanakkor kedvezmé­nyesen kínál területet szintén a Platán strand frekventált részén a helyi vállalkozóknak. Váiják be­ruházási programjaikat és javas­lataikat a megvalósításról. G. M. Törvényt sértett a miniszter, 150 balatoni település bánja Se fejlesztés, se (Folytatás az L oldalról) — A Balatoni Fejlesztési Ta­nács megalapításának előké­szítő munkálatai folynak — tudtuk meg Farkas Károly ré­gióigazgatótól, aki a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részéről felelős ezért. Szerinte legkésőbb feb­ruár közepéig munkába állhat az új szervezet. — Több oka is van annak, hogy december végén a törvény rendelkezése ellenére nem ala­kult meg a tanács — mondta Farkas Károly. — A miniszté­rium és a megyék sok ideje és energiája elment a területfej­lesztési tanácsok megalakítá­sára. Somogy, Veszprém és Zala megyék közgyűléseinek meg kellene egyezniük arról, hogy milyen funkciót szánnak a határukkal körülölelt régiónak — egyeztetéseik azonban még nem fejeződtek be. A koncep­ciónak össze kell majd érnie az országos tervekkel, ami végle­ges formában még ugyancsak nem fogalmazódott meg. Mindezzel kapcsolatban költ­ségvetési igény jelentkezik; az országgyűlés dönt majd az el­vekről, hogy miképp differen­ciál területek szerint, vagyis melyik megyének illetve Buda­pestnek és a Balatonnak meny­nyi pénzt juttat a fejlesztési fel­adatok ellátására. Szóval úgy gondolom: igaz, hogy késede­lemben van az előkészítés, de kellő megalapozottság szolgál­hatja jól a működőképességet. Dr. Grúber Attilának, a So­mogy megyei közgyűlés alel- nökének erről az a véleménye: csapdák voltak a törvényben. Például az, hogy hat szavazati tanács jogot kaptak a helyi önkor­mányzatok, miközben ennél több kistérségi fejlesztési régió alakult a Balatonra támasz­kodva. Ráadásul mások a prio­ritások a keleti illetve a megyei medencében. A késés hátrányt jelent a pénzek elosztásánál is. De a megalakulás érdekében nem a megyéknek kell nyomást gyakorolni a döntéshozókra. — Azt javaslom, hogy a kis­térségi fejlesztési tanácsok és a három megye képviselői alakít­sák meg a maguk oldalát. Az ülésre hívjuk meg a kamarák képviselőit is — mondta Berkes László balatonföldvári polgár- mester. — Ezzel kényszenthet- nénk a minisztériumot arra, hogy lépjen. Ne felejtsük el: legalább százötven települést érint a probléma. Czene Attila Kötetbe rendezett kormánybúcsúztató Fórum a gazdátlanságról — Ezt a kormányt el kell bú­csúztatni! — ismételte meg a márciusban elhangzott kor­mánybúcsúztató summázatát Győriványi Sándor a Függet­len Kisgazda Párt frakcióve­zető helyettese tegnap, az FKGP Somogy megyei szer­vezetének, a kaposvári pártok házában megtartott fórumán. Bejelentette: a kötetbe rende­zett Kormánybúcsúztatót előző nap valamennyi tagjuk­nak postázták. A kisgazdák mellett a szerda óta szövetsé­ges kereszténydemokraták képviselői is részt vettek az eszmecserén. Sándorffy Ottó képviselő, a költségvetési és pénzügyi bizottság tagjaként elemezte hazánk belpolitiká­ját, gazdasági és szociális helyzetét, majd ismertette az FKGP elképzeléseit. — El­vesztettünk egy gazdasági háborút és egy nemzetközi összeesküvés közepében va­gyunk — mondta. Szólt arról a katasztrófa felé tartó folya­matról, amelyet az IMF befo­lyása alá került dél-amerikai országok is átéltek és amerre hazánk is tart. Szerinte, a ba­jok orvoslására gazda kell az országnak. A helyzet javítása érdekében ütőképes, a magyar termékeket piachoz juttató mezőgazdaságot, inflációkö­vető nyugdíjrendszert, átgon­dolt és támogatott népesedés- politikát, gazdasági visszaélé­sektől mentes, emberköz­pontú egészségügyet, család­támogató szociálpolitikát vá­zolt föl programjukban. (Várnai) Kerekes Kálmán tárogatómu­zsikával hívta a járókelőket tegnap a kaposvári sétálóutcá­ban a népművészeti és aján­dékbolt megnyitására. A Holló és Társa a Fő utca 8 alatt egy olyan üzletet adott át a vásár­lóknak, amelyben somogyi népművészek, népi iparművé­szek portékáit árulják. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere köszöntőjében azt emelte ki: a belvárosból régóta hiányzott egy olyan bolt, amelyben a tárgyalkotó nép­művészet jelesei tehetik polcra a használati- és dísztárgyakat. Most csaknem félszáz alkotó munkája látható és vásárolható meg. Pipák, szőttesek, míves faragások, habánkerámiák épp­úgy incselkednek a szemmel, mint bőrdíszművek, gyöngyök, hímzések és terményekből ké­szített figurák. (Lőrincz) Csaknem félszáz somogyi alkotó munkája található az új a kaposvári üzletben fotó: kovács tibor Szakszervezetisek a jövedelemadóról A Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának me­gyei szervezetéhez tartozó szakszervezeti képviselők­nek rendeztek tegnap dél­előtt konzultációval egybe­kötött előadást a kaposvári Németh István Általános Is­kola nagytermében. A sze­mélyi jövedelemadó válto­zásairól Budai Zoltánná dr., a Somogy Megyei Apeh ügyfélszolgálati osztályának vezetője tájékoztatta a talál­kozó résztvevőit. Hirdették az igét Somogyjádon Somogyjádon is megrendez­ték az ökumenikus imahetet. Napról napra, más-más he­lyen imádkoztak a helybe­liek az egészségért, a megér­tésért, a hitért és a világbé­kéért. Először a református imaházban Szemerei János kaposvári evangélikus lel­kész hirdetett igét, majd Su­dár János katolikus plébá­nos prédikált. Az egyetemes imahét programja a katoli­kus templomban Szigeti Miklós református lelki- pásztor igehirdetésével ért véget. Fákról esett az autókra ajég Sűrű köd lassította tegnap a közlekedést Nagyatád és Böhönye környékén is. Ezt csak tetézte, hogy a déli órákban elkezdett hullani a fákra rakódott jég. A 61-es úton Böhönye és Inke kö­zött bosszankodtak az átha­ladó gépjárművezetők, mert a súlyosabb jégdarabok — sajnos — több gépkocsi fes­tését is megrongálták. Verseny a tabi középiskolában A Magyar Kultúra Napja alkalmából, Szép magyar beszéd címmel rendeztek versenyt a tabi Rudnay Gyula Középiskolában. Hu­szonöt diák nevezett be a szépkiejtési versenyre, ame­lyen szabadon választott és kötelezően meghatározott szöveget kellett felolvasni. Az első helyet Kurucz Emese negyedikes gimna­zista szerezte meg. Második Nagy Gabriella, harmadik pedig Gere Szabina lett. A tabi középiskolásokat a me­gyei versenyen az első és második helyezést elért diák, a szakmunkástanuló­kat pedig Székely Ágnes, és Katona Krisztina — mind­ketten női ruhakészítők — képviseli. Busz biztos lesz, talán határátkelő is TÉLI NAPOK ZÁKÁNYBAN Fontos ügyben hívták a község veze­tőit a Zala Volán vezetői: a menetrend­jüket akarták egyeztetni a térség pol­gármestereivel. Kovács Géza nem em­lékszik arra,hogy hasonló invitálást kapott volna a Kapos Volántól. A zala­iak azt mondják, hogy fontos szót vál­tani az utasokkal, mert csak így orvo­solhatók a panaszok. A zákányaikat érdekli a menetrend, hiszen a falu két része között nagy a távolság. Most egy új járatot kémének délelőttre, mert reggel nyolc és fél kettő között egy sincs. A zalai volánosok megnézik a menetrendet, aztán bólintanak: rend­ben! Tizenegykor lesz egy busz az ál­lomásról a faluba és vissza. Egyelőre kéthónapos próbaidőre. Ha beválik, maradhat. Ha már kimozdultunk a faluból, ok­vetlenül le kell menni a Drávához. A folyó most csendes, de ki tudja, hogy milyen arcát mutatja majd ha olvadni kezd. A Dráva határfolyó, sokáig megközelíthetetlen volt a határsáv mi­att. Mára lebontották a magasfigyelő­ket. Illetve egyetlen egy megmaradt, Zákányban, a híd előtt. Pedig a vasúti hídról mindig azt hittem, hogy Ma­gyarországon kezdődik. Jánosa Sán­dor őrnagy, a határőrizeti kirendeltség vezetője elmagyarázza, hogy nem így van. A híd innenső széle, hétszázötven méterre a határvonaltól, már horvát te­rületen van. Kétszer robbantották fel - hallottam Horváth Vince bácsitól -, egyszer negyvenegyben, aztán negy­venötben. Hatvankettőben építették újjá. Akkor indult meg a határfogalom is. A határforgalmi kirendeltség veze­tője, Kollár Sándor őrnagy jól ismeri történetét, hiszen 1965 óta itt szolgál.- Kezdetben nem volt nagy sze­mélyforgalom. Aztán volt idő, hogy a csehszlovákok hetente három külön- vonatot is indítottak az Adriához. 1980-ban rekordot mutatott a határát­kelő: négyszázhuszonegyszer utas okmányait kezeltük. Amikor Moszkva arab diákokat is fogadott, volt nap, hogy negyvennégy féle útlevelet vizs­gáltunk meg­volt időszak, amikor az orkánkabát- csempészése dívott, máskor meg szá­zasával találtak eldugott farmernadrá­gokat. Előfordult, hogy egy ékszer­boltban se őriztek annyi aranyat, mint amennyit lefoglaltak egyetlen napon. Próbálták elrejteni a szalámiban, eser­nyőben, szappanban... Manapság ke­vesebb a csempész, viszont egyre több a hamis papírokkal utazó. Pénteken történt, hogy valaki a határőrnek ro­mán útlevelet, a vámosnak - mert azt hitte, hogy horvát rendőr - már fény- képcserés magyar okmányt akart oda­adni. Tegnap egyetlen határrendsértő sem próbálkozott az itteni határállo­máson. Viszont szombaton nagyüzem volt. Négy románt a padlástérből szed­tek ki. Á zöldhatár is változatlanul vonzza a „turistákat”. Jánosa őmagyék 25 kilométeres szakaszt őriznek 22 hi­vatásos határőrrel. Sorkatonák már nincsenek a határon. Több tiszthelyet­tes kellene - mondja az őrnagy -, de erre nincs pénz. Jánosa Sándor itt szü­letett a szomszédos Gyékényesen. Hu­szonhat éve öltötte magára az egyen­ruhát. Dolgozott Nagykanizsán, de a szíve visszahúzta. Kollár Sándor is gyékényesi fiúból lett zákányi határőr. A köztudatban gyékényesiként élő, va­lójában zákányi határállomás az egyik legforgalmasabb déli kapunk. Az itte­niek a mai napig sajnálják, hogy a közúti határátkelő Berzencén épült fel. Ha valaki autóval indul Kapron- cára, az közel ötven kilométert ke­rülve ér a határvonal túlsó oldalára. A közúti híd a vasúti híd mellett ível át a folyón. Egyszerűbb lenne, ha a vas­úti mellett, közúti átkelő is lenne itt. A napokban kapott egy faxot , a pol­gármester a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától. Arra voltak kíváncsiak, hogy kik voltak, akik 1994 óta határnyitást kezdemé­nyeztek, ideiglenes átkelőt nyitottak, s nem mondtak le egy végleges átkelő létesítéséről. A zákányaik most elküldték tervei­ket. Szerintük a közúti határállomás minden különösebb nehézség nélkül felépíthető. Hogy az érdeklődés valójá­ban minek szólt, nem lehet tudni. Min­denesetre egy halvány reménysugár is­mét felcsillant. Lehet, hogy a zákányiak álma mégis valóra válik? A döntés kul­csa a VPOP kezében van. Az új hatá­rátkelőket ugyanis a kormányzati dön­tés után a vámosok építik meg. Az itte­niek addig is élvezik, hogy van egy vasúti határállomásuk. Nagy Jenő (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom