Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-23 / 19. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1997. január 23., csütörtök Amit a vízmérő mér A kaposvári vízművek dolgozói a társasházak lépcsőházaiban — a mellékvízmérővel rendelkező lakossági fogyasztók részére „Közüzemi szolgáltatási szerződés”-tervezetet ragasztottak ki. A szerződés 5. pontját már meg is lehet változtatni, mert azt úja: ,A fogyasztó a mellékvízmérő a mérésügyi jogszabályokban előírt időszakos hitelesítéséről (6 év) a saját költségén köteles gondoskodni.” Ez addig volt igaz, amíg meg nem jelent a Somogyi Hírlapban egy írás, melyben közük a Mérésügyről szóló 171/1996 (XI. 2.) rendelet 21. pontját eképpen: A mellék- vízmérők közül a .költségmegosztásra szolgálók hitelesítése korlátlan időtartamra szól, szemben az elszámolásra szolgáló mellékvízmérők 6 évre meghatározott hitelességi időtartamával”. Ennek könnyebb megértéséhez közlöm a szerződés-tervezet 7. pontját: .fogyasztó a bekötési vízmérőn mért fogyasztás és az elkülönített vízhasználatot mérő mellékmérők összességén mért fogyasztási különbözet ellenértékének megtérítésére kötelezettséget vállal. No, a vízművek nem ilyen bonyolultan végzi a számlázást. A társasház vízaknájában lévő saját tulajdonú bekötési vízmérőjét leolvassa, az összes fogyasztást leszámlázza a társasháznak, de levonja a mellék- vízmérők összegét. A különbséget a közös képviselő átalány alapján szétosztja a vízmérővel nem rendelkező lakók között. Ha még marad a különbségből, kifizeti a közös alapból. Soha sem fogom megérteni: ha a vízművek a saját vízmérőjén mutatott fogyasztás teljes ellenértékét megkapja, miért érdekli, hogy a lakók közötti költségmegosztás hogyan történik? A lakók azért szereltették fel a vízmérőket, hogy ne átalány, hanem a tényleges fogyasztás szerint fizessék a vízdíjat. Ebből is kitűnik, hogy költségmegosztásból történt a vízmérők felszerelése. Ha egyes lakók házon belül megkerülik a vízórát, megállítják a vízmérőt, netán visszapörgetik, ezzel a lakóközösséget károsítják meg, nem a vízműveket. Nincs mitől félniük. Ha azonban a vízmérő számlapja megbámul, ezért a vízművek a felelős, mert nem működtette a vastalanítót, csőtörés vagy nyomáscsökkenés miatt, nem „ivóvíz” minőségű, hanem zavaros víz megy át a vízmérőn, amit így a fogyasztó fizet, de nem használ. Kérésünk, hogy a szerződés 5. pontját a rendelet alapján módosítsák, és úgy jöjjenek a szerződéskötők. Csonka Endre, Kaposvár r Az AB Aegon csütörtököt mondott 1994 óta van Családi Otthon Amikor múlt hét elején beje- Ha ilyen hidegben kibonBiztosításom az AB Aegon Biztosító Rt-nél. Eddig valahányszor segítségre szorultam, mindig csak több hetes várakozás után jöttek ki, és legtöbbször elhárították a felelősséget. Legutóbb január 10-e körül volt csőtörésünk, amelynek következtében azóta csak akkor van vizünk, ha pár percre kinyitjuk a vízórát. lentette ezt a feleségem a biztosítónál, azt mondták: majd csütörtökön kijönnek. Hogy melyiken, arról nem esett szó. S mert hiába vártuk őket, tegnap ismét bent jártam. Nekem megint csak azt mondták: majd csütörtökön kijönnek. Azt tanácsolták, bontsam ki a falat, és majd szemrevételezik a csőtörést. tom a falat, akkor még az a vezeték is elfagy, ami eddig nem hibásodott meg. Jó volna, ha a biztosító nemcsak a biztosítási díjat emelné, hanem a bejelentéseket úgy kezelné, hogy az ember nem érezné teljesen kiszolgáltatottnak magát. Héger László Baté, Petőfi u. 71. Vízfakasztás hárommillióért A Somogyi Hírlap korábban kétszer is hírt adott arról, hogy Somogyszobon még december 23-án meghibásodott a vízellátásban kulcsfontosságú szerepet játszó mélyfúrású kút. Az ellenőrzés nem sértett személyi szabadságot Nem ott volt őr A Somogyi Hírlap január 16-i számában Szóváltás és tettle- gesség címmel megjelent cikkünkre érkezett a következő észrevétel: A természetvédelmi őrök a természeti értékek és területek — különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében — egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló — természetvédelmi őrszolgálat keretében működnek valamennyi nemzeti park vagy természetvédelmi igazgatóság szervezetében. Az 1/1983. (V. 12.) OKTH rendelkezés 6. pontja értelmében természetvédelmi őrként az a büntetlen előéletű magyar állampolgár alkalmazható, aki a 18. életévét betöltötte, a lőfegyver tartására vonatkozó feltételeknek megfelel, és nem szenved olyan testi vagy szellemi fogyatékosságban, amely akadályozza a szolgálata ellátásában. Mivel Somogy megye területén lévő természeti értékek védelme a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság feladata, a cikkből arra lehet következtetni, hogy az írásban említett személy igazgatóságunk alkalmazásában álló természetvédelmi őr. Hermecz Tamás Rudolf soha nem állt igazgatóságunk alkalmazásában semmilyen beosztásban, nem természetvédelmi őr. Az őrök nagyon nehéz munkát végeznek. Számuk kevés, nagy területre kell felügyelniük, anyagi és erkölcsi elismerésük nem megfelelő. Gyakran kerültek konfliktusba lelkiismeretlen emberekkel, akik egyéni érdekeiket szem előtt tartva sokszor helyrehozhatatlan károkat okoztak a természetben, de őreink fellépése minden esetben indokolt és jogszerű volt. Dr. Iványi Ildikó igazgatóhelyettes Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság írásunkban egyébként nem állítottuk, hogy Hermecz Tamás Rudolf a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre. A választ azonban a benne lévő információk miatt közérdekűnek ítéltük meg. (A szerk.) A 2500 lakosú település az ünnepekre ivóvíz nélkül maradt volna, ha a DRV Rt nagyatádi üzemvezetőségének dolgozói nem állnak a helyzet magaslatán. A lehető legrövidebb idő alatt — hóban, fagyban — „élesztették” a tartalék kutat, amely 211 köbméter víz termelésére képes (a település napi vízfogyasztása december 1-23. között 182 köbméter volt). Ezzel egy időben a DRV Rt Somogy Megyei Üzemigazgatósága intézkedett a VIKUV Rt- nél, hogy a meghibásodott kutat mielőbb helyrehozzák és üzembe helyezzék. A tartalék kút üzembe helyezésének ideje alatt előfordultak időszakos ellátási zavarok a település magasabb pontjain, ami bármely üzemeltető számára kivédhetetlen. Még szerencse, hogy Somogyszob nem az egy kutas települések közé tartozik, mert ez esetben a lakosság lajtos kocsira szorult volna. Mi történt azóta? A DRV Rt közbenjárására 1997. január 6-án a VIKUV Rt felvonult a kút javítására. A meghibásodott kút üzembe álb'tásának időpontja megjósolhatatlan, de a tartalék kút a jelentkező vízigényeket biztosítani tudja. Mibe kerül mindez a településnek? A várható felújítási költség 3 millió forintra tehető, amit a DRV RT megelőlegezett az önkormányzatnak, átérezve annak ellátási felelősségét. Jánossy Gábor titkárságvezető, tájékoztatási referens DRV Rt, Siófok A Somogyi Hírlap 1996. október 16-i számában olvasói levél jelent meg, melynek írója a Kaposvári Tömegközlekedési Rt 10-es helyi járatú autóbuszán végzett jegyellenőrzés szokatlan, személyi szabadságot korlátozó módja ellen emelt panaszt. Az utasok felszálláskor az előírásoknak megfelelően felmutatták az utazásra jogosító jegyüket, illetve bérletüket, a Talüán Gyula utcai megállóhoz érve azonban az autóbusz ajtóit még 4 percig zárva tartották, amíg a járművön tartózkodó ellenőrök még egyszer végigvizsgálták az utasokat. Mivel a fenti panasz a Magyar Köztársaság Alkotmányának 55. paragrafus (1) bekezdésében deklarált személyi szabadsághoz való joggal kapcsolatos, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. par. (2) bekezdése alapján 1996. november 5-én vizsgálatot indítottam. írásban megkerestem á Kaposvári Tömegközlekedési Rt igazgatóját, és kértem, az ügyet saját hatáskörében vizsgálja ki. A Kaposvári Tömegközlekedési Rt igazgatója kérésemre az eset összes körülményére kiterjedően ismét vizsgálatot folytatott. A részvénytársaság ellenőrzést végző munkavállalójának meghallgatása alapján a panaszos állításával ellentétben az egész autóbusz ellenőrzése egy, de legfeljebb két percig tartott. Az ellenőrzés tényét és jellegét a panaszoson kívül senki sem kifogásolta. Az utasok ellenőrzésének jogszabályi alapját a 20/1981. (VI. 19.) Mt. sz. rendelet jelenti, amely felhatalmazást ad az utazási feltételek megalkotására. A Kaposvári Tömegközlekedési Rt megalakulásától tagja a Volán Egyesülésnek, amely a tagvállalatok gazdasági tevékenységének összehangolásán túl biztosítani kívánja a közúti közforgalmi személyszállítás hálózati egységét. így a részvény- társaság a menetrend szerinti személyszállítást alapjaiban a Volán Egyesülés által kiadott — a tagvállalatok által elfogadott — országosan egységes „Volán menetrend szerint személyszállítás technológiája” alapján végzi. Az autóbuszokban ennek a szabályozásnak a kivonatos tájékoztatóját helyezték el, az utazási feltételek teljes anyagához a forgalmi irodán lehet hozzáférni. A szabályzat (Volán menetrendszerinti személyszállítás szervezése, lebonyolítása és a hozzá kapcsolódó tevékenységek” címet viselő első részének 5. pontja tartalmazza az utazási feltételeket meg nem tartó utasokkal szemben az eljárási lehetőségeket. Ezek szerint a pótdíj megfizettetésén és az utazásból való kizáráson túl nincs más eszköz az ellenőr kezében. Az utast személyi adatainak igazolására csak fel lehet kérni, de az ellenőr erre nem kötelezheti, utazásból pedig csak úgy lehet kizárni, hogy a forgalmi ellenőr ezt a szándékát közli, és az utas azt tudomásul veszi és önként teljesíti. Kényszerítő eszközként csak az autóbusz visszatartása alkalmazható, azonban annál is figyelemmel kell lenni a vétlen utasokra, őket lényeges hátrány nem érheti. A Volán Egyesülés szabályzata pontosan leúja az ellenőr intézkedésének határait az utazási feltételeket meg nem tartó utasokkal szemben. Nyilvánvaló, ha csak az ellenőrzési tevékenységről van szó, tehát nem az annak eredményeképpen esetleg feltárt szabálytalanságról, akkor ezek a korlátok ugyanúgy, ha nem fokozottabban érvényesek. Azonban a tömegközlekedést biztosító vállalatok által nyújtott szolgáltatások jellegéből adódóan elengedhetetlen az utasok ellenőrzése, amely a gyakorlatban esetleg kényelmetlenséget okozhat. Mindezek alapján megállapítom, hogy a buszajtók zárva tartása, az utazási feltételekben közzétett szabályok alapján végrehajtott ellenőrzés érdekét szolgálja, és nem tekinthető a személyi szabadság korlátozásának, amennyiben szükségszerű és időtartamát tekintve arányos - legfeljebb 1-2 perc -, valamint nem ütközik az utazási feltételekben megállapított, fent idézett korlátokba. Az ügyben eljárt közszolgáltató képviselője nem tett olyan intézkedést, melynek következtében az utasokat alkotmányos jogaikkal összefüggésben sérelem érte volna. Gönczöl Katalin Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa A Tocsik-ügy a Kapos Tv-ben is gyanús maradt... Köztudomású, hogy az MSZP pénztárnoka mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész már 1996 december elején tervezte. Tocsik Márta csupán ezt követően vonta vissza nyomozati vallomását. Tocsik Márta — a sajtó nyilvánossága előtt — maga is elismerte; kihallgatása során Boldvai László és Budai György nevét „nem felejtette el”, „később” azonban rájött, hogy amit mondott nem felel meg a valóságnak. A földön talán két igazság létezik? Az viszont nem vitatható, hogy a vallomás visszavonásának időpontja — hátterét is tekintve — még Lukafán is gyanús! Mégis a „gyanús körülmények” elemzésére vállalkozom — a teljesség igénye nélkül —, mert számtalan kérdés vetődhet fel. A körzeti megbízott rendőr is tudja, hogy ha valaki kihallgatása során szemmel láthatóan ital, gyógyszer vagy kábítószer hatása alatt áll, akkor a kihallgatást fel kell függeszteni vagy el kell azt halasztani. Ezért jogos a kérdés: az ilyen kényes ügy nyomozásával megbízott vizsgáló nem ismerte volna a fentiekkel kapcsolatos eljárási szabályokat. Ha ismerte és mégis vállalkozott a kihallgatás foganatosítására, nem félt az enyhítéstől, a fegyelmi felelősségre vonástól? Viccnek is rossz. A legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványát — tudomásom szerint — minden esetben elfogadták. Joggal feltételezhető, hogy a jelenlegi ügyben is megfontoltan, körültekintő módon járt el. Ezért következtetni lehet arra, hogy Tocsik Márta amikor az említett nevekre hivatkozott „kedvező” vallomás helyett terhelő vallomást terjesztett elő. Ennek során valószínűsíthető Tocsik Márta nem jelentéktelen „disznóság bűntettével” rágalmazta meg az MSZP pénztámokát. Igen súlyos következményekkel járó, komoly nyilatkozatokról lehet tehát szó. Valószínűsíthető az is, hogy a legfőbb ügyész számára rendelkezésre állnak a nyilatkozat mellett egyéb „megerősítő” bizonyítékok is. A gyanúsított védekezése során bármit mondhat, de nem vádolhat mást fegyelmi vétséggel vagy bűncselekmény elkövetésével. A nyomozónak erre irányuló figyelmeztetését jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Tocsik Márta olyan állapotban lehetett, hogy a Jóindulatú” figyelmeztetést nem hallotta meg? A figyelmeztetés ellenére tett terhelő vallomását változatlanul, sőt, hónapokon keresztül fenntartotta? Amikor a kérdéses vallomás visszavonásának hátterének „gyanússágát” értékeljük, nem lehet figyelmen kívül hagyni a jól fizetett védő szerepét sem. A kihallgatásra felkészítéskor, a kihallgatás utáni „várakozó” időszakban is „vigyázó szeme rajta volt az ügyön”. Nem szükséges különösebb jogi képzettség annak eldöntésére, hogy a nyomozati vallomás visszavonásának milyen következményei vannak. Az sem lehet kétséges, hogy a vallomás visszavonását követően Tocsik Márta bizonytalan helyzetbe került, s a visszavonás okának elfogadása tekintetében ugyanis nem a védő, hanem a bíróság dönt. Tocsik Márta — nyilván védői egyetértés mellett — mégis visszavonta vallomását. A jogi képzettség nélküü állampolgár is felteszi a kérdést: ha a legfőbb ügyész nem kezdeményez, akkor Tocsik Márta nem vonja vissza a vallomását. Ha Tocsik Márta az említett személyekkel kapcsolatban az igazat vallja, akkor büntető eljárás mások ellen is indul: e tény ronthatja-e és milyen mértékben az MSZP tekintélyét? Ez már nem jogi, hanem poütikai kérdés! A közelmúltban a Kapos Tv is foglalkozott a „Tocsik-üggyel”, dr. Csák- abonyi Balázs MSZP-s országgyűlési képviselő nyilatkozott. Ha a magazinnak megfelelő, hosszúra nyúlt műsor keretében a fentiekben részletezett észrevételeim, kérdéseim közül a riporter csak egyet is feltett volna, nem vállalkozom ennek a levélnek a megírására! A műsor bemondója szerint Tocsik Márta vaUomása visszavonásának jogi és politikai következményeiről kérdezték dr. Csákabonyi Balázst. A műsorból is kitűnt: dr. Csákabonyi Balázs a To- csik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság tagja. Eszerint a vizsgálat még folyamatban van! Dr. Csákabonyi Balázs nyilván nem jelentkezett önként nyilatkozattételre. Erre a riporter kezdeményezésére került sor. A kérdésem: dr. Csákabonyi Balázs felkérése időszerű volt-e? Vajon a Kapos Tv közelében nem akadt pártonkí- vüü jogász-szakértő? Dr. Csákabonyi Balázs főleg a vizsgáló bizottság tagjaként nyilatkozott. Ettől függetlenül a nézők többsége nem tudta az ügyvéd úr pártállását? Az viszont már nem kérdés, hanem tény, hogy dr. Csákabonyi Balázs főleg azért lett képviselő, mert elfogulatlan, jól képzett, de szerény embernek ismerték meg. Sajnálom, hogy az ilyen tárgyilagos ember egyetlen riporteri kérdést sem kapott az általam érintett körben. A híradó műsorhoz „nem méltó” módon elhúzódó riport keretében nem Csákabonyi Balázsnak volt joga kérdezni, irányítani a beszélgetést, hanem a szerkesztőnek. Kíméletességből vagy „kényelmességből” maradt el a gyanút oszlató kérdések feltétele? Vagy más okból? Egy bizonyosra vehető: a műsor egyéb okból is találgatásokra adhat okot. Pedig joggal feltételezhető, hogy a szociaüsta párt tagjain kívül az „ellenzékiek”, valamint a pártonkívüliek is nézték a műsort. Az egész országot foglalkoztató ügy fokozta a tv-nézők figyelmét. Ezért a „piszkálódó”, a riport alanyának esetleg nem tetsző kérdések feltevése is jogos igény. Megkérdezem: a válaszokat egyetlen kritika nélkül el lehet fogadni? A riporter kérdésére adott válaszok elfogadását mérlegelve kiemelést érdemel, hogy ha az érintettek igazukat keresik, akkor a hamis vád miatti eljárás során erre bőven van lehetőség Ez esetben azonban szükségtelen a mentelmi jog felfüggesztése. Ilyen körülmények között a riport minősége vegyes érzelmeket válthat ki. A riporteri ,Jiallgatás” okán ugyanis tűnődhet a néző. Sőt, emlékezhet. Például azokra a Mester Ákosokra, akik állásukkal játszva bátor kérdésekkel „idegesítették” a pártállam egyes — országosan is — ismert tagjait. Manapság kerülni kell az alkalmazkodást, az egyoldalúság látszatát is. Ezt a riport készítője is tudja. Ezért ha az a cikk a lelkiismeretesen, kaposvári viszonylatban jól dolgozó tv-szerkesztők- nek jelzés értékű és a Tocsik-üggyel kapcsolatos észrevételeim, kérdéseim bizonyos következtetések levonására alkalmasak, fáradozásom nem volt hiábavaló. Dr. Dicső István
