Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1997. január 20., hétfő Sok a bizonytalanság az őstermelői igazolványok kiváltása körül Adókártya nélkül egy lépést se! A területi agrárkamarák tapasztalatai szerint sok helyütt rosz- szul értelmezik az őstermelői igazolványra vonatkozó, január elsejétől érvényes jogszabályt, ezért azt tanácsolják, hogy a gazdálkodók a kiváltása előtt tájékozódjanak, kérjenek taná­csot, mert ezzel sok bosszúságtól kímélhetik meg magukat. Új típusú traktor a kazal piacon Bár még hó bo­rítja a határt készülnek a tavaszra a gazdálkodók. A Sane 150 Laser új traktor a magyar piacon. Az univerzális mun­kagép első darabjai, így a Kaposvári Agroker Rt-nél forgal­mazott is gazdára találtak fotó: kovács tibor Közös vasúti vállalat. A legnagyobb áruszállítási kedvezmény elvét kívánja alkalmazni hazánk és Uk­rajna a két ország közötti forgalomban. Ezt a szándé­kot erősítette meg budapesti tárgyalásán Leonyid Zse- leznyak, az Ukrán Vasút ve­zérigazgatója és Sipos Ist­ván, a MÁV vezérigazga­tója. A találkozón megálla­podtak egy, a záhonyi öve­zetben létrehozandó közös vállalatról, a kombinált szál­lítási formák részarányának növeléséről és a szolgáltatá­sok javításáról. Adóellenőrök mérlege. Tavaly háromnegyed év alatt csaknem negyedmillió adóellenőrzést végeztek az APEH szakemberei. Megál­lapították, hogy az adózók saját kárukra mintegy 5 mil­liárd forinttal tévedtek, az állam rovására viszont 54 milliárddal. Új éllovas. A legújabb fel­mérések szerint az árupro­pagandára legnagyobb ösz- szegeket költő szektorok rangsorában az élelmiszer­kereskedelem rukkolt az első helyre, megelőzve a kozmetikumokat, testápoló szereket forgalmazó cége­ket, valamint a biztosítókat és a pénzintézeteket. Határ-közgyűlés. Az ága­zat sikerességéhez, tovább- fejlsztéséhez sajátos és színvonalas programok szükségesek, s ezek megva­lósításában fontos szerepe van az államnak. Ezért a Magyar Turisztikai Egyesü­let (Matur) jelentése alapján mielőbb összegzi a hazai idegenforgalmat érintő problémákat, illetve javasla­tokat, s ezt márciusig az Or­szágos Idegenforgalmi Bi­zottságnak (OIB) eljuttatja. Mindezt Lengyel Márton, Matur elnöke közölte a hét végén Budapesten, a szer­vezet közgyűlésén tartott beszámolójában. Szólt arról, hogy a vidék, idegenforgal­mának fejlesztésében mi­lyen potencionális lehetősé­gek rejlenek. Lengyel Már­ton hangsúlyozta, hogy a tu­rizmust tudatosan kell alakí­tani és fejleszteni a jövőben. Beruházási kedv. A szak­emberek szerint jelentős élénkülés várható a beruhá­zások frontján. Míg az óév­ben körülbelül 8 százalékkal csökkentek a fejlesztések, addig ’97-ben 10-12 száza­lékos befektetési többlettel számol az ipari tárca - fő­ként a növekvő keresletre és az emelkedő exportra ala­pozva. Sokan nem tudják például, hogy az őstermelői igazolvány előfeltétele az adókártya. Aki­nek ilyen nincs, vagy még nem kapta volna meg, szerezze be az APEH területi igazgatóságától, csak ezt követően válhat do­kumentálhatóan őstermelővé. Az agrárkamarák szakembe­rei felhívják a figyelmet, hogy adókártyára mindenképpen szüksége lesz a kistermelőnek, akkor is, ha nem váltja ki az ős­termelői igazolványt. Hiányá­ban ugyanis a kifizető például 42 százalékos adóelőleget von Gyengéné Szuróczki Zsuzsa, a pénztárfelügyelet elnöki ta­nácsadója a rendelkezésükre álló adatokat elemezve el­mondta: a megalakult pénztá­rak tagdíjakból, hozamból és eszközértékesítésből származó összbevétele tavaly a harmadik negyedévben meghaladta a 4,6 milliárd forintot. A pénztárak működési költsége a bevételek mintegy öt százaléka. Ezek a költségek várhatóan nem csökkennek, mivel a va­gyonnövekedés következtében le az áru ellenértékéből. Sokan nem igazodnak el a tb-járulék- fizetési kötelezettségen, ami nem csoda, mert a jogszabály bonyolult. Azt azonban köny- nyen meg lehet jegyezni, hogy az őstermelői igazolvány kivál­tása nem jelenti automatikusan a termelő tb-járulék-fizetési kö­telezettségét. A járulékfizetés csak azok számára kötelező, akik kizárólag - főállásban - a mezőgazdasági tevékenységből élnek. Azoknak az őstermelőknek, akiknek biztosítási kötelezett­egyre több pénztárnak kell va­gyonkezelőt alkalmaznia. A be­fektetések megoszlását ele­mezve látszik, hogy a vagyon meghatározó részét tavaly is ál­lampapírokba fektették. Ä koc­kázatosabbnak számító befekte­tések közül tavaly a részvények is nagyobb szerepet kaptak, mint tavaly. A munkáltatók és a tagok kétharmad-egyharmad arányban fizették a tagdíjakat. Ez az arány 1995 év végén még 50-50 százalék volt. A munkáltatók jelentősebb séggel járó jogviszonyuk nincs, de szeretnének - eltartott hoz­zátartozóikkal együtt - egész­ségügyi ellátásban részesülni, mindenekelőtt be kell jelent­kezniük a lakóhely szerint ille­tékes megyei egészségügyi pénztárhoz. Ezután a termé­szetbeni egészségügyi ellátáso­kért adóköteles jövedelmük után havonta 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot és havi 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulást kell fizetni. A mezőgazdasági tevékeny­séget folytató - biztosítási köte­lezettséggel járó jogviszonyban nem álló - őstermelőknek a nyugdíjjogosultság megszerzé­séhez külön szerződést kell kötni a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósággal. U. G. mértékű hozzájárulása részben annak köszönhető, hogy a kor­mányzat a költségvetésből 1,5 milliárd forintot juttatott erre a célra, amelynek egy része már eljutott a pénztárakhoz. Az ön­kéntes nyugdíjpénztárak mű­ködésének ösztönzését a kor­mányzat a hárompilléres nyug­díjrendszer kialakítása szem­pontjából is fontosnak ítélte. Je­lenleg 17 önkéntes nyugdíj- pénztár taglétszáma haladja meg az ötezret. A legnagyobb, 25 ezres taglétszámú közkassza a Villamosenergia-ipari Nyug­díjpénztár, ezt követi több mint 20 ezer taggal az Országos Közlekedési Nyugdíjpénztár, majd a 13 ezret meghaladó tag­létszámú OTP Nyugdíjpénztár. , * Gec Határidők cégvezetőknek Január 20.- Az áfa befizetése;- a játékadó befizetése;- munkáltatói bevallás a levont vagy visszafizetett adókülön­bözetről;- a nemzeti kulturális járulék befizetése;- beszámoló a környezetvé­delmi termékdíjról;- a tenyésztési hozzájárulás befizetése;-a munkaadói, munkavállalói járulék befizetése;- a nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatása. Január 21.- A pénzváltók információ­szolgáltatása a Magyar Nem­zeti Bank számára. Január 25.- A bányajáradék befizetése.- Az egészségügyi hozzájáru­lásról. Az 1996. évi CXXXV. törvény még a január elsejei hatályba lépése előtt módosította az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvényt. Ennek értelmében nem kell egészségügyi hozzá­járulást fizetni a tagsági vi­szony után. A törvénnyel egy időben lépett hatályba a végre­hajtására kiadott 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely meghatározza, hogy me­lyik foglalkoztatónak kell fi­zetnie a hozzájárulást abban az esetben, amikor a törvény hatá­lya alá tartozó személy több foglalkoztatónál áll jogvi­szonyban. Befektetési szolgáltatás A kormány több rendeletben, az új értékpapírtörvénynek megfelelően szabályozta a be­fektetési szolgáltatási, az ér- tékpapír-letétkezelési és az el­számolóházi tevékenység foly­tatásának személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltéte­leit. A 204/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a befek­tetési szolgáltatónál üzletkö­tésre, tanácsadásra és a befek­tetési szolgáltatási részterület irányítására alkalmazott sze­mélyeknél, valamint az elszá­molóház valamennyi alkalma­zottjánál alkalmazási feltétel a büntetlen előélet. Az elszámolóház vezető tisztségviselőjének ezen felül felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal, vala­mint értékpapír-forgalmazói szakvizsgával kell rendelkez­nie. A tevékenység folytatá­sának tárgyi feltételei között szerepel az ügyfélfogadásra alkalmas helyiség (a helyiség tulajdon-, illetve bérleti jogát igazolni kell), a pénztári kifi­zetőhely működtetése, leg­alább két telefonfővonal, fénymásológép, éjjel-nappal üzemelő telefax, valamint számítógépes rendszer. A 205/1996. (XII. 23) Korm. rendelet határozza meg a befektetési szolgáltatási te­vékenységet folytató gazdál­kodó szervezetek üzletsza­bályzatának kötelező tartalmi elemeit. Az üzletszabályzatot és a gazdálkodó szervezet ál­tal készített szerződésmintá­kat az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet hagyja jóvá. A befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befekte­tési szolgáltatási tevékenysé­get végző gazdálkodószerve­zeteknek időszakosan tájékoz­tatást, adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a tevékenységük­ről az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyeletnek. E kötele­zettséget a 207/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szabá­lyozza. A rendelet meghatá­rozza, hogy milyen adatokat milyen időközönként és mi­lyen formában kell szolgál­tatni. Mellékletei tartalmaz­zák az adatszolgáltatás for­manyomtatványait. Gyógyszerek, mellékhatással A napokban nyilvánosságra került statisztikai adatok szerint megint nőtt a különbség a hazai és az EU-országokban kimutatott infláció mértéke között. Annak ellenére is, hogy nálunk tavaly hó­napról hónapra csökkent és az év végére 20 szá­zalékra süllyedt a fogyasztói árak növekedésének üteme. Az EU-országokban már több mint két évtizede alacsonyabb az áremelkedések mértéke, mint nálunk, tehát eleve kedvezőbb a „starthely­zetük” a mienknél. A tényekből le kell vonni bizonyos következte­téseket a forint árfolyamának megállapítására és a hazai kamatlábak alakulására vonatkozóan. Ha tudniillik a hazai valuta belföldi vásárlóereje job­ban romlik, mint a velünk kereskedő országok nagy, meghatározó csoportjáé, akkor folytatni kell pénzünk leértékelését. Ellenkező esetben el­akadna kivitelünk és alaposan felszökne behoza­talunk. Ha például valamilyen magyar termék a tavalyi 100 forint helyett most 120 forintért el­adó, s az osztrák schilling árfolyama változatla­nul mondjuk 12 az 1-hez, akkor az osztrák vevő­nek a magyar áruért az előző évben 10, a jelenle­giben 12 schillinget kellene fizetnie. Csakhogy az adott árut megveheti másutt olcsóbban - 10,2 schillingért. A leértékelés elmaradása esetén a magyar vevőnek szintén olcsóbb valamely áru­cikket külföldről beszereznie, ahol az csak 2 szá­zalékkal lett drágább. Ebből következik azután az export csökkenése, az import növekedése, s vele a deficit és az adósság ugrásszerű emelkedése. Ám a leértékelés - a behozatal drágulása mi­att - maga is inflációs tényező, amit csak a ha­tékonyabb termelés, a ráfordítások csökkentése ellensúlyozhat. Ugyanakkor az infláció féke­zése olyan betéti kamatlábakat kíván meg, ame­lyek - az inflációs ráta levonása után - 1,5-2 százalékos többletet biztosítanak a megtakarí­tónak. A magasabb betéti kamatláb viszont föl­felé kerekíti a hitelkamatlábakat, ez pedig csök­kenti a vállalkozói hitelkeresletet, a kínálatot. A gazdaságban minden szükséges és célszerű in­tézkedésnek, akár a gyógyszereknek, mellékha­tásuk is van. De hát a gazdaságban is igaz az a tétel, hogy amelyik medicinának nincs mellék­hatása, annak főhatása sincs. Bácskai Tamás Csitult a pénztáralapítási láz Munkáltatók és munkavállalók egyaránt a törvényre várnak Tavaly összesen 288 önkéntes kölcsönös biztosító pénztár ala­kult, amelyek összvagyona az előzetes becslések szerint eléri a 20 milliárd forintot, taglétszámuk pedig az 500 ezret. A pénz­tárak nagy része nyugdíjpénztár. Egészségügyi pénztárból 35 működik a pénzpiacon, mindössze 1100 körüli taglétszámmal. Vásár az Adidas Márkaboltban! Hétfőtől - péntekig adidas minden termékünkre 20% engedményt adunk! Cím: Kaposvár, Fő u. 15. • Telefon: 82/315-965 Nyitva tartás: hétfő-péntek 8.30-17.30 óráig | SOMOGYI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RT. Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 21. pályázatot hirdet a S0M0GYVÁRI ERDÉSZET főkönyvelői munkakörére 1997. március 15-i belépéssel. Alkalmazási feltétel:- mérlegképes könyvelői végzettség,- pénzügyekben és adózásban szerzett szakmai felkészültség,- számítógépes felhasználói ismeretek,- 5 évnél hosszabb szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajzzal személyesen, vagy telefonon (82/505-108) a Részvénytársaság központjában Mester Ferenc humánpolittikai főelőadónál. (39494) A BARCS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1997. február 1-tól, 3 évre meghirdeti az alábbi vendéglátóipari üzletét: 28 sz. Italbolt, Potony Bérleti díj: 18 000 Ft+Áfa Több jelentkező esetén 1997. január 21-én, kedden 9 órakor az ÁFÉSZ Barcs, Széchenyi u. 12. szám alatti tanácstermünkben versenytárgyalást tartunk. Jelentkezni a versenytárgyalás megkezdéséig lehet. A részvétel feltétele, egy havi bérleti díjnak megfelelő óvadék letétele. Bővebb felvilágosítást a Kereskedelmi főosztály, tel.: 82/463-006 és a Főkönyvelőség, tel.: 82/463-036 ad. (39487) BARCSI eo Irányvonat a kikötőkbe A konténerek vasúti szállítását ügynökként szervező Pannon- cont Kft 1996-ban öt százalék­kal növelte forgalmát. A MÁV Rt, a GySev Rt és a bázeli köz­pontú Intercontainer - Interf- rigo által alapított Pannoncont részesedése megközelíti a 40 százalékot a hazai szállításban. A Pannoncont 1996-os árbevé­tele az előzetes adatok szerint 200-210 millió forint körül ala­kul. A vállalat nyereséggel számol, nyilatkozta Király Já­nos ügyvezető igazgatója. A cég elsősorban irányvona­tokat szervez a hamburgi, a rot­terdami és a köpeti kikötőkbe. A feladóktól összegyűjtik a konténereket, ezeket előbb közúton szállítják a vasúti gyűjtő terminálhoz, majd onnan az irány vonatok megállás nél­kül viszik el a konténeres árut a kikötőkbe vagy a célállomásra. A szállítási költségek a közúti­hoz képest akár 30 százalékkal is csökkenthetőek, és nem utol­sósorban idő takarítható meg. Idén januártól már heti öt alka­lommal közlekedik irányvonat a soproni gyűjtőállomásról Hamburgba, hetente kétszer Rotterdam és Koper felé. Ko­moly forgalomnövekedésre a déli-kiköfők, elsősorban Koper irányában számítanak. A multi­nacionális hajós-társaságok ugyanis idén hajójáratokat indí­tanak a Közel- és Távol-Keletre egyaránt, s ezzel az e térségbe feladott áru útja jelentősen megrövidülhet. Tárgyalások folynak arról, hogy márciustól irány vonat közlekedjen a FÁK- országokba is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom