Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-20 / 16. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. január 20., hétfő Két és fél ezer új telefon Beszédes számok: 2600 új telefonelőfizető igényét tudtuk kielégíteni tavaly a marcali távközlési centrum területén, így már 19 ezer 300 telefont üzemeltetünk - mondta Kovács Árpád, a marcali központ vezetője. Jó műszaki hátteret ad ehhez a szeptemberben üzembe helyezett új, digitális tranzitközpont. így a további telefonigényeket is kielégíthetnek. Arról, hogy milyen gyors fejlődés ez, sok kis település lakói tudnának beszélni, akik telefon híján még a közelmúltban is el voltak zárva a külvilágtól. A térségben mintegy 70 ezren élnek, s a telefonellátottság már meghaládja a 30 százalékot. Kovács Árpád elmondta: a fejlesztést folytatják.- A digitális tranzitközpont mellett üzembe helyeztünk egy 380-as kapacitású helyi központot is; ez Marcali telefonigényeinek a kielégítésében segít. Azokon a területeken, ahol a domborzati viszonyok megkívánták, mindenekelőtt Boglár, Balatonberény, Somogytúr körzetében RLL-típusú adótornyokat helyeztünk üzembe, s ezzel a térség távbeszélő-ellátását a jövőben is tudjuk biztosítani. Hetven utcai fülkét is felállítottak tavaly; a körzetben már 450 a nyilvános állomások száma. A folytatás is gyors: még az idén 2700 új telefonállomás bekapcsolására készül a Matáv. Nyilvántartásuk szerint 800-an várnak most telefonra, igényeiket fél éven belül kielégítik. S havonta általában száz új igény érkezik a Matávhoz. A crossbar-központ üzembe állítása óta - ez mind a szakemberek, mind az előfizetők számára rendkívül fontos - a számlákra is alig van panasz. Az esetleges hibák 90 százalékát pedig egy nap alatt kijavítják. (Kun) Több mint hatszázmillió forintos költség és tönkrement járdák Kéthely csatomagondja Kéthely lakosait kérdeztük arról, hogy milyen a közérzetük; milyen gondok foglalkoztatják őket. Melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket meg kell oldani - ha lehet, még az idén? Varga Imréné nyugdíjas, előtte az áfésznál dolgozott: — Mit mondhatnék a faluról? Mi, a férjemmel szeretünk itt élni; van víz, villany, telefon, jó az orvosi ellátás. Csak a pénz kevés. A nyugdíj kiegészítéséhez elvállaltam a gázlerakatot, a féljem a takarmányboltnál van. Ä falu gondjai közül a legfontosabb a szennyvízcsatorna építése. Varjaskéri Tiborné, az óvoda vezetője: — A csatornázást várjuk. Ahogy én ismerem a dolgokat, a polgármester ezen dolgozik. Ez a csatorna sokba kerül, nehéz lesz előteremtem azt a rengeteg pénzt. Sok családnak vannak anyagi gondjai, jó néhány szülő nem tudja fizetni a kicsi étkeztetési díját. Ez most már 92 forint. A 3-5 gyerekes családok 50 százalékos kedvezményt kapnak, és lehetőséget adunk szakaszos fizetésre is; a januári étkezést csak február elején fizetik be. Megnyugtató, hogy a hozzánk járó száz gyerek közül még senkit sem kellett kivenni, és az óvoda meg az iskola működőképes. Dr. Fejes István orvos: — Helybeli lakosként és a képviselő-testület tagjaként is úgy érzem: nemcsak szép, de szerencsés, község is Kéthely. Sok más faluval szemben megoldott az oktatás, az idősekkel való törődés, az egészségügy. Most Somogyszentpállal és Ba- latonújlakkal közösen a csatornaépítés a legfőbb gondunk. Nagyon remélem, sikerül elindítani ebben az évben a nagy beruházást. Gondot okoz a közbiztonság is: gyakran voltak betörések. Most harminc fiatalember összefogott, éjszakánként járőröznek. Ez javíthat a helyzeten. Németh Lajos polgármester: — Kéthely idei legfontosabb feladata a csatornázás. A másik: újra kell aszfaltozni vagy 30 kilométer hosszan a tönkrementjárdákat is, ez négyzetméterenként 700-800 forintba kerül. Mindenképpen folytatni kell a faluközpont rendezését; azt akaijuk, hogy a kéthelyiek jól érezzék magukat. A szennyvízcsatornát Balatonújlakkal és Somogyszentpállal összefogva építjük meg. A várható inflációt is figyelembe véve ez mintegy 930 millió forintba kerül; a költségek kétharmada, a lakossági arány szerint Kéthelyre jut. Minden lehetséges pályázatot megpróbálunk, a vízügyi alaptól a Balaton-programig. Egy bizonyos: megépítjük a csatornát. Ezt kívánják Kéthely lakosai. Kun G. Tibor Nádaratók a Kis-Balatonon Aratják a nádat a kis-balatoni vadvízországban. A közmunkatanács jóvoltából most közmunkásokat vettek fel erre a nehéz munkára. Az üdén 19 millió 400 ezer forint fedezet áll rendelkezésre, és a munkacsapatokat hetente fizetik ki. A legtöbben Keszthelyről és Holládról jelentkeztek a nádvágásra. A feldolgozóüzemben (képünkön) építkezéseknél használt nádszőnyeget készítenek — ennek nagy részét exportálják fotó: lang Róbert Számítógépes oktatás a szakképzőben A számítógép-kezelés oktatását is megkezdik a következő tanévben a marcali szakképző iskolában. Bodrogi Csaba, az intézet igazgatója elmondta: megszűnik a fémforgácsoló-képzés. Hat szakmát oktatnak most 242 fiatalnak. A következő tanévben azonban a bőrdíszműves-képzés mellett - mint Bodrogi Csaba elmondta - a következő tanévben indítják a számí- tógép-szoftverkezelői szakot, az igényeknek megfelelően. A térségben több vállalkozás és üzem dolgozik, ezek jó elhelyezkedési lehetőségeket kínálnak az itt végzőknek. Az új tárgy oktatását a budapesti Neumann János számítástechnikai szakközépiskola által kidolgozott - szakmai körökben igen jó minősítésű - programra alapozzák a marcali iskolában. A feltételek is megvannak hozzá: az iskola számítástechnikai laboratóriumában tíz korszerű számítógép áll. Ezeket a szakképzővel együttműködő marcali és környékbeli vállalatok szakképzési hozzájárulásából vásárolták - még decemberben másfél millió forintért. Balás Béla megyéspüspök Lengyeltótiban Tizenegy pogányvölgyi település polgármestereinek, iskolaigazgatóinak, óvodavezetőinek, családi orvosainak és a helyi rendőrőrs képviselőjének részvételével - Közös felelősségünk az ifjúság címmel - tanácskozást tartottak a lengyeltóti művelődési házban. Erre Balás Béla megyéspüspököt is meghívta Gyuriga Károly lengyeltóti esperes. A gondokat vitatták meg a kistérség képviselőivel, és egyetértettek abban, hogy az eddiginél hatékonyabb összefogás hozhat csak eredményt az ifjúság nevelésében. Fotókiállítás Marcaliban az ősi Dunáról Az ős Dunáról készített fotóit állította ki Marcaliban Lakatos István kaposvári amatőr fotós. A 20 tablón elsősorban a még háborítatlan, természetes „ősi” Duna látható, s több Duna-parti település zsánerképe. A Kereskedelmi és Hitelbank épületében a hét végén megnyílt tárlatot Szabó Imre, a bank igazgatója és Jandrics Róbert tanár ajánlotta a szép számú érdeklődő figyelmébe. Vékony pénzen a városi óvodák, iskolák Összesen 46,1 millió forint jutott tavaly a marcali óvodáknak a 72,2 millió forint, jóváhagyott támogatás helyett - a képviselőtestület megállapítása szerint - az első háromnegyed évben. Időarányosan elmaradt az intézmények önkormányzati támogatása is: ez csak 62,8 százalék volt. így nem jutott pénz az állagmegóvásra, az elhasználódott berendezés cseréje. Hasonló a helyzet az általános iskolákkal is, ámbár ezeknek - szerencsére - nőttek a saját bevételei, így működési zavaroktól nem kell tartaniuk. Tanácskozás Táskán a háttérturizmusról A nagyberek-táskai fejlesztési tervekről rendeznek tanácskozást Táskán az érintettek: miként lehetne a környék önkormányzatait, jelentősebb vállalkozásait bevonni a melegvizes fejlesztési programba, illetve a háttérturizmus megszervezésébe. Ez szervesen illeszkedne a térség területfejlesztési programjához. A mostani tanácskozásra a táskái önkormányzat hatvan résztvevőt hívott meg. Változatlanul gondot okoz a hó a falvakban Sok gondot okoz az utak állapota a kisebb falvakban, s még a nagyobbakban is nehezen járhatóak a mellékutak. Mintegy 18 kilométer például Kéthelyen az utak együttes hossza, és az ön- kormányzat öt alkalmazottja igyekszik tisztán tartani. Ez azért sem könnyű, mert a mellékutak közül jó néhány a szőlőhegyre vezet; a munkásokat tevékenységét dicséri, hogy eddig nem volt nagyobb fennakadás a mellékutcák közlekedésben. Szükség esetében segítenek nekik a szövetkezet gépei is. Hatvanezer forint segítség az X-es klubnak Marcali önkormányzata 60 ezer forintot utalt át a városban működő X-es klub számlájára. Az ifjú katolikusok klubjában rendszeresen tartanak kiscsoportos hitéleti megbeszéléseket, emellett szórakozási lehetőséget is biztosítanak a fiataloknak. Minden vasárnap rendeznek játékházat a kisebbeknek, illetve kézműveskörben tevékenykednek, és tizennyolc különböző játék is várja a klubot rendszeresen látogató 30-35 fiatalt. Új elnökség a Bajtársi Egyesület élén Tisztújító ülést tartott a Marcali Bajtársi Egyesület. Új elnökének Kása László nyugalmazott alezredest választották meg, elnökhelyettesnek pedig Fehér Jánost. Hárman kaptak helyet az egyesület elnökségében: Szántó Sándor, Bakos Péter és Fodor Lajos. Vízvezeték-hálózat építése az ipari zónában Elkészültek a marcali Ipari Zóna Kft víz- és szennyvízhálózatának tervei, most az áram- és útcsatlakozások, illetve az alapközművek kiépítésén dolgoznak. A munkák indításához nagy segítséget jelentett a területfejlesztési tanács több mint 14 millió forintos támogatása. Kruppai Győző ügyvezető igazgató elkészítette azt a pályázatot is, amelytől az Ipari Minisztérium gazdaságfejlesztési célelőirányzatos támogatásának, harmincmillió forint elnyerését reméli. A kezdeti sikert jelzi, hogy már értékesítettek 2,7 hektár területet két vállalkozásnak. A bevételekkel és alaptőkéjükkel már összegyűlt annyi pénz, hogy aláírhatták a szerződést Szabadics József zalakarosi vállalkozóval a víz- és szennyvízhálózat kiépítéséről. Ez a beruházás 36 millió forintba kerül. • • Családias iskola Öreglakon Érzékenyek, és nagyon igénylik a szeretetet - mondta Rim- mer Józsefné, az öreglaki intézet igazgatója. - Árvák; a legtöbbjük halmozottan hátrányos helyzetű, s ha néhánynak vannak is szülei, életükből hiányzik a család. — Szűkös a hely nagyon. Segítene kissé a gondjainkon, ha sikerülne beépíteni az ebédlő tetőterét. Ehhez legalább tízmillió forint kellene - mondta Rimmer Józsefné. - Év közben is jöttek gyerekek. Könnyebb az iskoláknak, ha átadják a gyenge képességűeket, fogyatékosakat. Nem volt szívem nemet mondani. És amennyire lehet, igyekszünk, hogy a légkör családias legyen. Kilencvenhat állami gondozott gyerek lakik Öreglakon a Somogy Megyei Általános Iskola és Diákotthon kastélyépületében. Az előtér egyúttal tornaszoba; öt fiú edz (vagy játszik) a bordásfalakon. Az emeleten tévéznek a nagyobbak; hét végén több a szabadidő. Rájuk is figyel az ügyeletet tartó tanárnő, miközben néhány lánynyal tanácskozik. A kicsik a szobában amerikai plüss mackókkal játszanak. A taszári Ifor-alakulat katonáinak a meglepetése. Steve Nichols ezredessel jöttek, és névre szóló volt minden ajándékuk. Ragyog a szemük, miközben - akadozó szavakkal - mesélik a látogatást. A gondozottak zöme cigánygyerek, riasztó szociális helyzetből került ide. Mások genetikailag károsodottak, mint Sárközi Ági - törékeny, angyalarcú szőke csöppség -; a múlt héten hozták haza (az otthonba), a pécsi gy ermekklinikáról.- Igyekszünk megtenni mindent, amit lehet — mondta az igazgatónő. — Az intézet nevelői, tanárai ezért fáradoznak. De még több segítség kellene. Tizenhat éves korukig élnek a gyerekek, az oktatás csökkentett tananyagú. S itt tanul még 34 bejáró is. Amit lehet igyekeznek velük elsajátíttatni. Többnyire speciális iskolába kerülnek; szakmát is tanulva - kőművesként, karbantartóként vagy kertészeti munkásként -, és a legtöbb megállja a helyét. Otthoni szakápolás Marcaliban Három szakápoló, egy diplomás ápoló és egy gyógytornász részvételével Marcaliban is megalakult az otthoni szakápolási szolgálat A kórházi ellátást kiváltó, illetve az intézeti ápolási napokat lerövidítő, személyre szabott munkát Keszler Terézia, a marcali kórház ápolási igazgatója egyéni vállalkozóként szervezte meg. Hosszú idő óta dolgozom az egészségügyben, és úgy ítéltem meg: a kórházi ágy számleépítések nyomán nagy szükség van a betegek igényeit jobban figyelembe vevő, családban történő ápolásra — mondta. — Működésünk feltételeit a múlt évben, december 1-jévei megkötött szerződés alapján a megyei egészségbiztosítási pénztár biztosította — mondta Keszler Terézia. — A kórházi állásomat nem adtam föl, mellékfoglalkozásban vállaltam ennek a szolgálatnak a vezetését. A későbbiekben fizikoterápiás szakápolót és logopédust is szeretnénk alkalmazni. Munkánkat az ÁNTSZ városi intézete és marcali ön- kormányzata is támogatta. Marcali közigazgatás területén működnek; Bize, Boronka, Horvátkút, a külterületi Lók- puszta, a szőlőhegy és Gyóta puszta mintegy 13 ezer lakosa tartozik ide. A szolgálat felszerelését saját forrásból biztosították, a fejlesztést a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert összegből fedezik. Egyelőre a szolgálat vezetőjének lakásában van a központjuk, ahol telefonon is elérhetők. Javaslataik alapján a napi három órát nem meghaladó időben, az egészségbiztosító támogatásával, térítésmentesen látják el a betegeket; naponta, kétnaponta, illetve szükség szerint látogatják a rászorulókat. Egyelőre hét betegnek javasolta az orvos az otthoni szakápolást. — Mint minden új szerveződést, ezt is idegenkedve fogadták az emberek — mondta Keszler Terézia. — Szemlélet- változásra van azonban szükség, hogy a szakemberek és a betegek is elfogadják a szolgálatot. Tervezzük, hogy ha igénylik, a környező településeken is megszervezzük ezt. Reménykedünk, hogy a MEP a későbbiekben is támogatja működésünket. (Várnai)