Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. január 20., hétfő Két és fél ezer új telefon Beszédes számok: 2600 új telefonelőfizető igényét tudtuk kielégíteni tavaly a marcali távközlési centrum területén, így már 19 ezer 300 telefont üzemeltetünk - mondta Kovács Árpád, a marcali központ vezetője. Jó műszaki hátteret ad ehhez a szeptemberben üzembe he­lyezett új, digitális tranzit­központ. így a további tele­fonigényeket is kielégíthet­nek. Arról, hogy milyen gyors fejlődés ez, sok kis te­lepülés lakói tudnának be­szélni, akik telefon híján még a közelmúltban is el voltak zárva a külvilágtól. A térség­ben mintegy 70 ezren élnek, s a telefonellátottság már meghaládja a 30 százalékot. Kovács Árpád elmondta: a fejlesztést folytatják.- A digitális tranzitköz­pont mellett üzembe helyez­tünk egy 380-as kapacitású helyi központot is; ez Mar­cali telefonigényeinek a ki­elégítésében segít. Azokon a területeken, ahol a dombor­zati viszonyok megkíván­ták, mindenekelőtt Boglár, Balatonberény, Somogytúr körzetében RLL-típusú adó­tornyokat helyeztünk üzem­be, s ezzel a térség távbe­szélő-ellátását a jövőben is tudjuk biztosítani. Hetven utcai fülkét is fel­állítottak tavaly; a körzetben már 450 a nyilvános állo­mások száma. A folytatás is gyors: még az idén 2700 új telefonállomás bekapcsolá­sára készül a Matáv. Nyilvántartásuk szerint 800-an várnak most tele­fonra, igényeiket fél éven belül kielégítik. S havonta általában száz új igény ér­kezik a Matávhoz. A cross­bar-központ üzembe állítása óta - ez mind a szakembe­rek, mind az előfizetők számára rendkívül fontos - a számlákra is alig van pa­nasz. Az esetleges hibák 90 százalékát pedig egy nap alatt kijavítják. (Kun) Több mint hatszázmillió forintos költség és tönkrement járdák Kéthely csatomagondja Kéthely lakosait kérdeztük arról, hogy milyen a közérzetük; milyen gondok foglalkoztatják őket. Melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket meg kell oldani - ha lehet, még az idén? Varga Imréné nyugdíjas, előtte az áfésznál dolgozott: — Mit mondhatnék a falu­ról? Mi, a férjemmel szeretünk itt élni; van víz, villany, telefon, jó az orvosi ellátás. Csak a pénz kevés. A nyugdíj kiegészítésé­hez elvállaltam a gázlerakatot, a féljem a takarmányboltnál van. Ä falu gondjai közül a leg­fontosabb a szennyvízcsatorna építése. Varjaskéri Tiborné, az óvoda vezetője: — A csatornázást várjuk. Ahogy én ismerem a dolgokat, a polgármester ezen dolgozik. Ez a csatorna sokba kerül, ne­héz lesz előteremtem azt a ren­geteg pénzt. Sok családnak vannak anyagi gondjai, jó né­hány szülő nem tudja fizetni a kicsi étkeztetési díját. Ez most már 92 forint. A 3-5 gyerekes családok 50 százalékos ked­vezményt kapnak, és lehetősé­get adunk szakaszos fizetésre is; a januári étkezést csak feb­ruár elején fizetik be. Meg­nyugtató, hogy a hozzánk járó száz gyerek közül még senkit sem kellett kivenni, és az óvoda meg az iskola működőképes. Dr. Fejes István orvos: — Helybeli lakosként és a képviselő-testület tagjaként is úgy érzem: nemcsak szép, de szerencsés, község is Kéthely. Sok más faluval szemben meg­oldott az oktatás, az idősekkel való törődés, az egészségügy. Most Somogyszentpállal és Ba- latonújlakkal közösen a csator­naépítés a legfőbb gondunk. Nagyon remélem, sikerül elin­dítani ebben az évben a nagy beruházást. Gondot okoz a közbiztonság is: gyakran voltak betörések. Most harminc fiatal­ember összefogott, éjszakán­ként járőröznek. Ez javíthat a helyzeten. Németh Lajos polgármester: — Kéthely idei legfontosabb feladata a csatornázás. A má­sik: újra kell aszfaltozni vagy 30 kilométer hosszan a tönkre­mentjárdákat is, ez négyzetmé­terenként 700-800 forintba ke­rül. Mindenképpen folytatni kell a faluközpont rendezését; azt akaijuk, hogy a kéthelyiek jól érezzék magukat. A szenny­vízcsatornát Balatonújlakkal és Somogyszentpállal összefogva építjük meg. A várható inflációt is figyelembe véve ez mintegy 930 millió forintba kerül; a költségek kétharmada, a lakos­sági arány szerint Kéthelyre jut. Minden lehetséges pályázatot megpróbálunk, a vízügyi alap­tól a Balaton-programig. Egy bizonyos: megépítjük a csator­nát. Ezt kívánják Kéthely lako­sai. Kun G. Tibor Nádaratók a Kis-Balatonon Aratják a nádat a kis-balatoni vadvízországban. A közmun­katanács jóvoltából most közmunkásokat vettek fel erre a nehéz munkára. Az üdén 19 millió 400 ezer forint fedezet áll rendelkezésre, és a munkacsapatokat hetente fizetik ki. A legtöbben Keszt­helyről és Holládról jelentkeztek a nádvágásra. A feldolgozóüzemben (képünkön) építkezéseknél használt nádszőnyeget készítenek — ennek nagy részét exportálják fotó: lang Róbert Számítógépes oktatás a szakképzőben A számítógép-kezelés oktatását is megkezdik a következő tan­évben a marcali szakképző isko­lában. Bodrogi Csaba, az inté­zet igazgatója elmondta: meg­szűnik a fémforgácsoló-képzés. Hat szakmát oktatnak most 242 fiatalnak. A következő tan­évben azonban a bőrdíszmű­ves-képzés mellett - mint Bod­rogi Csaba elmondta - a követ­kező tanévben indítják a számí- tógép-szoftverkezelői szakot, az igényeknek megfelelően. A térségben több vállalkozás és üzem dolgozik, ezek jó elhe­lyezkedési lehetőségeket kínál­nak az itt végzőknek. Az új tárgy oktatását a budapesti Neumann János számítástech­nikai szakközépiskola által ki­dolgozott - szakmai körökben igen jó minősítésű - programra alapozzák a marcali iskolában. A feltételek is megvannak hozzá: az iskola számítástech­nikai laboratóriumában tíz kor­szerű számítógép áll. Ezeket a szakképzővel együttműködő marcali és környékbeli vállala­tok szakképzési hozzájárulásá­ból vásárolták - még decem­berben másfél millió forintért. Balás Béla megyéspüspök Lengyeltótiban Tizenegy pogányvölgyi település polgármestereinek, iskolaigaz­gatóinak, óvodavezetőinek, családi orvosainak és a helyi rend­őrőrs képviselőjének részvételével - Közös felelősségünk az ifjú­ság címmel - tanácskozást tartottak a lengyeltóti művelődési házban. Erre Balás Béla megyéspüspököt is meghívta Gyuriga Károly lengyeltóti esperes. A gondokat vitatták meg a kistérség képviselőivel, és egyetértettek abban, hogy az eddiginél hatéko­nyabb összefogás hozhat csak eredményt az ifjúság nevelésében. Fotókiállítás Marcaliban az ősi Dunáról Az ős Dunáról készített fotóit állította ki Marcaliban Lakatos Ist­ván kaposvári amatőr fotós. A 20 tablón elsősorban a még háborí­tatlan, természetes „ősi” Duna látható, s több Duna-parti telepü­lés zsánerképe. A Kereskedelmi és Hitelbank épületében a hét végén megnyílt tárlatot Szabó Imre, a bank igazgatója és Jandrics Róbert tanár ajánlotta a szép számú érdeklődő figyelmébe. Vékony pénzen a városi óvodák, iskolák Összesen 46,1 millió forint jutott tavaly a marcali óvodáknak a 72,2 millió forint, jóváhagyott támogatás helyett - a képviselőtes­tület megállapítása szerint - az első háromnegyed évben. Időará­nyosan elmaradt az intézmények önkormányzati támogatása is: ez csak 62,8 százalék volt. így nem jutott pénz az állagmegó­vásra, az elhasználódott berendezés cseréje. Hasonló a helyzet az általános iskolákkal is, ámbár ezeknek - szerencsére - nőttek a saját bevételei, így működési zavaroktól nem kell tartaniuk. Tanácskozás Táskán a háttérturizmusról A nagyberek-táskai fejlesztési tervekről rendeznek tanácskozást Táskán az érintettek: miként lehetne a környék önkormányzatait, jelentősebb vállalkozásait bevonni a melegvizes fejlesztési prog­ramba, illetve a háttérturizmus megszervezésébe. Ez szervesen il­leszkedne a térség területfejlesztési programjához. A mostani ta­nácskozásra a táskái önkormányzat hatvan résztvevőt hívott meg. Változatlanul gondot okoz a hó a falvakban Sok gondot okoz az utak állapota a kisebb falvakban, s még a nagyobbakban is nehezen járhatóak a mellékutak. Mintegy 18 kilométer például Kéthelyen az utak együttes hossza, és az ön- kormányzat öt alkalmazottja igyekszik tisztán tartani. Ez azért sem könnyű, mert a mellékutak közül jó néhány a szőlőhegyre vezet; a munkásokat tevékenységét dicséri, hogy eddig nem volt nagyobb fennakadás a mellékutcák közlekedésben. Szük­ség esetében segítenek nekik a szövetkezet gépei is. Hatvanezer forint segítség az X-es klubnak Marcali önkormányzata 60 ezer forintot utalt át a városban mű­ködő X-es klub számlájára. Az ifjú katolikusok klubjában rend­szeresen tartanak kiscsoportos hitéleti megbeszéléseket, emel­lett szórakozási lehetőséget is biztosítanak a fiataloknak. Min­den vasárnap rendeznek játékházat a kisebbeknek, illetve kéz­műveskörben tevékenykednek, és tizennyolc különböző játék is várja a klubot rendszeresen látogató 30-35 fiatalt. Új elnökség a Bajtársi Egyesület élén Tisztújító ülést tartott a Marcali Bajtársi Egyesület. Új elnökének Kása László nyugalmazott alezredest választották meg, elnökhe­lyettesnek pedig Fehér Jánost. Hárman kaptak helyet az egyesület elnökségében: Szántó Sándor, Bakos Péter és Fodor Lajos. Vízvezeték-hálózat építése az ipari zónában Elkészültek a marcali Ipari Zóna Kft víz- és szennyvízhálózatá­nak tervei, most az áram- és útcsatlakozások, illetve az alapköz­művek kiépítésén dolgoznak. A munkák indításához nagy segít­séget jelentett a területfejlesztési tanács több mint 14 millió forin­tos támogatása. Kruppai Győző ügyvezető igazgató elkészítette azt a pályázatot is, amelytől az Ipari Minisztérium gazdaságfej­lesztési célelőirányzatos támogatásának, harmincmillió forint el­nyerését reméli. A kezdeti sikert jelzi, hogy már értékesítettek 2,7 hektár területet két vállalkozásnak. A bevételekkel és alaptőké­jükkel már összegyűlt annyi pénz, hogy aláírhatták a szerződést Szabadics József zalakarosi vállalkozóval a víz- és szennyvízhá­lózat kiépítéséről. Ez a beruházás 36 millió forintba kerül. • • Családias iskola Öreglakon Érzékenyek, és nagyon igénylik a szeretetet - mondta Rim- mer Józsefné, az öreglaki intézet igazgatója. - Árvák; a leg­többjük halmozottan hátrányos helyzetű, s ha néhánynak vannak is szülei, életükből hiányzik a család. — Szűkös a hely nagyon. Segí­tene kissé a gondjainkon, ha si­kerülne beépíteni az ebédlő tető­terét. Ehhez legalább tízmillió forint kellene - mondta Rimmer Józsefné. - Év közben is jöttek gyerekek. Könnyebb az iskolák­nak, ha átadják a gyenge képes­ségűeket, fogyatékosakat. Nem volt szívem nemet mondani. És amennyire lehet, igyekszünk, hogy a légkör családias legyen. Kilencvenhat állami gondo­zott gyerek lakik Öreglakon a Somogy Megyei Általános Is­kola és Diákotthon kastélyépüle­tében. Az előtér egyúttal torna­szoba; öt fiú edz (vagy játszik) a bordásfalakon. Az emeleten tévéznek a nagyobbak; hét vé­gén több a szabadidő. Rájuk is figyel az ügyeletet tartó ta­nárnő, miközben néhány lány­nyal tanácskozik. A kicsik a szobában amerikai plüss mac­kókkal játszanak. A taszári Ifor-alakulat katonáinak a meg­lepetése. Steve Nichols ezre­dessel jöttek, és névre szóló volt minden ajándékuk. Ragyog a szemük, miköz­ben - akadozó szavakkal - mesélik a látogatást. A gondo­zottak zöme cigánygyerek, ri­asztó szociális helyzetből ke­rült ide. Mások genetikailag károsodottak, mint Sárközi Ági - törékeny, angyalarcú szőke csöppség -; a múlt héten hoz­ták haza (az otthonba), a pécsi gy ermekklinikáról.- Igyekszünk megtenni min­dent, amit lehet — mondta az igazgatónő. — Az intézet neve­lői, tanárai ezért fáradoznak. De még több segítség kellene. Tizenhat éves korukig élnek a gyerekek, az oktatás csökken­tett tananyagú. S itt tanul még 34 bejáró is. Amit lehet igye­keznek velük elsajátíttatni. Többnyire speciális iskolába kerülnek; szakmát is tanulva - kőművesként, karbantartóként vagy kertészeti munkásként -, és a legtöbb megállja a helyét. Otthoni szakápolás Marcaliban Három szakápoló, egy diplomás ápoló és egy gyógytornász rész­vételével Marcaliban is megalakult az otthoni szakápolási szolgá­lat A kórházi ellátást kiváltó, illetve az intézeti ápolási napokat lerövidítő, személyre szabott munkát Keszler Terézia, a marcali kórház ápolási igazgatója egyéni vállalkozóként szervezte meg. Hosszú idő óta dolgozom az egészségügyben, és úgy ítél­tem meg: a kórházi ágy szám­leépítések nyomán nagy szük­ség van a betegek igényeit jobban figyelembe vevő, csa­ládban történő ápolásra — mondta. — Működésünk felté­teleit a múlt évben, december 1-jévei megkötött szerződés alapján a megyei egészségbiz­tosítási pénztár biztosította — mondta Keszler Terézia. — A kórházi állásomat nem adtam föl, mellékfoglalkozásban vál­laltam ennek a szolgálatnak a vezetését. A későbbiekben fizi­koterápiás szakápolót és logo­pédust is szeretnénk alkal­mazni. Munkánkat az ÁNTSZ városi intézete és marcali ön- kormányzata is támogatta. Marcali közigazgatás terüle­tén működnek; Bize, Boronka, Horvátkút, a külterületi Lók- puszta, a szőlőhegy és Gyóta puszta mintegy 13 ezer lakosa tartozik ide. A szolgálat felsze­relését saját forrásból biztosí­tották, a fejlesztést a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert összegből fedezik. Egyelőre a szolgálat vezetőjének lakásá­ban van a központjuk, ahol tele­fonon is elérhetők. Javaslataik alapján a napi három órát nem meghaladó időben, az egész­ségbiztosító támogatásával, té­rítésmentesen látják el a bete­geket; naponta, kétnaponta, il­letve szükség szerint látogatják a rászorulókat. Egyelőre hét be­tegnek javasolta az orvos az otthoni szakápolást. — Mint minden új szervező­dést, ezt is idegenkedve fogad­ták az emberek — mondta Keszler Terézia. — Szemlélet- változásra van azonban szük­ség, hogy a szakemberek és a betegek is elfogadják a szolgá­latot. Tervezzük, hogy ha igénylik, a környező települé­seken is megszervezzük ezt. Reménykedünk, hogy a MEP a későbbiekben is támogatja mű­ködésünket. (Várnai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom