Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-03 / 2. szám

1997. január 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Csúszós út, elzárt falvak Bükkösd környékén Riasztó a hétszer görbe Igen erős versenytárs lett a feketegazdaság Kenyérgondok lapát mellett Gyárhoz képest rendkívül rugalmas. Ha este tízkor be­telefonál egy boltos, hogy kenyeret szeretne, a barcsi kenyérgyár azt is elkészíti. Mariettapusztáról nemrég hajnali ötkor szóltak be, hogy elfelejtették megren­delni az aznapi kenyeret.-— Megsütöttük, és kivittük ne­kik; ez csak természetes — mondta Osztermayer Tibor, a barcsi kenyérgyár igazgatója. — A vásárlókat csak ilyen szemlélettel lehet megtartani. Különösen manapság, amikor egyre kisebb a vásárlóerő és egyre nagyobb a verseny. Az emberek nagyon meggondol­ják, hogy mennyi kenyeret vá­sároljanak. Ugyanakkor van olyan kis település, ahová négy különböző helyről is szállíta­nak kenyeret. Persze, a tisztes­séges versennyel nincs gon­dom, Somogybán azonban igen erős a feketegazdaság, a feke­tekereskedelem. Sok helyütt gépkocsiból, utcáról, magán­házak udvarairól árulják a ke­nyeret. Ennek a visszaszorítá­sához össze kellene fognunk a helyi boltosokkal, hiszen ez az ő üzletüket ugyanúgy rontja, mint a miénket. A barcsi gyár sokkal több visszaesést már nem bír el; így is — a kapacitásukhoz képest — töredékére csökkent a ter­melés. Naponta akár százötven mázsa kenyeret is elő tudnának állítani, ezzel szemben átlago­san csak huszonöt mázsa az egynapi sütés. Tizenötezer da­rab péksütemény készülhetne, de csak ötezret sütnek, mert ennyire van megrendelésük. Sütésre készülnek a gyárban a pékek fotó: pölöskei tiborné Hozzátartozik, persze, az összképhez az is, hogy hét vé­gén, illetve ünnepek előtt a kétszeresére nő a kenyérmeg­rendelés: olyankor 50-60 má­zsa is elkel. Az idei rekordjuk augusztus 20-án volt; akkor 86 mázsa kenyeret sütöttek. Elké­szítették ezt is könnyedén, hi­szen a kapacitásuk ennél jóval nagyobb. — A termelés visszaesése, persze, erősen hat a bérekre is. Most negyvenegyen dolgoz­nak a Sütév barcsi gyárában, és van köztük olyan is, aki­nek nem tudunk többet fizetni nyolcezer forintnál. Igyekeznek kikeveredni eb­ből a helyzetből. Hatvannégy­féle cukrásztermékkel rukkol­tak ki, és kacsingatnak a hor- vát piac felé. Talpra állni azonban nem könnyű. — Saj­nos a sütőipari termékekre nagy védővámokat vetettek ki a határon túl, ezért hiába ol­csóbb a mi kenyerünk a horvá- tokénál, csak nagyon nehezen tudnánk betömi arra a piacra. A horvát bevásárlóturizmust azonban megpróbáljuk jobban kihasználni. Ehhez viszont partnerekre van szükségünk. Számítunk a barcsi áfészre, amely a legnagyobb megren­delőnk, és a város önkor­mányzatára is. N. L. Szerény tervvel, óvatosan kezdték a Dráva-Coop szövetkezetben Áru - bőrbe csomagoltan Szerény tervekkel vágtak neki a múlt évnek a barcsi Dráva- Coop szövetkezetben, s be is vált prognózisuk. Úgy ítéltük meg - mondta az elnök hogy a költségek emelkedése nagyobb lesz, mint a mezőgazdasági termékek árainak emelkedése. Hó és fagy nehezíti a közleke­dést. Somogy délnyugati csücskében, a dombvidéken különösen. Csúszkáló autók, kimaradt buszjáratok jelez­ték ezt az év fordulóján. Aka­dozott az ellátás is Por- rogszentpál és Somogybük- kösd környékén. Előfordult, hogy a tejesek Por- rogon letették a tejet, mert nem merték továbbhozni. Azért mégis csak lett tejünk, mert a kenyérszállítók áthozták azt is — mondta Varga Józsefné, a porrogszentpáli boltos. — Gáz­palack azonban napokig nem volt, mert nem tudtak újakat szállítani. Nagyon hiányzott a szóda is. A buszosok közül is visszariadt az útviszonyoktól egyik-másik vezető; volt olyan kanizsai busz, amelyik So- mogybükkösdről visszafordult. Tönkretette a tél a szentpáli bált is: nem tudtak átjönni a bükkösdiek és a szentkirályiak, a nehezen járható utak miatt. — Rosszak az útjaink, s ezen Megindult a helyi buszforgalom Barcson. Tegnap az első, hajnali járatokon még nem volt utas; később is csak kevesen vették igénybe az új szolgáltatást. Szokniuk kell a barcsiaknak ezt az új közlekedési lehetőséget. A Kapos-Volán szakembereit nem lepte meg a buszoknak ez a kezdeti alacsony kihasználtsága; a legtöbb cégnél még nem kez­dődött meg a munka. A január eleje egyébként is „csöndes hó­nap” a Volán számára. A helyi tömegközlekedés in­dításába a barcsiak kérésére vá­gott bele a Kapos Volán, egy­előre csak kísérleti jelleggel. Próbaképpen hat hónapig mű­(Folytatás az 1■ oldalról) Az időjárás nem okoz gondokat a határon - tudtuk meg Sülé Fe­renc vámparancsnoktól. A határ­átkelő jól járható, a hidat folya­matosan takarítják. Rendszere­sen jönnek mind a magyar, mind a horvát hótolók, és ha szüksé­ges, a határ másik oldalán is megtisztítják az utat. A barcsi hídnak a fagy sem okozott olyan kárt, amely azon­nali beavatkozást igényelne — tudtuk meg a közúti igazgatóság szakembereitől. A hídon rend­szeresen végzik a megfigyelést, s a dombos vidéken télen nagyon nehéz közlekedni. Különösen a „hétszer görbe” járható nehezen — mondta a boltosasszony. A Somogybükkösd és Por- rogszentpál közötti utat hívják így a helybeliek. Neve is mu­tatja: sok a kanyar a hosszú, me­redek domboldalon. Veszélyes is, ha belepi a hó. — Ezer szerencse, hogy ilyen időben nem kell a gyerekeket utaztatni — mondta Horváth Gézáné, a somogybükkösdi polgármester. — A nagy hide­gek idején éppen szünet van az iskolában és az óvodában. Az iskola majd csak 9-én nyit. A gond nem is a hóval van — tudtuk meg. — Túl sok nem esett; húsz-huszonöt centisnél sehol nem vastagabb. A hótól még lehetne közlekedni; az igazi bajt a fagy, a jegesedés okozza. — Somogybükkösdre is megérkezett eddig rendesen a tej és a kenyér — mondta a pol­gármester —, a közlekedés azonban az ittenieknek is gondot okoz. Nagy László ködteti - saját kockázatára -, és fél év tapasztalata után döntenek a továbbiakról. Eddig ugyanis csak gyalog vagy a helyközi au­tóbuszokra felkéredzkedve jut­hattak el a barcsiak a vasútállo­másra, illetve munkahelyükre. Napi huszonöt járatpár közle­kedik most Barcson munkana­pokon. A somogytamócai és drávaszentesi városrészbe nem mennek ki a helyi buszok, ide inkább a helyközi járatokat sűrí­tik majd az ott élők igényeinek megfelelően. A helyi járat viteldíja 50 fo­rint. A havi bérlet 700 forintba kerül, a diákoké és nyugdíjasoké 300 forintba. N. L. észrevennék, ha adódna bármi probléma. A szakemberek véle­ménye szerint a fagy nem befo­lyásolja a híd állapotát. Az 1997 derekára tervezett teljes felújí­tást azonban el kell végezni, mert az tovább nem halogatható. Mint a Somogyi Hírlap már beszámolt róla: hosszabb ideje csúszik a barcsi híd tízévenként esedékes teljes felújítása. Leg­utóbb a múlt ősszel halasztották el a munkát a békefenntartók ké­résére, mivel a folyamatos átha­ladást akadályozta volna egy esetleges hídlezárás. N. L. Francz Rezső, a barcsi szövet­kezet elnöke mondta ezt, hozzá­fűzve azt is: — Sajnos, nem té­vedtünk... Nagyon meglódult a gabonafélék ára is, és ezt az áremelkedést, sajnos, nem kö­vette sem a sertésé, sem tejé. — Nagyon nehéz helyzetben van hazánkban az, aki állattar­tással foglalkozik. Az állatállo­mány takarmányozásához szük­séges növényi termékek ára igen magas — mondta Francz Rezső —, az állati termékek ára azon­ban rendkívül alacsony. Vagyis nem üzlet a „bőrbe csomago­lás”. Kézenfekvő a kérdés: miért nem szüntetjük meg akkor az ál­latállományt? Azt hiszem, ezt egyszer lehetne csak megcsi­nálni. Mert olyan lenne ez, mintha eladnánk a családi ezüs­töt vagy a zongorát. Aztán a pénzt fölélnénk, és utána már nem telne soha többé sem ezüstre, sem zongorára. Francz Rezső szerint az állat­tartóknak egyféle kitörésre csak a fajlagos költségek csökkenté­se és a hozamok emelése ad némi esélyt. Ezt próbálják elérni a Dráva-Coop szövetkezetben. — Ot éve kezdődött a tenyész­tési programunk, és mostanra már láthatók az eredményei — mondta a Dráva-Coop szövetke­zet elnöke. — Nagyobb lett a hozam, tavaly sikerült tíz száza­lékkal növelni az egy tehénre jutó tejtermelést. Most 6500 liter körül van, és ez jó eredmény. Ugyanígy a sertéseknél is. Hi­szen sertést is csak akkor szabad tartani, ha versenyképesek tu­dunk maradni. Az állattartóknak arra kell törekedni, hogy minél kevesebb tápból állítsanak elő egy kiló sertéshúst. Csak ott éri meg, ahol magasabb az egy ko­cára jutó malacok száma, és azok - a hizlaldába kerülve - kevesebb takarmánytól híznak nagyra. Nagy László Rinyaújnép átvállalta a gyerekek költségét A rinyaújnépi önkormányzat át­vállalta a falu családjaitól a kis településről eljáró nebulók utaz­tatásának költségeit, valamint a menzai térítési díjnak is a felét. Tizenhat kisgyerek él csak Ri- nyaújnépen, és valamennyi Ba- bócsára jár óvodába, iskolába. Több biztosítékot küld a kálmáncsai üzem Huszonöt százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedévében a kálmáncsai biztosítéküzem megrendelése. Az utolsó hóna­pokban havi egymillió 200 ezer biztosítékot kellett gyártani, szemben az addigi 900 ezerrel. Ha ez a termelésnövekedés tar­tós marad, újabb dolgozókat is felvesznek. A biztosítéküzem most 110 embernek ad munkát. Támogatás a rendelő felújításához Egymillió forint támogatást nyert a somogyudvarhelyi ön- kormányzat a Népjóléti Minisz­tériumtól a falu orvosi rendelő­jének felújításához. Ha a pénz megérkezik, folytatják a mun­kát, s tavaszra szeretnék besze­rezni a hiányzó felszereléseket. Nevet akar Berzence az iskolájának Előkészítő bizottság alakult Berzencén az egyházközség, a tanári kar, a szülői munkaközös­ség és a képviselő-testület tag­jaiból; a falu lakóinak vélemé­nyét gyűjti össze, hogy javasla­tot adjon az iskola névadójára. A képviselő-testület még ebben a hónapban dönthet elnevezéséről. Pályázati pénz a szegény tanulóknak Nyolcvan és fél ezer forintot nyert pályázaton az év utolsó napjaiban a barcsi Deák Ferenc általános iskola. Ezt a pályázat­ot a Belügyminisztérium gazda­sági főosztálya hirdette meg. A most kapott pénzt a hátrányos helyzetű iskolásgyermekek tá­mogatására, valamint a taninté­zet kulturális és sportprogram­jainak a költségeire fordítják. Még csak kevesen szálltak föl az első napon Helyi buszok Barcson is Rendszeresen vizsgálják a Dráva-híd állapotát Gyérebb határforgalom Barcs városért kitüntetés - csaknem negyven évi orvosi munkáért Örömem, ha segíthetek Barcs Városáért kitüntetés­sel ismerte el a képviselő- testület dr. Cseke István munkáját. A főorvos 1958 márciusa óta dolgozik Bar­cson - komoly szakmai tu­dással - lelkiismeretesen, s példaértékű, ahogyan ellátja a betegeket. Dr. Cseke István sokat tett a ci­gányok egészségügyi felemel­kedéséért. Tevékenykedik a TIT-ben; felvilágosító előadá­sokat tartott az egészséges élet­módról. Megalakította a cukor­betegek klubját, és szakszerve­zeti titkárként dolgozik az egészségügyi dolgozók életkö­rülményeinek javításáért is.- Munkája során mit érzett nagy sikernek?- Azt, ha segítettem súlyos betegeken, idősek életét könnyí­tettem vagy meghosszabbíthat­tam - mondta a főorvos. - Ez a legszebb az orvosi hivatásban. A városban és környékén min­denki tudja, hogy a református gyülekezet gondnoka vagyok. Életem legnagyobb öröme az volt, hogy végre fölépült a bar­csi templom, a reformátusok összefogásával. Ötven éve ter­vezték már, s végre sikerült megvalósítani. Ez az emberi összefogás és akarat szép pél­dája. Szabadidejéből sokat áldozott arra, hogy felépüljön Isten háza, de megérte. Sokat utazott idegen országokba, Ázsiába és Afri­kába is.- Egyik legkedvesebb élmé­nyem az egyiptomi út volt; a pi­ramisok földje nagy hatással volt rám - mondta. — Izraelben is jártam, Jézus nyomdokain, ahol a „kövek is beszélnek”. Szívesen emlékszem az erdélyi, valamint a sinsheimi látogatá­sokra, ahol barátság szövődött a barcsiak és a testvérvárosok la­kosai között.- Mit jelent önnek ez a ki­tüntetés?- Orvosi munkám, a barcsia­kért végzett tevékenységem el­ismerését. Az orvost a betegei minősítik, és szakmai felettesei; jólesett, hogy a város vezetése erre érdemesnek tartott. Szíve­sen dolgozom továbbra is. A se­gítőszolgálat hozzátartozik az orvos életéhez; soha nem tudtam elutasítania a hozzám forduló­kat. Több mint ötven éve válasz­tott hivatást. Azt, hogy orvos lesz, aki segít a szenvedőkön s életet ment. Most, csaknem négy évtized múltán így foglalta össze hitvallását:- A legfontosabb tevékeny­ségünkben az empátia: az, hogy megértsük a beteget. A gyógyí­tás során orvos és beteg között minél közvetlenebb legyen a kapcsolat, s minél emberibb. Azt hiszem, ez a legnagyobb do­log. Gamos Adrienn ____ ................ti D r. Cseke István barcsi főorvos sokévi munkáját ismerték el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom