Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. január 13., hétfő Szezonkezdő megyebál a Dorottyában Dr. Kolber István fogadta a megye­bálra érkező vendégeket Egy asztalnál a megye és a megyeszékhely vezetői, Szita Károly és dr. Kolber István feleségükkel fotó: kovács tibor Disputa vacsora közben. Dr. Gruber Attila alelnök a vitavezető (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlési képviselők somogyi csoportja akár munkamegbeszélést is tart­hatott volna. A Flamingó tánccsoport be­mutatója után táncba vitték Barkóczy Gel- lértet (kisgazdapárt) is. Franci Rezsőről már tavaly kiderült, hogy remek táncos, ezúttal azonban dr. Lamperth Mónika, a szocialisták frakcióvezető-helyettese vitte a prímet. Más bálokon az éjféli tombola sorsolás után már szállingóznak haza a vendégek, innen nem igen akart elmenni senki, még hajnali négykor sem. Lehet, hogy a malacleves marasztalta őket. A megyebál kivételes alkalom, amikor olya­nok is találkozhatnak, akik évente legfel­jebb ha egyszer látják egymást. így, ezút­tal is folytatódott a megyenapi disputa. Tanulni mindenhol lehet. Főleg ha valaki nyer húsz kiló könyvet a tombolán a köz­gyűlés elnökének ajándékaként, s egészen Csákányig cipelheti magával Farkas László, az egykor volt polgármester. Beköszöntött hát a farsang, s tart ham- vazó szerdáig. Bizonnyal sok emlékezetes bált hoz magával... Nagy Jenő A somogyi szövetkezetek megkezdték a gépek téli javítását Nagyobb az alkatrész-számla Megkezdték az erőgépek téli nagyjavítását a somogyi szö­vetkezetekben. Sokba kerül ez, az áremelkedés miatt. Al­katrészhiányra sehol nem panaszkodtak szakemberek, annál inkább a borsos számlára. A balatonszentgyörgyi Dél- Balaton mezőgazdasági szö­vetkezetben a héten kezdték az erőgépek nagyjavítását. Húsz szakmunkás dolgozik ezen. Két Rába erőgépet, egy 180 lóerős John Deert és hét MT-t ellenőriznek alaposan. Mész­égető György főagronómus elmondta: ez a karbantartás mintegy kétmillió forintba ke­rül. Tavaly megúszták másfél millió forintból, de azóta drá­gult az alkatrész, nőttek az energiaárak. A legtöbbet vár­hatóan az MTZ traktorokra költik. Az egyik gépnél motort is cserélnek, s ez csaknem félmillió forintba kerül. A má­sik kettőnél a motor felújítása is elég, de ez is mintegy 300 ezer forint lesz. Javában tart a munka a so- mogysárdi Haladás szövetke­zetben. Langmár Ferenc elnök szerint az elkövetkező hetek­ben legalább hárommillió fo­rintot fordítanak javításra. — Megöregedtek az MTZ- ink, ezért sokba kerül most a felújítás. A kombájnokat is igénybe vette a múlt évi munka; javítani kell, s hihetet­len nagy a drágaság — mondta az elnök. — A legtöbbe a forgó alkatrészek cseréje ke­rül. A szövetkezet nemrég vá­sárolt Fiat traktort is, arra most alig kell költeni. Somogyjádon huszonöt szakember készíti föl a gépe­ket a tavaszi munkákra. Az MTZ-k mellett még vannak régi, az egykori NDK-ban ké­szített VT típusú gépeik, s a pótkocsikat is ellenőrizni kell a karbantartás során. Földesi Gáspár elnök azt mondta: a szövetkezetnek mintegy kilenc millió forintjába kerül a nagy­javítás. Ez csaknem a fele az egész évi javítási költségnek. Gelencsér Lajos, a kadarkúti mezőgazdasági szövetkezet elnöke arról számolt be: 12 erőgépük felkészítésére több mint négymillió forintot költe­nek. Igen drága a fogaskerék, a féltengely, valamint a csapágy. Ez utóbbi — fajtától függően — 4-25 ezer forintba ke­rül. (Harsányi) Az európai turizmusban a Balaton nem tényező Elkészült a Balaton- törvény tervezete (Folytatás az 1. oldalról) Az 1983. évi minisztertanácsi határozatban szereplő prog­ram meg nem valósított része idei árakon számolva mintegy 120 milliárd forintot tesz ki. A koncepció szükségesnek tartja a félbeszakadt program fel- frissítését a tudomány és a technika időközben bekövet­kezett eredményeinek figye­lembe vételével, mielőbb. Száz forintból harminc az adó Közgazdasági megvalósítha­tóságát alátámasztja, hogy egy 1993-ban készült felmérés alapján a balatoni turizmus évi összbevétele 70-80 milliárd forintra becsülhető. Ez az ösz- szeg úgy jön ki, hogy 20 mil­lió turistaéjszakával és napi 3540 forint átlagköltéssel számoltak a szakemberek. Ennek azonban csak a töre­déke jelenik meg ma adóalap­ként - nagyrészt a magas adó­kulcsok következtében az el­titkolás miatt. A turizmusban jelenleg 100 forint forgalmi bevétel adója 30 forintra te­hető. Ha a következő hat-hét évben az állam lemondania az adók teljes központosításáról s egyidejűleg mérsékelné az adókulcsokat, akkor javulna a vállalkozói morál, a tó meg­mentését célzó program pedig nagyrészt finanszírozható le­hetne. A vállalkozók a most fizetett közterhek helyett átal­ány hozzájárulást fizetnének be a létrehozandó Balaton alapba, s az összpontosítaná az egyéb ágazati, önkormány­zati és lakossági eszközöket is. Évi húszmilliárd forintos alap képzése már lehetővé tenné a természetvédelmi program gyors megvalósítá­sát, a balatoni infrastruktúra fejlesztését. Ökológiai egyensúly világbanki hitellel A Balatonnál sokkal kedve­zőtlenebb helyzetben levő ré­giók is vannak az országban, tehát nem valószínű, hogy a költségvetésből közvetlen jut­tatásként a Balaton évről évre megkapjon legalább 20 milli­árd forintot. Hat-hét év tü­relmi idő kellene, azután visz- szaállhat a normativitás az adók és illetékek fizetésében. 1994 tavaszán a Világbank két szakértője is ezt a megol­dást tartotta alkalmasnak arra, hogy a tó ökológiai egyensú­lyának helyreállítására ked­vezményes hitelhez jusson a régió, mert az alap létrehozása esetén a turizmusból származó bevételek kellő biztosítékot nyújtanának a visszafizetésre. Ez a megoldás viszont kivételt jelent a költségvetési és egy sor más törvény alól, megva­lósítani tehát csak akkor lehet, ha ezt azonos szintű jogsza­bály teszi lehetővé. Ezért van szükség a Balaton-törvényre. Elengedhetetlen, hogy az ökológiai programmal párhu­zamosan megkezdődjék a tu­risztikai program megvalósí­tása, hiszen a hitel vissza­fizetését és a környezetvé­delmi beruházások távlati eredményeit — a tervezet sze­rint — csak a turizmustól le­het várni. Kilenc pont a tó megmentéséért A törvény koncepciója kilenc pontba szedi a teendőket. A már említett feladatok mellett ezek a következők. Össze kell hangolni a hazai és nemzet­közi hidrológiai, biológiai és ökológiai kutatások eredmé­nyeit. Kidolgozni az ökológiai egyensúly 2005-ig megvalósí­tandó helyreállításához szük­séges részletes programot és műszaki kivitelezési tervet, valamint turisztikai és mező- gazdasági fejlesztési progra­mokat. Létre hozni regionális turisztikai szervezetet. Kiala­kítani egy balatoni adatban­kot, és megszervezni az in­formációáramlási rendszert, hogy a tervezők mindenkor megbízható adatokkal rendel­kezzenek a térség turisztikai és ökológiai állapotáról. El­érni, hogy a balatoni üdülő­körzet regionális rendezési tervét, a vízgazdálkodási programot, a megyei és tele­pülési területrendezési terve­ket mielőbb dolgozzák át a ba­latoni turizmus fejlesztési koncepciójának irányelveit fi­gyelembe véve. Az önkor­mányzatok feladata - különö­sen a háttérterületeken -, hogy szorgálmazzák a kistérségi együttműködést. Meg kell kezdeni az új turisztikai ter­mékek kialakítását célzó pro­jektek kidolgozását és a hazai és külföldi vállalkozói tőke bevonása és a tudatos fejlesz­tés megalapozása érdekében. Értesüléseink szerint erőtel­jes lobbizás folyik azért, hogy - megelőzve más előterjeszté­seket - az 1998-as választáso­kig a parlament elé, tárgya­lásra kerülhessen a Balaton törvény tervezete. Czene Attila Itt élünk a partján, ígéretet téve A Főfolyó és a nyavalya A Kapos folyó egyik eredeténél, Kisasszondon azt tartották: ha tarlószántáskor valakinek megsé­rül a lába, azt gyógyteával áztas­sák, s ezt aztán beleöntötték a Fő- folyóba, hogy vigye el a nyava­lyát a faluból. Az ér egyébként azért kapta a Főfolyó nevet, mert „főnek folik”, azaz délről északra. A hagyománynak ez a gyöngyszeme abban a 15 oldalas dolgozatban olvasható, amelyet a Honvéd utcai általános iskola 8.a osztályosai készítettek, s első dí­jat nyertek vele a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesü­lete és további hét szervezet által kiírt országos pályázaton. Az egyesület millecentenári- umi sorozatában kiírt pályázat témája a helyi természetvédelem története volt. Határidőre 45 munka érkezett, és a dr. Szabotin Istvánná felkészítő tanár vezette húsz diák a minap örömmel vette át a három első helyezett egyike­ként a könyvjutalmakat és a húszezer forintos díjat az új Ma­gyar Természettudományi Mú­zeumban. A Kapos folyó történe­tét, növény- és állatvilágát, kör­nyezetvédelmét tárgyaló pá­lyamű készítői - iskolájukkal együtt - a folyó szarkavári szaka­szának patronálok rendszeresen tisztítják és gyűjtik a szemetet. A 14 éves Krum Enikő a levéltári kutatásokra, valamint az 1960-as áradásról szóló élménybeszámo­lóra emlékszik szívesen. Juhász Klaudiának az esett legjobban, amikor a díjkiosztón a jövő év­tized környezetvédőinek nevez­ték őket. Katona József Somogyvári iskola Interneten A somogyvári községi és iskolai könyvtár 150 ezer forintos támogatást nyert nem­zeti kulturális alap pályázatán. Ezzel lehe­tősége nyílik áprilistól bekapcsolódni az Internetbe, mert az önkormányzat ezt az összeget megtoldja és további számítógé­pes fejlesztést tervez. Gázpalackot loptak Csákányban Ismeretlen tettes 33 darab üres és hét da­rab teli 11,5 kilogrammos PB gázpalackot lopott el a szőkedencsi gázcseretelepről. A kár több mint 400 ezer forint. Hasonló eset történt a csákányi telepen: onnan 24 darab üres palackot vittek el, és ezzel 235 ezer forint kárt okoztak. Lopás bűntette miatt a marcali rendőrkapitányság nyo­mozást rendelt el. Törik a jeget Ötvöskónyiban Az őszi kalászosok vetésterületein meg­kezdték a fojtogató jégpáncél törését az ötvöskónyi és segesdi határban gazdálko­dók. A több mint két hete levegő nélkül maradt gyenge vetéseket könnyebb trakto­rokkal járják végig ezekben a napokban. A zártkertek tulajdonosai a hegyekben a veteményeket szabadították meg a hét vé­gén a hó és a jég fogságától. Kiskegyed-bál Nagykorpádon Szombaton bált tartottak Nagykorpádon. A Kiskegyed című újság pályázatán nyer­tek a nagykorpádiak, és ebből az alkalom­ból a hétvégén megtartott rendezvényen a folyóirat által felajánlott 400 tombolatár­gyat sorsolták ki , a csaknem száz részt­vevő között. Bakházán szállítják a szemetet Bakházán havonta szállítják el a háztartá­sokban keletkezett hulladékot. Nagyobb mennyiségű szemét képződése esetén gyakrabban kerül erre sor. Czigány Imre ilyenkor lovaskocsijával általában kétszer fordul a közeli szeméttelepre. Az önkor­mányzat most azt fontolgatja, hogy lakos­sági hozzájárulással esetleg egy külső cégre bíznák a szemétszállítást. A dön­tésre várhatóan még az idén sor kerül. Nagyatádon bővítik a kábeltévét Tovább bővülhet a televíziós kábelhálózat Nagyatádon. A rendszerbe eddig be nem kapcsolt utcáknak a tavasszal lehetőségük nyílik, hogy csatlakozzanak a korszerű rendszerhez: a henészi városrész, valamint a Kiszely és a Gyár utca lakói dönthetnek a belépésről. Báliruha-bemutató Bogláron Kőszeginé Törköly Ágnes rendezte meg tegnap délután immár hagyományos di­vatbemutatóját a balatonboglári Lengyel- Magyar Barátság Házában. A legdivato­sabb anyagokból készült esküvő ruhákat mutatta be, és a farsangi bálokra kínált sok érdekes összeállítást. Somogybán talán ő az egyetlen, aki évről évre áldoz a divat bemutatására. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom