Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP ADÓMELLÉKLET 1996. december 10., kedd így adózunk majd 1997-ben Az általános forgalmi adóról szóló törvény 1997. január 1-jén életbe lépő változásai alapvetően két csoportra oszthatók. A módosulások egy része más törvények megváltozott rendelkezései miatt szükséges, másik része pedig az áfa-rendszeren belül az adóbeszedés biztonságosabbá tételét, az eltitkolt forgalom láthatóvá tételét, a „kiskapuk” bezárását célozza. Az adórendszer változásának szerves része az áfát érintő új jogszabály is. A más törvények változása miatti módosulások 1. A társasági adóról és az osztaléka­dóról szóló törvény értelmében az ala­pítványi befizetések jövőre már nem adóalapot csökkentő, hanem azt nö­velő tételekké válnak. Emiatt az áfa­törvényben módosulnia kell a termé­szetbeni adományok áfa-mentességé­ről szóló rendelkezésnek. Ez a módosí­tás tartalmi változást tulajdonképpen nem eredményez. Változatlanul igaz, hogy amennyiben az adóalany nem pénzben, hanem természetben nyújt alapítványnak vagy közérdekű kötele­zettségvállalásra adományt, az után nem kell áfát fizetnie. 2. A személyi jövedelemadóról szóló törvény tételes átalányadózásra ad lehe­tőséget a taxisoknak, fodrászoknak, kozmetikusoknak és fizető-vendéglá­tóknak. A módszer lényege, hogy az adóalany egyetlen összeggel megvált­hatja valamennyi központi adónemben fennálló adókötelezettségét, így az áfa összegét is. Ezért a tételes átalányadó­zást választókat is be kellett illeszteni az áfa-rendszerbe úgy, hogy helyzetük az alanyi adómentességet élvezőkével azonos legyen. A tételes átalányadó összegében nincs benne pl. a termékimport után a tételes átalányadózóra kivetett adó, az apportként átadott termék, illetve a saját vállalkozásban végzett beruházás, és az ellenérték nélkül végzett, de adóztat­ható szolgáltatások után fizetendő adó összege sem. Ha a tételes átalányadózónak ilyen gazdasági eseményei is vannak, azokat a tételes átalányadó megfizetésén túl kell bevallania és megfizetnie. 3. Ugyancsak az szja-ról szóló törvény vezeti be 1997. január 1-jétől a mező- gazdasági őstermelő fogalmát, ame­lyet az őstermelői igazolványhoz köt. Ez az új igazolvány annyiban kapcso­lódik az áfa-rendszerhez, hogy a kom­penzációs felár kifizetése során a fel- vásárlási jegyre az igazolvány számát is fel kell írni. Ezt természetesen csak akkor kell megtenni, ha a felvásárlás olyan magánszemélyektől történik, akik nem áfa-kötelesek, és akiktől a felvásárló egyébként adóelőleget nem vont le. 4 4. Valamennyi adótörvény előrelátha­tóan 1997. első fél évétől kezdve szankciókat fűz a nagy összegű - vár­hatóan 1 millió forint fölötti - kész­pénzkifizetésekhez. A normaszöveg szerint amennyiben az ügylet ellenér­tékét - részben vagy egészben - kész­pénzben elégítik ki, s az meghaladja az 1 millió forintot, a számlán szereplő áfa összege nem igényelhető vissza. A „saját jogú” módosítások 1. A vevő egyetemleges felelőssége az eladó adótartozásáért Napjainkban gyakori, hogy az adó­alanyok a már elvégzett teljesítésről sem merik kiállítani a számlát mindaddig, amíg nem látják biztosítottnak, hogy a vevő fizetni is fog. Az eladó ugyanis ilyenkor halmozottan hátrányos hely­zetbe kerül, hiszen túl azon, hogy saját ráfordításai nem térülnek meg, még az áfa összegét is finanszíroznia kell, ha kibocsátotta a számlát. A vevő viszont kétszeresen is előnybe kerül: egyrészt nem fizet a kapott teljesítésért, másrészt a számla birtokában visszaigényli az ál­tala még meg sem fizetett áfa összegét. Az új rendelkezések értelmében a vevő ezért meghatározott esetekben ke­zesként felel az eladó adótartozásáért. Ez akkor következhet be, ha a számlát még nem egyenlítette ki, de adólevonási joga már megnyílt. így az adóhatóság­nak több lehetősége van az adó beszedé­sére, hiszen az adótartozás összege nemcsak az esetleg fizetni nem képes eladótól, hanem a vevőtől is követel­hető. Tudni kell, hogy a vevő az 1997. ja­nuár 1. előtt lejárt tartozásai után is fele­lőssé tehető az eladó áfa-tartozásáért. 2. A behajthatatlan követelésre jutó áfa kezelése Eddig az adóhatóság - bizonyos kö­rülmények között - engedélyezhette az adóalany által leírt követelésre jutó adó visszaigénylését. Tulajdonképpen a költségvetés ily módon osztozott az el­adó kockázatában a vevő nem fizetése esetén. A jövőben erre nem lesz lehető­ség. Az adóhatóság 1997. január 1. után csak a már hiánytalanul beadott kérel­meket bírálja el az 1996. évi szabályok szerint. 3. A lízing áfa-kötelezettségének változása Jövőre az áfa-fizetési kötelezettség (s ezzel a vevő adólevonási joga) a hitelre történő értékesítéseknél (a „lízingnél” és a részletvásárlásnál is) egységesen a termék tulajdonba - vagy ha az előbb történik - birtokbaadásakor kezdődik. Az 1996. december 31-én folyamatban lévő szerződésekre ez az új szabály még nem vonatkozik. Folyamatban lévőnek minősül az a szerződés, amelyben a terméket már birtokba vagy tulajdonba adták. Közömbös tehát, hogy mikor ír­ták alá a szerződést. 4. A különbözet szerinti adózás Az Európai Unió a közelmúltban új­raszabályozta a használtcikk-kereskede- lem adózási rendszerét. Az új, árrés utáni adózás bevezetésére Magyaror­szágon az áfa-törvény jelenlegi módosí­tásával kerül sor. A módosított törvény már nem hasz­nálja a használtcikk-kereskedelem kife­jezést, helyette „különbözet szerinti adózást” említ, s általánosabban fogal­mazza meg ezen adózási eljárás alkal­mazhatóságának körét. Eszerint jogosult a különbözet sze­rinti adózási eljárással adózni az, aki áfa fizetésére nem kötelezett személytől vá­sárol fel annak érdekében, hogy a felvá­sárolt árut továbbadja. Ilyenek a lakos­ságtól felvásárló használtcikk-kereske- dők, az árverésszervezők, és a törvény hatálya kiterjed azokra is, akik nem közvetlenül a lakosságtól, hanem ugyan­ilyen adózást választó adóalanyoktól szerzik be árukészletüket. Az új adózás lényege, hogy a keres­kedő által fizetendő adó alapja - fősza­bályként - az árrés. Emellett már nem szükséges például a személygépkocsik kizárása a használt termékek köréből. Az árrésadózás alanyának nincs joga a termékbeszerzéshez kapcsolódó, elő­zetesen felszámított adó visszaigénylé­sére. Nemcsak adólevonási joguk nincs, hanem olyan számlát sem bocsáthatnak ki, amellyel mást adólevonásra jogosít­hatnának. Lényeges változás, hogy ezentúl a hulladékok felvásárlása is ezen a módon történik, így a hulladékfelvásárlás során senki nem jut áfa-visszaigénylési jog­hoz. A felvásárlóknak végül is ügyfélkö­rük ismeretében kell eldönteniük, hogy élnek-e az árrés szerinti adózás lehető­ségével, vagy az általános szabályt al­kalmazzák továbbra is. 5. A pénzforgalmi nyilvántartást vezetők Azok az egyéni vállalkozók, akik könyvvezetési kötelezettségüknek úgy­nevezett pénzforgalmi szemléletben tesznek eleget, eddig áfa-fizetési kötele­zettségük teljesítésére 90 napos halasz­tást kaptak. Januártól ez a 90 nap 60-ra rövidül. Átmenetileg egymás mellett él majd a kétféle időtáv, hiszen az új, 60 napos ha­lasztási lehetőség csak az 1996. decem­ber 31. utáni teljesítésekre alkalma­zandó, az 1996. évi teljesítések esetén még a 90 napos türelmi idő érvényesül. 6. Kártyaolvasó berendezések A kormány a készpénz-helyettesítő eszközökkel történő fizetést kívánja szorgalmazni azzal is, hogy - mint azt korábban a pénztárgépek beszerzését ösztönözve tette - az elektronikus kár­tyaolvasó berendezések egyszeri be­szerzéséhez kedvezményt nyújt. Minden kártyaolvasó berendezést vá­sárló adóalany jogosult arra, hogy üzle­tenként (nem pénzátvételi helyenként!) egyetlen berendezés beszerzési árának meghatározott százalékát visszakapja. A kedvezmény mértéke 1997 első fél évében a nettó beszerzési ár 75 száza­léka, de legfeljebb 75 ezer forint. A má­sodik fél évben már csak a nettó beszer­zési ár 50 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint, és az 1998-ban illetve 1999- ben beszerzendő berendezés nettó árá­nak 25 százaléka, de legfeljebb 25 ezer forint igényelhető vissza. Várhatóan pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza majd azokat az eseteket, amikor az igénybevett ked­vezményt vissza kell fizetni. Például erre számíthat az, aki ugyan vásárol ilyen berendezést, de nem köt egyetlen pénzintézettel sem kártyaelfogadói szer­ződést. 7. A fogyasztási adó befizetése áfaként A cégeknek a továbbértékesítésre szánt benzin-, és dohánykészleteik év végi záróállományára jutó fogyasztási- adó-növekményt áfaként kell befizet­niük a költségvetésbe. Ezzel a rendelke­zéssel azt szeretné elérni az adóhatóság, hogy ne legyen érdemes az idén na­gyobb készleteket fölhalmozni ezekből a fogyasztásiadó-köteles termékekből csak azért, hogy jövőre - a megnövelt fogyasztási adó miatt - nagyobb nyere­ségre tehessenek szert a kereskedők. Az áfaként befizetendő adó kiszámí­tása elég bonyolult feladat. A fogyasztá- siadó-törvényben 1997. január 1-től elő­írt adómértéket csökkenteni kell az 1996. december 31-ei állapot szerinti adó összegével. Ezt növelni kell az út­alap-hozzájárulás növekményével, per­sze, csak amennyiben érintett a termék. Azokban az esetekben, amelyekben 1996-ban százalékos és tételes adó egy­aránt érvényesült, kisebbíthető az ösz- szeg az 1996-os legutolsó beszerzési árra vetített százalékos mértékkel. Az így kapott számot kell megszorozni az év végi zárókészlet mennyiségével, és már meg is kaptuk azt az összeget, amit az 1997. január hónapot (is) tartalmazó adóbevallásban be kell vallani és áfa­ként be is kell fizetni. 8. Költségvetési szervek átalakulása Megfelelő garanciák esetén a költ­ségvetési szervek átalakulása adómente­sen történhet. Ehhez az kell, hogy az át­alakuló költségvetési szerv teljes va­gyonát egyetlen más szervezetnek adja át, feltéve hogy az áfa-alanyként gazda­sági tevékenységet folytat. Az átvevő ilyenkor az átadó jogutódjává válik. Ha az átvevő által levonható adó kisebb, mint az átadó költségvetési intézményé volt, a különbözetet a cégnek meg kell fizetnie. A gazdálkodó szervezetek át­alakulása jelenleg is adómentes. 9. A cégautókra vonatkozó szabályok Általában egy-egy termék ingyenes használatba adásakor áfa-fizetési köte­lezettség keletkezik, de csak abban az esetben, ha a terméknek és alkotórésze­inek beszerzéséhez is adólevonási jog kapcsolódott. Nem vonatkozik ez a sza­bály a cégautók ingyenes használatba adására, mivel a személygépkocsi be­szerzésekor nem lehet visszaigényelni az áfát. Noha az alkatrészek után vissza lehet igényelni az általános forgalmi adót, a termékre és alkatrészeire együt­tesen mégsem teljesül az előírt feltétel. 10. Értékhatárok változása Az áfa-törvény új rendelkezése két­szeresére emeli az alanyi adómentesség és fizetővendéglátás esetén alkalmaz­ható átalányadózás értékhatárát. 1997-től 2 millió forintig választható az alanyi adómentesség, és 4 millió fo­rintos bevétel alatt lehet a kereskedelmi szálláshely értékesítéséből élőknek az egyszerűbb adózási módot választani. Az előző évek gyakorlatához hason­lóan újra az alanyi adómentesség mellett dönthet az, aki 1996-ban túllépte az 1 millió forintos bevételi határt, de alatta marad a forgalma az új, 2 millió forintos értékhatárnak. A fizetővendéglátókra is érvényes ez a lehetőség, az őket megil­lető értékhatárok figyelembevételével. Akik élni kívánnak e lehetőséggel, döntésükről 1996. december 31-ig érte­sítsék az adóhatóságot. 11. Kompenzációs felár A mezőgazdasági tevékenységet foly­tató adóalanyok a beszerzéseikben kifi­zetett áfa-teher alól úgy mentesülhetnek, ha a felvásárló magasabb vételárral kompenzálja a termelők számára „visz- sza nem igényelhető” adó összegét. Ezek az adóalanyok egyébként termé­szetesen az általános szabályok szerinti adózást is választhatják. Szűkül azonban januártól az a ter­mékkör, amely a kompenzációs felár al­kalmazására jogosít. Kiesnek e körből azok a termékek, amelyek ipari feldol­gozást igényelnek, például a lekvárok, savanyúságok, tejipari termékek. 12. A visszaigénylés lehetőségei Nem változnak az adómértékek, nincs szó átsorolásokról, a módosított törvény érintetlenül hagyja a vissza­igénylés feltételeinek jelenlegi rendsze­rét is. Az adó-visszaigénylés feltétel- rendszere ugyan nem változik, ám az alanyi adómentesség értékhatára 2 mil­lió forintra emelkedett. így jövőre az az adóalany kérheti a kiutalást, akinek az év elejétől számított, göngyöh'tett árbe­vétele a belföldi értékesítésből eléri ezt a határt, vagy a tárgyi eszközök beszerzé­séből adódó, kifizetett számlákon sze­replő áfa összege legalább 100 ezer fo­rinttal meghaladja az általa fizetendő adó összegét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizá­rólag külföldön teljesített vagy export­nak minősülő szolgáltatással foglalkozó gazdálkodószervezeteknek csak adóle­vonási joguk van, visszaigényelni azon­ban a tipikus esetekben sem tudnak. 13. Termékazonosító rendszer A termékazonosítás továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Ter­mékek Jegyzékén, illetve a Szolgáltatá­sok Jegyzékén alapszik. A számlán tehát továbbra is az ITJ- illetve az SZJ-számot kell feltüntetni. Bár a törvénymódosításban ez nem jelenik meg, a kormány döntése értel­mében 1998-tól az ITJ-t a kombinált vámnómenklatúra váltja föl. Ezért még az idén meg kell hirdetni az új, a vám­nómenklatúra felhasználásával készített törvényi mellékleteket úgy, hogy a ter­mékazonosító rendszer változása a je­lenlegi besorolási struktúrát csak a leg­szükségesebb esetekben módosítsa. Ennek ismeretében az adózóknak módjuk lesz jelezni, ha termékeik a jegyzékváltás miatt esetleg más adó­kulcs alá kerülnek, s így az egymással szoros helyettesítési viszonyban lévő termékek adóügyi elbírálása esetleg nem lenne azonos. Az új termékazonosító rendszer sze­rinti, 1998-tól hatályba lépő melléklet az észrevételek feldolgozása után válik majd véglegessé. Változások az adózás rendjében Az elfogadott új szabályoktól azt várja az Apeh, hogy erősítsék az adózási fegyelmet. Néhány példát közlünk ezek közül is. 1. A költségvetési támogatások visszatartása Jövőre az Apeh már nemcsak akkor tagad­hatja meg a költségvetési támogatás kiutalását, ha az igénylőnek az adóhatóság nyilvántartása szerint tartozása van, hanem akkor is, ha a cég, magánszemély a helyi önkormányzattal, a vám­hatósággal vagy a társadalombiztosítással szemben adós. Ugyanez érvényes az adó-visszaigénylésre és az adó-visszatérítés kifizetésére is. Fennálló tar­tozásairól egyébként az adózónak kell informál­nia az adóhatóságot a támogatás igénylésére szolgáló formanyomtatványon. Hamis vagy hi­bás információért a cégeket 200 ezer, a magán- személyeket 100 ezer forintos mulasztási bírság­gal sújtja a hatóság. 2. A késedelmi pótlék késedelmi pótléka 1997.január 1-jétől visszaáll az a régebben ér­vényes szabály, amely szerint a késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Az elmúlt években az adófolyószámla-egyenlegről küldött értesítésben hozott határozatot az adóha­tóság a pótlék pótlékolásáról, ez jövőre már nem így lesz. Az adófolyószámla-értesítés valóban ér­tesítés marad, az egyeztetés eddigi gyakorlata egyébként változatlan marad. 3. Tartozásátvállalás, kezességvállalás A módosítás konkrét törvényi tényállás nélkül is, két adózó nyilatkozata alapján, az adóhatóság jóváhagyásával teszi lehetővé az adótartozásért a kezességvállalást, illetőleg azt, hogy az egyik adózó magára vállalja a másik adózó adótartozá­sának megfizetését, amennyiben ez a másik az új kötelezett teljesítéséért kezességet vállal. így, ha az esedékesség lejártakor az átvállaló mégsem teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor azt az adó­hatóság az eredetileg kötelezett személytől - mint sortartó kezestől - külön intézkedés nélkül követelheti. 4. Előlegbevallás, mint végrehajtható okirat A végrehajtható okirat gyűjtőfogalmába beke­rül a fizetendő adóelőlegről nyilatkozó adóbeval­lás is. A társasági adóelőleget 1997. július 1-től az adózók nem az éves adóbevallásuk alapján ki­adott fizetési meghagyás szerint fizetik, hanem önadózás útján az előző évről beadott adóbeval­lásukban szereplő összegnek megfelelően. 5. Az önellenőrzés korlátozása Eddig az önellenőrzés lehetőségét lényegében tárgyi korlátozás nélkül megadta a törvény az adózóknak. Emiatt sok visszaélés is történt. Gyakran egy-egy korrekcióval sikerült áthidal­niuk likviditási zavaraikat az adózóknak, aztán újabb korrekcióval visszaállították mégis az ere­deti állapotot. Az új szabály csak abban az esetben engedi meg az önellenőrzést, ha az adózó a jogszabály rendelkezésétől eltérően állapította meg az adó­ját, illetve az általa igényelt költségvetési támo­gatás összegét, vagy ha az adómegállapítás során vétett számítási vagy más hiba folytán téves a bevallás. Egyazon adóbevallást érintő, ismételt önellen­őrzés esetén az önellenőrzési pótlékot 50 száza­lékkal emelt mértékben állapítja meg az új ren­delkezés, ezzel is nehezítve az indokolatlan vagy hitelezési célú önellenőrzéseket. Az önellenőrzés bevallása továbbra is érdeke az adózónak, mert ennek teljesülése esetén men­tesül az esetleges adóbírság és a mulasztási bír­ság alól. Ha a feltárt adókülönbözetet és a fel­számított adópótlékot megfizeti, nem kell kése­delmi pótlékot fizetnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom