Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-04 / 283. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1996. december 4., szerda Korrekt szerződéseket A Somogyi Hírlap november 28-i számában megjelent Kegyelet és tisztesség című cikkükre reagálva a Somogy megyei temetkezési magán- vállalkozók tiltakozásukat fejezik ki. A Somogy Megyei Temetkezési és Szolgáltató Kft ügyvezető igazgatóját elnökhelyettesének választotta az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület. Célja — az újságcikk szerint — a tisztességes piaci verseny szabályozása és ennek betartása országos szinten. Az írás megjelenését követően a Somogy megyei temetkezési magánvállalkozók (10 személy) összeültek Kaposváron, hogy saját érdek- védelmi szervezetet hozzanak létre, hisz a megyei temetkezési szolgáltatások hatvan százalékát magánvállalkozók végzik. Érthetetlennek tartják, hogy egy országos szervezet semmibe veszi a magánvállalkozók véleményét, a magán- vállalkozók lejáratására törekszik, és ennek ellenére a tisztesség megszemélyesítését magában látja. A magánvállalkozók bíznak abban, hogy a „felelős beosztásba” került Stier Sándor az etikai kódexet és a tisztességes piaci magatartást magára nézve is elfogadottnak tekinti. A Somogy megyei temetkezési magánvállalkozók úgy érzik, hogy az országos szervezet — mely a volt állami cégeket tömöríti magába — a magánvállalkozók tevékenységét nagymértékben korlátozni igyekszik. A Somogy megyei magánvállalkozók elvárnák a temetkezési kft ügyvezető igazgatójától, hogy partnerként kezelje őket, nem az ellehetetlenülésükre törekedne és korrekt szerződéseket kötne minden magánvállalkozóval. Amióta megszűnt a temetkezési kft monopol helyzete, azóta a temetkezési szolgáltatások színvonala jelentősen emelkedett, ami a magán- vállalkozók tevékenységének köszönhető. A temetkezési kft nagymértékű piacvesztése félő, hogy olyan következményekkel jár, hogy az ön- kormányzatokat a magánvállalkozók ellen fordítja. A cikk végén említést nyer, hogy alapítványt hoznak létre a temetői utak, közterületek, elhagyott sírok rendbetételére. Az alapítvány célja érthetetlen, hiszen a Somogy Megyei Temetkezési és Szolgáltató Kft, valamint minden vállalkozó a temetők üzemeltetési szerződésében kötelességként magára vállalta a fenti munkák elvégzését. Túli Ferenc Balatonboglár, és 6 aláíró A horgászjegy haszna Talán furcsának tűnik, hogy keszthelyi létemre a Somogyi Hírlap egyik cikkére reagálok. Ennek egyszerű oka az, hogy Balatonfeny- vesről költöztem Keszthelyre, aminek 17 éve, de azóta is rendszeres olvasója vagyok lapjuknak. Kellő megrökönyödéssel olvastam a november 25-i lapban A tóban kevés, a parton sok a ragadozó című tudósítást és a Viták hálójában című jegyzetet. A híradást tárgyszerűnek, a jegyzetet tárgyilagosnak tartom. Hiányoznak azonban belőle azok az információk, amelyek a tisztánlátást és a pontos megértést segítik elő. Ha megengedik, néhány pontban szeretnék a leírtakhoz — a pontosítás kedvééért — néhány adalékot adni. A halászati törvény 1992. évi módosításakor külön hangsúlyt kapott a horgászok státusa. Ennek értelmében a horgászat állampolgári jog. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha valaki horgászni kíván, először horgászismeretekből vizsgát kell tennie. Ezt követően válthatja ki az állami jegyet. Az állami jegy a közteherviselést jelképezi, és ezt évenként kell megújítani. Ezek után indulhat el a horgász, és válthatja ki területi horgászengedélyét attól függően, hogy melyik vízen akar horgászni. Ez a törvényi változás azonban kérdésessé tette a horgászegyesületek létét és ezen keresztül a MOHOSZ szervezetének működtetését. A MOHOSZ alkalmazottainak körében ez pánikot keltett, hisz ha megszűnik a szervezet, nagyon sokan veszítik el állásukat, és kerülhetnek az utcára. Ennek kiküszöbölésére is adódott megoldás. Az állami jegy forgalmazása, mivel adó jellegű bevételről van szó, szabályozott keretek között zajlik. A jegyforgalmazást pályázat útján lehet elnyerni. Az új pályázók minden év augusztusáig nyújthatják be kérvényeiket a földművelésügyi miniszterhez, megindokolva a kérelmet. A Ricky Sport 3/1993. I. 30. FM rendelet szerint a MOHOSZ megyei intézőbizottságai mellett talán egyedüliként szerezte meg az állami jegy forgalmazási jogát. Az állami jegyeket a megyei FM hivatal illetékese, előzetes igénylés alapján küldi meg az adott évre vonatkozóan, és erről havi elszámolást kell készíteni a forgalmazónak. Az állami jegy forgalmazása meghatározója lett a továbbiaknak. A szövetség azt mondta, hogy csak azoknak ad ki állami, illetve területi jegyet, aki tagja a szövetségnek, és ha ez nem tetszik, nyugodtan lehet más forgalmazóhoz fordulni. Állami jegyet más forgalmazóknak csak feltételekkel és hosszas alkudozásokat követően adott tovább. Mivel nem jár mindenkinek a Magyar Közlöny, a sajtónak pedig nem volt túlzottan fontos a rendeletmódosítás ismertetése, így szépen csendben letelt a határidő a pályázatok beadásáig. Az egyesületek létét senki sem kérdőjelezte meg, a MO- HOSZ-ét azonban elég sokan. A megyei szervezet, hogy mentse a menthetőt, óriási kampányt indított és megszervezték a megyei horgászegyesületek szövetségét azzal az indokkal, hogy a horgászok érdekeit képviseljék. Kissé nevetségesnek tartottam, mert az állampolgári jogokkal és a demokrácia elveivel is rendelkező szabályozás kellő mozgásteret biztosít, és az egyesületek önállóan, mint helyi önkormányzatok, tökéletesen elláthatják feladatukat. Arra, hogy mi szükség van egy ilyen felsőbb szervezetre, csak a később történtek adtak választ. A megyei horgászegyesületek szövetsége természetesen tagja lett az akkor még élet-halál harcot folytató MO- HOSZ-nak, és ezzel stabilizálta annak további létét. A horgászokkal pedig elhitették, hogy erre szükségük van. Azt gondolom, hogy semmi szükség a megyei és az országos szervezetre, mivel a Földművelés- ügyi Minisztérium tökéletesen ellátja ezt a feladatot, annál is inkább, mert ez a dolga. Nem lenne baj ezekkel a szövetségekkel, ha nem kellene a horgászoknak évente 500 forintot fizetni a tagságért. Képzeljék el, hogy micsoda működés az, amikor az állam a jogosultságot 300 forintért adja, és a közbevétele alacsonyabb, mint egy erre épülő szervezeté. Összegzésül: ha a régi rend visz- szaáll a Balatonon, és csak az kaphat horgászengedélyt, aki egyesületi és ezen keresztül szövetségi tag, akkor a horgásznak a következő költségei lesznek: 300 forint állami jegy, majd 500 forint szövetségi díj, és ezen felül az egyesület tagsági díja, ami különböző, 500 forinttól 1500 forintig terjedhet. Ha mindezeket kifizette, csak akkor vásárolhatja meg az éves területi engedélyt, melynek összege — Gönczy Jánostól tudjuk — 1997-re is 3000, illetve a mély vízi horgászoknak 7500 forint. Azt gyanítom, hogy Száler Endre kijelentése, miszerint „a siófoki, bogiári és keszthelyi horgászboltot üzemeltető vállalkozók teszik zsebre a területi jegyek forgalmazása utáni hasznot”, mélységesen sértő nyilatkozat. A jegyforgalmazás kellő körültekintést és odafigyelést kívánó feladat, és napi munkát ad. A jegyeket szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni, arról listákat és jelentéseket készíteni, havonta elszámolni. Azt gondolom, hogy ennek a munkának a fizetsége az a jutalék, amit a forgalmazó megkap. A „teszik zsebre” pejoratív hangzású, és valószínűsíthetően azért fogalmaz így Száler, mert fogalma sincs az ezzel kapcsolatos munkáról, gondolom jellemzően, hisz nem ma kezdte a szövetséges- dit, korábban is a MOHOSZ embere volt. Mivel nem üzleti titokról van szó, így tájékoztatásul közölhetem, hogy a Ricky Sport 1995-ben 3 534 250 forintot fizetett ki a Balatoni Halgazdaságnak, és ebből 70 272 forint jutalékot kapott az éves területi jegyek forgalmazása után. Ez azt jelenti, hogy havonta közel 6000 forintért végezte a tevékenységet. Innen nézve már nem olyan sok. Az 1996-os évet hasonlóan zárjuk. Azt gondolom, Száler Endre mégsem ezt az összeget sajnálja tőlünk, mindinkább azt, hogy a horgászok mind jobban felismerik a szövetség szükségtelenségét, és egyre többen váltották ki nálunk állampolgári jogon az éves horgászengedélyt, az előbbi összegekkel szemben 3300, illetve 7800 forintért. A jövőben ha elsöprik ezt a lehetőséget, valószínűleg emelkedni fognak a tagsági díjak, igazodva az inflációhoz, és újra jól fizető munkahelyekké válnak a horgászok eltartotta apparátusok, holott az egyesületek létét kellene erősíteni. A szövetség kezelésében lévő horgászvizek ugyanúgy működnek, mintha egyesület működtetné, nyereségorientált vállalkozás, a helyett, hogy ezeket is egyesületi keretek között működtetnék. A téma megéri, hogy akár alkotmányellenességét is vizsgálják. Addig, amíg nem garantálják, hogy a horgász az egyesületek pénztáraiban csupán az állami jegyet és a területi jegyet kell, hogy megvásárolja, és az egyéb költségeiről maga dönthet, az irodák ugyanúgy, mint mi, hétfőtől szombatig tartsanak nyitva, reggel 8-tól este 6-ig, január 1 -tői december 31-ig, addig Gönczy igazgató sem egyezhet meg a szövetségekkel. Ezek nélkül a garanciák nélkül elfogadhatatlan számomra a közöttük létrejött egyezség. Ha mégis fenntartják, akkor kénytelenek leszünk alkotmánybírósághoz fordulni, és ott jogorvoslatot kérni. Rick Csaba Lett! dobozos tej, 0.5, 1.5, 2.8% zsírtartalmú, 1 liter 65 Ft Gépsonka, kg 599 Ft Héra főzőmargarin, 500 g ^Ft 129 Ft "B" minőségű rizs, 1 kg yiúFt 118 Ft Porcukor, 0.5 kg jxú 57 Ft Paloma, őrölt kávé, 250 g jxíFt 269 Ft Julius Meinl Konyakmeggy, 140 g rí» 219 Ft n Montana nugát, tejszínes, földimogyorós, 90 g 63 Ft Ha zuhannak az arak, Ön a Meinlbe megy! Julius Meinl November 25-től fantasztikus akció indul az ország valamennyi Csemege-Julius Meinl áruházában! Kezdődhet a szuper bevásárlás! Nehogy otthon felejtse a legnagyobb kosarát! Áraink az akciós készlet erejéig érvényesek. Tempo, Whistler, Harlekin szelet, 30 g ^ 26 Ft Dreher Pils, 0.5 liter jpríí 62 Ft + ü. Törley Charmant Doux pezsgő, 0.75 liter F, 269 Ft + u. Napoleon Le Brun brandy, 0.7 liter Ft 689 Ft Príma szűrt almaié, 12%- os, 1 liter jtrít 65 Ft Rauch Happy Day narancslé, 100 %-os, 1 liter 125 Ft ^fT^Ft Clívia papírzsebkendő, 100 db 65 Ft ^rít Tomi Kristály mosópor utántöltő, 5.4 kg /ja<9Ft 965 Ft