Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVAR 1996. december 27., péntek Helyi adók jövőre 1997. január elsejétől emelked­nek Kaposváron a helyi adókul­csok, az adózás rendjében nem történik változás: évente kétszer, március 15-ig, illetve szeptem­ber 15-ig kell befizetni az adót. A magánszemélyek kommunális adóját 1992-ben vezette be az önkormányzat, azóta most vál­tozik először. Ezentúl 50 száza­lékkal többet kell fizetni, a lakás és lakásbérlet után évente 1500 forintot, a garázs, a hétvégi ház és a 900 négyzetméternél na­gyobb telek után 1200 forintot. Ez mintegy 15 millió forintos többletbevételt jelent az önkor­mányzatnak. A vállalkozók által fizetett építményadó négyzetmé­terenként 85 forintról 130-ra nő, a telekadó pedig 34 forintról 40- re. Az iparűzési adó az ipari és a szolgáltató ágazatban hat, a ke­reskedelmiben pedig 8 ezrelék marad. A pénzintézetek és a biz­tosítótársaságok esetében vi­szont 1,2 századra emelkedik. A helyi rendelet értelmében az 1997-ben benyújtandó adóbeval­lásban a vállalkozók először rendelkezhetnek az iparűzési adójuk 10 százalékával. A jog­szabályban meghatározott öt cél egyikét, vagy valamelyik kapos­vári intézményt, alapítványt, egyesületet támogathatják. A pénzt 1997. május 31 -e után kap­ják meg a támogatottak, ami az intézmények esetében többlet- bevételként jelentkezik. Össze­sen mintegy 40 millió forintról van szó. — Az idei évtől beveze­tett idegenforgalmi adó nem fe­lelt meg a várakozásoknak — mondta Klapsz László adóügyi irodavezető. — Nemhogy az IFOR-katonák, de a Pénzügy­minisztérium szerint még az amerikai kiszolgáló cégek al­kalmazottai sem esnek a tör­vény hatálya alá, mert munka­végzés céljából tartózkodnak itt. Iparűzési adót azonban fi­zetnek. A gépjármű-adó tételeit idén januártól az önkormányza­tok állapítják meg. A legala­csonyabb összeg esetén a bevé­tel fele a költségvetésé, fele pe­dig az önkormányzaté. Ennél magasabb tétel esetén a több­letbevétel helyben marad. Jö­vőre 500 forint helyett 600-at fizetünk 100 kilogrammonként. Az idei adóbevételeket 500 millió forintra tervezte a ka­posvári önkormányzat, ezt vár­hatóan néhány tízmillióval túl­teljesíti a hivatal. A jövő évi adóemelésről januárban kiérte­sítik az ügyfeleket, és csekket is küldenek. Az egész adóemelés­től 120-130 millió forint több­letbevételt vár az önkormány­zat. A közgyűlés úgy fogadta el az új tételeket, hogy a plusz összeget kommunális beruhá­zásra, parkfenntartásra és a vá­rosképjavítására kell fordítani. Katona József Önkormányzati képviselők számvetése Hármasok és négyesek a város bizonyítványában Az év vége a számvetések időszaka. Arról kérdeztük a ka­posvári önkormányzati képviselőket, hogyan osztályoznák saját munkájukat és a közgyűlés tevékenységét? Juhász Tibor (Fidesz), a mű­szaki bizottság tanácsnoka: — Sokkal többet próbáltam tevékenykedni ebben az évben a város műszaki fejlesztése érdekében, de ennek ellenére sem sikerült olyan eredményt elérni, mint amilyent szeret­tem volna. Bármennyire igye­keztem, nem sikerült jobban együttműködni a polgármes­teri hivatallal. Lehet, hogy a szakmai féltékenység is szere­pet játszik ebben. Az is igaz, hogy a képviselő-testületen belül sem tisztázott a tanács­nokok szerepe és lehetősége az előkészítések során. Ha a tavalyi munkámat négyesre ér­tékelem, az idén — annak el­lenére, hogy többet dolgoztam — hármasnál jobbat nem érd­emiek. Úgy veszem észre, hogy sokan felületesen készülnek a közgyűlésekre. Ez nem teljes mértékben az ő hibájuk, mert az előterjesztések mennyisége és összetettsége miatt fizikai­lag is képtelenség teljesen át­tekinteni a különböző témákat. Nagyobb súlyt kellene kapni a szakmai bizottságok vélemé­nyének is. A képviselő-testület munkáját sem értékelem jobbra hármasnál. Kurdi Péter (SZDSZ): — A képviselő-testület első két évi munkáját jónak értéke­lem. Év vége felé úgy tűnik, a korábbi, meggyőzésen és nyíltságon alapuló közgyűlés kezd megváltozni és egyre in­kább a frakciók dominálnak. Nem tudom megítélni, jobb lesz-e ez vagy sem, egyelőre csak a viharok és szelek érzé­kelhetők. Azt, hogy hullik-e majd termékeny eső, nem le­het tudni, még csak a villámlá­sok láthatók. Saját munkámat tekintve, úgy vélem, én sem szerepel­tem rosszabban, mint általá­ban a képviselő társaim. Ele­inte nehéz volt megszokni a testületben folyó munkát, de mára úgy érzem, képviselői tevékenységem nem marad alatta a közgyűlés színvonalá­nak, azt is négyesre értékelem. Varga József (Somogyért Egyesület), a vállalkozási bi­zottság tanácsnoka: — Képviselői munkámat négyes jeggyel osztályoznám. Meglehetősen sok időt fordí­tok a testületi ülésekre való felkészülésre. Azért nem ötös, mert nincs mindig alkalmam és lehetőségem arra, hogy a hatóságoknál és a szakigazga­tási szerveknél utánanézzek a részleteknek is. A testület munkáját köze­pesre értékelem. A bizottsági üléseken és a közgyűlésen is úgy vettem észre, hogy nem minden képviselő olvassa el végig az anyagokat, a feltett kérdésekből pedig arra követ­keztetek, hogy nem is készül­tek. Paksi Lajos (MSZP), az ok­tatási és kulturális bizottság tanácsnoka: — Saját munkámat nem ér­tékelném, ez elsősorban a vá­lasztóim jogköre és feladata. A képviselő-testületben olyan területért felelek, amely a költségvetés csaknem hatvan százalékát elviszi: ez a közok­tatás, a művészetek és a tudo­mányos élet. Különböző cso­portok érdekeit kell összehan­golni, a kevés pénz elosztása sem könnyű feladat, főleg úgy, hogy megmaradjanak a Kaposváron már létrehozott értékek. A testület munkáját is abból a szempontból tudom minősíteni, ahogy ehhez a te­rülethez viszonyult. Úgy ér­zem, eddig — a nehéz körül­mények ellenére is — oktatás és kultúrabarát volt a közgyű­lés. Még akkor is, ha egy álta­lános iskolát be kellett zár­nunk. Ezzel a döntéssel a vá­ros közoktatása minőségileg előre tudott lépni. Megmaradt a városban a színes művészeti élet, nincsenek nagy viharok. Ezen a területen a közgyűlés jó munkát végzett. Hász Mihály (Munkáspárt), a kisebbségi ügyek tanács­noka: — Valamivel nehezebb a munkám, mint a többi a képvi­selő társamé, mert nemcsak a települési, hanem a cigány ki­sebbségi önkormányzatban is képviselő vagyok. Négyes alára értékelem a tevékenysé­gemet. Azért nem jobbra, mert nem voltam elég harcos bizo­nyos témákban: a költségvetés tárgyalásánál, a vásárrendelet megalkotásában. Csatlakoz­nom kellett volna Jobban Já­nos képviselő társamhoz an­nak érdekében, hogy a szak­mai munka kerüljön előtérbe a közgyűléseken. A testület munkájára a part­talan hozzászólások miatt kö­zepest adnék. Sokszor hagytuk magunkat tévútra vinni. Az is akadályozta a munkát, hogy a képviselők egy része nem vett részt a bizottsági üléseken. Dr. Gyenesei István (Somo­gyért Egyesület): — A közgyűlés munkája csapatmunka: 27 képviselő együttes tevékenységéből adódik össze. Az én értékelé­sem szerint ennek átlaga: 3,61. Nálam négyen értek el jeles osztályzatot, tízen jót, tízen közepest, ketten pedig elégsé­gest kaptak. Önmagamat soha nem mi­nősítem. Ez a környezetem dolga és felelőssége. Képvise­lői tevékenységem során kö­vetelményeket állítok magam elé. Ezek közül talán a legfon­tosabb, hogy ne csak regiszt­ráljam, hanem alakítsam is a körülöttem zajló életet. Az akadályok — utunkba gördí­tett kövek — szerintem azért vannak, hogy azokból egy kis ügyességgel lépcsőt építsünk magunknak és a bennünk bí­zóknak. Sajnos a politika eró­ziója azt az intézményrend­szert is kikezdte, amelynek működtetése a legfontosabb feladatunk. Ez jelenti a jövő­ben a legnagyobb kihívást. Dr. Szabó József Andor (Fi­desz): — A magam és a közgyűlés tevékenységére is közepest adnék. Mint a képviselő-testü­let legfiatalabb tagja, úgy ér­zem, nem tudtam teljes erőbe­dobással végezni a munkámat. Többet tehettem volna, ha fon­tos témákról meg tudok sze­rezni — és meg is kapok — minden információt. A közgyűlés munkáját azért értékelem hármasra, mert — ahogy egyik képviselő társam fogalmazott — : vannak pilla­natok, amikor úgy érezzük, nem tudjuk miről döntünk és mégis szavazunk. Vélemé­nyem szerint három pólusú lett a közgyűlés: egyik oldalon áll a testület, másikon a pol­gármester és a tanácsnokok köre, a harmadik oldalon pe­dig a maradék. Az első kettő nyomást gyakorol a többire és sokszor születnek ellentmon­dásos határozatok. Ezen feltét­lenül változtatni kellene, úgy hogy a polgármester a fonto­sabb döntések előtt leül a pár­tok egy-egy képviselőjével és egyeztetik elképzeléseiket. S. P. G. Városunk díszítőmesterei Otolecz Árpád és mun­katársa, Juhász Zoltán készítik Kaposváron a felújításra ke­rülő műemlék épületek díszítőelemeit. Kezük munkáját di­csérik a Kontrássy utca 2. szám alatti épület erkélytartó kon­zoljai s a képen látható korinthoszi oszlopfő fotó: király j. Béla Vállalkozni tanulnak az Ezópus Tanodában Az ókori görög író meséinek tanulsága adta az ötletet a három éve alakult társaság­nak: a vállalkozók, a képzé­sek résztvevői Ezópus állat­szereplőivel ellentétben ne a saját kárukon tanuljanak. A kaposvári tanoda a megyei munkaügyi és a vállalkozói központ pályázatainak segít­ségével indítja a különböző képzéseit. A városi művelődési központ­ban található cég 800-1200 órás tanfolyamokat szervez, amelye­ken eddig száznegyvenöten tet­tek államilag elismert szakvizs­gát. A 300 órás személy- és va­gyonőri képzésen több mint két­százan vettek részt, ők hatósági szakvizsgát tettek. A fő profil­nak számító vállalkozói képzé­sen kívül tréningeket, humán szaktanácsadást és grafológiai vizsgálatot is tartottak a tanodá­ban. Az iroda most fénymáso­lással, szövegszerkesztéssel, irat- és hőkötéssel, valamint tolmácsolással bővíti szolgálta­tásait. Hamarosan indul a vállal­kozás-szervező tanfolyam, melynek végén felsőfokú szak­vizsgát lehet tenni. Januárban az önkormányzatoknál, a munkaü­gyi központokban és más cé­geknél dolgozó személyügyi szakembereknek kezdődik hu­mánpolitikai középfokú szak­képzés. Katona József Csak semmi frocli A közszolgáltatás már akkor sem okozna meglepetést, ha azt kapnám tőle, amiért tb-járulékot (jövőre emelik) fizetek. Mintha a fogamat húznák, úgy léptem a minap a fogorvos rendelőjébe. Csak semmi előzetes feltételezés, végül is nyugalom van, a fog­ápolási reklámokat jól ellensúlyozza az Eszterházy-kötet. (Ha­sonló alkalmakra Eszterházy a legjobb, iróniája fennsőbbséggel utasítja a helyére mindazt, ami a hétköznapokban olyan ordenáré módon furakszik előre. Minden oda kerül, ahová való. Én egy fi­zető páciens lettem, aki körzetének vállalkozó orvosát választva megfelelő szolgáltatásra vár.) Harminchárom percet várhattam. Nem is az a harminchárom perc, bár munkaidő, dupla kiesés, és az ember azt gondolná: egy vállalkozó fogorvos igyekszik pontosabban, jobban ellátni bete­geit, meghogy az érdekeltség ésatöbbi. De harminchárom perc késés után — és itt most nem a számhatározóra tevődik a hang­súly —, foglalkozástól, fajtól, felekezettől, éppen időszerű hatá­roktól és a fennálló viszonytól függetlenül, mindenféle európai norma szerint legalább egy „elnézést a késésért”-nek kellene kö­vetkeznie. Nem következett. Viszont szolgáltatás ellenértékének a tb-tá- mogatáson felüli kifizetése igen (mezei amalgám tömés, 1300 forint). Kiszámolgatom, mintha a fogamat húznák, egy kis bi­zonytalanság, aztán távozom. Nem froclizom a számlát. Vissza gyorsan Eszterházyt olvasni. Katona József Reggelizőkészlet is készül a műhelyben FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Népi kerámiák és iparművészeti alkotások A Biblia agyagtáblákon Azt tartják: aki egyszer valamilyen módon megismerkedett az agyaggal, az nehezen válik meg tőle. Gálosi Mária kapos­vári keramikus is így van vele. Most, hogy gyesen van máso­dik gyermekével, csak kedvte­lésből ül a fazekaskorong mellé. Kísérletezik. Mint mondja: erre jutott a legkeve­sebb ideje, pedig galléros vá­záin, míves kaspóin, gyümöl­csöstálain kívül számos más használati és dísztárgy terve is foglalkoztatja.-— Bibliai idézeteket szeret­nék tenyérnyi agyagtáblákra vinni. Most a Tízparancsolat szövegét készítettem el — mondja és mutatja a terrakotta lapokat. — Sok ötletem van; nemcsak a népi kerámia a ked­vencem, hanem iparművészeti alkotásokkal is szívesen fog­lalkozom. A fiatal keramikus családjá­ban porcelánfestő, hegedűs is volt. A szép tárgyak már gye­rekkorában körbevették. A cse­répedények szín- és formavi­lága babonázta meg, ezért ment érettségi után a Fazekas Háziipari Szövetkezetbe. Ta­más Lászlót tartja mesterének. Keszthely után Csokonyavi- sontán telepedett le; műhelyéből túrószűrő edények éppúgy kike­rültek, mint áttört padlóvázák, virágtálak, karácsonyi mécses­tartók. Jó pár éve Kaposváron dolgozik. Pasztellámyalatai megmaradtak. Visszafogott tó­nusokat használ, aprólékos mű­gonddal készült alkotásainak formái letagadhatatlanul női al­kotót sejtetnek. — A rikkancs színeket, a nagy mintákat nem viselem el sem a környezetemben, sem a ruhatáramban —jegyzi meg. Gálosi Mária míves kerámiá­ból több kiállítást rendeztek Somogybán, de Pécsett is bemu­tatkozott már. A két kisgyerek most szinte minden idejét leköü, a legújabb kiállítás anyagára még várni kell. (Lőrincz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom