Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

1996. december 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Hamarosan összkomfortosabb lesz Dombóvár Gázfűtés egymilliárdért Győri Béla hű marad a hagyományos habán motívumokhoz FOTÓ: LŐRINCZ A somogygeszti fazekas A fazekasmesterséget is lehet művészi szinten űzni Még csak néhány hónapja él Somogygesztiben, de már megkedvelte a falut. A nyu­galmat, a fazekaskorong monoton zaját nem cserélné el. És a látványt sem, amely a műhelyajtóból fogadja: a fára akasztott madáretető­ben cinkék keresik a sze­met, szalonnabőrt. Győri Béla fazekas a maga ura. Akkor dolgozik, amikor a kedve tartja. Fene nagy „sza­badságával” azonban most nem él, hiszen közel az ünnep, meg­rendelő pedig, szerencsére, van bőven. A Fazekas Háziipari Szövetkezetben kezdte a szak­mát. Az iparművészetiben öt­vös szakon végzett, ám a kera­mikusok munkája jobban meg­babonázta. — Az agyag másként vi­selkedik, mint a fém — mondta. — Én emellett ma­radtam, s mindig kísérlete­zem. Nyáron inkább a nép- művészeti tárgyak kelendők, máskor meg az iparművészeti termékek: mécsestartó, váza, kaspó. A habánba szerelme- sedtem bele, .s nem is tágítok mellőle. Tetszik a színvilága, a motívumkincse, és a saját ötleteimet is megvalósítha­tom. A somogygeszti fazekas nemrég közös kiállításon mu­tatkozott be édesapjával, Győri Vilmossal, az ismert barcsi fotóssal. A szépérzék családi vonás; Béla már „há- tulgombolós” korában ott tüs­ténkedett apja műhelyében. — A kerámiapiac meglehe­tősen elkorcsosult. Hogy tud ellenállni egy fazekas a giccs csábításának? — Nyáron főleg a Balaton- parton árusítok, ilyenkor, télen pedig a piacokon, vásárokon. Az emberek ízlése változó. Van, aki a csicsásat kedveli, s van, aki az egyszerű, szép formákat. Nekem nem tetszik a harsány portéka, így nem is készítek olyat. — A kemencéből gyakran kerül ki két egyforma tányér vagy kaspó? — Persze. Mi nem művé­szek, hanem mesterek va­gyunk, s így nem lehet mindig az egyedire törekedni. A mes­terséget viszont lehet művészi szinten is űzni, de én még nem tartok ott. Lőrincz Sándor A fafaragás, a gyöngyfűzés és az agyagozás titkait tanulták Magyaratádiak Szennában Csaknem egymilliárd forintba kerül a Dombóvárt és a kör­nyező településeket érintő gáz­beruházás. A lakossági hozzájá­rulás a családi házaknál kilenc­venezer forint lesz, s ehhez az önkormányzat mintegy huszon­hétezer forintos támogatás tud nyújtani. Ez azon a lakossági fó­rumon hangzott el, melyen a be­vezetés lehetőségeiről és a tá­mogatásokról tájékoztatták a dombóváriakat az önkormány­zat vezetői. Dombóváron mintegy 6000 egyedi fűtésű lakást érint a gáz- bevezetés - tudtuk meg Gyön­gyösi Tibor alpolgármestertől -, és ebből ötezer a családi ház. Eddig kétezer szerződést kötött a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Tizenhárom éve működik a bodrogi gumiűzem. A kapos­vári Agrotechnika Rt kiren­deltségén gumi és műanyag alkatrészeket készítenek, évente csaknem 20 millió fo­rint értékben. Ez 15 ember­nek ad kenyeret. Alkatrész készül a gumiból FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Az üzemet nem fenyegeti a be­zárás veszélye. Matucza József elnök-vezérigazgató szerint be­csületesen dolgoznak, szükség van munkájukra. Zsíros Györgyné korábban eladó volt, biztos állását hagyta ott. Tizenegy éve dolgozik az üzemben. Amikor ott jártunk, éppen alátétet készített. — Gyerekjáték egy ilyen gé­pet működtetni — mondta. — Korszerű a berendezés, az au­tomata megkönnyíti a munkát. Rt. A kilencvenezer forint hoz­zájárulásért csak a gerincvezeték és onnan a kerítés melletti cson­kig tartó vezeték megépítését, a nyomásszabályozó és mérőóra szerelését vállalja a beruházó. A lakásokba majd egyedileg kell bevezettetni a gázt, s ez fogyasz­tónként újabb 100-300 ezer fo­rint kiadást jelent. A fórum csaknem száz résztvevője egyetértett abban, hogy nem mindenki tudja vállalni ezeket a költségeket. Nehezményezték, hogy a hasonló paraméterekkel rendelkező Tamási és Sásd a te­rületfejlesztési tanácstól jelentős összeget kapott a gázberuházás­hoz, így ott a lakossági hozzájá­rulás csak fele annyi, mint Dombóváron. (Jakab) Szeretem ezt a szakmát. Az el­múlt néhány évben remek kö­zösség alakult ki az üzemben, ismerjük egymás örömét-bána- tát; ha kell, segítünk a másikon. Helyeslőén bólogat Horváth Imréné betanított munkás. A közeli Csombárdról kerékpáro­zik át mindennap. — Jó a csapat — mondta. — Reméljük, hogy minél hosz- szabb ideig együtt dolgozha­tunk. Nekünk ez az egyetlen le­hetőségünk, mert a környéken alig van munka. Mindenki hajt, a kereset is tűrhető. Persze nem sok az a 15-16 ezer forint, amit havonta kapunk, de több, mint a munkanélküli-segély. Én tíz éve dolgozom itt. S remélem, a következő tíz évben is marad­hatok. Gaál Ferencné két éve je­lentkezett munkára. Az első néhány hónapban nehezen szokta meg a gumiszagot. Most már nem menne máshová. Azt mondta: fantasztikus látvány, amint egy apró gumitömb al­katrésszé formálódik. — Nőuralom van az üzem­ben — mondta Matucza Ró­bert. — Csak két férfi dolgozik itt, a többi mind nő. Ez persze nem zavaija a munkát. A 31 éves betanított munkás 6 éve a gumiból él. Azelőtt cuk­rász volt Kaposváron. A bejárás idővel terhessé vált, és megsze­rette az alkatrészgyártást. — Nem bántam meg, hogy váltottam — mondta —; itt biz­tos a munka, folyamatosan van megrendelés. Ebben a szakmá­ban is van művészet: a gumi- hengerlés nagy szakértelmet, fi­gyelmet igényel. Milliméter pontosan dolgozunk, egy moz­dulaton múlik, hogy használható alkatrészt vagy selejtet gyár­tunk. Harsányi Miklós A magyaratádi általános iskola száztíz tanulója látogatott el Szennába. A gyerekek az osz­tályfőnökük kíséretével járták végig az Európa Nostra-díjas szabadtéri néprajzi gyűjte­ményt. Mindegyik házba bekukkan­tottak, s a gazdasági berendezé­sekkel is megismerkedtek. Bár nem voltak ismeretlenek előttük a népi építészet somo­gyi lakóházai, a paraszti tárgy- kultúra használati- és dísztár­gyai, az avatott tárlatvezető sok új ismerettel gazdagította tudá­sukat. Kele Andrea magyaratádi ta­nítónő, a látogatás szervezője elmondta: az alsó és a felső ta­gozat valamennyi osztályában szó esik a népéletről, ezért dön­töttek úgy, hogy az iskola ösz- szes tanulóját elhozzák. A gye­rekek élvezettel „vették bir­tokba” a falumúzeum területét. Azt tervezik — legalábbis, ha engedi az iskola költségvetése —, hogy ezentúl rendszeresen ellátogatnak majd Szennába. Nemcsak a látvány babo- názta meg őket, hanem a kéz­műves foglalkozás is. Fafaragó, gyöngyfűző és fazekas magya­rázott nekik a mesterség titkai­ról. A gyerekek kézbe vehették a faragókést, elsajátítottak né­hány gyöngyfűzési technikát, s azt is kipróbálhatták: hogyan formálódik égetésre váró cse­répedénnyé a képlékeny agyag. (Lőrincz) Támogatás tüzelőre Kaposkeresztúron Háromezer forinttal támogatja a kaposkeresztúri önkormány­zat a rászoruló családokat, hogy megvásárolhassák a téli tüzelő­jüket. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén arról is döntött, hogy a családoknak gyereken­ként (tizennégy éves korig) két­ezer forintot ad karácsonyi ajándékként. Ez a támogatás az önkormányzat pénzét csaknem félmillió forinttal apasztotta. Eladta a részvényeit Mezőcsokonya A mezőcsokonyai önkormány­zat 54 százalékos árfolyamon eladta a Dédász-részvényeit az OTP Bank brókerszolgálatának. Az értük kapott 1,6 millió forint egy részét az iskola tornatermé­nek befejezésére fordítják. Másfél ezer hektárnyi mélyszántás Jádon Somogyjádon végeztek a kuko­rica és a cukorrépa betakarítá­sával. Az Alkotmány mezőgaz­dasági szövetkezet 500 hektár­nyi területről mintegy 7500 tonna kukoricát gyűjtött be. Hasonló mennyiségben bérbe­takarítást is vállaltak. A cukor­répánál negyven tonnás ter­mésátlagot értek el. Az 1500 hektárnyi mélyszántással ezen a héten végeznek, tegnap So- mogyjád határában dolgoztak. Ev végi segítség a kislaki időseknek A zselickislaki önkormányzat kétezer forint rendkívüli se­géllyel támogatja a község száznégy nyugdíjasát, még ka­rácsony előtt. Ézenkívül két, nehéz szociális helyzetben élő idős embernek egy-egy kocsira való téli tüzelőt is szállítanak. Helyi iparűzési adó Kapospulában A kapospulai önkormányzat a legutóbbi testületi ülésén 1,2 százalékos helyi iparűzési adó bevezetését szavazta meg. A képviselők úgy döntöttek: a gépjárműadót, amely most 500 forint, változatlanul hagyják. 15 embernek ad megélhetést az alkatrész-gyártás A gumi bodrogi művészei A világ végére is elhajtana lovaival Baba, az örök szerelem — A ló örök szerelem. A legszebb állat a földön. Ha esik, ha fúj, Sárival és Babával bármikor útra kelek — mondta a kiskorpádi Varga Ferenc. Vérében van a munka, egy napig sem tudna lustálkodni. Kis gazdasággal dicsekedhet. Tehene, hízója és lova van. A kertben zöldséget, gyümölcsöt termeszt, a szántón tátiká­iét. Korábban földet is bérelt. — A falusi ember a kemény munká­hoz szokott — mondta Varga Ferenc. — Harmincegy évet húztam le a téeszben; voltam gyalogos munkás, kocsis és trak­toros. Szinte mindenféle munkát kipró­báltam. A legjobban a lovakat szeret­tem. Ennél gyönyörűbb állat nincs a vi­lágon. Aki mást mond, hazudik — tette hozzá mosolyogva. — Hét éve vagyok nyugdíjas, de továbbra sem pihenek. Úgy dolgozom, mintha hajtanának, pe­dig csak magamat „ostorozom”. Nap­közben gyakran van fuvarozni való. Ezt szereti a legjobban. — A bakon üldögélek, így a világ vé­gére is elhajtanék. Én kinőttem abból a korból, hogy álmodozzam. Persze nem ártana, ha magasabb lenne a nyugdíj. Azt viszont elhatároztam: a gazdaságot magamtól nem számolom fel. Hiába magas a takarmányár, drága az energia, meg az ilyen-olyan adó, az állatokat nem adom el. Amíg nekünk jut enniva­lóra, addig ezeknek is lesz takarmá­nyuk. Sok ismerős megkérdezi, meddig bírom a munkát. Én erre csak azt szok­tam válaszolni, amíg ép a kezem és a lábam.... Harsányi Miklós Varga Ferenc Baba lovával fotó: király Németországban játszott a somogyi csapat Röplabdás bajomi lányok A németországi Sulzbach-Ro- senbergben léptek pályára a nagybajomi röplabdás lá­nyok. A kimerítő versenyzés mellett kirándulásra is jutott idő az elmúlt hétvégén. Az AC Nagybajom és a német csapat között 1991 óta tart a kapcsolat. Az utóbbi időben kétszer a németek is jártak Nagybajomban. A mostani ösz- szecsapásra hét ország tizenhat csapata nevezett be. A házi­gazda németek mellett a mér­kőzésen szerepeltek francia, svájci, osztrák, cseh, és lengyel játékosok is. Mint Nagy Zoltán, a nagybajomi csapat edzője el­mondta: jó együttműködést épí­tettek ki a németekkel, barátság szövődött a játékosok között. — Hasznosnak tartom, hogy sportolóink külföldi mezőny­ben is próbára tehetik ügyessé­güket. A lányok sokat készültek a mostani találkozóra, és reme­kül helyt álltak. A tizenhat in­duló közül nyolcadikak lettünk. Ez az eredmény nem rossz, mi­vel a 13-14 éves lányok idő­sebb sportolókkal mérkőztek. A nagybajomi csapatban Czebei Zsuzsanna, Pozsonyi Ninetta, Szél Petronella, Ber- nóczki Éva, Kakas Éva, Végh Zsanett, hasán Mariann ját­szott. Most az AB-Aegon tá­mogatásával jutottak külföldre. A nagybajomi önkormányzat rendszeresen segíti a csapatot, a sport támogatását szívügyének tekinti a polgármester, Acs At­tila is. (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom