Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

1996. december 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Életveszélyes iskola Somogytamócán Életveszélyessé nyilvánították a somogytarnócai iskolát. Az itt tanuló diákokat ideiglene­sen a barcsi Arany János is­kola fogadta be, a jövő azon­ban még kérdéses. Vagy te­temes költséggel újjáépítik a tarnócai iskolaépületet, vagy ezentúl a városi iskolába utaznak a gyerekek. Fóru­mon próbáltak a kérdésben közös nevezőre jutni az érin­tettek: a tarnócai és barcsi pedagógusok, a barcsi pol­gármester és a somogytarnó­cai szülők. Eszünkben sincs magukat kényszerhelyzet elé állítani — mondta Feigli Ferenc polgár- mester a tarnócai családoknak. — Amiatt nem szűnhet meg ez az iskola, hogy tönkrement az épülete. Ha a tarnócai iskola megszűnik, annak csak szakmai oka lehet. Vagyis ha a szülők úgy döntenek, hogy inkább Barcsra szeretnék járatni a gye­reküket, mivel ügy látják, hogy ott jobb feltételeket biztosíta­nak számukra. Ha úgy dönte­nek, hogy kell a helyi iskola, akkor mi fölújítjuk. Az épület teljes rendbeho­zása négymillió forintba ke­rülne. — A felszereltség, ellátott­ság alapján nyilvánvaló a vá­rosi iskola előnye — mondta Cservölgyiné Rácz Ildikó, a barcsi iskola igazgatója. — Tarnócán összevont osztályok­ban tanulnak a diákok, nincs könyvtár, számítógép, videó- stvjdió. A barcsi Arany János iskolában mindez megvan. Ezt már eddig is sok tarnócai szülő belátta: az évek során egyre több gyereket írattak innét bar­csi iskolába, a falu iskolájában pedig egyre csökken a létszám. Néhány éve még félszáz gyerek járt ide, az idei tanévben keve­sebb mint harminc. A fórumon elhangzott: Barcs a napokban nyert 12,5 millió forintot iskolabusz vásárlására, amelyet többek között a so- mogytamócai gyerekek isko­lába szállításához is lehetne használni. Egyelőre csak a legszüksé­gesebb állagmegóvó munkát végezték el a tarnócai iskolaé­pületen, azt megakadályo­zandó, hogy tovább szakadjon a födém. A teljes felújítására ta­vaszig várni kell. Addig azon­ban az épület iskolaként nem használható, a tető aládúcolá- sával a tornaszoba és a tanter­mek használhatatlanná váltak. Tehát az idei tanévet a tarnócai gyerekeknek mindenképpen Barcson kell eltölteniük. Hogy maradnak-e tovább is, arról a szülők még nem döntöttek. N. L. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Iskolapélda Kell-e helyi iskola vagy sem? Ezzel a kérdéssel Somogytamó­cán szembesültem, s az oka egy leszakadni készülő tető. Az a tető ugyanis az iskolán található, s emiatt vált életveszélyessé az épület. Most az a kérdés: újítsák-e föl és működjön tovább vagy inkább szüntessék meg. Egy ilyen sarkított kérdés tör­vényszerűen konfliktusokhoz vezet. Sok kis településnek kellett már kiizzadnia - hasonló hely­zetben - a maga válaszát. Egyfelől hatnak az észérvek, amelyek szerint egy városi vagy éppen körzeti iskolában sokkal jobb fel­tételek között tanulhatnának a gyerekek, mint helyben. Egy fa­lusi kis iskola hogyan is lenne képes előteremteni egy számító­gépet? S az összevont osztályok sem a fejlődést jelentik, még ha sok emberben él is ilyen nosztalgia. Másfelől hatnak az indulatok, a túlfűtött lokálpatriotizmus beidegződései. Somogytamócán is többen úgy fogják föl: ha megszűnik az iskola, akkor a falu önállósága szenved csorbát, s utána még ki tudja, mi következik. Újabb szoros kapocs, amely Barcshoz köti a települést. Márpedig - sokan így tartják - ilyen kapcsokból enélkül is van bőven a kisebbeknek. Az önállóság azonban nem az iskola hiányával csorbul, s ha van, nem ez a fő indoka. Akkor önálló a falu, ha lakói fontosnak tartják a helyi közösséget. Részt vesznek a közös programok­ban, kíváncsiak egymásra, egymáson segítenek... Ahol ez nincs meg, annak a településnek már mindegy, hogy van-e vagy nincs saját iskolája. Betartja ígéretét Kaposváron a Matáv A Matáv ígérete szerint az idén Kaposváron és körzeté­ben minden előfizetői igényt kielégít a távközlési cég. Ez nem kis feladatot ró a Matáv kaposvári távközlési centru­mának dolgozóira, ám úgy tű­nik, hogy — megfeszített munkával ugyan — tartani tudják az előre kitűzött határ­időt. Jól halad a Motorola-rend- szer fejlesztése is, a megye- székhelyen pedig az utolsó tele­fonigénylések kielégítése van folyamatban. A cégnél termé­szetesen a korszerűsítésre is felkészültek. Ennek része az ISDN-rendszer, az Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat Kaposvárra telepítése is. Az önkormányzatok egy része joggal tart attól, hogy a legfontosabb államigazgatási feladatok átszervezé- --------------------------------­s ét követően településének nem jut a jogokból. A mjj SZÓL HOZZÁ? törvénytervezet szerint Somogybán például csak hét ____________________ város lehet majd az építésügyi hatósági feladatok le­téteményese. (Hír a Somogyi Hírlapból) Jogaikat féltik a falvak Németh Jenő', a Somogy me­gyei Közigazgatási Hivatal ve­zetője: Négy éve már, hogy először felvetődött: a legfonto­sabb államigazgatási feladato­kat körzetesíteni kell. Az épí­tési hatósági munkán kívül ilyen például a gyámügy és a szabálysértések elbírálásra is. Ezek mind olyan kvalifikált te­rületek, amelyek megfelelő gyakorlattal rendelkező, jól képzett szakembereket kíván­nak. Ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó törvényja­vaslatot, akkor Somogybán hét településen, Kaposváron, Sió­fokon, Csurgón, Barcson, Ta- bon, Fonyódon és Nagyatádon dolgoznak majd építési ható­sági szakemberek, akik a leg­fontosabb engedélyezési és szabálysértési ügyeket intézik. Mindezt persze nem az önkor­mányzat, hanem az államigaz­gatási szervezet dolgozóiként teszik. Dr. Bencze Lajosné, a ka­posvári önkormányzat általá­nos igazgatási és műszaki iro­davezetője: Nem értek egyet a tervezett intézkedésekkel. A kaposvári hivatalban jelenleg hét ügyintéző dolgozik ezen a területen. A tervezet értelmé­ben ezentúl hetvenhét település ügyes-bajos dolgai tartoznának hozzánk. Erre se kapacitásunk, se pénzünk nincs. De még ha kapnánk is bérfedezetet, az új munkatársakat nem tudnánk elhelyezni, mert nincs több iro­dánk. Szerintem a körzetesítés helyett inkább a körjegyzősé­geket kellene megerősíteni, vagy igazgatási társulásokat létrehozni, de semmi esetre sem hét város nyakába zúdítani több száz település feladatát. Dr. Horváth Zsolt bárdud- vamoki jegyző: eddig egy szakembert foglalkoztattunk, aki megbízási szerződés alap­ján látta el feladatát. A tapasz­talatunk az, hogy csak vi­szonylag ritkán fordultak elő jelentős ügyek, ezek egy em­ber munkaidejét sem töltik ki. Gondoltunk tehát arra, hogy más településekkel együtt próbáljuk ellátni a hatósági feladatokat. Ugyanakkor az átszervezéssel kapcsolatos fé­lelmem az, hogy Kaposvárról nem látják majd át megfele­lően a község mindennapos problémáit. Dr. Stadler József építész­mérnök, több önkormányzat építésügyi tanácsadója: Szak­mai szempontból indokoltnak tartom az átszervezést. Tartha­tatlan ugyanis az, hogy a sza­bályzatokat minden település másként értelmezi. így amit az egyik helyen szabad, azt másutt rendelet tiltja. Alaptalan az a félelem is, hogy a falusiaknak ezentúl minden apró-cseprő építési ügyben a városba kell utazniuk. Az építési engedé­lyeket ugyanis a hatóság postán is ki tudja adni. Ehelyett inkább az jelent problémát, hogy egy beruházásnál szakhatóságok tucatjaitól kell engedélyt kérni. Sokszor ezért húzódik el az ügyintézés és egy gyors re­formra ezen a területen is szük­ség volna. B. Zs. Banktól óvják a Balatont Elutasítja Fejti György elkép­zeléseit a Balatoni Szövetség elnöksége — erről döntöttek a tagok tegnapi ülésükön. Mint dr. Balázs Árpád elnök el­mondta: az elképzelés elemei­vel, például hogy valamikép­pen koncentrálni kellene a Ba­laton térségi erőket, egyetérte­nek. Azzal azonban egyáltalán nem, hogy az egész, összevont szervezetet egy állami tulaj­donú bank kezeibe adnák, s at­tól fogva Budapestről vezé­nyelhetnék az a balatoni fo­lyamatokat. A polgármesterek várják a Balatoni Fejlesztési Tanács megalakulását. Maguk eleget tettek a feladatuknak; Berkes László földvári, Francsics Zol­tán fonyódi és dr. Balázs Ár­pád siófoki polgármestert már delegálták a tanácsba. Az ál­lami oldalon illetékes Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium azonban tegnapig nem értesített senkit az alakuló ülés megtartásával kapcsolatban, habár azt a tör­vény értelmében még idén meg kell tartani. C. A. Hungária székházavató Kaposváron tegnap felavatták a Hungária Biztosító Rt új székházát. A 100 millió forint értékű beruházással 10 hónap alatt végeztek. A megyei igaz­gatóság és a kaposvári fiók költözött az épületbe. Az ezer négyzetméter alapterületű négy szintes irodaházban 76-an dolgoznak. A székházat dr. Patai Mihály elnök-vezérigazgató adta át. Felvételünkön az inpozáns épület fotó: kovács tibor Diák vállalkozók klubja alakult Tíz fővel megalakult a nagy­atádi Ady Endre gimnáziumban a diákvállalkozók klubja. Fő­ként azok a diákok jelentkez­tek, akik közgazdasági vonalon történő továbbtanulásokhoz ismereteket akarnak szerezni, illetve a középiskola után vál­lalkozásba fognak. Működé­sükhöz a Soros alapítványtól nyertek huszonötezer forintot. A klub tagjai egy-két hetente találkoznak, amikor a helyi vál­lalkozási irodától, a szervező tanároktól kapnak hasznos in­formációkat, s találkoznak he­lyi vállalkozókkal is. Visszaélés lőszerrel Lengyeltótiban A fonyódi rendőrök nyomoz­nak egy tízéves lengyeltóti gyermek ügyében, aki szerintük visszaélt lőszerrel, és ezzel bűncselekményt követett el. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyermek délután talált egy 22-es kaliberű lőszert. A lőport a gáztűzhelyen akarta meggyúj­tani, az azonban belobbant és a „tettest” végül súlyos égési sé­rülésekkel szállították kór­házba. Nemzetközi galambkiállítás Nemzetközi galambkiállítást tartott Bateson a helyi galamb- és kisállattenyésztő egyesület. A több mint hatvan horvát és magyar kiállító félezer értékes madarat hozott el a városi sportcsarnokba. A kiállítás is azt mutatja, hogy megélénkült a horvát tenyésztők érdeklődése a magyar galambok iránt. Adótanácsadók találkozója A Magyar Adótanácsadók Or­szágos Egyesülete (adótaná­csadó kamara) dél-dunántúli te­rületi szervezete klubnapot tart Kaposváron. A találkozón a tervek szerint az Adóegyetem '97 konferencia videofelvételét vetítik le Kaposváron, a Penta- Unió Kft Rákóczi téri irodahá­zában. Veszélyes hulladékot gyűjtöttek Lomtalanítási akció keretében a veszélyes hulladékokat is ösz- szegyűjtötte Nagyatádon a Sa- ubermacher-Ryno kft. A háztar­tásokban képződött vegyszer­maradványokat, fáradt olajat, szárazelemeket és akkumuláto­rokat a város kilenc különböző pontján mozgó konténerekbe adhatta le a lakosság. A begyűj­tés Kivadáron kezdődött és az Eperjesi utcában ért véget. Kibontották egy panzió falát Egy panzió falát bontotta ki az az ismeretlen tettes, aki egy le­mezszekrényt is feltört és abból jelentős mennyiségű aranyék­szert vett magához. A tettes, akit fizetővendégnek még a leg­jobb indulattal sem lehet ne­vezni, nem bízott semmit a vé­letlenre. A kár az első becslések szerint meghaladja a kétmillió forintot. A betörés elkövetőjét a siófoki rendőrök nagy erőkkel próbálják elfogni. Kárpótlási jegyért — ELMŰ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. november 25-től december A jegyzés során 30 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 40 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. 1 ^“1^ (Túljegyzés esetén előbb lezárható) m "W ÁLLAMI Mm J PRIVATIZÁCIÓS ÉS Mm m VAGYONKEZELŐ RT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom