Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-16 / 293. szám

1996. december 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Egymilliárd forintos fejlesztés valósult meg Balatonkeresztúr napja Nyitott és zárt a belügyminiszter Nagyatádon Rinya-parti laktanyaavató Jövőre 1,5 milliárd forintot költhetnek a magyar tűzoltóság technikai fejlesztésére, a következő három évben pedig ösz- szesen 8,5 milliárd forint jut arra, hogy behozzák azt a 10-15 éves technikai lemaradást, amiben most vannak. Minderről Kuncze Gábor belügyminiszter beszélt a szombati nagyatádi tűzoltólaktanya-avatón. A belügyminiszter szerint ma már tisztán látszik, hogy nem volt elhibázott lépés a hivatá­sos tűzoltóságok átadása az önkormányzatoknak, hiszen a települések egyre inkább ma­gukénak érzik ezeket az in­tézményeket. Kitért arra is, hogy az egyébként is nehéz anyagi helyzetben levő ön- kormányzatok ma még nem tudnák önállóan fenntartani a tűzoltóságokat, éppen ezért szükség van a normatív tá­mogatásra, amely jövőre re­álértékében sem lesz keve­sebb. Ugyanakkor továbbra is lesznek olyan támogatások, amelyek az eszközök beszer­zését segítik. így jutottak most a nagyatádiak egy har­mincnégymillió forintba ke­rülő Saurus 2000 típusú gép­járműfecskendőhöz. Ezt dr. Bleszity János vezérőrnagy adta át, s első útján Szabó Vil­mos őrnagy, városi parancs­nok vezetett, utasa pedig Or­mai István, Nagyatád polgár- mestere volt. A laktanyaavatás alkalmá­ból az új intézmény előtti terü­letet Szent Flórián térnek ne­vezték el és egy csapatzászlót adományoztak a testületnek. A zászló nyelén, régi hagyo­mányt felelevenítve, az úgy­nevezett zászlószegeken ott olvasható az adományozók neve is. Ugyancsak a nagy­atádi önkormányzat ajándéka az a Szent Flórián-szobor, amelyet dr. Kisnemes János plébános szentelt föl. A Szi­getváron élő Vanyur István szobrászművész siklósi kőből faragta ki a tűzoltók védő­szentjének alakját. Nagy Jenő Megszűnt a menekülttábor Ünnepélyes keretek között zárták be véglegesen szombaton a nagyatádi menekülttábort, ahol 1991 augusztus végétől mos­tanáig összesen mintegy 15 ezer délszláv menekültnek adtak átmenetileg szállást. Az eseményen Kuncze Gábor belügyminiszter, Világosi Gá­bor, a BM politikai államtit­kára és Jungbert Béla, a Me­nekültügyi és Migrációs Hiva­tal főigazgatója is részt vett. A belügyminiszter úgy fo­galmazott hogy az ilyen ese­mények ellentmondásosak, hi­szen az egyik szemünk sír, a másik nevet. Örülnünk kell, mert a menekülttábor bezárása azt is jelenti, hogy megszűnt az a háborús helyzet, amely miatt létrehozták, ugyanakkor némi ürömmel is párosul ez az ese­mény, hiszen a menekülttábor bezárásával 95 munkahely megszűnik. Kuncze Gábor em­lékeztetett arra, amikor 1991 augusztusában megnyitották a kapuit, senki sem tudta, hogy meddig lesz rá igény. Az al­kalmazottak megbízásai is ide­iglenesek voltak. A kényszer azonban alakította a mindenna­pokat: előbb az egészségügyi hátteret kellett megszervezni, majd óvodát nyitottak, s később a középiskolái oktatást is meg­szervezték. A tábor öt éve alatt 117-en haltak meg itt a mene­kültek közül, s 124 újszülöttet anyakönyveztek. A belügyminiszter az ünnep­séget követő sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a nagyatádi át­meneti szállás bezárásával nem ért véget a menekültügy, hiszen az itteni táborból Debrecenbe költöztek át azok, akik még nem térhettek vissza a szülő­földjükre. Az idén egymilliárd forintot költött az állam a me­nekültügyre, jövőre várhatóan 890 milliót fordítanak erre. Ma ötezer menedékes él az ország­ban, közülük ezren a befogadó­állomásokon váiják sorsuk rendezését. A táborbúcsúztató ünnepsé­gen három dolgozó miniszteri dicséretet kapott, hatan a Me­nekültügyi és Migrációs Hiva­tal főigazgatójától vehettek át kitüntetést, s valamennyien ju­talmat kaptak munkájuk elis­meréseként. Németh István Ötmillió forint a somogyi diákok tandíjkiegészítésére Ösztöndíj 600 hallgatónak Balatonkeresztúr szombaton békés hétköznapjait és a közös­ség gyarapodását ünnepelte, a millecentenárium jegyében. A honfoglalás évfordulójának tiszteletére a képviselő-testület elkészíttette a templom díszki­világítását, amelyet az esti órákban avattak. A község a fél millió forintos fejlesztéshez a Tegyük szebbé Magyarország templomait ala­pítványon keresztül 160 ezer forintot kapott, többek között a budapesti Energovill Rt-tői. A sportcsarnokban rendezett ün­nepségen adták át a Keresztú­rért Emlékérmet, a Balaton M&K együttesnek, amelynek fúvószenekara és majorettjei az est főszereplői voltak. 1993- ban alapította a képviselő-testü­let a kitüntetést és a díszpolgári címet. Az utóbbit most nem adta ki, ám úgy döntött, hogy az aranygyűrűket megkapják a ko­Szakmai tanácskozáson vettek részt a hét végén Barcson a város és városkörnyéki óvodavezetők. A fórum elsősorban az iskolaé­rettségi vizsgálatok előkészítését szolgálta, ám szó esett az óvodai felmérések tapasztalatairól is. rábban kitüntetettek dr. Szemes József apátplébános és Ten­ge rdi Győző karnagy. Dr. Moór István alpolgármester adta át a megtisztelő címet. Bárdos János polgármester a millecentenárium jelentőségét méltatva a közösség gyarapo­dásáról számolt be: az elmúlt tíz évben csaknem egymilliár­dos fejlesztésen elkészült Bala­tonkeresztúr és Balatonmária- fürdő csatornázása. Mára mindkét településen működik a környezetvédő szolgáltatás. A telefonhálózat kiépítésével va­lamennyi igényt kielégítették. Folytatják a gázvezeték-építést is a keleti községrészben. Az al­sói térségben már kiépült, s ez­zel megszűnt a két községrész közötti különbség. Balatonke­resztúr partneri kapcsolatokat ápol a bajor Hohenburggal. A fúvószenekar és a majorettek ta­vasszal hivatalosak a wunsiedeli Európa-napokra is. G. M. Kökény Istvánné, a nevelési ta­nácsadó vezetője adott átfogó képet a gyerekek fejlődési szintjéről. Haga Ferencné, a szociális központ vezetője a ta­nácsadó munkájának tapaszta­latait összegezte. (Gamos) — A társadalomban az egyik legnagyobb terhet' a gyermekei­ket taníttató családok vállalják. Ezt a terhet valamelyest csök­kentheti az az adakozás, amely a bizalmi és kapcsolati tőkét vál­totta át pénzzé. A tanulás során ez szellemi tőkévé alakul át, aminek majdan Somogybán ka­matozik, de még ha másutt is te­lepednek le a mostani hallgatók, a róluk való gondoskodás akkor is visszahat egykori lakóhe­lyükre. — Ezt dr. Gyenesei Ist­ván, a kuratórium és a Somo- gyért Egyesület elnöke mondta szombaton, a városháza dísz­termében, ahol a közvetlen, bensőséges hangulatot a Toldi gimnázium drámatagozatos hallgatóinak műsora alapozta meg. Az idei 5 millió forintot ma­gánszemélyek, gazdasági társa­ságok, valamint — s ez nagy előrelépés — a megye mintegy húsz önkormányzata adomá­nyozta; a legnagyobb, 1 milliós támogatást Kaposvár városa. A megyeszékhelyről pályáztak a legtöbben, közel 300-an, Barcs­ról 30, Csurgóról 24, Nagyba­jomból 32 kérelem érkezett. A szombati ünnepélyes ösztöndí­josztóra 18-an Kaposvárról, 18- an pedig Somogy egy:egy tele­püléséről érkeztek. A diákok­nak lakóhelyük polgármesterei, önkormányzati képviselői ad­ták át a borítékot. A kaposváriaknak a vendég­látó polgármester, Szita Károly gratulált. — így advent idején különö­sen aktuális a kérdés, kapni vagy adni a nagyobb öröm? Én azt mondom: adni —- mondta a város polgármestere, és kará­csonyi jókívánságai mellé, utalva a vizsgaidőszakra, egy nagy kalappal is kívánt minden hallgatónak. Az alapítvány kuratóriuma az elkövetkező hónapokban fo­lyamatosan, az érdekelt telepü­léseken adja át a támogatáso­kat, összesen csaknem 600 di­áknak. A héten Barcsra, Len­gyeltótiba, Nagybajomba és Segesdre utaznak. B. T. Somogybán is mérik a tudásszintet Megkapta a felkérést a Somogy Megyei Pedagógiai Központ a Monitor ’97 iskolai tudásszint- és képesség-felmérő program elvégzésére. Tizenkét somogyi középiskolában és hét általános iskolában különféle műveltség- területeken, tesztek segítségé­vel mérik föl a diákok felké­szültségét. A reprezentatív min­tavételre várhatóan jövő év márciusában kerül sor, és két héten át tart majd. A Monitor ’97 programot 150 magyar is­kolában végzik el. Somogybán a felmérést dr. Kálmán András, az SMPI munkatársa vezeti. Vikár-hangverseny Sopronban A soproni színházban vendég­szerepeit a hét végén a kapos­vári Vikár Kórus. A hangverse­nyen a helyi vegyeskarral kö­zösen Kodály Zoltán Missa Brevis című művét énekelték. Mindkét kórust Dárdai Árpád karnagy vezényelte. Szerteágazó roma kapcsolatok A barcsi művelődési központ­ban tartotta évzáró ülését szombaton a Cigány Kisebb­ségi Önkormányzatok somogyi társulása. Szegedi Tibor elnök kifejtette, 1996 a kapcsolatte­remtés éve volt: a nemzeti, et­nikai és kisebbségi hivatallal, a Köztársasági Elnöki Hivatallal, a megyei munkaügyi tanáccsal, és a Soros Alapítvány roma­programjával alakítottak ki szo­rosabb együttműködést. Ünnepek ünnepe Toponáron A Szentháromság templomban Ünnepek ünnepe címmel ren­dezte meg tegnap délután ha­gyományos zenés karácsonyi estjét a Toponári Általános Is­kola. Az ünnepi rendezvényen az iskola tanulói és énekkara, a Festetics Karolina óvoda kicsi­nyei és a kaposvári városi ifjú­sági fúvószenekar szórakoztatta a templom közönségét. Csurgói faipari kft 600 milliós árbevétele A Csurgói Faipari Kft szomba­ton tartotta évzáró összejövete­lét, ahol megjelent dr. Suchman Tamás országgyűlési képvi­selő, Szászfalvi László polgár- mester, valamint a város több cégvezetője. A találkozón Honfi Ferenc, a faipari kft ügy­vezető igazgatója számolt be a mintegy 600 millió forintos ár­bevételt elért cég ez évi tevé­kenységéről, kiemelve, hogy sikerült megtartani a dolgozói létszámot. A megjelentek meg­tekintették a csurgói cég idei gépfejlesztéseit is. SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Ajándék és csomagolás Úgy vagyok a kisrégiós fejlesztési tanácsokkal, mint szegény család gyereke karácsony előtt. Nagyon várja, hogy kapjon va­lamit, de legbelül érzi: kevés jut majd. Örömteli lenne, ha minden faluba kerülhetne emeletes iskola, tornacsarnok. Csak hát az utóbbi években kiderült: az intézmé­nyek fenntartása több gondot okoz, mint az egykor állami tá­mogatással mégvalósult építkezés. Pályázattal is egyre nehe­zebb pénzhez jutni. Valamiféle kontrollra, szabályozásra tehát szükség van, de nem biztos, hogy az a legjobb megoldás: az egy kistérségbe sorolt települések polgármestereinek kelljen alku­dozniuk a kévésén. Felvetődik a kérdés: a közös előrelépés érdekében, vagy egymás kárára teszik-e? Azt a többség belátja: fejlődni együtt lehet. Az erőket koncentrálni kell. De a jelenlegi gondolkodás- mód miatt lehetetlen helyzetbe kerülhet az a polgármester, aki meg akarja magyarázni képviselőtestületének, települése lakos­ságának: az uszoda az egyik, a szálloda a másik szomszédos te­lepülésen épül meg, s fontos, hogy ezeket a célokat támogassák. Pláne, mert ezernyi teendőre kellene pénz helyben is, s ki tudja, az újabb országgyűlési választást követően nem változik-e meg újra a hatalom elképzelése, támogatási eszközrendszere a vi­dékkel kapcsolatban. Az uszodára, szállodára pénzt összeadok nem tudják téglánként szétosztani a „közöset” és hazavinni a részüket. Emiatt történik az: ha a kistérségfejlesztési régió köz­gyűlésén konkrét ügyek vetődnek föl, az udvarias ábrázatok rögvest éberré változnak, ha valaki pénzt kér, a többiek össze­néznek, miközben megrándul a szájuk széle. Sok polgármester az értékes gondolatait, terveit el is rejti a többiek elől. Hogy ő szerezhessen a településének a többiek előtt pályázati pénzt, be­fektetőt. A polgármestereket az „ajándék” értéke érdekli, nem a díszes csomagolópapír. Sokszor becsapódtak már. Tésztát tésztával ebédelnének a süti-ropi-kokakóla után Sok is, kevés is a menzakaja A gyerekek közül sokan válogatósak fotó: kovács Tibor Csontlevest, vadast és spagettit ebé­deltek ott-jártunkkor a Kisfaludy iskola menzásai. Már aki megette. Ä kaposvári intézmény konyháján ugyan jót s jól főznek, a diákok mégis inkább az első napi kosztra emlékeztek szívesen: akkor diós tészta volt ugyanis. — A gyerekeink bizony válogatósak. Nem rajonganak sem a csirkecom­bért, sem a főzelékért, de egy almás nap után a gyümölcs java is megma­rad. Legszívesebben tésztát tésztával ennének — mondja Szabó Lászlóné élelmezésvezető. — Konyhánk elis­merten jól főz, mégis sokan szinte érintetlenül hozzák vissza az ebédjü­ket. A kisebbek kevés levest mernek a tányérba, összemaszatolják, hogy lássuk, ők bizony megették. A na­gyoktól lesték el a trükköt... Az étvágyukat sokan csillapítják még ebéd előtt az iskolai büfében, ahol csokis fánk, süti-ropi, és koka- kóla, no meg csokoládé szerepel az étlapon. Ami ugyan ebéd előtt nem igazán egészséges — ismeri el kérdé­semre egy csapat fiatal — de finom. És fokozza a szellemi teljesítő-képes­séget... Az iskolai élelmezést komoly előí­rások szerint alakítják. A változatos­ságról, az egészséges étrendről a heti étlapok tanúskodnak, a menü meny- nyiségéről pedig a tegnapi jó tapasz­talat. A konyha-higiéniát, csakúgy mint mindenütt, az ÄNTSZ ellenőrzi, tudtuk meg dr. Szöllősi József városi tisztifőorvostól, aki elmondta: egy- egy ilyen ellenőrzés során számos, szigorú követelményeknek kell meg­felelni. A Kisfaludy iskola 528 tanu­lója közül kétszázharmincan igénylik a háromszori, napi 106 forintba ke­rülő étkezést, a kétszeri, 89 forintost pedig 35-en. Kétszázhúsz diák csak ebédet kér, 72 forintért, ketten pedig csak a 15 forintos tízórait eszik meg naponta. A közelmúltbeli térítési díj­emelés nyomán valamelyest csökkent a menzások száma, ám ez nem jelen­tős. — A rendelkezésre álló keretből mind nehezebb tisztességes, egészsé­ges étrendet kihozni — mondja Tas- nádi Józsefié gazdasági vezető. — Mi már régóta azon vagyunk, hogy kis­termelőktől, olcsóbban és jobbat vá­sároljunk, mert csak így jövünk ki a pénzből. Egy havi menza, háromszori étke­zéssel 2200-2300 forintba kerül. Ed­dig ebben a kaposvári iskolában 11 diák kapott a térítési díjhoz szociális támogatást; az igény ennek legalább a kétszerese. Egyre több gyermek szorul rá a támogatásra. Olyan is van, aki csak az iskolában eszik meleg ételt. Még ha az tésztára is végző­dik... (Balassa) Óvónők fóruma Barcson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom