Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-14 / 292. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. december 14., szombat Háromgenerációs lesz a győzelemesélyes csapat Kósáné Kovács Magda: Furcsa torzulás, hogy a politika a hibát a sajtó képviselőiben keresi (Folytatás az 1. oldalról) Ha népszerű akar lenni, akkor engedményeket tesz, ha pedig megbízható, akkor megpróbálja kiszámítani determináltságának a határait — folytatta Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügy­vezető alelnöke. — E határok között pedig kiszámítható mó­don és a döntéseinek a követ­kezményeit is felmérten cselek­szik. Ezért nem tudom mérle­gelni, mennyire népszerű a szo­cialista párt. Azt érzem, hogy nem veszítette el a választói bi­zalmát. Erre nagyon sokféle ta­pasztalat ad bizonyítékot. — Például? — Szívesen hivatkozom a hétköznapi tapasztalataimra, ahogy Suchman Tamás a mar­cali piacon, én a Rákóczi téri csarnokban szerzem azokat. Nyugodtan mehetek, tudom, hogy a piaci árusok a pult mögül csak szólnak utánam, hogy „de régen járt itt vásárolni”. Soha nem kell attól félnem, hogy va­lamiféle inzultus ér. Amíg így van, addig a szocialista párt iránti bizalommal, talán a nép­szerűségével sincsen nagy baj. Természetesen forrást jelentenek a közvéleménykutatások és for­rást jelent a rákospalotai pol­gármester választás is, amely sokkal több ebben a politikai helyzetben, mint egy fővárosi kerület időközi önkormányzati választása. Rákospalota sajátos módon nem a fővárost reprezen­tálja. Mert három része van: Új­palota révén egy nagy lakótelep, ahol azok a bérből és fizetésből élő kis emberek, nyugdíjasok él­nek, akik annak idején kor­mányzó hatalommá emelték a szocialista pártot. Van egy Ópa­lotája, amelyiknek a lakosai bármelyik magyar község lako­sai lehetnének. Mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, kiegé­szítő tevékenységként gazdál­kodnak a kertjükben. Van egy negyede, amelyikben megjelen­nek a jobb módúak. Ez az orszá­got reprezentáló sajátos válasz­tási minta azt mutatta, hogy a szocialista párt iránti bizalom nem tűnt el, sőt az 1994-es pol­gármester választáshoz képest a szocialista párt jelöltje abszolút számban is növelte szavazatait. — Az imént említette, hogy a körülmények determinálják a szocialista párt cselekedeteit. Ezzel a determináltsággal ma­gyarázható Horn Gyula kö­zelmúltbeli kijelentése, hogy a szocialista párt nem azt teszi, amit szeretne, hanem amire a körülmények kényszerítik? — Körülbelül erre gondolha­tott, amikor az idézett mondatot mondta. Mindannyian tudjuk, hogy a szociáldemokrácia val­lott és választott értékei közül társadalmi deficit van az igaz­ságosság és a szolidaritás érté­keiben. Ez egy olyan világ, amelyikben a társadalmi igaz­ságosság és a szolidaritás is de­ficites. Nemigen vagyok haj­landó mérlegelni, hogy a de­mokrácia értéke lehet szuffici- tes és erről talán nem is érde­mes beszélni. De a szocialista pártnak, a kormányzó koalíció­nak minden bizonnyal nincsen adóssága a demokrácia értéké­nek az érvényesítésében. A vi­lágnak viszont amelyikben élünk, van adóssága a társa­dalmi igazságosság és a szoli­daritás értékeinek érvényesíté­sével. Nemcsak itt Magyaror­szágon, hanem Európában, de még a tengeren túl is. A tenge­ren túl könnyebben elviselhető az igazságosság és a szolidari­tás deficitje. Itt és most Ma­gyarországon ez katasztrofális következményekkel jár: száz­ezerével csúsznak a szegénység határa alá magyar polgárok és családok, és a szegénység azok számára is kézzelfogható kö­zelségbe kerülő fenyegető rém lett, akik egy-két évtizede olyan öregségről álmodtak, amelyik még talán a bolgár tengerparton eltölthető éves nyaralás álmá­val is együtt jár. — Meddig lehet cipelni ezt a terhet, hogyan lehet reagálni rá? Ma is tetten érhető, hogy hadilábon állnak jó néhányon a nyilvánossággal; kommuni­kációs csapdákkal teli úton járnak. Van-e lehetőség arra, hogy az elkövetkezendő idő­szakban ebben változás történ­jen? — A politika természetesen nem mazohista és nem önfelál­dozó, nem tesz szívességet az állampolgároknak azzal, hogy vállalja a kormányzás terhét. A politika a hatalom megragadá­sának és megtartásának szerve­zett rendszere, és ezért, aki be­szállt a politikába, az természe­tesen hatalomra akar kerülni és ha oda került, akkor a hatalmi pozícióját meg akarja tartani. Aki önmagáért szereti a hatal­mat, azt azt óvni kell attól, vagy pedig a társadalmat kell óvni at­tól, hogy tényleg a hatalom kö­zelébe kerüljön, mert a hatalom szolgálat és valóban rendkívül nagy felelősség. Az persze másként látszik kívülről és másként belülről, hogy mennyi idő alatt lehet ebben a szolgá­latban felmutatható eredményt elérni. Az az átmeneti időszak, amelyben mi most élünk, sok, előre ki nem számítható ténye­zővel terhelt és a folyamatok olyan bonyolultak, hogy ezek a mi négyéves ciklusaink pilla­natnyi időnek tűnnek majd tör­ténelmi távlatból. Nem akarok az állampolgári érzelmekre hatni, hogy tessék még egy ki­csit hagyni minket, és megmu­tatjuk, hogy milyen okosak va­gyunk. Azt gondolom, hogy ebben a kormányzati ciklusban nekünk fel kell tudni mutatni egy olyan jól szervezett, egye­nes vonalú, egyenletes mozgás képét, amelyikből kiderül, és kiszámíthatóvá válik, hogy mi történik akkor, ha a szocialista párt 1998-ban is hatalmi pozí­cióban marad. Ezt az egyenes vonalú, egyenletes politikai mozgást felmutatva kell meg­próbálnunk meggyőzni az ál­lampolgárt arról, hogy a saját biztonságát leginkább egy ki­számítható politikai vonal megerősítésével szolgálja. Hogy aztán a nyilvánosság előtt ez az egyenes vonalú egyenle­tes mozgás valóban hitelesen jelenik-e meg, vagy úgy rázkó­dunk, mintha időnként felváltva a féket és a gázpedált nyomná valaki, elsősorban önmagunk­tól kell megkérdezni. A politika visszatérő hibájának tartom - lehet, hogy a politikusi pályavá­lasztással együtt járó furcsa torzulásról van ,szó -, hogy a politika a nyilvánosság előtti megjelenésében a hibát mindig a másokban, a sajtó, a média képviselőiben keresi. Ha egy politika nem tud profi módon a nyilvánosság szereplőjévé válni, s nem tudja megszer­vezni a saját marketingjét, a hi­bát elsősorban magában kell keresni. E vonatkozásban a magyar politizálásnak elmara­dása van. — Többen állítják, hogy a választáson az MSZP „túl­nyerte” magát abban az érte­lemben, hogy a politikában próbált emberei fölkerültek a parlamentbe. A helyi politiká­ban pedig hiányoznak az ér­telmesen éretten, hatékonyan politizálok. Egyetért ezzel a vé­leménnyel? — Nem. A gyakorlati tapasz­talataim mást mutatnak. Kitűnő önkormányzatokkal, kiválóan működő szocialista önkor­mányzati frakciókkal, kitűnő polgármesterekkel és alpol­gármesterekkel találkozom, akiknek éppen a helyi politiká­ban felmutatható teremtménye bizonyítja: van utánpótlási bá­zisa a szocialista pártnak. Bizo­nyos értelemben persze lehetne gondolkodni a választási győ­zelem arányain, és mérlegelni, hogy a választási eredményként létrejövő parlamenti arányok jelentenek-e valamilyen túl- győzelmet és következik-e ezekből valamiféle politikai ta­nulság. A választási rendszer ismert sajátosságai miatt a 33 százalékos listás szavazás, és az egyéni képviselői helyek a szo­cialista pártot egy 54 százalé­kos abszolút többséggel segítet­ték. Kialakul egy olyan helyzet, ahol két koalíciós partner 72 százalékot tesz ki a parlament­ben, miközben a listára adott szavazataik aránya körülbelül az 50 százalékot éri el, tehát kö­rülbelül a két párt együtt éri el az abszolút többséget. Egy ab­szolút arányos rendszerben a két párt együtt lenne kor­mányzó képes. Azt gondolom, hogy egy arányosabb rendszer­ben a két koalíciós párt valahol a 60 és 70 százalék között le­hetne, és az állampolgárok is jobban megértenék azt az egyébként indokolt és demok­ratikus törekvést, hogy a koalí­ciós partnerek miért nem akar­nak erőből politizálni, és miért keresik a megállapodás és kon­szenzus esélyét a számtani ará­nyaiban sokkal kisebb parla­menti kisebbséggel. Azt gondo­lom, hogy nem a konszenzus keresésben van a hiba, és remé­lem, hogy minden további par­lament, mindenkori többsége nem fogja többé elfelejteni, hogy egy nemzet politikai aka­ratát a parlament együttesen fe­jezi ki. Ez a furcsa arányeltoló­dás bizony a politikai gesztuso­kat is nehezen érthetővé teszi, ilyen értelemben, a túlgyőzel- met, mint a sajátos választási rendszer parlamenti végered­ményét, egy választójogi tör­vény szempontjából is mérle- gelhetőnek tartom. — Készülve az új választá­sokra, mit tart fontosnak a szocialista párt? Azt az elvet, hogy a győztes csapaton ne változtass vagy azt, hogy helyet kell adni az új tehetségeknek? — Nem hiszem, hogy a két elv kizárja egymást. Tudniillik a csapat már nagyon sokat vál­tozott, hiszen, ha a kulcspozíci­ókat megnézi, akkor mind a parlamenti, mind a kormány­zati, mind a párt erőcentrumá­ban jelentős személyi változá­sok voltak. Ezért a győztes csa­patot sokkal tágabban szeret­ném értelmezni. Azoknak a kö­rére, akik bizonyították, hogy képesek a győzelemre képesek és e győzelem birtokában haté­kony és aktív politizálás esélyét hordják magukban. Ha kondi­cionáljuk ezt a tágabban értel­mezett győztes csapatot az 1998-as választásokra, akkor a következő kérdés — vagyis az, hogy az induló Hom-kormány- nál fiatalabb generációk képvi­selőinek van-e esélyük egy 1998 utáni kormányban, vagy frakció, illetve pártvezetésben szerephez jutni — már nem is kérdés. Meggyőződésem, hogy három egymást követő generá­ció szerves része ennek a győ­zelemesélyes csapatnak, és ép­pen a generáció sokszínűsége lehet az egyik esélye annak, hogy a szocialista párt 1998 után is hatásosan politizáljon. — A mi olvasóink döntő többsége apró falvakban él, és sokan tartoznak közülük az idősebb nemzedékhez, ők az ország állapotát a saját álla­potváltozásukon mérik le. Mit gondol, az ő országképük meg­egyezik azzal, amelyet a kor­mány és a szocialista párt hiva­talosan képvisel? Gondolja, hogy egyenletes egyenes vo­nalú mozgást érzékelnek. — Remélem, hogy igen. Ha sikerül elérni, hogy a nyugdíja­sok az elmúlt évek nagy meg­rendülése után azt érzékelik, hogy a sorsuk valamilyen mó­don biztosabbá vált, ha azt lát­ják, hogy a személyes önérze­tük nem kap olyan sebet, mint amilyet az ezévi félszázalékos nyugdíjemelés során kapott, ha látják, hogy az idős emberek sorsa a mindenkori politika számára semmivel sem kevésbé fontos, mint a nemzeti jöve­delmet termelő aktív fiataloké, akkor érezni fogják ezt az egyenesvonalú egyenletes mozgást, még akkor is, ha en­nek a mozgásnak az üteme lassú. Szívből remélem, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a nyug­díjasok nagy tömegei számára ezt az egyenesvonalú egyenle­tes mozgást érzékelhetővé te­szi. Bár tudom, hogy őket, akik éppen azért, mert idősebbek, aprófalvas településen élnek, mert á közelükben nincs olyan munkalehetőség, amivel a jö­vedelmüket kiegészíthetnék, vagy erre nem is képesek, az infláció erősebben sújtja, mint a fiatalabbakat, hiszen az átla­gosnál jobban emelkedik a tü­zelőár, az energia ára, a gyógy­szerköltségek, és ezért a na­gyon tisztességes, és a költség- vetés teherbíró képességének felső határánál meghúzott nyugdíjemelési százalék mel­lett az idős nyugdíjasok, a kis­nyugdíjasok jelentős része to­vábbi szociális támogatásra szorul: lakhatási támogatásra, közgyógyellátásra, energia ár­kompenzációra és ebben a helyi erőforrásoknak és az önkor­mányzatoknak is szerepet kell vállalniuk, bármennyire is szűk az önkormányzati költségvetés. — Köszönjük az interjút. Kercza Imre - Lengyel János Függöny fel! Karácsonyi vásár indul! Legolcsóbban a legjobbat a gyártától. ,10% árengedmény. 1996.12. 10-től 12. 20-ig egyes parketták árából 10% árengedményt adunk. Hogy hol? Természetesn a Dráva Parkett parketta ^'választék mintaboltjában Barcson. Ön több mint 50 fajta szalag és csaphornyos parketta kínálatunkból kiválaszthatja az Önnek legjobban tetsző padlóburkolatát. Jöjjön el hozzánk, vagy hívjon fel bennünket Ne feledje: Legjobb parkett Dráva Parkett Telefon: 82/463-179 82/463-180 7570 Barcs, Nagyhíd 78. Nyitva: h-p 8.00-15.30 (37509) A SOMOGYI HÍRLAP 1997. januári előfizetői részére még ebben a hónapban ajándékba adjuk a Kiskegyed Konyhája decemberi számát A NAGYBAJOM ES VIDÉKÉ TAKARÉKSZÖVETKEZET az ajándékozás gondján kíván segíteni Önnek Célszerű ajándék a takarékbetét, de hitelünk segítségével is megvásárolhatja a kiválasztott meglepetést. Betétkínálatunk: takarékszelvény: kamatjegy, matrac értékpapír, takaréklevél, biztosítással egybekötött betét, 1 éves betét, 13 hónapra lekötött betét. Külön figyelmükbe ajánljuk a 12%-os kamatozású folyószámla betétünket, melynek költségvonzata is sokkal kedvezőbb. Hitelajánlatunk: fogyasztási, lakásvásárlási építési, lakossági és vállalkozói hitelek. Várjuk megkeresésüket, érdeklődésüket valamennyi kirendeltségünkön és betétgyűjtő pénztárainknál. Nagybajom, Fő u. 109-111. Kaposvár, Füredi u. 49-51. Kaposvár, Zárda utca 21. Kutas, Petőfi u. 77. Osztopán, József A. u. 7. Juta, Szabadság tér 5. Kaposmérő, Flunyadi u. 23. Kaposfő, Kossuth u. 165. Kadarkút, Hősök tere 3. Somogysárd, Szabadság tér 12. Somogyjád, Béke u. 1. Hetes, Vikár B. u. 5. Csököly, Kossuth u. 2. (37431) NAGYBAJOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom